Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-06 / 54. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. MÁRCIUS 6. www.ujszo.com Mečiar és Slota vagyonát nem fenyegeti a törvény Újabb jogi huzavona várható ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A vagyon eredetéről szóló törvény alapján Ján Slota várhatóan tovább élvezheti majd a „kölcsönzött” vagyont, a luxusautókat és luxuslakását, és elfogadható lesz Vladimír Mečiar magyarázata is, aki az Elektra villára felvett „kölcsönét” felesége jogdíjával fizette ki. Simon Zsolt (Híd) szerint nincs szükség új törvényre, a bűnüldöző szervek hatékonyabb munkájára lenne szükség. „Ugyanúgy az illetékes szerveknek kell majd eljárniuk. Eddig miért nem cselekedtek?”- tette fel a kérdést a képviselő. Ő tartózkodott a szavazáskor, az alkotmánymódosítást pedig elutasította, mert szerinte sérti az alapvető emberi jogokat. Dániel Lipšic szerint azonban az alkotmány módosítása nem korlátozza a tulajdonhoz való jogot. „Az alkotmány eddig sem védte a jogtalanul szerzett vagyont - mondta lapunknak Lipšic. - Szerintem ellenkezőleg, az alkotmánymódosítás nem következetes, fennáll a veszélye annak, hogy az alkotmánybíróság újra alkotmányellenesnek nyilvánítja azt.” Szerinte az USA-ban is létezik hasonló törvény, polgári peres eljárásban meg lehet követeim, hogy a tulajdonos igazolja, honnan származikavagyona. (lpj) VILLÁMINTERJÚ Simon Zsolt parlamenti képviselő Miért szavazott az alkotmánymódosítás ellen? A vagyon eredetéről szóló törvényhez kapcsolódó alkotmánymódosítás precedensnek számít a rendszerváltás óta eltelt húsz évben: a közvélemény nyomására alapvető emberi jogokat korlátoz, visszamenőleges hatállyal. A tulajdonhoz való jog alapvető emberi jog, az alkotmány ezzel a módosítással sérti az alapvető emberi jogokat. Veszélyesnek tartom azt is, hogy a bíróság előtt a tulajdonosnak kell majd bizonyítania ártatlanságát, vagyona eredetét, nem pedig a vádnak azt, hogy bűnös. Mindannyian tudjuk, hogy milyen a szlovákiai bíróságok megítélése. Ezzel a módosítással megszűnik az ártatlanság vélelme. Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy a közvélemény nyomására azok a politikusok is átsiklottak efelett, akik a kisebbségi jogokat prioritásként kezelik. Ugyanilyen módon ezután bármilyen demokratikus alapelvet meg lehet szüntetni? Ha a közvélemény azt fogja kérni, akkor a szlovák alkotmányba be lehet majd iktatni a kollektívbűnösségelvét? Kiegészítő javaslatát nem fogadta el a parlament. Ha azt megszavazzák, akkor elfogadható lett volna az ön számára a jogszabály? Azt szerettem volna elérni, hogy német mintára az alkotmányban rögzítsük: a demokratikus alapelvekkel ellentétes alkotmánymódosítást nem fogadhat el a parlament, ha ilyen születne, akkor azt az alkotmánybíróság felülbírálhassa. Ezzel megakadályozható lenne, hogy aközvélemény nyomására vagy politikai csatározások eredményeképpen az alapvető emberi jogokat csorbítani lehessen. Ha ezt megszavazták volna, akkor támogatni tudtam volna az alkotmánymódosítást és a vagyon eredetéről szóló törvényt is. Ez esetben ugyanis az alkotmánybíróság megítélheti a jogszabály hosszútávúhatását. (lpj) RÖVIDEN Egyre több társaság megy csődbe Pozsony. Tavaly 359 szlovákiai cég ellen indult csődeljárás - derül ki az Euler Hermes hitelbiztosító elemzéséből. A leginkább érintett régióknak Epeijes és Kassa megye számítanak. A gazdasági válság miatt elsősorban az építőipari cégek és a fuvarozók kerültek bajba. Helena Múdra, az Euler Hermes Servis szlovákiai