Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-19 / 41. szám, péntek

KERTESZKEDO 2010. február 19., péntek 7. évfolyam, 6. szám Géntechnológiával változtatnak a növényeken A kutatók finomabb illatú virágokat állítanak elő MTl-HÍR A palántanevelés sikerét meghatározza a hőmérséklet szabályozása, a légcsere és a páratartalom alakulása Az uborka és a karfiol hajtatása (Fotó: Somogyi Tibor) Géntechnológiai eljárással im­már lehetséges, hogy megváltoz­tassuk vagy finomítsuk a virágok illatát. A Floridai Egyetem élelmi­szer- és agrártudományi intézeté­nek munkacsoportja meghatároz­ta azokat a géneket, amelyek az il­latért felelősek. Ezek manipulálása megnyitja az utat a kémiai anya­gok megváltoztatása, illetve az illat „finomhangolása” felé. Sokáig a termesztők a virág külső megjelenésére - magasságá­ra, színére - és a virágzási idő meg­hosszabbítására koncentráltak, míg az illat nem különösebben szá­mított - mondta David Clark, az egyetem kertészettudományi pro­fesszora. A jövőben választható il­latok tárháza áll a kertészek ren­delkezésére, de termeszthetnek akár illatmentes virágokat is, tette hozzá. Clark és munkatársai több tíz éven át nyolcezer petúnia génje­it elemezték, eközben többek kö­zött felfedezték, hogy az illatos ró­zsaolaj előállításáért felelős gén Egy szerény, a mediterrán vidé­ken és a Közel-Keleten honos gyomnövény, a szálkaperje a tudó­sok reményei szerint egykor segít­het majd a világ élelmezésében, rá­adásul bioüzemanyag is készülhet belőle. Egy nemzetközi kutatócsa­pat a Nature tudományos maga­zinban tette közzé a szálkapeije (tudományos nevén Brachypodi- um distachyon) genomját. A sze­rény vadfű; melyet gyomnövény­ként kezelnek a kertészek; egyúttal a biotechnológia nagy ígérete. A kereskedelmi és mezőgazda- sági szempontból jelenleg értékte­len növényhez azért fűznek nagy reményt a tudósok, mert kis mé­retű, könnyen manipulálható ge- nomja miatt ideális laboratóriumi modellnek, tanulmányozásával ugyanaz, mint amely a paradicsom kellemes ízét határozza meg. így még ízesebb paradicsomot és hatá­rozottabb illatú rózsát tudtak ter­meszteni. A Phytochemistry című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók elkülönítették azokat a géneket, amelyek a petú­nia 13 illatösszetevőjét meghatá­rozzák. Ezen anyagok mennyisége géntechnológiai módszerekkel egyenként változtatható. A kutatás megmutatta azt is, hogy miként készül a növényekben az illat. Többek között Clark megfi­gyelte, hogy az illatanyagok ter­melődése a szirmokban koncentrá­lódik, és folyamat a bimbó nyílása­kor kezdődik. „A virág illata és az ételek íze úgy gazdagítják az életünket, hogy annak mechanizmusát még nem értjük teljes mértékben. Ha többet tudunk meg arról, hogyan érint­keznek velünk és környezetükkel a növények, az közelebb visz minket ahhoz, hogy a természet adomá­nyait még inkább nagyra becsül­hessük” - mondta a professzor. könnyebben megérthetik más, összetettebb és értékesebb növé­nyek működését. „A füvek közül az egyik legkisebb ismert genomja van, könnyű dolgozni vele és fizi­kailag is kicsi. Ötvenezer növényt növeszthetünk egy normál mé­retű laboratóriumban, és nagyobb szabású kísérleteket végezhetünk velük“ - magyarázta Todd Mock- ler, az Oregoni Állami Egyetem botanikusa. Azon túlmenően, hogy a nö­vényt könnyű termeszteni és ta­nulmányozni, életciklusa is rövid. A vizsgálatával megszerzett isme­reteket a mezőgazdaságilag fontos növényeknél hasznosíthatják később. A