Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-04 / 28. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 4. vww.ujszo.com RÖVIDEN Tovább hígul a gittegylet Pozsony. Tovább hígul a kormány nemzeti kisebbségi tanácsa, miután Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes javaslatára - aki egyben a tanács elnöke - az eddigi 12 kisebbség mellett a szerb ki­sebbség képviselője is a testület tagja lett. Čaplovič szerint a bővítést a szerbek kérték, és pozitív szakvéleményt adtak a kérdésben a Szlovák Tudományos Akadémia illetékes intézetei is. A testületben minden kisebbségnek csak egy szavazati joga van, függetlenül attól, hogy félmilliós - mint a magyar -, vagy csak pár ezer fős. (MSz) Nem kérnek a vagyoneredetből Pozsony. A parlament tegnap elvetette Daniel Lipšic (KDH) tör­vényjavaslatát a vagyon eredetének vizsgálatáról. Ez azt jelenti, hogy a képviselők már csak a kormány által benyújtott törvényja­vaslatról fognak tárgyalni, ugyanis a kormány is lddolgozott egy ja­vaslatot. Lipšic szerint a kormánypárti képviselők ismét megmutat­ták, mennyire gondolják őszintén azt, hogy érvénybe lépjen egy ilyen jogszabály. A KDH politikusa szerint összhangba lehetett vol­na hozni az ellenzéki és kormányjavaslatot, de a kormánykoalíció nem gondolja komolyan a jogszabály elfogadását. Lipšic kifejtette, ennek ellenére ő valószínűleg támogatni fogja a kormány terveze­tét, de módosító javaslatokat terjeszt be annak érdekében, hogy a törvény ne jusson olyan sorsra, mint a 2005-ben az akkor ellenzéki Smer által benyújtott és elfogadott jogszabály - ezt ugyanis az al­kotmánybíróság 2008-banjogellenesnektalálta, (sán, t, s) Nem bizonyították a szavazatvásárlást Epeijes. Egyetlen esetben sem igazolódott a szavazatvásárlás gyanúja Epeijes megyében - közölte tegnap a rendőrség. A tavaly novemberi megyei választások idején két feljelentés érkezett azzal kapcsolatban, hogy az Epeijesi kerület két településén, Jemyén (Jarovnice) és Osztrópatakon (Ostrovany) pénzzel veszik rá a ro­mákat egy-egy jelölt támogatására. A tévéstábok rögzítették, amint buszokkal szállítják a romákat a szavazóhelyiséghez, kettő­nél üres szavazólapot is találtak, melyeket azért hoztak ki, hogy valakik megfelelően kitöltsék azt, néhány roma beismerte az új­ságíróknak, hogy pénzt kapott a voksolásért. Az Epeijesi Kerületi Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint senkit sem korlátoz­tak választójoga gyakorlásában, és senkit sem kényszerítettek ar­ra, hogy akarata ellenére voksoljon. (TASR, ú) Az emberek 22 százaléka ugrik a krízis szó hallatán Fárasztó a gazdasági válság ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Megunták az emberek a gazdasági válsággal foglalkozó híranyagokat a tévéhíradókban - derült ki annak a nemzetközi fel­mérésnek az eredményeiből, ame­lyet tegnap hozott nyilvánosságra az UPC Broadband társaság. A megkérdezettek 50 százaléka vála­szolta, hogy a válság témája már ki­fejezetten idegesíti. A felmérést 10 európai ország­ban végezték el, 11 000 résztvevő­vel - tájékoztatta lapunkat Jaroslav Kolár, az UPC szóvivője. A válság csak a hírműsorokkal kapcsolatban változtatta meg a tévézési szokáso­kat. A megkérdezettek 26 százalé­ka nevezte kifejezetten idegesítő- nek, ha a híradásokban olyan em­berek történetét mutatják be, akik úgymond a padlóra kerültek a vál­ság miatt. A nézők további 22 szá­zaléka pedig azonnal elkapcsolja az adást, amint kiejtik a „gazdasági válság” szókapcsolatot. Szlovákia lakosai a felmérés