Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-10 / 57. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Sógor bírálta a nyelvtörvényt Brüsszel. A szlovák állam­nyelvről szóló, módosított törvényt bírálta hétfőn Sógor Csaba, a jobbközép irányzatú Európai Néppárthoz tartozó erdélyi képviselő az Európai Parlament strasbourgi plená­ris ülésén. Felhívta a figyel­met az Európai Bizottság jogi szolgálatának szakvélemé­nyére, miszerint a törvény és a végrehajtási rendelkezések jelenlegi formájukban nem egyeztethetőek össze az alapvető jogokkal és az Euró­pa Tanács ide vonatkozó do­kumentumaival, továbbá a szlovák kisebbségvédelmi törvénnyel sem. (MTI) Szigorítás a holland reptéren Amszterdam. Megszigorí­tották a biztonsági előírásokat az amszterdami Schiphol re­pülőtéren, miután egy hol­land újságírónak sikerült fel­juttatnia egy ismeretlen ere­detű folyadékot egy repülő­gép fedélzetére - jelentette be tegnap a repülőtér vezetése és a holland terrorellenes ügy­nökség. Az akció nyomán első lépésként megerősítik a repü­lőtérvámmentes áruházainak felügyeletét, a többi üzletben pedig felfüggesztik mindenfé­le folyadék árusítását. (MTI) Lehull a lepel az osztrák apátságról Bécs. Németország után Ausztriában is egyre na­gyobb nyilvánosságot kap­nak az egyházi iskolákban elkövetett szexuális vissza­élések. A német nyelvterület legrégebbi kolostorának, a salzburgi Szent Péter bencés apátságnak az egyik volt nö­vendéke tegnap az osztrák rádióban tárta a nyilvános­ság elé a visszaéléseket, ame­lyeket az intézmény jelenlegi főapátja és két egykori szer­zetes követett el ellene negy­ven évvel korábban. (MTI) Lator országok felé nyit az USA Washington. Az Egyesült Államok a világhálón keresz­tül „megnyitná” a külvilág fe­lé Kubát, Iránt és Szudánt; a kormány hétfőn engedélyez­te amerikai IT-cégeknek, hogy internetes alapú cseve­gő és egyéb közösségi alkal­mazásokat „exportáljanak” ezekbe az országokba. (MTI) Mérlegen a peresztrojka Moszkva. A Mihail Gorba­csov által 1985 tavaszán kez­deményezett peresztrojka el­lenfeleinek száma az utóbbi tíz évben 75 százalékról 42 százalékra esett vissza - de­rült ki egy orosz állami intézet felméréséből. A peresztrojka következményeit az alacsony képzettségű, rossz anyagi kö­rülmények között élők ítélik meg negatívan. (MTI) Viktor Janukovics szerint az ukrán lesz az egyetlen hivatalos nyelv az országban, de korábban mást is ígért Orosz összefüggések Alkalmazandó a nyelvi charta fhígSyláson Hívek karéjában. Timosenko ukránellenességet vizionál. Kije v. Viktor Janukovics uk­rán elnök tegnap kijelentet­te, hogy (továbbra is) az uk­rán lesz az egyetlen hivatalos nyelv az országban, de köte­lezően alkalmazzák a Regio­nális vagy Kisebbségi Nyel­vek Európai Chartáját. MT1-HÍREK Az ukrán államfő az ukrán nyelv szerepéről a Cserkaszi megyei Ka- nyivban beszélt a Sevcsenko-díj átadó ünnepségén. Ugyanakkor az „ukrán Petőfiként” is ismert költő születésének 196. évfordulóján, Kijevben tartott emlékünnepségen Janukovics vesztes választási el­lenfele, Julija Timosenko mintegy 2000 híve előtt felszólította az el­lenzéket, egyesüljenek az új állam­fő „ukránellenes politikája” ellen. Timosenko kormányát a múlt hé­ten menesztette az oroszbarátnak tartott Janukovics vezette Régiók Pártja kezdeményezésére az ukrán parlament. Választási kampányá­ban Janukovics az orosz nyelv vé­delmét ígérte az előző kormányzat „ukránosítási” törekvéseivel szem­ben. 