Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-05 / 29. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 5. www.ujszo.com RÖVIDEN „Rögtönítélő” bíróság a stadionokban Pozsony. Úgynevezett mobil bíróságok fognak ítélkezni a rend­bontók felett a stadionokban, ha a törvényhozás elfogadja Katarí­na Tóthová (HZDS) javaslatát a kihelyezett bíróságokról. A bünte­tető perrendtartás módosításának értelmében ezeknek a „rögtönítélő” bíróságoknak lehetőségük lesz a sportmérkőzés helyszínén, azonnal elítélni a rendbontókat. „Lehetőséget kell te­remteni arra, hogy a tisztességes szurkolók nyugodtan élvezhes­sék a sporteseményeket” -mondta Tóthová. Mint kifejtette, ilyes­fajta ítélkezésre a jelenlegi jogrend is lehetőséget teremt, de nem élnek vele, ezért van szükség módosításra. (TASR) Krajňák kevesebb „hídpénzt” küldött Pozsony. Nem történt hiba a Híd által kapott támogatások kimutatásában, tájékoztatta lapunkat Czuczor Nóra, a párt szó­vivője. Néhány internetes portál kifogásolta, hogy a pártot tá­mogató Ladislav Krajňák neve mellett a nyáron még 50 ezer eu­ró állt, a honlap januári frissítése után azonban már csak 10 ezer euró maradt. „A Ladislav Krajňák által aláírt támogatói szerződés 50 ezer euró támogatást tartalmazott, ám ebből az összegből csak 10 ezer euró érkezett meg a párt számlájára, ezért javítottuk ki az összeget” - tájékoztatta lapunkat a szóvi­vő. A Híd rendszeresen közzéteszi az őt támogató magánszemé­lyek és cégek listáját, (ú) Már a sítúra és az úszótanfolyam tervét is szlovákul kell megírni a magyar iskolákban Pluszmunkát ad a nyelvtörvény a tanároknak, pénzt nem kapnak érte Pozsony. A magyar pedagógu­sok számára rengeteg több­letmunkát jelent a nyelvtör­vény betartása, mert már az összes dokumentációt két nyelven kell vezetni. Ezt sen­ki sem fizeti meg, Ján Mikolaj oktatási miniszter tegnap közölte, hogy az iskolák nem kapnak erre pluszpénzt. ÚJ SZÓ-HÍR Mikolaj a parlamenti kérdé­sek óráján Biró Ágnes (MKP) kérdésére azt válaszolta, a ki­sebbségi tanítási nyelvű iskolák nyolc százalékkal magasabb normatív támogatást kapnak, mint a szlovák iskolák, fizessék meg ebből a pedagógusok nyelvtörvényből adódó több­letmunkáját. Biró Ágnes hangsúlyozta, a nyelvtörvény életbe lépése óta a tanárok „több ezer oldal” doku­mentációt kénytelenek két nyel­ven vezetni, olyan dokumentá­ciót is, mely csak belső haszná­latra készül. A miniszter szerint a pedagó­giai dokumentációt a közoktatá­si törvény módosítása előtt ál­lamnyelven kellett vezetni „Az önök kérésére egészítettük ki ezt azzal, hogy a dokumentációt két nyelven lehet vezetni” - érvelt Mikolaj. Szigeti László (MKP) volt ok­tatásügyi miniszter lapunknak elmondta, a magyar tannyelvű iskolák indokoltan kapnak ma­gasabb támogatást, mivel maga­sabb az óraszám, mint a szlovák iskolákban. .Átlagosan hetente egy-másfél órával magasabb, ezért a tanároknak magasabb fi­zetés is jár.” Hozzátette, a nyolc százalékos többletet nem a do­kumentáció vezetésének honorá­lására kapják az intézmények. Rámutatott, félrevezető Miko­laj válasza, mely szerint a nyelv­törvény tette lehetővé a doku­mentáció kétnyelvű vezetését, melyet korábban államnyelven kellett vezetni. „A pedagógiai dokumentációt a közoktatási törvény értelmében kétnyelvűén kellett vezetni, de az egyéb do­kumentációra ez nem vonatko­zott, azt