ügyvezetője szerint a bajbajutott társaságok száma idén akár a 800-at is elérheti. (TASR) Fico: növelni kell a felsőoktatás nívóját Pozsony. Robert Fico szerint is csökkenteni kell a felsőoktatási intézmények számát Szlovákiában. Az oktatásügyi minisztériumban tartott tegnapi ellenőrző nap után kijelentette, a főiskolai hallgatók számát tekintve Szlovákia az élen jár, ugyanakkor ez nem mondható el a képzés színvonaláról. A miniszterelnök az oktatásügyi tárca négyéves tevékenységéről is csak pozitívumokat mondott; Ján Mikolaj szerinte teljesítette a kormányprogramból adódó feladatait. A tankönyvek késése vagy a trencséni egyetem körüli botrányra egyik politikus sem reagált. (SITA) Legalább 16 ezer főt fenyeget elbocsátás Pozsony. Szlovákiában jelenleg 16 582 munkavállalót fenyeget a tömeges elbocsátás veszélye. A munkahivatalokba tavaly év eleje óta bejelentett 45 681 helyből eddig ténylegesen 29 099 munkahely szűnt meg, ismertette a gazdasági minisztérium. Ez év eleje óta eddig 293 állás várható megszűnését jelezték a cégek. A munkahivatalok kínálatában február derekán2254szabad munkahely volt. (SITA) H1N1: e héten senki sem betegedett meg Pozsony. Ezen a héten Szlovákiában egyetlen új influenzás megbetegedést sem regisztráltak a közegészségügyi hivatalok. A múlt heti adatok szerint 1192-en fertőződtek meg az új influenza H1N1 vírusával, 53 haláleset hozható összefüggésbe vele. Csökken a szezonális influenzával és a felső-légúti tünetekkel megbetegedők száma is. (s) Elkészült az SaS választási listája. Magyar nemzetiségű képviselőpotentátok is találhatók ajelöltek között Tiszta múlttal száll ringbe az SaS Richard Sulik pártelnök és Jana Kiššová közgazdász (SITA-felvétel) Pozsony. Richard Sulik vezeti a Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártjának listáját. Az egy évvel ezelőtt alakult, és a közvélemény-kutatások szerint a parlamentbe jó eséllyel bejutó párt tegnap mutatta be a jelölteket. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A gyorsan népszerűséget szerzett párt választási listájának vezetője Richard Sulik pártelnök, a szlovákiai adóreform egyik kidolgozója. Ajelöltek között viszonylag kevés az ismert név, ezek közé tartozik Jozef Mihál közgazdász, Martin Chren közgazdász, az F. A. Hayek Alapítvány igazgatója, Lucia Nicholson egykori újságíró. Richard Sulik elmondta, a listára kerüléshez alapfeltétel volt a tiszta múlt. Egyetlen jelöltjük sem volt tagja a kommunista pártnak, nem működtek együtt az ŠtB-vel, nem folyik ellenük büntetőeljárás, és nem tartoznak az államnak, azaz a Szociális Biztosítónak és az adóhivatalnak. „Olyan listát állítottunk fel, amelyért nem kell szégyenkeznünk”- szögezte le Sulik. Tizenhatodik a listán a dunaszerdahelyi Somogyi Szilárd alelnök, a párt egyik alapító tagja. „Nagyon jónak vélem, hogy azt a célkitűzést tartottuk szem előtt a listaállításkor, ne pártemberek, hanem szakemberek kerüljenek a lista megválasztható helyeire. Ezekre a helyekre elsősorban olyan szakembereket jelöltünk, akik részt vállaltak a programunk megírásában” - mondta lapunknak Somogyi, aki úgy érzi, a Dél-Szlovákiáért felelős alelnök tisztségében megfelelően tudja képviselni a déli régiók érdekeit. Somogyi hozzátette, vannak további magyar nemzetiségű jelöltek is az SaS listáján: a 30. helyen a madari Molnár István, a 92-en a komáromi Borbély Kálmán, a 145-en a balázsfai Kázmér György. Helyet kapott a listán a Demokrata Párt két jelöltje is, Branislav Hochel és Peter Hríb. A párt 300 000 eurót (9 millió korona) akar a