2009 júliusában Beregszá­szon még elnökjelöltként az ukraj­nai nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok helyzetének a javítását helyezte kilátásba. Mint akkor mondta, Ukrajnában elfo­gadták ugyan a Regionális vagy Ki­sebbségi Nyelvek Európai Chartá­ját, de annak megvalósítása nem történt meg, mert Viktor Juscsen- ko akkori elnök megvétózta az eh­hez szükséges törvényeket. A ki­sebbségi nyelvek védelmét célzó, 1992-ben aláírt Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Char­tája rendelkezik többek között e nyelvek oktatása és tanulása meg­MT1-HÍR Brüsszel. Április 5-től a hosszú távú, vagyis a három hónapot meg­haladó tartózkodásra jogosító schengeni vízum tulajdonosai sza­badon utazhatnak az Európai Unió területén, az Európai Parlament (EP) által tegnap Strasbourgban túlnyomó többséggel megszava­zott jogszabály értelmében. A jog­szabály ezzel föloldja azt az ellent­mondásos helyzetet, amikor pél­dául egy uniós tagállamban tanuló, illetve dolgozó külföldi - EU-n kívü­li országból érkezett - diák, tanár, kutató vagy üzletember nem hagy­hatja el az adott ország területét az úgynevezett D-vízum birtokában, mert az nem jogosítja őt fel a határ- átlépésre a schengeni zónában. A rendelet hatályba lépését követően a hosszú távú vízum tulajdonosa ugyanúgy szabadon mozoghat az EU területén, mint a tartózkodási engedély birtokosa, vagyis minden félévben három hónapot tölthet majd egy másik tagállam, illetve más tagállamok területén. A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum nem lehet érvényes egy évnél to­vább. Ha a külföldinek továbbra is engedélyezik az országban tartóz­kodást, akkor a vízumot annak lejá­rata előtt tartózkodási engedéllyel kell helyettesíteni. Nagy-Britanni- ára és Írországra - mint a belső ha­tárellenőrzéstől mentes schengeni övezeten kívüli országokra - ez nem vonatkozik, Dániának pedig ­felelő formáinak és eszközeinek biztosításáról, továbbá azoknak a közéletben való használatát előse­gítő intézkedésekről. Ukrajna 1995- ben, az Európa Tanácsba történt felvételekor vállalta a char­ta aláírását (ez még 1995 májusá­ban megtörtént) és ratifikálását. A ratifikációs jogszabályt a legfel­sőbb tanács 1999 decemberében elfogadta, majd 2000 nyarán az alkotmánybíróság eljárásjogi ki­fogásokra hivatkozva semmissé nyilvánította. A chartát az ukrán parlament 2003 májusában rati­fikálta ismét. Az újabb ratifikációs törvényben Ukrajna a kötelező legkevesebb 35 helyett 42 pontot, illetve alpontot vállalt. Az ukrán parlament tegnap jó­korábban elnyert mentessége ér­telmében - hat hónapja van arra, hogy eldöntse, érvényesíti-e saját jogrendjében ezt az új uniós sza­bályt. „Magyar képviselőként szor­galmazom, hogy az unió külső ha­tárai átjárhatóak legyenek a jóhiszemű beutazók számára. Ne korlátozzák a határok két oldalán élő emberek közötti kapcsolat- tartást” - mondta az előterjesztés­ről folytatott tegnapi vitában Gál Kinga fideszes EP-képviselő. Mint hangsúlyozta, az unió szomszéd­ságában élő harmadik országok polgárainak - közöttük a magyar kisebbségek tagjainak- „elementá­ris érdekük, hogy lehetőségük le­gyen bürokratikus, adminisztratív terhek nélkül a jogszerű tartózko­dásra az unió tagállamainak területén”. Göncz Kinga szocialista EP-képviselő azt emelte ki: az EU érdeke, hogy a harmadik orszá­gokból hosszabb időre a tagálla­mokba érkezett polgárok élvezhes­sék a szabad utazás minden elő­nyét. Megjegyezte, hogy