Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-02 / 50. szám, kedd
WWW.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 2. Kultúra 7 Joe Johnston horrorját Benicio Del Toro viszi a vállán lenyűgöző és döbbenetes átalakulásaival Jeges vízbe merített farkasember A Talbot család utolsó útjára kíséri halottját, az idősebb Talbot fiút (Fotó: Bontonfilm) Régi izgalmakat hoz vissza egy 1941-es film remake-je, Joe Johnston rendező Farkasembere. Látványos, borzongató, sejtelmes, teli van jól titkolt rejtéllyel, és annyi benne a kellő hatásfokkal előkészített gyilkolás, hogy a legínyencebb horrorra kiéhezett néző is megkapja a magáét, és vérszomját csillapítva távozhat a moziból. TALLÓS1 BÉLA Mélységei vannak a filmnek, minden szegmense, a kontúrokat elmosó kékes-borús látványvilág, a kor atmoszférája, a kellékhasználat, a vészjósló miliőt megteremtő belső díszletezés, a vészterhes külső, ködös erdei környezet, a hanghatások abszolút a helyén vannak, profi módon megkomponáltak és megvalósítottak. Az így megteremtett mozis valóságalapot erősíti a színészi játék, amely valóban kiemelkedő, különösen a műfajt tekintve. Az egyébként is túlrajzolt karakterrel megáldott Benicio Del Toro itt aztán igazán kiengedheti a „karmait”, őrjönghet és tombolhat. De lehet lenyugodott, kisimult arcvonásokkal, hogy már-már Brad Pittével téveszthető, szelíd a tekintete, ugyanakkor lehet rémséges, ijesztő, rettenetesen vad, ahogy besző- rösödik, és farkassá változik. Játékban pedig akkor van elemében, mikor szembekerül a történetben az apját alakító Sir Anthony Hop- kinsszal. Ez a színészi választás, társítás eleve mély drámaiságot, tehát olyan színészi megnyilvánulást ígér, amely rangos, nagyszabású klasszikus dráma vagy tragédia alapját képes megvetni. Konfliktusaik igazán kiélezettek. Kár, hogy a történet vezetése nem olyan remekbe szabott, mint a színészi teljesítmény. (S kár, hogy a hatásvadászatban olyan szeplőt is hagy maga után, mint amikor mindenki azt szuggerálja a kórfejtegetésbe belemelegedő kezelőorvosnak, hogy forduljon meg az átváltozó betege felé, ő azonban csak azért se néz a betegre.) A múltban Lawrence Talbot (Benicio Del Toro) gyermekként egy éjszaka szemtanúja volt édesanyja halálának. Ezért el kellett hagynia szülőhelyét, Blackmoort, és hosszú évekig távol volt a szülői háztól. A film története azzal indul az 1890-es évek elején egy ködös, örökké borús angliai vidéken, hogy Lawrence Talbot hazatér, mivel valamilyen állatias ösztönökkel tomboló lény bestiális módon agyonmarcangolta fivérét. Fivére menyasszonya, Gwen (akibe később beleszeret) kinyomozza hollétét, és hazahívatja, hogy segítsen a kegyetlen gyilkosság kinyomozásában. Kiderül, a bestiális lény nemcsak a bátyját támadta meg, hanem a falucska lakóit is gyilkolja. A brutális halálesetek felderítése során egy ősi átokra is fény derül, s az átokkal kapcsolatban az a rejtély is feltárul, bogy az, akit sújt, teliholdkor farkassá változik. Többet nem érdemes elárulni az alaphelyzetből, talán még annyit, hogy a telihold és a farkas kapcsolatában vannak bonyolultabb szálak is: s attól lesz izgalmas, döbbenetes és megrázó a film, ahogy e szálak mentén folyamatosan eljutunk a megoldásig (bár a vég ugyancsak nem minősíthető a remekjelzővel). A főcsapást egy mellékszál is árnyalja, s az legalább olyan érdekfeszítő, sőt talán még erősebben is izgatja a kíváncsiságot. Arról van szó ugyanis, hogy amíg Talbot a rémséges szörnyre vadászik - s közben beleszeret fivére egykori kedvesébe, aki hazahívatta -, sok mindent megismer a múltjából, pontosabban sok mindent másképp kezd értelmezni megélt éveiből, s tisztán kezdi látni azokat a tulajdonságait és megnyilvánulásait is, amelyeknek maga sem volt a tudatában. Ez a pszichológiai vonal rémséges dolgokat fed fel nemcsak Talbot múltjából (amiről kár lenne bármit is elárulni), hanem a viktoriánus kor pszichoterápiás kísérleteiből és gyakorlatából is. (Hasonló témában „merül meg” - s itt a „megmerül” szó nem véletlen - Scorsese most látható Viharsziget című filmje