Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-04 / 28. szám, csütörtök

8 Külföld RÖVIDEN Rizs és dollár Haiti javára Róma. Az Élelmezési Vi­lágprogram (WFP) eddig kö­zel 230 millió dollár segélyt gyűjtött össze a földrengés sújtotta Haiti javára. Josette Sheeran WFP-igazgató köz­leményében úgy vélte, hogy az év végéig meghaladhatja a 800 millió dollárt az az összeg, amelyet a természeti csapás áldozatainak megsegítésére kell fordítania. A magánszek­tor felajánlásainak értéke megközelíti a 60 millió dol­lárt. A segélyalaphoz legna­gyobb mértékben az Egyesült Államok járult hozzá, 78 mil­lió dollár értékű segéllyel. Thaiföld 20 ezer tonna rizst ajánlott fel, amelyből kétmil­lió embert élelmeznek három héten át. (MTI) Mindent vissza Kuvaitnak Bagdad. Az 1990-es in­vázió során ellopott kuvaiti javak visszaadására adott ki felhívást az iraki kormány - közölte tegnap az ország külügyminisztere. A javak, dokumentumok és az eltűnt személyek földi maradvá­nyainak kiszolgáltatására az ENSZ Biztonsági Taná­csa kötelezte még a háború után Irakot. Eddig már át­adtak 300 tetemet, és az el­hurcolt iratok nagy részét, de még maradt tennivaló e téren - magyarázta Hosjar Zebari. (MTI) Újra akcióban a kalózok Nairobi. Kalózok hatal­mukba kerítettek egy észak­koreai lobogó alatt haladó lí­biai teherhajót az Ádeni-öböl- ben tegnap reggel - jelentette be a kalózkodás megfékezésé­re kivezényelt európai közös flottilla egy közleményben. A 4800 tonnás hajón tartózkodó tengerészek száma és a rako­mány egyelőre ismeretlen. Az „MV Rim” a nemzetközileg ajánlott, védett közlekedési folyosón kívül haladt a Szomá­liái partok felé, amikor meg­rohanták. (MTI) Közeledés Szíriához Damaszkusz. Az Egyesült Államok arra kérte Szíriát, adjon akkreditációt nagykö­vetének Damaszkuszban. Az amerikai lépés mérföldkő a két ország között megkezdő­dött politikai közeledésben. Az amerikai-szíriai viszony nem sokkal azután kezdett javulni, hogy Barack Obama amerikai elnök egy évvel ez­előtt hivatalba lépett. Az Egyesült Államok 2005-ben, Rafik Hariri volt libanoni mi­niszterelnök bejrúti meggyil­kolása után rendelte haza damaszkuszi nagykövetét. Az amerikai külügyminisztéri­um már tavaly júniusban be­jelentette, hogy nagykövetet akar küldeni Damaszkuszba, de ennek időpontját nem kö­zölte. (MTI) ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 4. www.ujszo.com A sérültek többsége iskolás lány (TASR/AP-felvétel) Amerikaiak is vannak a pakisztáni robbantásos merénylet áldozatai között Pokolgép a lányiskolában Iszlámábád/Pesavar/Mirám- sáh. Pokolgépes merényletet követtek el egy újjáépített pakisztáni lányiskola ava­tóünnepségén tegnap az or­szág északnyugati részén. MTl-JELENTÉS A robbanásban három ameri­kai és egy pakisztáni katona, va­lamint három pakisztáni iskolás és egy járókelő vesztette életét - közölték biztonsági tisztviselők. A merényletet a tálibok vállalták magukra. A hatóságok 45 és 70 közé te­szik a távirányítással végrehaj­tott robbantás sebesültjeinek számát, többségük iskolás lány, de van köztük több újságíró is. A terrorcselekményt Alsó-Dir kör­zetében követték el, a Szvat­völgy közelében, amelyet pedig a hadsereg nagyjából már meg­tisztított a tálib lázadóktól. Az első hírekben még az sze­repelt, hogy a külföldi halottak újságírók, illetve segélymunká­sok. Egy rendőrségi tisztviselő elmondása szerint az iskola tete­je beomlott, és az áldozatok kö­zül néhányan a romok alá szo­rultak. A három amerikai katona pa­kisztáni újságírók és helyi veze­tők konvoját kísérve érkezett az újjáépített alsó-diri lányiskola avatására, amelyet a tálibok egy éve egyszer már felrobbantottak. Az amerikaiak egy kis egység tagjai voltak, amely az afgán ha­tárvidéken biztonsági feladato­kat ellátó külön határvédelmi erők kiképzését végzi. Az Egyesült Államok kabuli nagykövetsége és a pakisztáni hadsereg megerősítette a három amerikai katona halálhírét. A me­rényletet később telefonon ma­gukra vállalták a pakisztáni táli­bok. Azam Tárik tálib szóvivő sze­rint „a megölt amerikaiak a Black- waterhez tartoztak”. Ez az a - ké­sőbb Xe Servicesre átkeresztelt - amerikai biztonsági magáncég, amelyet Irakban súlyos vétségek­kel vádoltak. „Tudjuk, hogy a Blackwater felelős Pesavart és más pakisztáni városokat ért támadá­sokért, figyelmeztettünk, hogy megbosszuljuk ártatlan pesavari- ak halálát, és ma épp ezt tettük” - mondta Tárik. A biztonsági erők tagjai, lány­iskolák és külföldiek gyakori célpontjai a tálibok és más isz- lamisták támadásainak Pakisz­tánban. Az erőszakhullámban két és fél év alatt már mintegy háromezer ember halt meg. Beiktatják a kérdések óráját is az EP plenáris ülésének napirendjébe Megerősítik az Európai Parlamentet MTl-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Megállapodott egy­mással az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság tárgyaló- küldöttsége abban, hogy erősítik az EP szerepét az uniós intézmény- rendszeren belül, és hogy a leg­főbb végrehajtó testületnek számí­tó bizottság egyenrangú félként fogja kezelni a parlamentet a tag­állami kormányokat képviselő Eu­rópai Tanáccsal. A parlament jogkörének bővíté­se a tavaly december elsején ha­tályba lépett Lisszaboni Szerződés előírásain alapul, de az uniós in­tézmények közötti gyakorlati munkakapcsolat részletszabályait keret-megállapodásba kell foglal­ni. Ennek legfontosabb pontjaiban megegyezés született a parlament és a bizottság küldöttsége között. A keret-megállapodás pontos és végleges szövegét a következő hónapokban tovább csiszolják, és május-júniusra akarnak elkészül­ni vele. A megállapodás értelmében erősödik a parlament jogszabály- alkotást kezdeményező szerepe, a végrehajtó testület nagyobb fele­lősséggel tartozik az EP-nek, bő­vül a parlament mozgástere a külkapcsolatok terén. Az EP lehetőséget kap arra, hogy betekintsen az összes olyan iratba, amely a bizottság és az úgynevezett nemzeti szakértők közötti megbeszélések anyagait tartalmazza. A létrehozandó uniós külügyi apparátust ületően a parlament nem tudta kiharcolni, hogy a le­endő EU-nagyköveteket kineve­zésük előtt saját szakbizottsága hallgathassa meg, arra viszont ígéretet kapott, hogy a kinevezési eljárás „átlátható” lesz. Az EP plenáris napirendjébe be­iktatnak olyan „kérdések óráját”, amikor az egyes bizottsági tagok­hoz is kérdéssel lehet fordulni, be­leértve Catherine Ashton bizott­sági alelnököt, kül- és biztonság- politikai főképviselőt is. Ha a parlament arra szólítaná fel Barrosót, hogy vonja meg bizalmát valamelyik bizottsági tagtól, akkor a bizottság elnöke köteles komo­lyan mérlegelni, kéri-e a biztos le­mondását. Ha nem, akkor a követ­kező parlamenti ülésszakon a bi­zottság elnöke köteles megindo­kolni elutasító álláspontját. Ha a parlament valamilyen te­rületen uniós jogszabály megal­kotását kezdeményezi, akkor a bizottság három hónapon belül köteles érdemi választ adni. A jog­szabálytervezet előterjesztésére alapértelmezés szerint egy éve van a bizottságnak. Ha viszont a bizottság nem kíván jogszabály- tervezetet alkotni a témában, ak­kor ezt részletesen meg kell indo­kolnia a parlament előtt. A parlament a jövőben teljes körű tájékoztatást kap a bizott­ságtól a nemzetközi tárgyalások alakulásáról. Nemzetközi konfe­renciákon a bizottság megfigyelői jogállású helyet biztosít a parla­ment képviselőjének. Jövő kedden szavazhatnak bizalmat a Bizottságnak Mindenkit meghallgattak MTl-HÍR Brüsszel. Befejeződött az Eu­rópai Parlamentben az Európai Bizottság leendő tagjainak meg­hallgatása, miután tegnap az új bolgár biztosjelöltet, Krisztalina Georgievát is kikérdezték az ille­tékes EP-bizottságok képviselői. A bolgár kormány azután jelöl­te az 59 éves közgazdászt a biztosi posztra, hogy az eredeti jelölt, Rumjana Zseleva külügyminiszter visszalépett, mert szakmai alkal­masság tekintetében súlyos hi­ányérzet, vagyonnyilatkozatának helytálló voltát illetően pedig ké­telyek támadtak sok képviselő­ben. A portfoliójához tartozó szakmai kérdések között Georgi- eva - elsősorban Haiti jelenlegi helyzetére utalva - azt hangoztat­ta, hogy meg kell vizsgálni, ho­gyan tud az EU még gyorsabban és összehangoltabban reagálni, és szükségesnek tartotta egy uniós katasztrófa-elhárító egység