Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-03 / 27. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 3. Szülőföldünk 11 Hajdú István programkoordinátornak tíz évébe került, mire végre megtalálta a helyét Nem könnyű ma civilnek lenni Hajdú István Rimaszombatban élő programkoordinátor pályája mondhatni tipikusan múlt rendszerbeli, a negyvenes korosztályra jellemző pálya. SZÁSZ1 ZOLTÁN Az elektroműszerészi végzettség megszerzése után színházi világosító és hangosító, a rendszer- változás után újságíró volt, több lapnál is dolgozott, 1997-ben a civil élet szervezésében és koordinálásában találta meg végre a helyét. Ma a Fundament Polgári Társulásban tanácsadással, hosszú távú elképzelések és projektek előkészítésével, megvalósításával foglalkozik. Azt mondja, mindig is szabadságra vágyott. Mi a dolga egy koordinátornak? A programkoordinátor feladata a polgári társulások, civil szerveződések igényeinek felmérése, pályázati források keresése, inforJövő héten Molnár Kriszta trénert mutatjuk be. (Szekeres Éva felvétele) Amíg beszélgettünk, szinte megállás nélkül csörgött a telefonja mációáramoltatás, pályázatírás és lebonyolítás. Mindezek mellett a civil érdekképviseletet is vállalta Hajdú István, aki azt mondja, ez a kreatív munka rendeteg szabadságot ad neki, végül mégis alig van szabadideje. „Alapvetően olyan ember vagyok, aki nem nagyon szereti, ha parancsolgatnak neki. Ezt a korábbi munkahelyeimen megtapasztaltam, így született az az elhatározás, olyan munkát kell magamnak kitalálnom, amely egyrészt a köz hasznára válik, másrészt állandó kreativitásra, odafigyelésre ösztönöz. Nem könnyű ma civilnek lenni, különösen akkor nem, amikor a politika rá akar telepedni a civil szférára. Ezért fontos a részvételi demokrácia érvényesítése. Ha a polgár négy évre feljogosítja a politikust, hogy az ő nevében döntsön, akkor arra is joga van, hogy elszámoltassa a politikust, hogyan élt a neki megszavazott joggal. Amit ígért teljesítet- te-e, milyen munkát végzett” - mondta Hajdú István. Az érdekképviselet fontosságáról még külön megjegyzi, hogy a civil érdekképviselet legmarkánsabb példája éppen az, hogy a kulturális minisztérium nem a pártokkal tárgyal, hanem éppen a Civil Kerékasztallal. Meg kell dolgozni a sikerért Programkoordinátorként az elmúlt tizenkét év alatt számtalan sikeres pályázat lebonyolításában vett részt. Munkája nagy részét a konzultációk teszik ki. Egy-egy ötlet ugyanis magában még nem ér semmit, mindaddig, amíg azt megvalósítható céllá nem fogalmazzák, míg forrást nem találnak hozzá, amiből sikeres pályázattal lehet támogatást nyerni. Nem egyszerű feladat ez, hiszen nincs két egyforma pályázat és nincs két egyforma pályázó. Széles a paletta, a határokon átnyúló kapcsolatok előkészítésén és működtetésén át a játszótérépítésig, a számítógépes műveltség elsajátításán át a szociális programokig sok projektjük fut ma is. Hogyjólegyen Gömörben élni „A programkoordinátor nem csak a pénzt látja egy-egy pályázatban, nekünk az a fontos, hogy a pályázati úton elnyert támogatással értékeket hozzunk létre. Ugyanúgy épített, mint szellemi értéket. Hosszú távú tervezés, stratégia és gondolkodás, megalapozott szakmaiság, kapcsolat- rendszerek, információk, felelős hozzáállás kell ehhez a munkához. Nem könnyű sikereket elérni, minden pályázat mögött rengeteg munka áll. Azt szeretnénk, ha jó lenne Gömörben élni” - hangsúlyozta Hajdú István. Amíg a beszélgettünk, legalább tízszer megcsörrent a telefonja, folyt az információcsere, tanácsot adott és tanácsot kért, éppen megjelenő felhívást nézett meg, egy pályázat elszámolását írta alá Hajdú István. Valóban nem könnyű civilnek lenni... Az időskori betegségekben szenvedők szakszerű gondozására specializálódik az intézmény Próbálnak javítani az életminőségükön Festői környezetben áll az épület (Kovács Oszkár felvétele) ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Rozsnyó. Az eddig nyugdíjasotthonnak nevezett intézmény nevet és profilt is váltott az év elején. Segítőközpont - Speciális létesítmény, idősek intézménye és szociális szolgáltatások otthona a létesítmény új neve, de továbbra is a Kassa megyei önkormányzat égisze alattműködik. Ezentúl elsősorban a felállított diagnózis alapján látják el a gondjaikra bízott idős embereket, emiatt az alkalmazottak továbbképzése is szükségessé vált. Főleg a Parkinson és az Alzheimer kórban szenvedők életminőségén igye- keznekjavítani. Mária Wernerová igazgatónő elmondása szerint a speciális gondoskodásra való felkészülés az elmúlt két-három évben zajlott. Legnagyobb gondjuk, hogy nincs állandó pszichológusuk. „Már három éve keresünk pszichológust, de egyelőre nem találtunk. Pedig nagy szükségünk lenne rá, főleg a beilleszkedési időszakban, mert a lakók számára ez a legnehezebb. Nehéz elfogadniuk, hogy megváltozott az életük”- mondta az igazgatónő. A pszichológust átmenetileg két önkéntes pszichoterapeuta helyettesíti, de ők csak hetente néhány órára tudnak bejárni az otthonba. „A specializálódásra már 2007 óta készülünk, azóta előnyben részesítjük a szakképesített dolgozókat, és akik szakszerűen tudnak az aggkori elmegyengeségben szenvedőkkel kommunikálni és gondoskodni róluk. Folyamatosan készültünk az önkéntesek fogadására is, különféle gyakorlatokkal próbálják az otthon lakóit frissebb agytevékenységre sarkallni, fejlesztő eljárásokkal javítani életminőségükön. Az otthon egész éves szociális szolgáltatást nyújt a főleg Parkinson- és Alzheimer-kórban, szkle- rózis multiplexben, skizofréniában és aggkori elmegyengeségben szenvedő időseknek. Hogy milyen nagy szükség van erre a létesítményre, jól mutatja az is, hogy állandóan telt ház van. Jelenleg 156 lakója van, az újonnan jelentkezőknek várólistára kell feliratkozniuk, amelyen ez idő tájt 56 név szerepel. A várakozási idő átlagosan egy év. (kov) Sokan a halastavak és a holtágak jegét próbálgatják Párkányban nincs korcsolyapálya GULYÁS ZSUZSANNA Párkány/Esztergom/Kőhíd- gyarmat/Tata. Az elmúlt napok kitartó mínuszai meghozták a várt eredményt: befagyott a Párkány környéki természetes vizek többsége. A tavak és holtágak jegét ellepték a korcsolyázók, fakutyázók és jéghokisok. A tűzoltók szerint a jég vastagsága a legtöbb helyen már elérte a biztonsági határt jelentő 15 centimétert. „Ennek ellenére nem árt az óvatosság. Mindig nézzük meg, milyen jégre merészkedünk rá. A libádi halastó például kifejezetten veszélyes. Ott tilos a korcsolyázás” - mondta Bréda Tivadar párkányi tűzoltóparancsnok. Megszűnt a párkányi jégpálya Párkányban pár éve nincs lehetőség a korcsolyázásra, ugyanis megszűnt a termálfürdő parkolójában kialakított jégpálya. „Üzemeltetése minimális ráfordítással megoldható lenne. Megfelelő mínuszok mellett akár egy-két nap alatt létrehozható a korcsolyázásra alkalmas felület. A közvilágítás kialakításánál ügyeltünk arra, hogy ez a rész külön megvüágít- ható legyen. Sokan ugyanis csak sötétedés után tudtak kijönni korcsolyázni” - nyilatkozott Gyetven Miklós, a Vadas egykori igazgatója. A fürdő jelenlegi vezetősége nem zárkózik el a korcsolyapálya kialakításának lehetőségétől, de egyelőre nem foglalkoznak a témával. Irány Esztergom és Tata! A párkányiak ezért a közeli Kő- hídgyarmatra, Esztergomba vagy Tatára járnak korcsolyázni. Az esztergomi Pala-tó felületén a korcsolyázásra alkalmas biztonsági zónát bójákkal jelölte ki az üzemeltető. Siófoknál a sportolásra alkalmas balatoni jégfelület 2000 négyzetméter, a Pala-tónál viszont meghaladja az 5900 négyzetmétert is. Heer Lajos, a szabadstrandot üzemeltető cég vezetője szerint azonban itt sem árt az óvatosság: mivel természetes vízfelületről van szó, helyenként némileg egyenetlen a felület. Esztergomban szombat óta üzemel a Pézsa Tibor Sportcsarnok mellett kialakított jégpálya is. A kivilágított korcsolyapálya reggel nyolc és este nyolc óra között ingyenesen használható. Tóth Szilárd, az Ady Endre Alapiskola pedagógusa péntekenként a tatai jégpályán tanítja korcsolyázni a tanulókat. „Fontosnak tartjuk, hogy az iskolánkból kikerülő gyerekek tudjanak korcsolyázni, síelni és úszni is. Mivel Párkányban nincs lehetőség a korcsolyázásra, péntekenként Tatára járunk a gyerekekkel. A legkisebbek szülői felügyelettel jönnek, a nagyob- bakkal én foglalkozom. Hatalmas az érdeklődés, mindig megtelik az autóbusz” - mondta Tóth Szilárd. Természetes vizeknél nem árt az óvatosság A közeli Kőhídgyarmatra is sokan járnak korcsolyázni. „A Ga- ram egyik holtága télen kiváló korcsolyapálya. Sokan jönnek a környékről is. A jégfelület biztonságos, a víz mélysége nem haladja meg az egy métert” - mondta Magát László polgármester. Bréda Tivadar tűzoltóparancsnok szerint természetes vizeknél nem árt az óvatosság. Egy Kőhídgyarmat- ról érkező riasztás esetén optimális esetben is 10-11 percig tartana, míg a helyszínre érnek, ami nagyon hosszú időnek számít. „A héten két ilyen jellegű mentőgyakorlatot tartottunk. Szerencsére éles bevetésünk még nem volt. Ha valaki alatt beszakad a jég, akkor fontos, hogy a lehető legrövidebb idő alatt kimentsük a jeges vízből. A segítség megérkezéséig egy hosszú faágba vagy kötélbe kapaszkodva próbálkozhatunk a mentéssel” - mondta Bréda. A Renner-gödörben az épülő jachtkikötő miatt már nem lehet korcsolyázni (A szerző felvétele) HElYRilGAZÍTÁS Lapunk január 27-én megjelent számának Szülőföldünk mellékletében, a Várostörténeti kalauz című cikkben téves információ jelent meg arról, hogy a füleki várban tavaly hetedik alkalommal rendezték meg a váijátékokat. Füleken tavaly tizedik alkalommal rendezte meg a Koháry Polgári Társulás a várjátékokat. Az érintettektől elnézést kér a cikk szerzője, (szász)