cselekményének egyik folyománya is.) Benicio Del Toro színészi teljesítménye ezeknél a pszichiátriai kezeléseknél, amikor az őrület tüneteit produkálja, ijesztőek, egyben csodálatot keltőek alakítása iránt. Metamorfózisai legalább ilyen káprázatosak: emberből olyan csúnyán rémisztő állattá tud átalakulni - ehhez a technika és a maszkmester is besegít -, hogy mozdulnia sem kell, puszta lényével kimeríti az ijesztően csúnya abszolút esztétikai kategóriáját. A film legeredetibb és legsikerültebb kockái azok, amelyeken Talbot, azaz Del Toro szép lassan, folyamatosan farkasemberré alakul végtagjaival, állkapcsával és fogazatával együtt. Az az elemi erő, amely ebben a farkassá alakulás állapotában mozgatja az izmait, át- feszesíti az arcizmait, hihetetlen látványt és élményt nyújt. A kreatív energiák és a színészi tehetség találkozásai követhetők nyomon a farkasember átváltozásaiban. Olyannyira, hogy igazából, tartósan ez marad meg a filmből. Chopin előtt tiszteleg Lengyelország Csúcsszínvonalú múzeum MTl-TUDÓSÍTÁS Varsó. Fryderyk (Frédéric) Chopin születésének 200. évfordulóján csúcsszínvonalú múzeum átadásával tiszteleg legnagyobb zeneszerzője és zongoraművésze előtt Lengyelország. A varsói Ostrogski-palotában lévő intézményt, amelyben a művész életét és munkásságát interaktívan, a XXI. századi technika segítségével mutatják be, Lech Ka- czynski államfő nyitotta meg. „Chopin zenéje napjainkban is él. Származását tekintve a zeneszerző félig lengyel, félig francia volt, de muzsikája kizárólag lengyel” - hangsúlyozta a politikus. Bogdan Zdrojewski kulturális miniszter szerint Európa legmodernebb életrajzi múzeumát adták most át. A múzeumban található a Cho- pin-emlékek legnagyobb gyűjteménye. A több ezer kiállítási tárgy között ott van az a Pleyel zongora is, amelyen a művész a halála előtti utolsó években komponált. Négy emeleten mutatják be Chopin varsói gyermekkorát, franciaországi életét azután, hogy 1830-ban elhagyta Lengyelországot, külföldi útjait, amelyek során Berlinben, Drezdában és Lipcsében is megfordult, és életének utolsó éveit. A látogatók élvezhetik a zeneszerző kedvenc virága, az ibolya illatát, hallgathatják a madárcsiri- pelést, amely nohant-i üdüléseit idézi fel George Sand francia írónővel. A legtöbb vitát az utolsó helyiség váltotta ki, amelyet a művész halálának szenteltek: egy nagy fekete tárlóban az 1849-ben Párizsban meghalt zeneszerző halotti maszkját is kiállították. Chopin születésnapja nem pontosan tisztázott. A születési bizonyítványban és a keresztlevélben 1810. február 22. szerepel, de maga Chopin március 1-jét adta meg születési dátumaként. Megjelent az Opus folyóirat negyedik száma Üdvözlet Talángrádból LAPAJÁNLÓ Megjelent az Opus legújabb száma, benne melléklettel a 2009-es évben Szlovákiában megjelent magyar nyelvű kiadványok (könyvek, füzetek, brosúrák) rövid bibliográfiai leírásával. A Szlovákiai Magyar írók Társasága folyóiratának legfrissebb számát Hizsnyai Zoltán verse nyitja a Horizont című rovatban, majd ezt követi a Budapesten született Bányai Tamás és az Év irodalmi Alkotása Pályázat 2008-as nyertesének, Veres Istvánnak novellája. Fehér Lászlónak - akinek első no- velláskötete megjelenésre vár - Talángrád című novellája olvasható, majd a líra is helyet kap a rovatban, mégpedig Bettes István és Macsovszky Péter tollából. A Darwinizmus címet viselő összeállításban Lacza Tihamér és H. Nagy Péter, a Palimpszeszt fejezetben pedig Rácz Vince tanulmánya kapott helyét. Ezt követi Ondrejčák Eszter műelemzése Kovács Magda drámai novellaként is olvasható A kiskígyó című művéről, és Szalay Zoltán recenziója Charles Bukowski: A semmitől délre című kötetéről, mely kötet újabb bepillantást enged a 20. század egyik nagy írój ának életébe. A folyóiratot Bartusz György munkái illusztrálják, a szerzőt és munkásságát Hushegyi Gábor értékeli. (N. E.) Március 4-én nyílik a kassai Löffler Múzeumban a fiatal képzőművész kiállítása Lenkey-Tóth Péter, a tudós festő Digitalizálták Radnóti Miklós kéziratos hagyatékának egy részét „Ó, költő, tisztán