Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-25 / 46. szám, csütörtök

12 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 25. www.ujszo.com Borbély Mihály (KardosZsuzsa f.) Zenei műhely és koncert Borbély Mihály a Seven bárban Dunaszerdahely. A Na’conxy- pan Polgári Társulás újra megnyitja Are You FREE? zenei műhelyét. Február 27-én, szombaton 13 órá­tól a Csallóközi Múzeumban ismét a nép- és világzene, a jazz és a kor- társzene területén egyaránt tevé­kenykedő Borbély Mihály vezeti a foglalkozást. A zenei műhely célja, hogy a környék zenészeinek segít­séget nyújtson új zenei irányok megismeréséhez, elképzeléseik megvalósításához, illetve a mester­fogások eltanulásához. A foglalko­zásokra mindig egy, az adott zenei területen elismert zenészegyénisé­get hívnak meg. A műhely során ta­nultakat a szombaton 20.30-kor a Seven bárban, a jazzklubban kez­dődő Borbély Műhely-koncert so­rán mutatják be a zenészek. A workshopon a részvétel ingyenes, hangszert és alapfelszerelést min­den érdeklődőnek hoznia kell. In­formáció a 0917/207 824-es tele­fonszámon, és a vigo2@stonline.sk e-mailcímenkérhető. (ú) AJÁNLÓ Tasnádi István Magyar a Hol­don című darabjával vendégsze­repei február 27-én a Komáromi Jókai Színházban a tatabányai Já­szai Mari Színház. Tasnádi István darabja arról szól, hogy az ENSZ felparcellázta a Holdat, és a telkeket területará- nyosan elosztotta az országok kö­zött. A holdosztás közjegyző előtt, sorsolás alapján dőlt el: Magyaror­szág közvetlen telekszomszédjai Jemen, Szudán, Kelet-Timor, Tonga, Mikronézia, Szlovákia és Románia. A kormány megkezdi az Űr Kolombuszainak kiképzését. A cél: egy Új Világ meghódítása, a magyar holdlakópark létrehozása. Holdtelepesek kerestetnek! A ta­tabányai Jászai Mari Színház ven­dégjátékának szereplői: Mucsi Zoltán, Csákányi Eszter, Scherer Péter és Katona László. Az előadást Árkosi Árpád rendezte, (szél) KÖVESDI KÁROLY Amilyen kicsiny, olyan súlyos a kötet, amely a püspök utóbbi években született alkalmi beszé­deit, „helyzetjelentéseit”, üzene­teit, gondolatait tartalmazza. Már a címe is szerénységre, ám kitar­tásra és a küldetés megtartására utal (a könyv címe, Halk és szelíd hang, Illés prófétát idézi, akit az Úr menekülése közben szólított meg). Túl a prófétai hasonlaton, akár jelképesnek is tekinthető, hogy a könyv a Kálvin-évforduló évében, tavaly jelent meg. Erdélyi Géza két cikluson keresz­tül, tizenkét évig (1996-2008) volt a Szlovákiai Református Keresz­tyén Egyház püspöke. Jórészt neki köszönhető, hogy református egy­házunkban, ha kissé késve is, de megtörtént az igazi rendszerváltás, és a zaklatott, elnyomásban és féle­lemben töltött évtizedek után kez­detét vehette az egyház rehabilitá­ciója és épülése. A „teher alatt nő a pálma” költői hasonlat a szerző esetében is érvényes, aki embert próbáló, hatalmas munkát végzett eddigi pályája során. Többek közt erről vallott a dunaszerdahelyi könyvbemutatón, ahol a beszélge­tést Roncsol László költő, helytör­ténész, az egyház tiszteletbeli fő­Kulcsár Ferenc, Erdélyi Géza és Koncsol László gondnoka, s nem utolsósorban jó­barát, vezette. S nemcsak erről: a gyermekkori évektől, a prágai di­ákévekről, a gömöri kis gyülekeze­tek szolgálatáról, a pártállami há­nyattatásról, a betléri Andrássy- könyvtárról (amelyet Erdélyi Géza rendszerezett), szellemi és világi kalandokról, élsportról és család­ról, szeretetről, nyitottságról és a közösség szolgálatáról. A Halk és szelíd hang című kö­tet végén - nem véletlenül - egy számadásnak