érdemes tanulmányozni azon tagállamok jó gyakorlatát, amelyek időben ki tud­ják adni a határátlépésre is feljogo­sító tartózkodási engedélyt. Árra is felhívta a figyelmet, hogy minden schengeni országnak alkalmaznia kell az EU területére beutazók szű­résére szolgáló számítógépes in­formációs rendszert. Ennek kor­szerűbb változatát, a SIS II rend­szert minél előbb működőképessé kell tenni - tette hozzá. váhagyta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében az egyes pár­tok parlamenti képviselői kivál­hatnak pártjukból és csatlakozhat­nak a Viktor Janukovics elnök párt­ja, a Régiók Pártja vezetésével ala­kuló kormánykoalícióhoz. A jog­szabály-módosítás, amelyet a 450 fős törvényhozás 235 képviselője támogatott, jelentősen meg­könnyíti Janukovics számára ha­talmának megerősítését, miután annak révén átcsábíthatóak más képviselők ellenfelei táborából, közöttük a Julija Timosenko vezet­te, illetve a korábbi elnököt, Viktor Juscsenkót támogató pártszövet­ségből is. Ez utóbbi, a 72 fős Mi Uk­rajnánk többsége nem kíván csat­lakozni az új kormánykoalícióhoz, Uniós követelmények Határtalan lesz az igazság Brüsszel. Olyan európai uniós jogszabályjavaslatot terjesztett elő tegnap az Európai Bizottság, amely bárhol az EU-ban segíteni fogja az embereket a tisztességes bírósági eljáráshoz való joguk gyakorlásá­ban, ha nem értik az eljárás nyelvét. A jogszabály arra kötelezné az uni­ós országokat, hogy teljes körű tolmácsolást és fordítást biztosít­sanak a gyanúsítottaknak - derül ki a strasbourgi bizottsági ülés után kiadott közleményből. Ez az első olyan intézkedés, amely közös uni­ós követelményeket határoz meg büntetőügyekben. „Megtesszük az első jelentős lépést egy olyan Euró­pa felé, ahol az igazság nem ismer határokat.” - fogalmazott Viviane Reding, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós pol­gárságért felelős biztos. (MTI) Kiszemelt karikaturista Meghiúsított gyilkosság Dublin. Írországban letartóz­tattak tegnap hét személyt, aki azt tervezte, hogy meggyilkol egy svéd karikaturistát, mert az meg­sértette Mohamed prófétát. Az ír rádió úgy tudja, hogy marokkói és jemeni származású személyek­ről van szó. (MTI) (ČTK/AP-felvétel) de tucatnyi képviselőjük közölte: támogatni kívánja a Régiók Pártja vezette parlamenti többséget, amelynek létrehozásához legkeve­sebb 226 képviselő szükséges. Az eddig hatályos jogszabály értelmé­ben csak parlamenti képviselőcso­portok csatlakozhattak a koalíció­hoz. Két kisebb parlamenti párt al­kotmánysértőnek nevezte a tör­vénymódosítást, és bejelentette, hogy az alkotmánybírósághoz for­dul. Az új koalíció megalakítását a parlamentnek jóvá kell hagynia. A koalíció ezután nevezi ki - parla­menti jóváhagyással - az új kor­mányt. Elemzők szerint a minisz­terelnöki poszt esélyese Mikola Azarov volt pénzügyminiszter, Ja­nukovics régi szövetségese. MT1-HÍR Jeruzsálem. Az Egyesült Álla­mok Izrael mellett áll, ha a zsidó ál­lam biztonságáról van szó - jelen­tette ki Joe Biden amerikai alelnök tegnap Jeruzsálemben, miután megbeszélést folytatott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök­kel. Biden újságírók előtt leszögez­te: az amerikai-izraeli kapcsolatok sarokköve Washington „teljes és fenntartás nélküli” elkötelezettsé­ge Izrael biztonsága mellett. Az iz­raeli kormányfővel együtt tartott sajtótájékoztatóján kitért arra is, hogy az Egyesült Államok eltökélt szándéka