Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-19 / 41. szám, péntek
f J IZVILAG 2010. február 19., péntek ________________________________________________________________________________________ll. oldal 12. oldal Mennyi pénzt takaríthatunk meg? Főzzük olcsóbban a teát! 14. oldal Csevapcsicsa húsimádóknak Az eredeti szerb recept és a változatok A maradék kincset érhet Pár okos trükkel egész vagyont spórolhatunk Egészségbombaként segít a szervezet salaktalanításában, a legyengült szervezet felerősítésében, az immunrendszer helyreállításában, a vitalitás fokozásában Ismerjük meg jobban és használjuk a csírákat! Annak ellenére, hogy a konkrét kémiai folyamatokat még senki sem ismerte, már az egészen korai civilizációkban is foglalkoztak magok csíráztatásával, mert felismerték a csírafogyasztás tápláló, gyógyító és egészségmegőrző hatását. ISMERTETÉS A kedvező élettani hatások annak köszönhetőek, hogy a nedvesség és a hő hatására előbújó, magas rosttartalmú csírákban koncentráltan és könnyen emészthető formában találhatóak meg a lét- fontosságú fehérjék, ásványi anyagok és vitaminok, valamint enzimek és antioxidánsok. Csíráztatni gabonaféléket, hüvelyeseket, olajos magvakat és zöldségféléket egyaránt lehet - akár otthon is, az év bármely szakában. Bár a csírák energiatartalma akár 25%-kal is magasabb lehet, mint a húsféléké, mégsem hizlalnak, mivel könnyen felszabadítható energiát adnak és 100%-ban emészthetőek. Minden csíra egészségbombaként segít a szervezet salaktalanításában, a legyengült szervezet roborálásá- ban, az immunrendszer helyreállításában és a vitalitás fokozásában. Mire lesz szükség? Nagyon fontos, hogy kizárólag vegyszermentes magokat csíráztassunk; ezek közül is ki kell válogatni a törött és az esetleges idegen magokat. A csíráztatáshoz szükségünk lesz: ♦ egy lapos csíráztató agyagedényre (földdel), ♦ kellő mennyiségű vízre, ♦ egy fényes, meleg helyre. Hogyan csináljuk? Az átmosott magokat 12-24 órán keresztül langyos vízben, világos, meleg helyen áztatjuk, majd átültetjük a csíráztató tál földrétegébe, ahonnan napi kétszeri öntözés mellett a negyedikhatodik napon már tömegesen bújnak elő a friss, zöld csírák. Ha a növények elérik a 3-4 centis magasságot, meg lehet kezdeni az „aratást”. Az előbújó apró csírák ugyan fajta szerint különbözőek, de pusztán látvány alapján csak a legtapasztaltabbak képesek csalhatatlanul felismerni. Épp ezért ha egy időben többféle magot is csíráztatunk, nem árt felírni a csíráztató edényekre a hozzá tartozó mag nevét. Felhasználás, elkészítés nyékét csak közvetlenül fogyasztás előtt szabad hozzáadni az ételekhez, mert értékes tápanyagtartalmát különben könnyen elveszítheti. (gourmandnet) A csírák közül nyersen fogyaszthatnak a gabonák, az olajos magvak és a fűfélék, fűszerek, gyógynövények csírái, de a hüvelyesek - elsősorban a szójabab, a csicseriborsó és a zöldborsó - csíráit fogyasztás előtt mindenképpen hőkezelni kell, különben mérgező fehérjék maradhatnak bennük. A csírákat leginkább salátákhoz, hirtelen sütött zöldségekhez, zöld- séglevekhez, szendvicsekhez használjuk, de jól illenek levesekhez, tojásételekhez, krémekhez, mártásokhoz is. Az átmosott csíranövéMeddig marad friss? Mivel a csírák 3-4 naposán a legértékesebbek, utána gyorsan vesztenek tápértékükből, egyszerre csak annyit csíráztassunk, amennyi biztosan elfogy. Ha mégis megmaradna egy kevés levágott csíra, a hűtőbe téve - bár veszít tápértékéből - akár egy hétig is fogyasztható marad, főleg ha minden nap átöblítjük. Bab-, szójabab- és borsócsíra A hüvelyesek csírái jó hatással vannak a szívre, magas rosttartalmuk nagyszerűen szabályozza a vérnyomást. A bennük lévő sok vas segíti a vérképzést, E-vi- tamintartalmuk szépíti a bőrt. Brokkoliés vöröskáposzta-csíra E csírák vértisztító, bőrtápláló, keringésjavító hatással bírnak, jót tesznek a csontoknak, a látásnak és az emésztésnek, valamint csökkentik a daganatos betegségek kialakulását is. Búzacsíra A búzacsíra nagy mennyiségben tartalmaz A- és C-vitamint, kalciumot, magnéziumot, vasat, kobaltot és antioxidánsokat. Kiváló méregtelenítő hatásának A LEGJOBB CSÍRÁK köszönhetően tisztítja a májat, gyógyítja a gyulladásokat. Jótékonyan hat az anyagcserére, de emellett erősíti az idegrendszert, szabályozza a vérnyomást és gátolja a rákos sejtek életben maradását. Lucernacsíra (Alfalfa) Igen magas a C-, B-, B12-, D-, E- és K-vitamin-tartalma, sok benne a vas, a kalcium, a foszfor és a magnézium. Rendkívül jótékony hatással bír szív- és érrendszeri betegségek esetén, például megelőzi a vérrögök kialakulását. Növényi hormonjai hasonlatosak az ösztrogénhez, ezzel például a mellrák megelőzésében is hatásos. Mustármagcsíra Elsősorban antibiotikus hatásáról ismert, de segít a keringési rendellenességek, az emésztőrendszer és a máj betegségeinek gyógyításában, jótékonyan hat bőrbetegségek és hajhullás esetén is. Napraforgócsíra Igen sok A-, C-, B-, D- és E-vi- tamint, valamint rezet, cinket, vasat, foszfort, kalciumot és jó- dot tartalmaz. Elsősorban méregtelenítő és tisztító hatású, és hatékonyan csökkenti a koleszterinszintet is. Retekcsíra A rengeteg vitamin és ásványi anyag mellett elsősorban kiemelkedően magas foszfortartalmáról ismert. Természetes antibiotikum és kiemelkedő a tisztító hatása, megfázás vagy nátha esetén oldja a nyálkalera- kódásokat. Tökéletes vízhajtó, segít a kisebb vese- és epekövek eltávolításában, (mm)
