Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-24 / 45. szám, szerda

DIGITALIA 2010. február 24., szerda 14. évfolyam, 7. szám Minden netező átlagosan napi 14 percet szán kapcsolatai online ápolására A Facebook a legnagyobb időrabló FELDOLGOZÁS A weben a látogatottság és a regisztrált felhasználók száma alapján szokták megítélni a sikert, de egyre fontosabbá válik az olda­lakon eltöltött idő is. A Nielsen legfrissebb adatsoraiból pedig ki­derül, amit már eddig is sejtett mindenki, a mai web első számú időrablója a Facebook. A csak az Egyesült Államokra kiterjedő Nielsen-kutatás ered­ményei szerint egy átlagos ame­rikai internetező több időt tölt el a Facebookon mint a Google, a Yahoo, a YouTube, a Microsoft, a Wikipedia és az Amazon oldalam együttvéve. A hangsúly termé­szetesen az „együttvéve” szón van. A felsorolt szolgáltatók összesen nem képesek annyi idő­re lekötni az embereket, mint a közösségi hálózatok királya, a Facebook. A Nielsen korábbi felmérései­ből kiderül, hogy az amerikai in­ternetezők átlagosan 4 óra 39 percet töltöttek a Facebookon ta­valy júniusban, augusztusban már 5 óra 46 percet, 2010 január­ra pedig ez a szám már 7 óra 1 perc. Ez azt jelenti, hogy minden netező átlagosan napi 14 percet szán a kapcsolatainak online ápo­lására. Összehasonlításképp a legtöbb felhasználót magáénak tudó Google-nél átlagosan 1 óra 23 per­cet időznek az amerikaiak havon­ta, a Yahoo-nál 2 óra 9 percet, a YouTube-on 1 óra 2 percet, a Microsoft/Bing oldalakon 1 óra 35 percet, a Wikipedián 15 percet, az Amazonon pedig 22 percet, ezeket összeadva még mindig csak 6,7 órányi aktivitást kapunk. Ráadásul a Facebookon töltött idő minden hónapban közel 10 százalékkal növekszik, ami a felhasználói szá­mok növekedése mellett annak is köszönhető, hogy egyre több az aktív felhasználó. Az ismerősök je- lölgetése helyett itt az emberek va­lós interakcióba keverednek a va­lós ismerőseikkel. A Facebook nem egy új világ, hanem inkább egy új csatorna. A hétvégi sörözés, vagy egy ki­rándulás részleteinek megbeszé­lésére, élménybeszámolóra, fény­képek megosztására sokkal in­kább alkalmas a Facebook mint a klasszikus csatornák, például a te­lefon vagy az e-mail. Az aktív fel­használók növekedésével pedig egyre szélesebb körben válhat univerzális eszközzé a platform. Az Egyesült Államok jó példa erre, hiszen az internetet aktívan hasz­nálók száma immáron meghalad­ta a 203 milliót (az USA teljes la­kossága 308 millió). Ugyanebből a kutatásból kide­rül még egyébként, hogy a legnépszerűbb szolgáltató az Egyesült Államokban továbbra is a Google, ami 152 millió embert ér el, mögötte nem sokkal lema­radva jön a Yahoo 134 millióval, s egyelőre csak harmadik a Fa­cebook 116 millióval. A lista a Microsoft MSN/Bing/Live trió­jával folytatódik (109 millió), majd a 100 milliót éppen nem elérő YouTube következik (99 millió), (hwsw) A Facebookon töltött idő minden hónapban közel 10 százalékkal növekszik (Képarchívum) Kukkolóktól és magamutogatóktól óvják az internetes oldalt Orosz kamasz a népszerű portál mögött MTl-HÍR Fény derült a rejtélyre: egy mindössze 17 éves orosz fiú áll a világháló jelenleg egyik legnépszerűbb és egyben legszo­katlanabb oldala mögött - szá­molt be a New York Times. A lap szerint a Chatroulette.com oldal fejlesztője nem más mint a tinédzser Andrej Ternyovszkij. Az oldal egyfajta „művészeti fórum”, amely vadidegen embereket kap­csol össze webkamerák segítségé­vel. A kamasz szórakozásból fej­lesztette ki az oldalt, mivel baráta­ival már unalmasnak találták, hogy csak egymással beszélgetnek - számolt be az újság, amelynek si­került megszólaltatnia a fiút. A Chatroulette.com oldal rendkívül sikeres lett, a legtöbb felhasználó­ja egyesült államokbe li. A portál igen sokoldalú - mondta az orosz iskolás. „Néhá­nyon játéknak tekintik, mások tel­jesen új világnak, és vannak olya­nok, akik kapcsolati piacnak értelmezik” - mondta Andrej Ter­nyovszkij. A véledenszerűen összekapcsolt emberek gyakran például zenéket játszanak le egy­másnak. Bármilyen sikeres is, a portált sokan bírálják. Szakértők kukko­lóktól és magamutogatóktól óvják a 2009 novemberében létrehozott lapot, amelyre naponta 20 ezren kattintanak. A most körvonalazódó szerződés kötelezne minden szolgáltatót, hogy ha tudomást szerez bármelyik ügyfele szerzői jogot sértő tevékenységéről, szüntesse meg az illető hozzáférését a rendszerhez (Képarchívum) Akár az internetről is lekapcsolhatják azt, aki bármilyen illegális tartalmat tölt le Internetes szigor várható? Négy éve dolgoznak a fej­lett országok jogászai az ACTA megállapodáson, ami, ha bevezetik, az inter­netszolgáltatókat fogja fe­lelőssé tenni a felhasználó­ik viselt dolgaiért. Kiszi­várgott a legutóbbi egyez­tetésről az