Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-11 / 58. szám, csütörtök
18 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 11. www.ujszo.com Irodalom és filmezés Németh Gáborral Királyhelmec. Németh Gáborral találkozhat az irodalomszerető közönség holnap 17 órakor a városi művelődési központban. A József Attila- és Márai Sándor-díjas íróval, a Zsidó vagy? és A tejszínről című kötetek szerzőjével Krasztev Péter, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének igazgatója beszélget, s mint a címből is kiderül, az irodalom mellett a filmezésről is szó esik majd. A rendezvény a Szépírók Társasága támogatásával, A könyv utóélete program keretében valósul meg. (ú) Magyar-szlovák konferencia és kerekasztal Műfordítás EU-támogatással MTl-JELENTÉS Budapest. Műfordítóknak, könyvkiadóknak szervezett szerdán Budapesten konferenciát és kerekasztal-beszélgetést Magyar- ország és Szlovákia európai bizottsági képviselete, együttműködve a Fordítási Főigazgatóság pozsonyi és budapesti irodájával. A Szépirodalmi barangolás a műfordítás határok nélküli világában című rendezvényen Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője elmondta: a tanácskozás célja, hogy a kultúra segítségével hozzájáruljanak a két ország közötti politikai feszültség enyhítéséhez. Mint hangsúlyozta, az európai integrációs együttműködés alapköve a kultúra, ezen belül a fordítás a többnyelvűségi stratégia része. Az EU-ban évente 350 irodalmi művet fordítanak le uniós támogatással, amelynek összege mintegy 2 millió euró. Jancsi Beáta, a luxemburgi székhelyű Fordítási Főigazgatóság képviselője, a konferencia szervezője elmondta: az EU többnyelvűségi politikát támogat, és ösztönzi a nyelvtanulást, mert az előmozdítja a társadalmi integrációt. „Európa nyelve a fordítás” - idézte Umberto Eco olasz írót. Mint kifejtette, ezért fontos az irodalmi művek áramlása és ezzel a párbeszéd egymás jobb megismeréséért, ezért is alapították tavaly az Európai Irodalmi Díjat. Elsőként 12 fiatal írónak ítélték oda, köztük a magyar Szécsi Noéminak a Kommunista Monte Cristo és a szlovák Pavol Rankovnak a Szeptember elsején történt (vagy máskor) című regényéért. Ágoston Attila, a Kalligram Kiadó képviselője elmondta: Rankov könyvét már fordítják magyarra, de nem uniós támogatásból. Azt is közölte, hogy az 1938 és 1968 között játszódó regénynek elkészült a színpadi adaptációja, és a premiert március 28-án tartják a pozsonyi Nemzeti Színházban. Az európai uniós támogatás elnyerésének feltételeiről a www.kulturpont.hu oldalon lehet bővebben tájékozódni. Műhelymunkával folytatódik a Zene Határok Nélkül A legjobbak koncertet adnak ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom/Dunaszerdahely. Zene Határok Nélkül címmel indított még tavaly ősszel tehetségkutató versenyt 12-25 éves magyar- országi és szlovákiai fiatalok részére a Fonó Budai Zeneház és a dunaszerdahelyi Ágacska Polgári Társulás. Október és november folyamán lezajlott a válogatás, amelyre Szlovákiában közel száz iijú zenész és énekes jelentkezett a három meghirdetett - népzene, dzsessz és komolyzene - kategóriában. Lakatos Róbert, a program szakmai koordinátora arról számolt be lapunknak, hogy nagyon sok tehetséges fiatalt hallhatott- láthatott a farnadi, a dunaszerdahelyi, a kassai és a füleki válogatók szakmai zsűrije. „A legnépesebb a népzene kategória volt, több kiváló hegedűs, prímáspalánta bukkant fel a mezőnyben” - tette hozzá. A kassai válogatón néhány komolyzenei tehetség is feltűnt, ami a szervezők szerint bizonyára a városban működő konzervatóriumnak is köszönhető. A pályázat kiírásának megfelelően a közeljövőben megkezdődik az a műhelymunka, ami egyedivé tette ezt a versenyt: a továbbjutókkal két napon keresztül a szakma kiválóságai foglalkoznak. Az első szakmai műhelyt március 20-21-én Dunaszerdahelyen tartják a népzenészek és a népdalénekesek részére. A hegedűsökkel Vizeli Balázs, az énekesekkel Agócs