szerint a tévéből merítik a legtöbb információt a vál­sággal kapcsolatban, a hírforrások közt második helyre került az in­ternetes híroldalak és a harmadikra a sajtó. A felmérés során arra is kíváncsi­ak voltak, milyen mértékben vál­toztatta meg a válság az emberek hétköznapjait. A válaszadók 40 százaléka mondta, hogy a válság miatt kevesebbet jár bárba, étte­rembe, mozikba. Több időt tölte­nek a családdal, barátokkal, vagy a világháló böngészésével, (dem) Csupán az emberek 40%-a tesz adófelajánlást 3%-ot a civil szférának ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Most-Híd javasolja, hogy az állampolgárok személyi jövedelemadójuk 3 százalékát ado­mányozhassák a nonprofit szerve­zeteknek a jelenlegi 2 helyett. Ivan Švejna alelnök szerint csupán az emberek 40%-a tesz adófelaján­lást, ám motiválna, ha 3 százalék lenne az adóból adományozható összeg. A kormány a jogi személyek számára fokozatosan csökkenteni akarja az adóból felajánlható részt, Švejna szerint ennek az lehet a kö­vetkezménye, hogy a nonprofit szervezetek kevesebb támogatás­hoz jutnak. Először 2 százalék he­lyett csak másfelet ajándékozhat­nak adójukból, a fennmaradó fél százalékot a tiszta nyereségükből kellene utalniuk. A Most-Híd alel- nöke szerint ha a természetes sze­mélyek 3 százalékot ajándékoztat- nának, az némiképp ellensúlyozná, hogy a jogi személyektől kevesebb támogatást kap a harmadik szek­tor. Švejna ugyanakkor azt is fon­tosnak tartja, hogy csak azok a civil szervezetek kérhessenek ilyen tá­mogatást, akik valós tevékenységet tudnak felmutatni. így ki lehetne szűrni azokat, akik vissza akarnak élni a rendszerrel, akik eleve a fel­ajánlások reményében alapítanak nonprofit szervezetet. Pfundtner Edit alelnök szerint a közszféra a mai napig nem tisztázta viszonyulását a nonprofit szektor­hoz, így ezt a kapcsolatot kölcsönös bizalmatlanságjellemzi. (sán) Frešo kéri a részvényt Bonyodalmak a csarnok körül A kormány nem szavazta meg a hazafiassági törvényt, a Smer vacillál Megbukik a szlovák hazafíassági törvény? Pozsony. A kormány tegnapi ülésén tárgyalta az SNS-es képviselők által benyújtott hazafíassági törvény terve­zetét: nem vetette el, de nem is támogatta. ÚJ SZÓ-HÍR „A kormány nem döntött ebben a kérdésben, a döntés a parla­mentben fog megszületni. Szá­momra az a fontos, hogy a kor­mány nem utasította el a terveze­tet“ - nyilatkozta a kormányülés után Ján Mikolaj (SNS) oktatás­ügyi miniszter, a javaslat kor­mánybeli beterjesztője. A hazafiassági törvény terveze­te a most zajló ülésszak végén ke­rül terítékre, tehát várhatóan a jövő héten szavaznak róla. Döntő lesz, a javaslatot támogatják-e a Smer képviselői. Miroslav Číž, a legerősebb kormánypárt parla­menti frakcióvezetője úgy véli, pártja képviselői nem fognak egy­ségesen szavazni. „Mindenki sza­badon dönthet. Előzetesen nem szeretnék arról beszélni, hogy a javaslattal kapcsolatban müyen a hangulat a frakción belül, nehogy valakiket befolyásoljak a döntés­ben“ - mondta lapunknak Číž. A frakcióvezető úgy véli, a tervezet több ponton is problematikus, ezt szerinte a smeres képviselők je­lentős része érzékeli is. A második olvasatban viszont módosításokat is be lehet nyújtani a tervezethez, maga az SNŠ is jó párat beterjesz­tett, így elképzelhető, hogy „Smer-konform“ formába hozzák a javaslatot. Első olvasatban a kormánypárti képviselők rábólintottak a terve­zetre, az ellenzékiek - a magyarok és a KDS képviselőit kivéve - nem szavaztak, vagy tartózkodtak. Az ellenzéki pártok