élj te most AJÁNLÓ Kassa. Lenkey-Tóth Péter alkotásaiból nyílik kiállítás március 4-én, csütörtökön 16.30-kor a Löffler Béla Múzeumban. , A festészet nem olyan körmönfont, mint a nyelvészet. Ha valamire rá kíván mutatni, nem kéll igénybe vennie a grammatikai és jelentéstani rendszerszerűség elfogadása érdekében fogalmi természetű alakzatokat. Amit meg kíván mutatni, azt megmutatja. Kicsit tüntetve mediálisan is tolakodó másságával, megmutatva jelöl helyet, időt, személyt. Lenkey- Tóth tudós festő, lépéseit ellenőrzi, felkészülésében körültekintő, munkájának élményt követő fogalmi előkészítését szinte forgatókönyvszerű alapossággal végzi el. Bizalmatlan a benyomáshoz. Talán már megégette a szája szélét, nyelvét. Vár, kipróbál, figyeli tartósan a dolgokat és önmagát, és nem is eredménytelen ez az erőfeszítése. A monokrómiát választja. A titkot, a kénytelen és beismerő vallomásnak ható hallgatást, a korlátozott cselekvési kompetencia tudatosításának következtében indokolható önkorlátozások tónusait” - mondja Lenkey-Tóth Péter alkotásairól dr. Aknai Tamás művészettörténész, aki a kassai megnyitón is méltatja majd a fiatal művész munkáit. A kiállítás a Löffler Múzeum, valamint a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum együttműködésében jött létre. (ú) MT1-JELENTÉS Budapest. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (MTAK) digitalizálta Radnóti-Mik- lós kézírásos hagyatékának egy részét. A kéziratokat a költő özvegye, Gyarmati Fanni 2008-ban ajándékozta az intézménynek. A könyvtár a költő születésének 100. évfordulóján, 2009. május 5-e és június 5-e között „Ó, költő, tisztán élj te most...” címen kamara-kiállítást rendezett a hagyatékból, és a nagy érdeklődésre való tekintettel úgy döntött, annak anyagát bővített formában a világhálón teszi látogathatóvá. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával ’elkészített, Radnóti Miklós életét és munkásságát bemutató digitális gyűjtemény a könyvtár honlapján (www.mtak.hu) látható. Babus Antal, az MTAK Kézirattárának és Régi Könyvek Gyűjteményének osztályvezető-helyettese, a honlap írója és szerkesztője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a weblapon egyebek között megtekinthető az abdai tömegsírból előkerült számos tárgy és dokumentum. így láthatók Radnóti Miklós igazolványai és fényképei, Gyarmati Farmi fényképei, férjéhez a harmadik munkaszolgálatba írott levelei, szívbe markoló levélimádsága férjéért, valamint a Nyolcadik ecloga külön lapon fennmaradt példánya. A digitális technika előnyeit kihasználva az abdai tömegsírból előkerült Bori notesz teljes terjedelmében felkerült a világhálóra. Ebben a menüpontban szerepelnek azok a versek, amelyeket Radnóti az erőltetett menet indulása előtt, 1944 őszén külön lapokra másolt noteszéből és Szalai Sándornak átadott: a Hetedik ecloga, a Levél a hitveshez, az A la recherche, a Nyolcadik ecloga, az Erőltetett menet. A digitalizált kéziratok alatt a versek gépelt szövege olvasható, valamint rövid ismertető magáról a noteszról. Radnóti kiadatlan levelei közül megtekinthető a költőnek a felesé5? • • • géhez írt két utolsó tábori levelezőlapja is. A Borba indulás előtt a sződligeti gyűjtőtáborból írott levelekből három érhető el digitálisan; „a legmegindítóbb talán az 1944. május 23-án vagy 24-én Gyarmati Fanninak írott »Tudod, hogy az életem értelme vagy és amíg lehet, igyekszem élni miattad«” - emelte ki a szerkesztő. Önálló menüpont mutatja be Radnóti versesköteteit. A digitális technikának köszönhetően egy- egy érdekesebb ajánlást, szöveget tartalmazó fényképnek, okmánynak a hátoldala is megtekinthető. Láthatók a költő személyi iratai és igazolványai, Radnóti saját kezűleg rajzolt családfája, születési anyakönyvi kivonata, érettségi igazolványa, névváltoztatást engedélyező okmánya, szolgálati jegye és második munkaszolgálata idejéből, 1943-ból fennmaradt kimaradási engedélye is. A honlap minden képe nagyítható; a teljes szöveg Radnóti Miklós írógépének betűtípusával került a világhálóra. Lenkey-Tóth Péter alkotása (Képarchívum)