Gergely foglalkozik. Április 10-11-én Füleken Török Ferenc vezeti a komolyzenei hegedűsök műhelymunkáját. A dzsessz-kategória továbbjutójának, továbbá a zongorán, csellón és blockflőtén játszó fiataloknak Budapesten, a Fonóban tartják majd a foglalkozásokat. „Valamennyi helyszínen a résztvevők a tanáraikkal közös műsort is összeállítanak, és tavasszal több helyszínen bemutatják azt- mondta Lakatos Róbert. - Az első ilyen fellépés május elsején, a Komáromi Napok népzenei programja keretében lesz, ahol a RÉV zenekar kíséri majd a fiatalokat.” A tehetségkutató verseny záró rendezvényeként pedig valamennyi magyarországi és szlovákiai továbbjutó részvételével nagy közös koncertre kerül sor a Fonó BudaiZeneházban. (vkm) A felvidéki válogatók továbbjutói Takács Veronika (népzene/ népdal), Pasztorek Cintia, (népzene/népdal), Bélán Dóra (népzene/népdal), Vaculciak Dávid (népzene/népdal), Lakatos Lili (népzene/népdal), Korpás Réka (népzene/népdal), Nagy Csömör András (népzene), Nagy Csömör István (népzene), Cseri Kristóf (népzene), Pusko Márton (népzene), Gelencsér János (népzene), Radák Márton (népzene), Berec Péter (komolyzene), Balogh Péter (komolyzene), Horváth Attila (komolyzene), Pristas Zsuzsanna (komolyzene), Kekeňák Lucia (komolyzene), Nagyová Natália (komolyzene), Gáborová Adriana (dzsessz/ének). Kathryn Bigelow filmje kiélezett háborús helyzeteken vezeti végig a nézőt, de nem az öldöklés képeivel Kicsi Beckham a bombák földjén Jeremy Renner hűvösen, közönyösen, de meggyőző erővel és tökéletes hitelességgel kelti életre William James bombaszakértőt (Fotó: palacepictures.net) Csak a keménysége, a naturalizmusa, a frontközeli- sége, vagy tűzközelisége az, amivel meglep, pontosabban, amivel elementárisán hat. Azzal - a tűzvonalban felvett jeleneteivel - viszont nagyon erősen hadi, háborús, katonai kegyetlen és durva a film. Film? Már ez is kérdés, miképpen, mi alapján, milyen műfaji megnevezéssel nevezzük mozgóképnek, illetve hova helyezzük el abban a mozgóképkultúrában, amelyben másfajta forgatókönyvírói-rendezői filmekhez vagyunk szokva. TALLÓS1 BÉLA Talán ezért is fordultak ellene veteránok, mert dokumentumnak nem elég valós, játékfilmnek pedig... Százharminc percen keresztül nem kínál történetet, történetnek még csak halovány vonulatát sem, állapotok, háborús helyzetek, tűzszerészmanőverek egymásutánja, sokszor ugyanazoknak a helyzeteknek a másféle megoldása, kibontása, másfajta megélése. Harctéri fortélyok egyenes adásban történő közvetítése, amit látunk, valójában azonban így sem igaz, mert mégsem az, nem művészi szűrő nélküli, puszta harctéri tudósítás, hiszen Oscar-díjjal jutalmazott forgató- könyv alapján készült (forgatókönyvíró: Mark Boái), Oscar-díjjal kitüntetett rendezésben. Hellyel- közzel úgy tűnhet, akciók sorozatát látjuk, ha nem éreznénk a tétet, hogy itt nem babra megy a játék, itt valós helyszín van, és a valós bombák valóban robbannak. A sorozatos Oscar-elismerés ezúttal is valószínűleg a témát találta meg, vagyis nagyban hozzájárulhatott a díjak megszerzéséhez, hogy Irakról szól a film. Pontosabban a háborúról, egy újabb amerikai hadműveletről. Egészen pontosan arról a bizonytalan pillanatról, a pillanatnak arról a töredékéről, amely dönt és eldönt. Mindenről határoz. Arról a bizonytalan pillanatról kerekít akcióban dús látványt Barry Ack- royd örökmozgó nyugtalan és nyugtalanító kamerája, amelytől a film szőke, kék szemű, leginkább lelkiző hőse is retteg: attól az időbeli választóvonalról, amelyen innen még élsz, azon túl már halott vagy. Ezeknek a bizonytalan pillanatoknak a sorozata ez a film. Talán az őrült hősiesség filmjének lehetne nevezni A bombák földjént, ha a főszereplő magatartását nézzük - ő viszi a vállán a filmet. A kezelhetetlen, kiszámíthatatlan bombaszakértő, William James számára a háború mind felpörgetőbb droggá válik - Jeremy Renner kelti életre, hűvösen, közönyösen, de meggyőző erővel és tökéletes