szálkapeije tanulmá­nyozásával rokonairól - a búzáról, árpáról és többféle takarmánynö­vényről - is szerezhetnek informá­ciókat a szakemberek. Február a magvetés és a pa­lántanevelés ideje. Fordít­sunk nagyobb figyelmet erre a munkára, mert jó minőségű, edzett palánta nélkül nem számíthatunk bőséges, minőségi termés­re. E héten az uborka és a karfiol hajtatásához nyúj­tunk tanácsokat. ÖSSZEFOGLALÓ Az uborkát hajtatáshoz palántá­ról szaporítjuk. Magját közvetlenül tápkockába vagy cserépbe vetjük. Az uborka magvetése A csávázott vetőmagot ne áztas­suk, mert lemossuk róla a hatóa­nyagot, amelynek védenie kellene a magot a gombabetegségekkel szemben. Vetéshez használunk na­gyobb méretű (8-8 cm) tápkockát vagy 12-14 cm-es cserepet. Ezzel az eljárással erősebb növényt lehet nevelni, mint a tálcába való vetés­sel, majd átültetéssel. Az uborka is tűzdelhető, de csak amikor a növé­nyek kitárják a szikleveleiket. Fej­lettebb állapotában az uborka már nem búja a tűzdelést. Az optimális csírázáshoz 30-32 °C kell, ezen a hőmérsékleten aján­latos tartam kelésig (3-5 nap). Ez­után a hőmérsékletet csökkenteni kell. Úgy, hogy szikleveles korban napos időben 20-22 °C, borús időben 18-20 °C, éjjel 18 °C legyen. Lombleveles korban nappal, napos időben 22-25 °C, nappal borús időben 20-22 °C, éjjel 18-20 °C alá ne süllyedjen a hőmérséklet. A le­vegő páratartalma magkelés után 80% körüli szintet éljen el. A palán­tanevelés sikerét meghatározza a klíma szabályozása, a légcsere és a páratartalom alakulása. Zömök, edzett palánták nyerése érdekében a 3-4. héttől kezdve rendszeresen és intenzíven szellőztessünk. Hat hét alatt kész palánta A palántanevelés időtartama rö­vid. Általában vetéstől számítva 6 hét alatt kiültetésre alkalmas nö­vény nevelhető. Télen a palántane­velés ideje 30-32 nap, tavasszal 25- 27 nap, nyáron 18-21 nap. A meg­nyúlás elkerülése érdekében a nö­vényeket szét kell rakni, úgy, hogy 1 négyzetméter alapterületre csak 15-20 növény kerüljön. A palánták szétrakását akkor kezdjük, amikor a levelek összeérnek. Ezt a munkát gazdasági okokból célszerű fokoza­tosan, 7-10 naponként végezni. A szétrakás elmulasztása negatív ha­tást fejt ki az első termések kötődé­sére. A palántát ajánlatos megtá­masztani, hogy ne dőljön el, így el­kerülhetjük a növények törését, sé­rülését. Alkalmazott eljárás az uborkanevelésben a hajtatásra ne­velt palánták oltása is, miközben az alanyok védelmet nyújtanak a Fu­sarium oxysporum cucumerinum és a Meloidogyne incignita fonálfé­reg ellen. A szabadföldi kiültetés­hez négyzetméterenként 150 db palánta nevelhető fel. A palánták kiültetése május közepe után biz­tonságos. Ennek függvényében kell indítani a palántanevelést. A pót­lásra 15% többlettel kell számolni. A kafriol termesztési igényei A karfiol tenyészideje 65-115 nap. A palánta nevelése a termesz­tési technológiához igazodik, ami­nek két fő szedési időszaka van, a tavaszi és az őszi. (A nyári termesz­tés kockázatos, ezért nem ajánla­tos.) Ha tavasszal váz nélküli fólia alatt termeljük a karfiolt, akkor az ültetési idő március eleje, szabad­földi korai termesztés esetén az ül­tetés ideje március vége, április ele­je. (A palántanevelés tavasszal 8 hét is lehet.) Az őszi szedésre az ül­tetési idő a fajta tenyészidejétől függően június végétől július 20-ig tart. (A palántanevelés ekkor 6 he­tet vesz igénybe.) A palánta akkor jó, ha szép, egyenes szárú, egészsé­ges. Ha nem tűzdeljük tápkockába, akkor a ritka vetés (500 db/m) ajánlott, mert sűrű vetésből csak gyenge eredmény kapható. A nö­vénynek hőmérsékleti igénye mag­vetéstől kelésig 16-22 °C, keléstől tűzdelésig 10-12 °C, a nevelés ideje alatt 12—15 °C. Rózsaképződés idején a növény a hidegre érzéke­nyen reagál, az erősebb fagyokat nem búja ki. A karfiol sikeresen csak frissen trágyázott, jó táp­erőben levő talajon termeszthető. A műtrágyát meghálálja. A korai fajták előterményként, a késeiek másodnövényként termeszthetők. A koraiak lekerülése után (júl.