létre­hozását. Hozzátette, hogy a jelen­legi helyzethez képest az EU rendkívül gyorsan és viszonylag hatékonyan reagált a hónap eleji földrengésre. Az Európai Parlament jövő keddi plenáris ülésén, Stras- bourgban szavazhat az új bizott­ság egészéről. Brüsszeli üzenet Belgrádnak: adjátok ki Mladicot Messze a szerb EU-tagság MTl-HÍR Belgrád. Az EU-nak jelenleg nincs pozitív válasza Szerbia tagje- löltségi kérelmére - közölte Jelko Kacin, az Európai Parlament szer­biai jelentéstevője, hozzátéve: az uniós integráció folytatódásának feltétele a hágai nemzetközi tör­vényszékkel való maradéktalan együttműködés. A diplomata emlékeztetett arra, hogy Serge Brammertz, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyé­sze új jelentéstjúniusban tesz majd, s az EU miniszteri tanácsa ezután dönt arról, hogy életbe léphet-e a Szerbiával kötött stabilizációs és társulási megállapodás, ami a tag- jelölti státusnak is feltétele. Brammertz nem tágít attól, hogy Ratko Mladic volt boszniai szerb hadsereg-főparancsnokot és a Horvátországban elkövetett há­borús bűnökkel vádolt Goran Ha- dzicsot ki kell adni a Nemzetközi Törvényszéknek. Amíg erre nem kerül sor, mi, az Európai Parla­mentben ülők sem ratifikálhatjuk a megállapodást - nyilatkozta Jelko Kacin, megjegyezve, hogy ha a két hágai vádlottat időköz­ben letartóztatnák, úgy ez a fo­lyamat felgyorsulhatna. Kerbela szent városában robbant a pokolgép Utánfutós merénylet MTl-HÍR Kerbela/Bagdad. Legkeve­sebb húszán meghaltak és száz­tízen megsebesültek egy pokol­gépes merényletben tegnap az iraki Kerbela szent városába bevezető úton, ahol síita zarán­dokok százezrei özönlenek egy vallási ünnepre. A halottak száma még emelkedhet - tették hozzá kórházi források. A tar­tományi hatóságok szerint a merénylet a Hillát Kerbelával összekötő úton történt, és a po­kolgépet egy motorkerékpár utánfutóján helyezték el. A fővárostól délnyugatra fekvő Kerbelában a síiták minden évben megemlékeznek Húszéin imám - Mohamed unokája és Ali fia - ha­láláról. A hagyomány szerint a hí­vek gyalog mennek el a szent vá­rosba, s közben korbácsolják ma­gukat a bűnbánat jeleként, amiért nem védelmezték meg imámju- kat. Néhány napon belül ez volt a második súlyos terrorcselekmény, amelyet a síita zarándoklat részt­vevői ellen elkövettek. Hétfőn legkevesebb 54 halálos és 117 se­besült áldozata volt egy öngyilkos robbantásnak, amelyet Bagdad egyik északkeleti külvárosában, síita zarándokok gyűrűjében haj­tott végre egy nő. Tegnap Bagdadban újabb két helyen robbant út mentén elhe­lyezett pokolgép síita zarándokok elhaladásakor, egy ember halt meg a merényletek során. Guantánámóról egy ujgur testvérpár érkezik Svájc még két foglyot fogad MTl-HÍR Bem. Svájc „emberbaráti meg­fontolásokból” befogad két ujgur nemzetiségű foglyot a bezárásra ítélt guantánamói amerikai bör­töntáborból - jelentette be teg­nap Bemben Eveline Widmer- Schlumpf igazságügyi miniszter. A svájci Jura kanton megerősí­tette, hogy hajlandó engedélyezni két szabaduló rabnak, egy kínai állampolgárságú testvérpárnak a letelepedést. Peking korábban figyelmeztet­te az alpesi ország vezetését, hogy ne adjon menedéket kínai állam­polgároknak, mert ezzel árthat a két ország kapcsolatainak. Peking szerint „a kínai állampolgárságú feltételezett terroristákat Kínába kell visszaszállítani, függetlenül a nemzetiségi hovatartozásuktól.” Svájc több évszázados ember­baráti hagyományaira hivatkozik. Korábban már befogadott egy üz- bég guantánamói foglyot. Bem hangoztatja: semmi jel nem mutat arra, hogy a három férfi terrorista. Ügyvédjük szerint az ujgurokat tévedésből fogták el és börtönözték be. Nem emeltek vádat ellenük, és nem ítélték el őket. A két szabaduló fogoly köte­lezettséget vállalt arra, hogy meg­tanulják azt a nyelvet, amelyet az őket befogadó svájci területen be­szélnek. Ügyvédjük beszámolója szerint előbb az ifjabbik fivér utazott Af­ganisztánba a jobb élet reményé­ben. Bátyja azért ment utána, hogy hazavigye. Útlevél nélkül át­szöktek Pakisztánba, ahol a helyi hatóságok letartóztatták és átad­ták őket az amerikaiaknak.

Next

/
Thumbnails
Contents