korábban jelezték, a tervezetet nem támogatják. Ha a parlament elfogadná a jogszabályt, többek között az iskolákban heten­te egyszer szlovák himnuszt hall­gatnának a tanulók, minden tante­remben ki kellene függeszteni a szlovák zászlót, az alkotmány be­vezető szövegét, a címert, a him­nuszt. Emellett a személyi igazol­vány átvételekor hűségesküt kelle­ne tenni a kamaszoknak a Szlovák Köztársaságra. (MSz) Pozsony. A Danube Arena részvénytársaságnak csupán egy klasszikus részvénye, és nem törzsrészvénye van a Pamhams Limited társaság tulajdonában. „Ez a részvény pedig csak arra szolgál, hogy a cég ellenőrizni tudja annak a 90 millió eurónak a felhasználását, amelyet a sport­csarnok felépítésére ad az AIC cég” - jelentette ki tegnapi sajtó- tájékoztatóján Barrie Pamham, a társaság igazgatója. Viszont Pavol Frešo pozsonyi megyefőnök épp ennek az egy részvénynek a visszaadását köve­teli, ugyanis azt állítja, hogy nél­küle a megye nem tudja felügyelni a Danube Arena részvénytársasá­got, amelyet a sportcsarnok fel­építése miatt hozott létre a megye előző vezetése. „Nem csak a csar­nok, de az alatta levő telkek is ki­csúsznának a megye kezéből” - szögezte le Frešo. (s) Kétrendbeli nemi erőszak, testi sértés és hitelcsalás volt a vád - az elitéltet intézetben kezelik 13 év Simon Anikó gyilkosának - egyelőre ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. 13 év szabadságvesz­tésre ítélte tegnap Simon Anikó gyilkosát a Pozsonyi V. Járásbíró­ság - más bűncselekmények elkö­vetéséért. Dávid B. január 6-án öl­te meg brutális módon a csilizpa- tasi egyetemistát annak pozsonyi albérletében. A lány torkát elvágta és többször hátba szúrta. A 23 éves férfit négy másik bűncselekmény miatt ítélték el tegnap - kétrendbeli nemi erősza­kért, testi sértésért és hitelcsalá­sért. Szexuális magatartásával kapcsolatos zavarai miatt intézeti kezelését is elrendelték. Az ügyész 7-15 év börtönbüntetést javasolt, Dávid B. nem volt jelen a tárgyaló­teremben, egyetértett azzal, hogy ügyvédje jelenlétében ítélkezze­nek. A férfi és ügyvédje a törvényes határidőn belül a Pozsonyi Kerüle­ti Bíróságon fellebbezhet a döntés ellen. Dávid B. 2006 júniusában, egy pozsony-ligetfalui ház alagso­rában közösülésre kényszerítette volt barátnőjét. Ugyanazon év no­vemberében a ligetfalui Röntgen utcában, egy kavicskupacon nemi aktusra kényszerítette akkori ba­rátnőjét, azzal fenyegette őt, hogy kiirtja a családját, ha nem enge­delmeskedik. A tárgyaláson meg­jelent a két megerőszakolt nő, Lea L. és Patrícia K. is. Két szexológus törvényszéki szakértő is egybe­hangzóan állította a bíróság előtt, hogy a tettes „szexuálisan éretlen személyiség”, aki gyakran válto­gatta partnereit, magatartászava­rokkal küzdő, abnormális szemé­lyiség. (t,s,ú) Ha Miklós lesz az SDKÚ listavezetője, ugyanolyan könnyű célpont lesz a Smer számára, mint Dzurinda Radičová már a visszavonulást fontolgatta (SITA-felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Mikulás Dzurinda után Ivan Mikloš vagy Iveta Radičová veheti át az SDKÚ listavezetői posztját. A párt jelenlegi vezetői egyelőre nem nyüatkoznak az esé­lyekről, a tavaly kizárt vezetőségi tagok szerint nyűt verseny várható. „Ha tippelni kellene, azt monda­nám, hogy Radičová valamivel kö­zelebb áll a győzelemhez, mint Mikloš “ - mondta lapunknak Juraj Liška volt SDKÚ-alelnök, egykori védelmi miniszter, akit másfél éve zártak ki a pártból. Liška szerint a döntő az lesz, hogy Dzurinda kit támogat. „Ha Miklošt fogja támo­gatni, akkor