lehetett csak magyarul” - magyarázta Szigeti. Az egyéb dokumentáció közé tartozik pél­dául a tantestületi vagy nevelő- testületi értekezlet jegyzőköny­ve, az egészségkárosodott gyer­mekek esetében kötelezően ve­zetett jegyzőkönyv vagy akár a sítúra, az úszótanfolyam tervé­nek elkészítése. „Eddig ezeket az iskolák egy nyelven, magyarul vezették” - mondta Szigeti, (lpj, sán, s, t) Tárgyal a parlament a vagyon eredetéről Ellenzéki segítséggel ment tovább Fico javaslata ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony Második olvasatba utalta a parlament a vagyon ere­detének vizsgálatáról szóló, a kormány által előteijesztett tör­vényjavaslatot, és a vele össze­függő alkotmánymódosítási ja­vaslatot is. Ehhez szükség volt az ellenzék szavazataira is, ugyanis a HZDS és az SNS képviselőinek többsége nem támogatta a javas­latot. Anna Belousosová, az SNS alelnöke viszont megszavazta, holott többször kifogásolta pél­dául azt, hogy a gyanúsítottnak kellene bizonyítania, legális úton szerezte vagyonát, nem működik tehát az ártatlanság vélelme. Vladimír Mečiar és Ján Slota nem vett részt a vitában, nem is sza­vaztak. Épp az alkotmánymódosító ja­vaslat miatt van szükség az ellen­zékre, mert ennek elfogadásához 90 szavazat kell. Az ellenzéki pár­tok már korában kijelentették, fel­tehetően támogatni fogják a kor­mányjavaslatot a végszavazásnál is. Ilyen értelemben nyilatkozott szerdán Dániel Lipšic, a KDH alel­nöke, annak ellenére, hogy az ő hasonló tervezetét a parlament el­utasította. Lipšic szerint épp ez az elutasítás bizonyítja, hogy a koalí­ció nem gondolja komolyan egy ilyen törvény elfogadását, s az egész csak marketinghúzás. Ezt az is mutatja, hogy négy hónappal a választások előtt terjeszti be a kormány. Fico a törvénytervezet előterjesztésekor kifejtette, égető szükség van a törvényre, hogy el lehessen járni olyan személyekkel szemben, akik nyilvánvalóan job­ban élnek, mit azt a bevételeik le­hetővé tennék, s akiknél alapos a gyanú, hogy illegális úton szerez­ték vagyonukat. Ivan Miklós (SDKÚ-DS) erre azt mondta a miniszterelnöknek: „Adok két tippet. Két ilyen sze­mély rendszeresen ott ül a kor­mányülésen, ott vannak a kor­mánykoalícióban, Vladimír Mečiar és Ján Slota.” Robert Fico azzal vágott vissza, hogy Miklós „mesélje már el, hogyan is van az­zal a helikopter-úttal Alaszkába, mennyibe kerül ott síelni”. „Ön a vagyonnyilatkozatában azt tün­tette fel, hogy jelzálogkölcsöne van és 300 000 koronája. Hisz csak ez az alaszkai út félmillióba kerülhetett” - mondta Fico Miklósnak. A vagyon eredetéről szóló törvényről a márciusi ülésen döntenek a képviselők. (sán,s, t) Várhatóan márciustól kell fizetni az 1. osztályú úton Nem lesz kevesebb fizetős út ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Még mindig nem tud­ni, mikortól kell újra útdíjat fizet­niük a fuvarozóknak az 1. osztályú utak használatáért. A rendszert üzemeltető SkyToll azonban már új, részletesebb számlákat küld ne­kik, amelyeken pontosan feltünteti a megtett útszakaszokat, így ellen­őrizhető, mennyitkell fizetni. Robert Fico miniszterelnök teg­nap tárgyalt a fuvarozókat tömörí­tő CESMAD vállalattal, a SkyToll, a Nemzeti Autópálya Rt. illetve a köz­lekedési minisztérium képviselői­vel. Nem hívták meg a Szlovák Fu­varozók Unióját (UNAS), amely idén már két országos sztrájkot tar­tott