hitelességgel. James őrült hősiességét olyan „beteges szenvedély” mozgatja, amivel társai nem tudnak mit kezdeni, hiszen ők a túlélés biztonságát (ha van ilyen a háborúban) keresik és igyekeznek kialakítani minden helyzetben. James, akit ha kellően felpörgetett az adrenalin, nem érez veszélyt, és védőruhájától, kesztyűjétől, maszkjától megszabadulva csak úgy vagdalkozik a bombaszerkezeteket biztosító zsinórok között. Ilyenkor minden bizonnyal valamiféle félresiklott szenvedély fűti őt, hogy begyűjtse a robbanószer- kezetek alkatrészeinek aprócska, talán „agynak” nevezhető szerkezeteit, amelyeket aztán elnézegetve azon lamentál, mennyi halált okozhattak volna. Ő az, aki hazamehetne a gyerekéhez, de élete a háború, élvezi a bombák hatástalanítását, s olyan váratlanul dönt, hogy azzal be is lehet fejezni a filmet, hiszen nincs értelme további kockáknak. Talán csak az jut eszébe még az embernek a feliratok elindulása előtt, hogy esetleg mégis ő az igaz katona: a halál ellensége, az élet megrögzött védelmezője, aki szenvedéllyel szedi ártalmatlan alkatrészeire az ölőszerkezeteket. Megindító, tehetetlen dühöt kiváltó, lelki görcsöket okozó az a kegyetlen jelenet, mikor benyúl a kicsi fiú, Beckham gyomrába, hogy kiemelje belőle az összeszerelt robbanó csőrendszert... Na ez az a jelenet, amellyel A bombák földjén továbbélesíti azokat a látottakat, amiket például a Bábel vagy a Bőmyakúak mutatott. Ez, a Beckham-motívum élesben robban a bombák földjén. Ezért a jelenetért mindenképpen - egyébként is egyszer - látni kell a filmet, másodszor úgyse vágyik már rá az ember, hacsak nem William James-hasonmás. Moravetz Levente rendező: „Legyen háború vagy béke, van egy olyan réteg, amely kiszolgáltatott" Valahol Európában - bemutató a Tháliában Jelenet az előadásból (BodnárGáborfelvétele) MARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Radványi Géza és Balázs Béla nagy sikerű filmje, az L947-ben készült Valahol Európában az egész világot bejárta. A második világháborút követő időszakban játszódó mozgókép nyomán alkotta meg Dés László zeneszerző azt a musicalt, melynek címe azonos a filmmel, és amelyet most Moravetz Levente rendezésében tekinthet meg a nagyérdemű a kassai Thália Színházban. A bemutató holnap este 19 órakor kezdődik. Aki nem bírja kivárni a munkahét utolsó napját, az a ma este 19 órától kezdődő főpróbán 1 eurós belépődíj fejében vehet részt. ,A Thália Színház által műsorra tűzött darabot, a helyi körülményekhez kellett igazítanunk. Ennek köszönhető, hogy a mi darabunk két időpontban játszódik. Közvetlenül a háború vége előtt, illetve a béke kezdetekor. Ezzel akartuk jelezni azt a folytonosságot, hogy legyen háború vagy béke, van egy olyan réteg, amely kiszolgáltatott. Ezek a gyerekek” - mondta a rendező, Moravetz Levente, aki már több darabot is színpadra állított a teátrumban. „Ä Valahol Európában nehézsége és egyben gyönyörűsége az, hogy gyerekekkel kell dolgozni. Elképesztően nehéz felhozni ezeket a gyerekeket a színészek szintjére, de nagyon jó úton vannak. Nálunk a gyereknek is ugyanúgy kell táncolnia, mint a legjobb táncosnak” - hangsúlyozta Dévényi Ildikó koreográfus, aki hozzátette, komoly elvárásoknak kellett megfelelniük a válogatásra jelentkező 6-14 éves gyerekeknek. Korognai Károly, a Thália Színház művészeti vezetője elmondása szerint két alapvető szempont érvényesült a darab választásánál. „Egyrészt tőlünk elvárják a zenés produkciókat, a másik szempont eleve benne van a címben. Elveszőben van az ember a maga gazdasági és társadalmi problémáival. Ez a kicsit szomorú, filozofikus cím ilyen értelemben abszolút aktuális. Az emberiség kétségbe van esve gazdasági okokból, de nem kéne. Szerintem jobb a helyzet, mint, amikor ez a darab játszódik. Ez a darab és a benne szereplő karakterek nagyon pozitív érzéseket sugároznak felénk, nézők felé, miközben a történet szereplői lényegesen rosszabb helyzetben vannak, mint mi” - mondta.