beillő interjú is he­lyet kapott, amelyben a püspök egyházának utolsó tíz-tizenöt évéről nyújt mérleget. Amely mér­leg lenyűgöző, s arról tanúskodik, hogy a hetven évet nemrég betöl­tött Erdélyi Géza - profán hason­lattal élve - úttörő munkát vég­zett a református egyház épülésé­ért. Hiszen felsorolni is hosszú lenne a gyarapodás eredményeit: a diakóniai központok, oktatási intézmények megnyitása mellett számolatlanul épültek és újultak meg a templomok, parókiák, gyü­lekezeti otthonok, születtek az új törvények, indult meg a gyüleke­zeti munka, a lelkészképzés, az evangelizáció, a kántorképzés stb. A könyvet Kulcsár Ferenc költő, a könyv szerkesztője mutatta be, aki ezúttal sem hazudtolta meg önmagát: bemutatója több volt, mint szokványos könyvismertető, egyfajta kisesszét olvasott fel ­(Somogyi Tibor felvétele) nagy tetszést aratva a közönség soraiban. Ä közönségről szólva megjegyzendő, hogy a kávéház­ban egy tűt sem lehetett volna le­ejteni aznap este. A megjelentek Erdélyi Géza életútján, munkás­ságán túl hitről, közösségről, nemzetről vallott nézeteiről, egy­házáért végzett munkájáról hall­hattak. S nem utolsósorban világi pályájáról is, mert köztudott, hogy Erdélyi püspök művészet- történész is egyben, és a Gömör klasszicista építészetével foglal­kozó kötete például négy kiadást ért meg napjainkig. S hallhattak a tervekről is, hiszen a szolga soha­sem pihen: hozzáfogott emlékira­tai megírásához. Csákányi Eszter, Mucsi Zoltán és Katona László az előadás egyik jelene­tében (Fotó: képarchívum) TOLLVONÁS Nincs botrány a botrányból... PUHAJÓSZEF Ha az egy ideje márnem aföldön járó javarészt odahaza hódító amerikai énekes európai turnéja keretében meghívást kap olyan, zeneilegmininekszámító állam zöldfülű koncertszervezőitől, amelyik sokszor azt képzeli ma­gáról, hogy a vüág közepe, abból jó nem sülhet ki. „Megint olyan sztár érkezikSzlovákiába, aki a kelet-közép-európai országok közül csak bennünket vá- lasztotť’-olvastam az interne­ten. Egy büszke nemzetalkotó valószínűleg az egyik kezével a mellét veregetve a másikkal beírt a fórumba, ordító hibákkal tarkí- tottan, hogy lám-lám, a magya- rokranemkíváncsi,bezzegránk igen... Csakhogy a fenti kijelen­tésnem fediavalóságot! Ne-Yót szándékosan nem hívták meg például Magyarországra se. A szlovákiai koncertszervezők le­maradásban vannak a környező országokban tevékenykedőkhöz képest, akik ezen a betegségen már a kilencvenes években átes­tek, komoly áratfizetve. Tudato­síthatnák, hogy az itteni közön­ség sem vevő mindenkire .El­múltak már azok az idők, amikor ritkaságszámba mentek a könnyűzenei fellépések, s aki koncertre vágyott, az bárkire je- gyetváltott. Ne-Yo az észak-amerikai konti­nensen szupersztár, az óriássta­dionokat is megtölti. Nyugat-Eu- rópában a sportcsamokos fellé­pései zajlanak telt házzal- arra­felé megfelelő számú érdeklődő azért összegyűlik. A pici ország pici fővárosában, Pozsonyban azonban csakpár száz ember volt kíváncsi rá. Ez degradáló a szá­mára, ezért el sem jött, a koncert elmaradt. Vagyis csak feltételez­zük, hogyezértnemjöttel, ahi- vatalos okot nem ismerjük... A bulvár persze szenzációként tá­lalta a mindössze a fellépés előtt néhányórával bejelentett hírt, a tévériporter beszélgetett egy síró brünni és két felháborodott kas­sai lánnyal, de több nem történt. A világhálón az egyik írás párhu­zamba állítja a koncertet a jégko­ronggal. „Tegnap legyőztük az oroszokat, ma este a legnagyobb amerikai énekel nekünk” - máig olvashatjuk, arra azonban, hogy mégsem