ő nyer“ - véli a párt volt alelnöke, aki szerint Dzurinda nem távozik egyhamar a politikából. „Ehhez túlságosan szereti a hatal­mat. De ha jót akarna a pártjának, nyomban távozna“ - tette hozzá. Politológusok szerint a Smer szempontjából Mikloš lenne a jobb választás, hiszen ugyanolyan könnyű célpont, mint Dzurinda volt. Az egykori pénzügyminiszter a párt tíz évvel ezelőtti alapításától az SDKÚ alelnöke, egyben a Dzu- rinda-kormányok egyik legismer­tebb arca volt. Szakemberek sze­rint Radičová megválasztása ese­tén a párt várhatóan a politikai kö­zép felé nyitna, erősebb szociális és liberális tartalmatkaphatna. Radičová a tavalyi államfővá­lasztás eredményén felbuzdulva már meg akarta célozni a listave­zetői helyet, ám akkor Dzurinda és a párt több vezető képviselője gyorsan „lehűtötte“ őt. Azóta az időközben a parlamentből is távo­zó Radičová egyre távolabb került a napi politikától, tavaly év végén adott inteijúiban már arról be­szélt, inkább távozna a nagypoliti­kából. Miklošnak korábban sosem voltak pártvezetői ambíciói, min­dig Dzurinda leghűségesebb em­berei közé tartozott. Az SDKÚ február 27-én dönt arról, ki lesz a listavezető. (MSz) Nem helyes arra nógatni a honatyákat, hogy „akár valami butaságot terjesszenek a parlament elé" Választások előtt aktivizálódnak az alvó képviselők ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A választások előtt az eddig észrevétlenül „tevékeny­kedő“ képviselők is aktivizálták magukat. Az év elejéig 32 olyan honatya volt, aki az almúlt három és fél évben egyetlen törvényter­vezetet vagy módosítási j avaslatot sem teijesztett elő, a társaság kö­zel fele a tegnap kezdődött ülésen előrukkolt valamivel. Politológu­sok szerint egy képviselő sem akarja, hogy a választások előtt azt kelljen mondania a polgárok­nak: „csak ültem a parlamentben, semmüyen javaslatot sem nyúj­tottam be“. Ugyanakkor a szakér­tők véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, mennyire jó, ha az előteijesztések száma alapján mé­rik a képviselői aktivitást. Rado- slav Procházka alkotmányjogász szerint - aki a napokban lépett be a KDH-ba és indul a választásokon - káros a „lagymatag“ képviselő­ket arra ösztökélni, hogy javasla­tokat dolgozzanak ki. Úgy véli, a jogszabályok túlbuijánzása ön­magában is probléma, így nem jó, ha arra nógatják a honatyákat, hogy „akár valami butaságot ter­jesszenek elő, ahelyett hogy in­kább csöndben maradnának“. A parlament februári ülésszaka előtt a független képviselők is igen aktívak voltak - igaz, ők már tavaly is ontották magukból a törvénytervezeteket. Ezek közül csak kivételesen fogadott el va­lamit a kormánykoalíciós több­ség, hasonlóan végezték az ellen­zéki honatyák javaslatai is. Az el­lenzéki képviselők mostani bead­ványainak nagy részét is várha­tóan elutasítják a törvényhozás­ban. A parlamenti frakciók közül az MKP frakciója a legpasszívabb - az elmúlt hetek javaslatdömping- jét leszámítva az elmúlt három és fél évben 32 javaslatot nyúj­tottak be - kettőt fogadott a tör­vényhozás. Ez az összes benyúj­tott tervezet alig 4 százaléka. Három olyan magyar honatya van, aki ebben a választási cik­lusban egyetlen saját tervezettel sem állt elő, mindhárom az MKP frakciójának tagja: Juhász György, Pásztor István és Szigeti János. Juhász és Szigeti egyben polgármester is. A legaktívabb ebben a ciklusban a KDH és az SDKÚ frakciója, mindkettő 200 tervezetet jegyez - ezekből vi­szont csak hármat fogadott el a parlament. (MSz, s)

Next

/
Thumbnails
Contents