kampányra költeni. Az SaS a kampányt májusban kezdi, és két pillérre helyezi a hangsúlyt: óriásplakátokon és az interneten, ezen belül pedig a Faceboo- kon és más közösségi portálokon szólítják meg a szavazókat, (sán) Az SaS választási listájának élmezőnye Richard Sulik vállalkozó, Jozef Mihál közgazdász, Juraj Miškov marketingmenedzser, Jana Kiššová, Martin Chren, Stanislav Fort, Jozef Kollár közgazdászok, Ľubomír Gaiko igazgató, Pavol Hladký ügyvezető, Martin Poliačik pedagógus, Lucia Nicholson volt újságíró, Juraj Droba vállalkozó, Natália Bláhová tanácsadó, Ľudovít Jurčík vállalkozó, Peter Kalist orvos, Somogyi Szilárd vállalkozó, (ú) Ján Mikolaj oktatási miniszter szerint az iskoláknak önerőből kell fedezni a hazafiassági törvény kiadásait Pontosításra szorul a szimbólumok használata ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Budapest. Robert Fico kormányfő és Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter is hallgat arról, hogy saját pénzükből adnak-e pénzt az iskoláknak a hazafiassági törvényből adódódó kötelességek teljesítésére. A héten elfogadott törvény kötelezi az iskolákat arra, hogy minden hétfőn, minden osztályban hallgassák a himnuszt a gyerekek, és az osztálytermekben ott legyen az állami címer, a szlovák zászló és az alkotmány preambuluma. Az iskolák és önkormányzatok tiltakoznak. Nemcsak azért, mert értelmetlennek és abszurdnak tartják törvénnyel szabályozni a hazaszeretetei, hanem azért is, mert nincs pénzük a felsoroltak teljesítésére. Ján Mikolaj közölte, az iskoláknak ezt önerőből kell megoldaniuk. „Biztos vagyok benne, hogy minden iskola talál forrást az állami szimbólumokra. Mert ezzel fejezi ki az iskola, milyen a hozzáállása az állami szimbólumokhoz, az államhoz. Ez nem csak úgy van, ahogy azt önök dehonesztálni akarják annak firtatásával, hogy ki fizeti a költségeket”- mondta Mikolaj. Robert Fico szerint a sajtónak inkább a hazafiasság támogatására kellene törekednie, és elmagyaráznia a nyilvánosságnak, milyen céllal hozták a parlamenti képviselők a törvényt. Ján Mikolaj jelezte, tíz napon belül elkészül egy rendelet a jogszabályhoz, amely pontosan leszögezi, hol és mikor kell a szimbólumokat kifüggeszteni, azok mekkorák és milyenek legyenek. Az iskolák nem tudják például, mi van akkor, ha hétfőn az első óra testnevelés, a tornaterem is tanteremnek minősül-e, itt is ki kell-e függeszteni a zászlót és a preabulumot, hogyan zajlik a himnuszhallgatás a hallás- károsodott gyerekeket oktató speciális iskolákban. Mikolaj nem fogadja el az iskolák érvelését, hogy nincs pénzük a törvényből eredő kötelességek teljesítésére. Szerinte címer már most is van minden osztályban, tehát ezzel nem lesz költség. „A zászló öt euróba kerül, csak az a kérdés, menyibe kerül a fólia és a keret, amibe a preambulumot teszik” -mondta a szakminiszter. Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KM- KF) csütörtöki ülésén foglalkozott az elfogadott hazafiassági törvénnyel. „Az Állandó Bizottság megdöbbenését fejezi ki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2010. március 2-án A hazafiság támogatása címen elfogadott törvényével kapcsolatban, amely április 1-jétől kötelezővé teszi például az iskolákban, az önkormányzati testületi üléseken, a sportrendezvényeken a himnusz éneklését, valamint más állami szimbólumok használatát” - áll a nyilatkozatban. A szlovák külügyi tárca annyit mondott, nem kormányzati szervek nyilatkozataira nem reagál. Nemcsak az iskolák és az önkormányzatok, maguk a diákok is tü- takoznak a törvény ellen. Tegnap petícióit indított az Átlátható Demokráciáért Kezdeményezés. A petíció megtalálható a changenet.sk weboldalon, a diákok március 10-én az elnöki palota előtt tüntetést is szerveznek, (sán, s) Akár tönkre is teheti a kisebb pékségeket a külön műanyag csomagolásban forgalmazott kifli és kenyér A vevővel fizettetik meg az új élelmiszertörvényt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az üzlethálózatok jól bevált szokása, hogy egyes termékeket a beszerzési árnál is olcsóbban árulják. Az akciók során abban bíznak, hogy a vásárlók a leárazott termékkel együtt mást is beraknak a kosárba, növelve ezáltal a forgalmat. Májustól viszont ezeknek az akcióknak vége lehet, ha az államfő is aláírja az üzleteket megre- gulázó törvénytervezetet, amelyre a parlament ezen a héten bólintott rá. A törvény egyik előterjesztője, Miroslav Jureňa (HZDS) volt földművelésügyi miniszter minden bírálatot elutasít. Szerinte a jogszabályt csak azért dolgozták ki, hogy megakadályozzák a gyakran indokolatlanul magas pultpénz beszedését, amelyen az üzlethálózatok több ezer eurós haszonra tesznek szert. „A beszállítóknak igazságtalan feltételeket diktálnak a hálózatok. Az üzletekben már így is számos olcsó lengyel vagy kínai élelmiszert találni. Ha például valamiből külföldön jó termés volt, Lehetséges, hogy májustól csupán csomagolt kiflit és kenyeret lehet majd venni (CTK-felvétel) akkor azt áron alul tudták felvásárolni, ez pedig a hazai termelőket hozta előnytelen helyzetbe” - magyarázta az aktualne.sk hírportál- nakJureňa. Simon Zsolt (Híd) volt földművelési miniszter viszont ennek épp ellenkezőjét állítja. Szerinte ugyanis senki nem tudja meggátolni, hogy a hálózatok külföldön vásárolják meg termékeiket, ha itthon nem lesznek megfelelő üzleti feltételek. „A jogszabály azt eredményezné, hogy a hálózatok nem Szlovákia területén kötik meg fel- vásárlási szerződéseiket, és így kiszorítják a szlovák termékeket az üzletek polcairól. Ez elsősorban a kisebb, falusi üzleteket sújtaná a leginkább, hiszen ezek nem engedhetik meg maguknak, hogy külföldön vásárolják az áruť-figyelmez- tetett Simon. Egy másik módosítás - amelyet a parlament a jövő héten tárgyal - pedig azzal számol, hogy az üzletekben csak csomagolva lehet majd árusítani a péktermékeket. Ezért az is elképzelhető, hogy májustól csupán csomagolt kiflit és kenyeret lehet majd venni. Az üzletláncoknak más lehetőségük is lesz, újabb embert alkalmaznak, aki egy pult mögül fogja árulni a kiflit és a kenyeret. Mindkét lehetőség dráguláshoz vezet. „Kétség nem fér hozzá, hogy ezáltal megugrik a péktermékek ára. A kisebb pékségeket is tönkreteheti a módosítás, hiszen kénytelen lesznek csomagoló gépeket vásárolni, hogy a nagy hálózatoknak is eladhassák termékeiket” - vélekedik Pavol Konštiak, a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szövetség elnöke. Szerinte a vásárlókat inkább arra kellene nevelni, hogy zacskókat vagy kesztyűket használjanak a péktermékek vásárlásakor. „Meghalt valaki, vagy járvány terjed, vagy influenzásak vagyunk, hogy hirtelen mindent csomagolni kell?”-tette fel a költői kérdést Konštiak. A jogszabály egyetlen előnye, hogy megemeli a romlott vagy rossz minőségű élelmiszerek árusításáért járó bírságokat. Aminimális büntetés 50 ezer euró, a maximális 2 millió euró lehet. Az élelmiszer- törvény szigorításával a kormány az üzletláncokban napokban tartott ellenőrzésre reagál - kiderült ugyanis, hogy az egyik társaság több üzlete romlott csirkehúst adott el grillezve. (dem,s)