az útdíj ellen, bár a második ti­szavirág-életű volt. „Kizárt, hogy az útdíjrendszer­nek még valamilyen hiányosságai lennének, ezt az elmúlt hetekben elfogadott módosítások gyakorlati­lag a nullára csökkentették” - mondtaFico. Feltételezések szerint márciustól teszik ismét fizetőssé az I. osztályú utakat. A kormányfő szerint már tegnap­tól olcsóbb a gázolaj, körülbelül 1 euróra csökkent az ára - így ugyan­olyan szinten van, mint Ausztriá­ban és olcsóbb mint Magyarorszá­gon vagy Csehországban. Fico ki­zárta, hogy az útdíjrendszert júniu­sig szüneteltessék, ahogy azt az UNAS követeli. „Nem engedünk a zsarolásnak” - mondta a miniszter- elnök. Eltúlzottnak nevezte a tilta­kozók azon követelését is, hogyaje- lenlegi 1500-ról 333 kilométerre csökkentsék az I. osztályú fizetős útszakaszok hosszát, (dem, s) Németh Zsolt az SNS javaslatáról: Nevezhetnénk ezt Cirill és Metód törvénynek is A nyelvtörvényről is tárgyalt a KMKF ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Szlovák Nemzeti Párt legújabb törvényjavaslatait bírálta Németh Zsolt (Fidesz) a magyar parlament külügyi bi­zottságának elnöke a Kárpát-me­dencei Magyar Képviselők Fóru­mának bizottsági ülései után tar­tott tegnapi sajtótájékoztatóján. Az SNS a köztéri szobrok állítá­sának jóváhagyásából kizárná az illetékes helyi önkormányzato­kat, ami Németh szerint elfogad­hatatlan. „Nevezhetnénk ezt Ci­rill és Metód törvénynek is” - mondta a politikus, utalva a ko­máromi Cirill és Metód szobor sorsára. Kifogásolta a készülő szlovák hazafiassági törvényt is, melyről a jelenlegi ülésén tárgyal a parlament. Ez bevezetné a himnusz kötelező eléneklését he­tente az iskolákban, és az ön­kormányzati üléseken. A KMKF külügyi és Európa-ügyi, valamint jogi albizottságainak közös nyi­latkozata foglalkozik a nyelvtör­vénnyel is. „A magyar kormány szenteljen fokozott figyelmet a szlovák államnyelvtörvény euró­pai uniós vonatkozásainak, és eu­rópai fórumokon is vesse fel a szlovákiai kisebbségpolitikai és emberjogi problémákat” - áll a nyilatkozatban. Az MKP-t Berényi József elnökhelyettes képviselte az ülésen. „Ez összhangban van az MKP álláspontjával, szeret­nénk, ha ez a téma napirenden maradna” - mondta lapunknak Berényi. A testületek üdvözölték a nyelvtörvény-alap létrehozását is. ,A részletek ügyében azonban még konzultálni kellene, mi azt szeretnénk, ha ez az alap jól működne” - jelentette ki az MKP elnökhelyettese, (lpj, mti) Szlovákia rosszabbul teljesített tavaly mint Magyarország vagy Csehország Kidobott pénz a kormány válságkezelő programja ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában tavaly jelentős mértékben romlott a vál­lalkozók helyzete - állítja Marián Jusko, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) elnöke. Ezt azzal magyarázza, hogy a kor­mány válságkezelő intézkedései nem hozták meg a várt ered­ményt. Ha összehasonlítjuk a Fi- co-kormány által a gazdasági vál­ság enyhítésére fordított pénz­összeg nagyságát az ország tava­lyi gazdasági mutatóival, kiderül, hogy rosszabbul teljesítettünk Csehországnál, Lengyelország­nál, de még Magyarországnál is - áll a RÚZ elemzésében. Jusko szerint a kormány ugyan hozott néhány pozitív döntést, az állami válságkezelés egészét tekintve azonban elmondhatjuk, hogy az nem érte el a célját. A vállalkozók azt is kifogásol­ják, hogy a kormány - amely összesen 23 válságkezelő intéz­kedést hozott és 680 millió eurót költött el rájuk - a krízissel ma­gyarázza a tavalyi 6,3 százalékos GDP-arányos államháztartási hi­ányt. Jusko szerint sok ország ná­lunk is többet költött a válság kö­vetkezményeinek enyhítésére, ál­lamháztartási hiányuk mégsem ilyen magas. A RÚZ elemzése szerint ha le­vonnánk a válságkezelésre fordí­tott összeget, a tavalyi hiány ak­kor is 5,4 százalékos lenne, ami régiónkban a legmagasabb. A magas deficit ugyanakkor nehezí* ti a gazdaság gyors talpra állását is, és tovább rontja a vállalkozások helyzetét. Ez, valamint a kataszt­rofális jogérvényesítés, a korrup­ció, a gyakorta értelmetlen törvé­nyek, valamint az egyre növekvő fizetésképtelenség is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly több mint 3 ezer céget számoltak fel Szlováki­ában-vallja Jusko. (t, s, mi) A politológus szerint a pártok elszámolását ellenőrző könyvvizsgálók nyomás alatt vannak Bármennyit elkölthetnek kampányra a pártok Idén újra plakátba borul az ország (SITA-felvétel) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A választási kampány­ra költött összeg nagysága csakis attól függ, mennyire van tele a pártkassza, a választási törvény nem tartalmaz kiadási plafont. Több párthoz hasonlóan a KDH is kölcsönt akar felvenni a kiadások fedezésére. „Még nincs döntés ar­ról, mekkora hitelt veszünk fel” - mondta lapunknak Martin Kraj- čovič, a KDH szóvivője. A párt kam­pányfőnöke Pavol Abrhan alelnök. Az SNS azt állítja, négy éve ő köl­tött a legkevesebbet kampányra, 12 millió koronájába került a parla­mentbejutás. Rafael Rafaj szóvivő szerint saját forrásokból finanszí­rozzák a korteskedést. „Nem lesz szükségünk kölcsönre” - mondta lapunknak Rafaj. Azt nem árulta el, ki lesz a kampányfőnök. „Ilyen in­formációkról nem tájékoztatunk, ez nem lényeges” - mondta. La­punk az SDKÚ és a HZDS sajtóosz­tályát is megkérdezte a tervezett kampányköltségekről, de lapzártá­ig nem érkezett válasz. Erik Láštic politológus szerint a szlovák törvény nem jobb, de nem is rosszabb, mint az európai átlag. ,A 2005-ös módosítás során a ko­rábbinál sokkal jobb szabályozás született, de még mindig sok a jog­hézag, amit a pártok kihasznál­hatnak” - mondta lapunknak a po­litológus. Az egyik az, hogy a kam­pányköltségek elszámolását ugyan könyvvizsgálók ellenőrzik, de ők befolyásolhatók. „Sokszor a könyv- vizsgálók is elismerik, hogy a pár­tok nyomása alatt állnak, mivel a párt másik könyvvizsgálót is vá­laszthat - magyarázta Láštic. - A könyvvizsgálóknak tehát nem ér­dekük a mélyebb vizsgálódás. ” Az ellenőrzés hiányosságai mel­lett több hézag is található a tör­vényben, amivel a pártok visszaél­hetnek, példa erre a legutóbbi köz- társaságielnök-választás, amelynél van kiadási plafon. „Ivan Gašpa- rovič kampányát úgymond non­profit szervezetek szervezték, az ál­taluk elköltött összeget senki sem kérhette számon Gašparovičon. El­képzelhető tehát, hogy a jelöltnek hivatalosan szinte egyeden centjé­be se kerül a kampányt’ - magyaráz­ta a politológus. A másik kiskapu az egyéni kampány, amely nem szá­mít bele a párt kampányköltségei­be. „Ez a lehetőség a 2006-os par­lamenti választásokon merült fel először, több párt képviselője is élt vele, kérdés hogy idén mennyire használják ki”-mondta Láštic.

Next

/
Thumbnails
Contents