amerikai fél ál­tal javasolt tervezet szöve­ge - írja az Index internetes hírportál. FELDOLGOZÁS A mexikói Guadalajara városá­ban tanácskoztak január végén az USA, az EU és néhány fejlett ipari ország (többek között Ausztrália, Japán, Svájc, Kanada és Dél-Ko- rea) jogi szakértői. A téma a ha­misítás elleni nemzetközi keres­kedelmi egyezmény (Anti-Coun- terfeiting Trade Agreement, rövi­den ACTA) volt, amit amerikai­japán kezdeményezésre már négy éve próbálnak a nemzetközi jogá­szok tető alá hozni. A mexikói volt a hetedik alkalom, hogy az érin­tett országok képviselői összeül­tek egyeztetni, és már kitűzték a nyolcadik találkozó dátumát is (áprüis közepén lesz Új-Zélan- don). Az ACTA-ról évek óta csák annyit tudni, hogy elsősorban az online kalózkodás visszaszorítá­sára, az illegális szoftverkereske­delem, és a szerzői és szabadalmi jogok megsértéséből származó károk megelőzésére készül. Egé­szen mostanáig egyetlen nyilvá­nos dokumentum sem született arról, hogy mik is a pontos tervek az ACTA szabályozására, a hétvé­gén azonban kiszivárgott az in­ternetre egy dokumentum, ami a névtelen feltöltője szerint az ter­vezet, amit a mexikói tárgyalásra az amerikai fél nyújtott be. Bár hi­vatalosan nem kommentálták a dokumentumot az érintettek, a nyelvezete és a tartalma is arra utal, hogy valódi. A tervezet független szakértők szerint az uniós Intellectual Pro­perty Rights Enforcement Directi­ve (IPRED, az az ajánlás, amin például a svéd internettörvény is alapul, ami a bevezetése napján harmadával csökkentette az or­szág netes adatforgalmát) és az amerikai digitális szerzői jogi tör­vény, a Digital Millenium Copy­right Act (DMCA) hibridjének tűnik, de mindkettőnél kemé­nyebb eszközökhöz nyúl. A kiszivárgott szöveg első­sorban az intemetszolgáltatók, tárhelyszolgáltatók, alkalmazá­sok fejlesztői, és hasonló cégek felelősségét részletezi a fel­használóik illegális tevékenysé­geivel kapcsolatban (eddig számos bírói ítélet mondta ki, hogy a szolgáltatók nem bün­tethetők olyasmikért, amit az ügyfeleik végeznek). Az ACTA kötelezne minden szolgáltatót, hogy ha tudomást szerez bármi­lyen ügyfele szerzői jogot sértő tevékenységéről, szüntesse meg az illető hozzáférését a rend­szerhez. A netszolgáltatónak bizonyí­tania kell például, hogy lépett valamit a hálózatán filmek ka­lózmásolatait másoló felhaszná­lók ellen, különben az adott fil­mek jogtulajdonosai őt fogják perelni. Ez a néhány országban már bevezetett három csapás el­vének még szigorúbb változata lenne, ugyanazokkal a problé­mákkal a háttérben: szimpla gyanúsítás alapján, bizonyíték és védekezési lehetőség nélkül büntetne, esetenként (például megosztott intemetelérésnél) olyanokat is, akik nem tettek semmit. A szövegezés egyébként arra utal, hogy (négyévnyi tárgyalás ellenére) még aránylag korai fá­zisban van a szabályozás, vagy ha nem, elég nagy lyukak tátonga- nak benne. Cory Doctorow inter­netguru a BoingBoing blogon például arra mutat rá, hogy a világ összes fénymásológyártó cége nyüvánvalóan tudatában van an­nak, hogy a gépeit jogvédett tar­talmak másolására is használják, így az ACTA szerint minden fénymásolószalont meg kellene támadnia, hogy hagyjanak fel az ilyen gyakorlattal. Az sem világos még, hogy technikaüag hogyan képzelik a szabályozás betartását, hiszen elméletileg szerzői jogot sérthet minden olyan fotónak az internetre feltöltése, amin valami­lyenjogvédett tartalom van. Az ACTA láthatóan ott próbál­ja megfogni az online kalózko­dást, ahol erre gyakorlati esélyt lát; az egyszeri felhasználók ül­dözése nehézkes és marketing- szempontból sem szerencsés, amikor csillagászati bírságokat vernek rá egyetemistákra pár mp3 fájl letöltéséért. A felelős­ség áttolása a szolgáltatókra azt jelentené, hogy a nagy médiacé­gek kézzelfogható, és potenciáli­san nagyon sok pénzre perelhető célpontokat kapnak, akik ezzel a fenyegetéssel a háttérben valószínűleg alaposan oda fog­nak figyelni arra, miket töltö­getnek és osztanak meg a fel­használóik. Már ha életbe lép a szabályo­zás, amit egyébként 2010 végére terveznek, és ami ellen régóta tiltakoznak jogvédő csoportok (és természetesen a katasztrofá­lis következményektől tartó in­temetszolgáltatók); ráadásul a netkapcsolat megszakítása, mint büntetés ellenkezik az internet­hez való szabad hozzáférés, mint alapjog elvével is, amit Finnországban például tavaly ősszel rögzítettek törvényben. A tervezet kitér a digitális vé­delmi rendszerek (mint például dvd-k vagy más adathordozók másolásvédelme) feltörésének büntethetőségére is, illetve egy lábjegyzetben megnyit annyi kiskaput az aláíró felek számára, hogy azok kivételeket és korlá­tozásokat építhetnek az ACTA egyezmény alapján készülő saját szabályozásaikba, (i)

Next

/
Thumbnails
Contents