— aug.) céklát, téli retket, őszi fo­gyasztásra vetett spenótot termesz­tenek. Kései karfiol előtt legjobb a tavasszal ültetett saláta, a zöldbor­só, a spenót és a hónapos retek. Főbb ápolási munkák A karfiol igényli a talajporhanyí- tást, a gyomirtást és a rendszeres öntözést. Nagyon fontos, hogy kis vízadagokkal öntözzük, mert ez a termés mennyiségének növekedé­sén kívül a koraiságot is növeli. Kü­lönleges ápolási munkája a karfiol­rózsák bámulása elleni védelem: Erősebb napfény hatására a rózsák megbámulnák és kesernyés ízűvé válnak, ezért védekezésül a fejlődő rózsák fölött a leveleket rafiával összekötik vagy 3-4 levelet rátör­nek a rózsára úgy, hogy ezzel a ró­zsák számára fagymentes, párás és fénytől mentes környezetet létesít­senek. A rózsák (téli vetésből) fejlődésük kezdetétől számítva 6-8 nap alatt kifejlődnek. Hajtatásra is alkalmas A karfiol kis hőigényű, 10-12 °C- on hajtatható; tenyészideje sem tül hosszú. Talaj iránt igényes, a kötött talajt nem bírja. Kizárólag táp­anyagban gazdag és laza szerke­zetű talajban hajtatható sikeresen, ám 6 °C alatt fejlődése megáll. Ősszel is vethető, de a palánták te- leltetése nem biztonságos. Őszi haj­tatása nem gazdaságos. Karfiol kö­zött köztesként salátát érdemes hajtatni. A világ élelmezésében segíthet egy gyomnövény A biotechnológia ígérete MTl-HÍR egészségesen a hetet! Mi okozhat allergiát? A gyenge szervezettől nem várható csúcsteljesítmény! Megelőzhető a műtét utáni trombózis A száraz bőr gyorsan öregszik Erogén zónák a csillagjegyek szerint Keresse az Új Szót az újságárusoknál! MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8704 Lengyel zloty 4,0008 Cseh korona 25,720 Magvar forint 271,18 Horvát kuna 7,2890 Román lei 4,1351 Japán ien 123,30 Svájci frank 1,4651 Kanadai dollár 1,4177 USA-dollár 1,3567 VETEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank­­­OTP Bank 1,40-1,32 26,55-25,02 279,54-263,45 Postabank 1,41-1,32 26,65-24,84­Szí. Takarékpénztár 1,41-1,32 26,43-24,96 283,61-259,18 Tatra banka 1,40-1,33 26,41-25,07 282,12-260,68 Dexia banka 1,39-1,32 26,39-25,05 278,23-264,13 Általános Hitelbank 1,40-1,33 26,47-25,00 283,16-258,78 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Műcsirke szójából Egyeseknek (nem) ízlik Amerikai kutatók olyan csirke­húsutánzatot mutattak be, mely megszólalásig hasonlít ihletőjére. Ä speciális feldolgozásnak köszön­hetően a szójalisztből előállított csirkemell ízében, állagában és ki­nézetében is felveszi a versenyt a valódi csirkehússal. Eddig is létez­tek csirkehús ízű és -színű szójater- mékek, most a hús szerkezetének utánzása volt a cél. A termék azonban nem mindenkinek ízlik. Alexa Meyer, a Bécsi Egyetem táp­lálkozáskutatója szerint a feldolgo­zás során értékes fitoösztrogének és vitaminok vesznek el, így kérdé­ses, menyire egészséges a szójahús. A vegetáriánusok azonban örülnek az új húspótlónak, (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents