Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-24 / 45. szám, szerda
DIGITALIA 2010. február 24., szerda 14. évfolyam, 7. szám Minden netező átlagosan napi 14 percet szán kapcsolatai online ápolására A Facebook a legnagyobb időrabló FELDOLGOZÁS A weben a látogatottság és a regisztrált felhasználók száma alapján szokták megítélni a sikert, de egyre fontosabbá válik az oldalakon eltöltött idő is. A Nielsen legfrissebb adatsoraiból pedig kiderül, amit már eddig is sejtett mindenki, a mai web első számú időrablója a Facebook. A csak az Egyesült Államokra kiterjedő Nielsen-kutatás eredményei szerint egy átlagos amerikai internetező több időt tölt el a Facebookon mint a Google, a Yahoo, a YouTube, a Microsoft, a Wikipedia és az Amazon oldalam együttvéve. A hangsúly természetesen az „együttvéve” szón van. A felsorolt szolgáltatók összesen nem képesek annyi időre lekötni az embereket, mint a közösségi hálózatok királya, a Facebook. A Nielsen korábbi felméréseiből kiderül, hogy az amerikai internetezők átlagosan 4 óra 39 percet töltöttek a Facebookon tavaly júniusban, augusztusban már 5 óra 46 percet, 2010 januárra pedig ez a szám már 7 óra 1 perc. Ez azt jelenti, hogy minden netező átlagosan napi 14 percet szán a kapcsolatainak online ápolására. Összehasonlításképp a legtöbb felhasználót magáénak tudó Google-nél átlagosan 1 óra 23 percet időznek az amerikaiak havonta, a Yahoo-nál 2 óra 9 percet, a YouTube-on 1 óra 2 percet, a Microsoft/Bing oldalakon 1 óra 35 percet, a Wikipedián 15 percet, az Amazonon pedig 22 percet, ezeket összeadva még mindig csak 6,7 órányi aktivitást kapunk. Ráadásul a Facebookon töltött idő minden hónapban közel 10 százalékkal növekszik, ami a felhasználói számok növekedése mellett annak is köszönhető, hogy egyre több az aktív felhasználó. Az ismerősök je- lölgetése helyett itt az emberek valós interakcióba keverednek a valós ismerőseikkel. A Facebook nem egy új világ, hanem inkább egy új csatorna. A hétvégi sörözés, vagy egy kirándulás részleteinek megbeszélésére, élménybeszámolóra, fényképek megosztására sokkal inkább alkalmas a Facebook mint a klasszikus csatornák, például a telefon vagy az e-mail. Az aktív felhasználók növekedésével pedig egyre szélesebb körben válhat univerzális eszközzé a platform. Az Egyesült Államok jó példa erre, hiszen az internetet aktívan használók száma immáron meghaladta a 203 milliót (az USA teljes lakossága 308 millió). Ugyanebből a kutatásból kiderül még egyébként, hogy a legnépszerűbb szolgáltató az Egyesült Államokban továbbra is a Google, ami 152 millió embert ér el, mögötte nem sokkal lemaradva jön a Yahoo 134 millióval, s egyelőre csak harmadik a Facebook 116 millióval. A lista a Microsoft MSN/Bing/Live triójával folytatódik (109 millió), majd a 100 milliót éppen nem elérő YouTube következik (99 millió), (hwsw) A Facebookon töltött idő minden hónapban közel 10 százalékkal növekszik (Képarchívum) Kukkolóktól és magamutogatóktól óvják az internetes oldalt Orosz kamasz a népszerű portál mögött MTl-HÍR Fény derült a rejtélyre: egy mindössze 17 éves orosz fiú áll a világháló jelenleg egyik legnépszerűbb és egyben legszokatlanabb oldala mögött - számolt be a New York Times. A lap szerint a Chatroulette.com oldal fejlesztője nem más mint a tinédzser Andrej Ternyovszkij. Az oldal egyfajta „művészeti fórum”, amely vadidegen embereket kapcsol össze webkamerák segítségével. A kamasz szórakozásból fejlesztette ki az oldalt, mivel barátaival már unalmasnak találták, hogy csak egymással beszélgetnek - számolt be az újság, amelynek sikerült megszólaltatnia a fiút. A Chatroulette.com oldal rendkívül sikeres lett, a legtöbb felhasználója egyesült államokbe li. A portál igen sokoldalú - mondta az orosz iskolás. „Néhányon játéknak tekintik, mások teljesen új világnak, és vannak olyanok, akik kapcsolati piacnak értelmezik” - mondta Andrej Ternyovszkij. A véledenszerűen összekapcsolt emberek gyakran például zenéket játszanak le egymásnak. Bármilyen sikeres is, a portált sokan bírálják. Szakértők kukkolóktól és magamutogatóktól óvják a 2009 novemberében létrehozott lapot, amelyre naponta 20 ezren kattintanak. A most körvonalazódó szerződés kötelezne minden szolgáltatót, hogy ha tudomást szerez bármelyik ügyfele szerzői jogot sértő tevékenységéről, szüntesse meg az illető hozzáférését a rendszerhez (Képarchívum) Akár az internetről is lekapcsolhatják azt, aki bármilyen illegális tartalmat tölt le Internetes szigor várható? Négy éve dolgoznak a fejlett országok jogászai az ACTA megállapodáson, ami, ha bevezetik, az internetszolgáltatókat fogja felelőssé tenni a felhasználóik viselt dolgaiért. Kiszivárgott a legutóbbi egyeztetésről az amerikai fél által javasolt tervezet szövege - írja az Index internetes hírportál. FELDOLGOZÁS A mexikói Guadalajara városában tanácskoztak január végén az USA, az EU és néhány fejlett ipari ország (többek között Ausztrália, Japán, Svájc, Kanada és Dél-Ko- rea) jogi szakértői. A téma a hamisítás elleni nemzetközi kereskedelmi egyezmény (Anti-Coun- terfeiting Trade Agreement, röviden ACTA) volt, amit amerikaijapán kezdeményezésre már négy éve próbálnak a nemzetközi jogászok tető alá hozni. A mexikói volt a hetedik alkalom, hogy az érintett országok képviselői összeültek egyeztetni, és már kitűzték a nyolcadik találkozó dátumát is (áprüis közepén lesz Új-Zélan- don). Az ACTA-ról évek óta csák annyit tudni, hogy elsősorban az online kalózkodás visszaszorítására, az illegális szoftverkereskedelem, és a szerzői és szabadalmi jogok megsértéséből származó károk megelőzésére készül. Egészen mostanáig egyetlen nyilvános dokumentum sem született arról, hogy mik is a pontos tervek az ACTA szabályozására, a hétvégén azonban kiszivárgott az internetre egy dokumentum, ami a névtelen feltöltője szerint az tervezet, amit a mexikói tárgyalásra az amerikai fél nyújtott be. Bár hivatalosan nem kommentálták a dokumentumot az érintettek, a nyelvezete és a tartalma is arra utal, hogy valódi. A tervezet független szakértők szerint az uniós Intellectual Property Rights Enforcement Directive (IPRED, az az ajánlás, amin például a svéd internettörvény is alapul, ami a bevezetése napján harmadával csökkentette az ország netes adatforgalmát) és az amerikai digitális szerzői jogi törvény, a Digital Millenium Copyright Act (DMCA) hibridjének tűnik, de mindkettőnél keményebb eszközökhöz nyúl. A kiszivárgott szöveg elsősorban az intemetszolgáltatók, tárhelyszolgáltatók, alkalmazások fejlesztői, és hasonló cégek felelősségét részletezi a felhasználóik illegális tevékenységeivel kapcsolatban (eddig számos bírói ítélet mondta ki, hogy a szolgáltatók nem büntethetők olyasmikért, amit az ügyfeleik végeznek). Az ACTA kötelezne minden szolgáltatót, hogy ha tudomást szerez bármilyen ügyfele szerzői jogot sértő tevékenységéről, szüntesse meg az illető hozzáférését a rendszerhez. A netszolgáltatónak bizonyítania kell például, hogy lépett valamit a hálózatán filmek kalózmásolatait másoló felhasználók ellen, különben az adott filmek jogtulajdonosai őt fogják perelni. Ez a néhány országban már bevezetett három csapás elvének még szigorúbb változata lenne, ugyanazokkal a problémákkal a háttérben: szimpla gyanúsítás alapján, bizonyíték és védekezési lehetőség nélkül büntetne, esetenként (például megosztott intemetelérésnél) olyanokat is, akik nem tettek semmit. A szövegezés egyébként arra utal, hogy (négyévnyi tárgyalás ellenére) még aránylag korai fázisban van a szabályozás, vagy ha nem, elég nagy lyukak tátonga- nak benne. Cory Doctorow internetguru a BoingBoing blogon például arra mutat rá, hogy a világ összes fénymásológyártó cége nyüvánvalóan tudatában van annak, hogy a gépeit jogvédett tartalmak másolására is használják, így az ACTA szerint minden fénymásolószalont meg kellene támadnia, hogy hagyjanak fel az ilyen gyakorlattal. Az sem világos még, hogy technikaüag hogyan képzelik a szabályozás betartását, hiszen elméletileg szerzői jogot sérthet minden olyan fotónak az internetre feltöltése, amin valamilyenjogvédett tartalom van. Az ACTA láthatóan ott próbálja megfogni az online kalózkodást, ahol erre gyakorlati esélyt lát; az egyszeri felhasználók üldözése nehézkes és marketing- szempontból sem szerencsés, amikor csillagászati bírságokat vernek rá egyetemistákra pár mp3 fájl letöltéséért. A felelősség áttolása a szolgáltatókra azt jelentené, hogy a nagy médiacégek kézzelfogható, és potenciálisan nagyon sok pénzre perelhető célpontokat kapnak, akik ezzel a fenyegetéssel a háttérben valószínűleg alaposan oda fognak figyelni arra, miket töltögetnek és osztanak meg a felhasználóik. Már ha életbe lép a szabályozás, amit egyébként 2010 végére terveznek, és ami ellen régóta tiltakoznak jogvédő csoportok (és természetesen a katasztrofális következményektől tartó intemetszolgáltatók); ráadásul a netkapcsolat megszakítása, mint büntetés ellenkezik az internethez való szabad hozzáférés, mint alapjog elvével is, amit Finnországban például tavaly ősszel rögzítettek törvényben. A tervezet kitér a digitális védelmi rendszerek (mint például dvd-k vagy más adathordozók másolásvédelme) feltörésének büntethetőségére is, illetve egy lábjegyzetben megnyit annyi kiskaput az aláíró felek számára, hogy azok kivételeket és korlátozásokat építhetnek az ACTA egyezmény alapján készülő saját szabályozásaikba, (i)