megakadályozni, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson. MT1-HÍR Moszkva. Oroszország kész a saját háza táján lépéseket tenni az Európai Unióval való kölcsö­nös vízummentesség érdekében, de felszólítja az uniót, hogy ne támasszon mesterséges akadá­lyokat - mondta tegnap Moszk­vában Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter finn kollégájá­val, Alexander Stubb-bal tárgyalt Moszkvában a kérdésről, s ezt követően kifejtette: a partnerek sokszor felvetették már, és Stubb Moszkva. Az új START-szerző- dés Jogilag kötelező formában rögzíti a hadászati támadó és vé­delmi fegyverek közötti kölcsönös kapcsolatot”, az amerikai rakéta­pajzs kérdéskörét - jelentette ki tegnap Moszkvában Szergej Lav­rov orosz külügyminiszter. Az In­terfax hírügynökség kérdéseire vá­laszolva az orosz diplomácia veze­tője emlékeztetett rá, hogy Dmitrij Medvegyev orosz és Barack Oba­ma amerikai elnök már tavaly ápri­lisi találkozóján megerősítette ezen összefüggés létezését és megbízta a kormányokat azzal, hogy ezt juttassák kifejezésre (a szerződésben). „Ezt megerősítet­ték tavaly júliusban Moszkvában és megbízták immár a tárgyalókat, akik az új START-szerzódés előké­szítésében részt vesznek” - mond­ta. A kérdéskört az új szerződés egyik kulcsproblémájának tekintik orosz szakértők és politikusok egyaránt, s feltételezik, hogy a START-III-ban való rögzítése ese­tén Washingtonban, ennek hiá­nyában Moszkvában támadhatnak problémák a szerződés ratifikálá­sával. Lavrov úgy vélte, hogy a szerződést előkészítő tárgyalások - amelyeknek 9. fordulója tegnap kezdődött Genfben - két-három héten belül lezárulhatnak. Orosz­ország erre törekszik, és van is esély rá, „ha mindenki követi a dokumentum paritásos voltának elvét” - mondta. Hangsúlyozta azonban, hogy nincsenek mester­séges határidők. Kijelentette, az Iránban lévő busehri'erőmű még idén üzemelni kezd. Lavrov szólt arról is, hogy a négyes közel-keleti közvetítő csoport március 18 -19-re kitűzött moszkvai, minisz­teri találkozója kapcsán kétoldalú megbeszélése lesz Hillary Clinton külügyminiszterrel .(MTI) Az iráni atomvitával kapcsolatban Netanjahu elmondta, hogy nagyra értékeli az amerikai kormány erő­feszítéseit az Irán elleni szankciók megszigorítása érdekében. „Minél súlyosabbak ezek a büntetőintéz­kedések, annál valószínűbb, hogy Irán kénytelen lesz dönteni: atom­programját vagy jövőbeli stabilitá­sát helyezi előbbre” - mondta. Bi- denNetanjahuval folytatott tárgya­lásán hangsúlyozta: Washington támogatja azokat, akik „hajlandók kockázatokat vállalni a békéért”, és biztos abban, hogy Izrael erre ké­szen áll. Az alelnök arról is beszélt, hogy most „igazi lehetőség” kínál­kozik a béke megteremtésére az iz­raeliek és a palesztinokközött. is felhozta, hogy a turistáknak komoly nehézséget okoz a beje­lentkezési kötelezettség Oroszor­szágban. Az Oroszországba érke­ző egyéni turistáknak három na­pon belül be kell jelentkezniük az illetékes hatóságnál, ami több­nyire hosszas sorban állással jár, ha az illető nem szállodában la­kik. Stubb azt hangsúlyozta, hogy a vízummentesség beveze­tésének fő akadálya a bejelentke­zési kötelezettség, s hogy Orosz­országban igen nehéz munkavál­lalási engedélyt szerezni. Az Európai Unió határai átjárhatóbbak lesznek Schengen és szabadság Joe Biden: most igazi lehetőség kínálkozik a békére Washington elkötelezett Moszkva kész a saját háza táján lépéseket tenni Vízummentességi párbeszéd

Next

/
Thumbnails
Contents