Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-27 / 48. szám, szombat
14 Szalon ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 27. www.ujszo.com Herbert Tobias A szomorú Apolló SZABÓ G. LÁSZLÓ Visszafogottabb volt, mint Robert Mapplethorpe, ám jóval merészebb, mint Bruce Weber. De mert időben megelőzte őket, Herbert Tobias komoly hatással volt mindkettőjükre. Tizenkilenc évesen, 1943-ban Németországból vitték a keleti frontra. Ott kezdett el minden bizonnyal félig titokban fényképezni. Oroszország háborús övezetében. Fagyban, hóban vagy éppen térdig érő sárban. Szétlőtt és kifosztott portákon, szénné égett épületmaradványokon, mindenüket elvesztett muzsikok nyomában, úttalan utakon. Bunkerban karácsonyozó, trikóra vetkőzött német katonák között. Halálosan elgyötört, koszban és mocsokban meghúzódó huszonéves harcosok társaságában. Felkavaró sorozatának egyik legelevenebb darabján hat év körüli kisfiú fényezi egy frontra induló katona bakancsát. Herbert Tobias ment tűzön és golyózáporon át. Illúzióiból sokat veszített, érzékenységét inkább megduplázta. Ott is látott mindent, ahol sötétség hóban, egy léggömbökkel teli kertben. Lombok, gyöngyök, legyezők. Romokon virágzó szépség. Tökéletes modellek egy tökéletlen világban. Dizőzök, színésznők, kabaré-énekesnők. Keretbe rakott sanzonok. Jean Genet-nek küldött berlini üdvözlet. A bresti kikötő hamburgi kocsmákat megjárt, lehetetlent nem ismerő matrózai. Bátor felvételek. Erotikus képek. Querelle az érzékek tengerén. Andreas Baader, még mielőtt terroristaként ismerné a világ. Tobias már hamburgi lakos. A legrangosabb német lemezgyár fotósa. Menő lapok foglalkoztatják. ír. Lüktető sorok tárják fel belső magányát. Lámpákkal nem dolgozik soha. Műtermi felvételei nincsenek. A természetes fény híve. Akkor halt meg, 1982-ben, amikor Németország igazából felfedezte. Egy évvel első nagy kiállítása után, amelynek a Berlini Nemzeti Múzeum adott teret. Prágában, a Rudolfínumban március végéig csaknem kétszáz képét láthatják az érdeklődők. Telített képek. Erősek. Az ember képes elhitetni magával: éjszaka megelevenednek. rította a földet. Heinrich Böll és Günter Grass regényei szólnak arról, amiről az ő háborús képei beszélnek. A világégés után vándorszínésznek állt, talán mert felejteni akart. így ismerkedett meg az amerikai hadsereg égjük civil alkalmazottjával, és halálosan beleszeretett. Érzelmeit, nemi hovatartozását sosem leplezte. A fotóival azonban nem egy esetben provokált. Különböző német divatlapoknak dolgozott, vágyaival azonban már külön utakon járt. A lebombázott Berlint már megörökítette, most az erőtől duzzadó férfitesteken volt a sor. Azokról zengett érzéki ódákat. Fekete-fehér képein kitárulkoznak a vágyak. Sötét folyosókon, árnyékos szobaszegletekben, lépcsők alatt, félreeső zugokban, elhagyott fészkekben, kitört ablakok mögött, a nyár tüzes ölében. Érzékeny arcok, mindenre kész kezek, mágneses testek. A magányból megszületett mozdulat. A megállítha- tadan kéj. A titkos kielégülés. Önarcképek. Nordikus arc, dús ajkak, atlétatermet. A vágy elérhetetlen tárgya. Nyíltan felvállalt kapcsolata miatt a negyvenes évek végén Nyugat-Né- metország még börtönnel büntetné Tóbiást. Amerikai barátjával együtt elhagyják Berlint. Párizsban kötnek ki, ahol édesebb a bűn, művészetét új színekkel gazdagítja a dekadencia. Párizs az ötvenes évek első felében Boris Vian, a dzsessz és a bizsergetően veszélyes kalandok városa. A vonzó megjelenésű németet elvarázsolják a franciák, s ez fordítva is érvényes. Párizs a lába előtt - térdel. A bulvárok, a kávézók világa elemi erővel hat Tóbiásra, hirtelen jött fellángolásait, egyszeri kapcsolatait, az éjszakai mulatók világát úgy éli meg, hogy abból maradjon is valami. Papíron. Fotókon. Vetkőztek Megmutat. Érzékeltet. Inti- mebb, finomabb, szemérmesebb képek ezek, mint Mapplethorpe vadságot, már-már félelmet ébresztő fekete hímjei, egy szomorú Apolló izgató világa bontakozik ki előttünk, amelybe azok is besétálnak és ábrándozva szemlélődnek, akik most járnak először a vágyak legteljesebb szabadságát kínáló labirintusában. Ez még nem a sötétszobák világa. Ide még betör a fény. Párizs után ismét Berlin. Balhéba keveredik egy bárban, összeverekednek, törnek-zúznak, de sikerül egérutat nyernie. Ha marad, letartóztatják. Inkább hazaszökik. A legkeresettebb divatfotós lesz. Jó nevű magazinoknak dolgozik, mindent megkap, amire csak vágyik. Berlin, a parti vége. Hajnal-