énekelt, nem tér vissza. Szóval, alapjában véve, nincs botrányabotrányból. Ne-Yope- dig a farzsebéből kifizeti a szer­ződésszegés miatti büntetést, ha egyáltalán fizet, és a menedzs­mentjével együtt örökre kitörli Pozsony nevét a fejéből, ha az egyáltalán bekerült oda. Jitka Rudolfová Tévelygők című filmjének hősei az elégedettséget keresik Harmincasok, ha összejönnek TALLÓSI BÉLA Tegnap tartották Jitka Rudol­fová Tévelygők című diplomafilm­jének sajtóbemutatóját. A mától látható cseh film nem egy fősze­replő köré épülő történetet bon­takoztat ki. Jablonec nad Nisou- ból Prágába költözött hat fiatal, pontosabban harmincas sorsát követi nyomon, arra figyelve, ho­gyan gyökereztek meg a nagyvá­rosban. Valamennyien valós sze­mélyekből, a rendezőnő ismerőse­iből, barátaiból továbbstilizált fi­gurák, s ez nyomot is hagy a fil­men, hiszen valóban élő karakte­rek ismerhetők fel bennük, olyan tulajdonságokkal, megnyilvánu­lásokkal, vágyakkal, érzésekkel, amelyek nap mint nap visszakö­szönnek az életben. Ezért is kap­hatta a film a „realisztikus komédia” minősítést, bár ahogy a rendezőnő a sajtótájékoztatón elmondta, nem szeret semmiféle Michal Kern, a film egyik szereplője és Jitka Rudolfová rendező a po­zsonyi sajtótájékoztatón (Peter Prochózka felvétele) skatulyázást, illetve címkézést. Arra az újságírói kérdésre sem a várt klisének megfelelően vála­szolt, hogy milyen hatással volt rá főiskolai mestere, Vera Chytilová. Nem konkrét tényeket és tételeket említett, csupán úgy reagált, hogy a tudatalattiban biztos ott a nyo­ma a személyiségének, ám maga Chytilová nem arra törekedett, hogy hatásokat ültessen el a diák­jaiban. Szabad kezet adott, s in­kább úgy irányítgatta a fejlődésü­ket, hogy teljességgel átlássák és tudják, mit miért csinálnak. Dokumentarista elemei vannak a Tévelygőknek, a hat sors kibon­tásának, ám ahogy Rudolfová el­mondta, a következő munkájával kapcsolatban azt se lehet bizo­nyosra venni, hogy ezt az irányt folytatja, vagyis a dokumentariz- mus megmarad nála. A Tévely­gőkben mindenesetre bevált a módszer, ezért érezzük, hogy akár mi is lehetnénk a figurák egyike- másika. Pedig a film csak azt az „állapotot” mutatja meg, hogy amikor a szülővárosukban egy ta­lálkozóra összejönnek, megvált­ják egymás közt, hogy ennyi év után sem tudják, merre is akarnak indulni az életben. Egy újabb el­indulás kezdete a film. De hogy merre veszi az irányt, arról Rudol­fová nem készül újabb filmet for­gatni. Igaz, elismerte: évek múlva akár érdemes is lehetne visszatér­ni hozzá. Addig is érdemes meg­ismerkedni e mostani sorstorzók­kal, amelyeket a diplomafilm megmutat. Erdélyi Géza nyugalmazott püspök könyvének bemutatója a dunaszerdahelyi Budapest Kávézóban Szelíd hang és számvetés Kicsiny, akár zsebben megbújható kötetet mutat­tak be a múlt héten a duna­szerdahelyi Budapest Ká­vézóban. Kiadója a Lilium Aurum, szerzője Erdélyi Szombaton Komáromban: Magyar a Holdon Géza, a Szlovákiai Refor­Holdtelepesek kerestetnek! ľ^i"SPESeáz Urbanic Gyenes Gábortól Pozsony. Urbanic címmel nyílik kiállítás Gyenes Gábor alkotásai­ból ma 18 órakor a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében (Védcölöp u. 54.). A fiatal hazai építész és képzőművész különbö­ző grafikai és festészeti technikákat vonultat fel. A képek témája a város és a civilizáció, annak esztétikája vagy éppen elidegenítő ha­tása. A kiállítást, amely március 19-ig látható, Schenko Alexandra és Hizsnyai András nyitja meg. (ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents