Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-02 / 26. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 2. www.ujszo.com A baktériumok hasznos segítőtársnak bizonyulnak Az OECD-FAO előrejelzése szerint 2018-ra 120 millió tonnára nő a világ sertéshústermelése Hatékony szagmentesítés ISMERTETŐ Az állattartó telepeken a higiéniai, állategészségügyi feltételek betartása és folyamatos javítása uniós követelmény. A könnyen tisztán tartható istállók, a szellőzés megoldása és az egyéb, szigorú technológiai és kezelési szabályok betartása az állatok, a telepeken dolgozó munkavállalók és a környezetvédelem szempontjából is fontos. Ezeken a telepeken az egyik legnehezebben megoldható probléma a szagtalanítás kérdése, amelyre elsősorban a telepek szőkébb és tágabb környezetében élők panaszkodnak. A gondot a trágyában található, kellemetlen szagú szerves és szervetlen vegyi anyagok, illetve azok bomlástermékei, a különböző kéntartalmú szerves vegyüle- tek (merkaptánok), a nitrogén- tartalmú szerves vegyületek (aminok), illetve az egyszerűbb, de annál erősebb szagú szervetlen vegyületek (kénhidrogén, ammónia) okozzák. Nagyüzemi méretekben nincs sok hatékony megoldás a probléma orvoslására, ráadásul szem előtt kell tartani az állategészségügyi, munka- védelmi és környezetvédelmi előírásokat a megfelelő megoldás kiválasztásakor. A különböző mikrobiológiai termékek, amelyek hasznos segítőtársnak bizonyulnak a különböző szerves és szervetlen anyagok lebontásában, ezen a területen is segítségünkre lehetnek. Az állattartó telepek szagproblémáira megoldást jelenthet egy gondosan összeválogatott baktériumkultúra, amelynek segítségével harcba lehet szállni a kialakuló kellemetlen szagok ellen. A természetben is előforduló lebontó baktériumok és enzimek ugyanezen az elven működnek, de jóval kisebb koncentrációjuknak köszönhetően lényegesen lassabban fejtik ki szagtalanító hatásukat, mint a speciálisan erre a célra létrehozott termékek. A baktériumok az életfolyamatuk során „elfogyasztják" a számunkra kellemetlen szagú vegyi anyagokat, ezzel valóban megszüntetik a szag forrását. Az egyes készítmények külön- külön és kombinálva is hatékonyak, amelyek kisebb istállókban és nagy állattelepeken is kihasználhatók. Gazdaságos és hatékony megoldást nyújtanak a disznó-, baromfi-, ló- és szarvasmarha-telepek számára a mindennapos szagtalanításhoz. A válogatott baktériumtörzsek eredményesen semlegesítik az állattartás során felszabaduló valameny- nyi kellemetlen szagot. A baktériumok bizonyos csoportjai a derítők, mocsaras vizek, poshadt tavak szagtalanítására, biológiai egyensúlyának visszaállítására szintén jól alkalmazhatók. Hatékonyan segítik a természetes trágya, komposzt humusz- szá érését, jelentősen lerövidítik az érési folyamatot, miközben a kellemetlen szagok keletkezését is megakadályozzák. A speciális baktériumok, spórák és enzimek ellenállnak mind a nyári forróságnak, mind a téli hidegnek, ezáltal amint a körülmények optimálissá (7-60 Celsius fok) válnak működésükhöz, azonnal dolgozni kezdenek, (agrárium) Közös Agrárpolitika és a gazdálkodói tevékenység Közjavak az ágazatban EU-HÍR Ha a szakpolitikai eszközök megfelelően célzottak, akkor a Közös Agrárpolitika érdemben hozzá tud járulni a környezetyé- delmi javak és szolgáltatások előállítására irányuló gazdálkodói tevékenységhez. Erre a következtetésre jutott az Európai Környezetpolitikai Intézet (IEEP) jelentése, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság számára készítettek, és nemrégiben tettek közzé. Ez egyben az első kísérlet volt arra, hogy meghatározzák az európai gazdálkodók által előállított környezeti közjavak telje? körét, és érvekkel támasszák alá e gazdálkodói tevékenység közfinanszírozásának fontosságát. A tanulmány az európai gazdák által nyújtott számos különféle környezeti és társadalmi közjavat nevezett meg, köztük értékhordozó kulturális tájegységeket, szántóföldi madárfajokat, valamint az Európa- szert’e előforduló, nagy fajgazdagságot mutató réteket. Ezen túlmenően a gazdák művelik a szén-dioxid tárolásához szükséges földterületeket, és hozzájárulnak a víz és a talaj minőségének fenntartásához is. A tanulmány eredményeinek közzététele egybeesik a KAP jövőjével kapcsolatos vita erősödésével és a KAP 2013 utáni időszakra vonatkozó célkitűzéseinek és prioritásainak meghatározásával. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a megfelelően célzott, egyértelmű célkitűzésekkel és elégséges költségvetési erőforrással rendelkező szakpolitika alapvető fontosságú a közjavaknak a társadalom elvárásaival összhangban történő előállításához. A tanulmány szerint az európai közvélemény nagy értéket tulajdonít ezeknek a közjavaknak, azonban a rendelkezésre álló adatok alapján azok előállításának mértéke nem kielégítő. Megállapította továbbá, hogy a KAP számos, a gazdálkodókat a közjavak előállításában támogató intézkedést foglal magában. A közvetlen kifizetések és a kölcsönös megfeleltetés támogatja a közjavak alapszintű előállítását az EU mezőgazdasági területének nagy részén. A vidékfejlesztési intézkedések, mint például az agrár-környezetvédelmi intézkedés arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy cél- zottabban állítsák elő a közjavak széles körét. A jelentés azzal a megállapítással zárult, hogy az említett közjavak közül többnek az esetében kínálati hiány áll fenn. A közjavak terén mutatkozó kínálati hiány az előttünk álló kihívások, mint például a nyersanyagárak növekedése, a technológiai ösztönzők és az éghajlatváltozás következtében később tovább súlyosbodhat. Ez az állami intervenciók iránti jövőbeni igény növekedését vetíti előre, (eu-press) Sertéshús a következő évtizedben Az OECD és a FAO becslése szerint a sertéshústermelés 2008-ban 102 millió tonnát tett ki. Az előrejelzések alapján 2018-ra ez a meny- nyiség 120 millió tonnára nő. ÖSSZEFOGLALÓ A világ össztermelésének 75 százalékát Kína, az EU és az USA állítja elő. 2008 és 2018 között Kína részesedése változatlanul 45 százalék lesz, az EU-27 jelenlegi 21 százalékos termelési aránya 19 százalékra mérséklődik. Kína mellett egyéb nagy sertéstenyésztő országok (USA, Brazília) is növelik termelésüket és exportjukat. Az elkövetkező évtizedben várható húspiaci kilátásokat Popp József magyarországi agrárgazdasági kutató ismertetője alapján foglaljuk össze. A világkereskedelem a következő 10 évben 5,3 millió tonnáról 6,3 millió tonnára nő. Emellett a globális termelés arányában változatlanul 5 százalék marad a nemzetközi kereskedelembe kerülő sertéshús mennyisége. Az USA sertéshústermelése évek óta emelkedő tendenciát mutat, 2008-ban megközelítette a 10 millió tonnát (ezzel a harmadik legjelentősebb sertéshúst termelő országnak számít Kína és az EU után). Tíz éve az USA 0,5 millió tonna sertéshúst exportált, ez a mennyiség időközben 1,6 millió tonnára nőtt, így jelenleg Észak- Amerika és az EU a világ legnagyobb sertéshús-exportőrei. Az USA két legnagyobb vásárlója Kanada és Mexikó. De jelentős marad Kanadának az USA-ba irányuló élőállat-exportja is (évi 7-8 millió sertés). Brazília a világ negyedik számú sertéshústermelője és -exportőre. 2000-ben még csak a belső termelés 5 százaléka ment exportra, (Szilvóssy Tímea illusztrációs felvétele) 2008-ban már 20 százaléka. Brazília nem élvezi országos szinten a száj- és körömfájásmentes státuszt, ezért főleg Oroszország, Argentína és az ázsiai piacok (Japán és Dél-Korea kivételével) jöhetnek szóba az exportnál. A kelet-európai országokat is célba vették: Ukrajnába, Moldovába és Albániába szintén exportálnak. Japán, Oroszország, Mexikó, Korea és az USA marad a sertéshús legjelentősebb vevője a nemzetközi kereskedelemben. Az USA importját főleg Kanada élőállat-szállításai adják. Japán 1,2 millió tonnával továbbra is a világ legnagyobb sertéshúsimportőre marad, pozíciója a jövőben aligha változik. A szigetországban a belső termelés korlátozása (a szigorú környezetvédelmi szabályok, a farmerek magas életkora), valamint a jelentős belső támogatások ellenére sem valószínűsíthető a belföldi termelés lényeges növekedése, továbbra is a belső szükségletnek alig a felét elégíti ki. Oroszország a világ második legnagyobb nettó sertéshúsimportőre. Az ország önellátási foka sertéshúsból a jövőben is 70-75 százalék körül alakul. Az EU-ban a sertéshús termelése és fogyasztása középtávon előreláthatólag szerény mértékben nő, bár a korábbi évtizedhez képest lassuló ütemben, mivel a baromfihússal versenyez. A harmadik országokba irányuló kivitel konkurenciáját az alacsony költségszinten sertéshúst előállító országok (Brazília, USA) jelentik majd - de a tagországok közötti forgalom továbbra is élénk marad. Az Európai Bizottság 2008- 2015-re vonatkozó előrejelzése szerint az unióban a sertéshústermelés szerényen nő: a jelenlegi 23 millió tonnás termelés 2015-re legfeljebb 24 millió tonnára emelkedik. Az EU-ban előállított évi 47 millió tonna hústerméknek közel fele sertéshús. A belső fogyasztás növekedése (fejenként és évente 42-43 kilogramm) lépést tart a termelés bővülésével. A harmadik országokba kerülő mennyiség 1,2 millió tonnára csökken. Az új tagországok nettó importőri pozícióba kerültek. A sertésciklus alakulásának függvényében a világpiaci árak az USA-ban és az EU-ban várhatóan 2010-ig csökkennek, 2012/2013- ban érik el a legmagasabb értéket. Az árak az USA-ban dollárban kifejezve is alacsonyabbak lesznek, mint az EU-ban euróbán. A legalacsonyabb termelési költséggel rendelkező Brazíliában folyamatosan csökkennek az árak, elsősorban a stagnáló belső és világpiaci kereslet következtében. Magyarországnak a sertéshúselőállítás visszaesése miatt a jövőben növekvő nettó importtal kell számolnia. 2009. júniusában a magyar sertéslétszám már nem érte el a 3,2 millió darabot. Az egy főre jutó hazai sertéshúsfogyasztás évi 25 kilogramm. A sertéságazatunk helyzete nem teszi lehetővé, hogy a piaci versenyben megtarthassa korábbi pozícióját: a telepek mindössze 20 százalékában alkalmaznak európai színvonalú technológiát, (pj) Növeli a bendő fermentációját, ezáltal több energiát és proteint biztosít az állat számára Hidrolizált sörélesztő tejelő teheneknek ISMERTETŐ A tejelő tehenek takarmányába kevert élesztőtermékek tejtermelésre gyakorolt pozitív hatására, amely elsősorban a korai laktációs időszakban érzékelhető, a szakemberek már régebben felfigyeltek. Az ilyen takarmányok feldolgozása és tárolása során az élesztők élet- képessége azonban gyakran volt vita tárgya a takarmánygyártók között. Egyrészt a normális hagyományos takarmányélesztő - tápértékén túl - nem bizonyult hatásosnak. A kutatások szerint az inaktív élesztőt hidrolizálással lehet működőképessé tenni a bendőben. A hidrolízis jelentőségét először egy bendő-szimulációs kísérlet során ismerték fel a hannoveri Állatorvosi Egyetemen 2006-ban. A kísérlet során a hidrolizált sörélesztő többek között növelte az acetát- és propionát-termelést, míg a kevésbé hidrolizált élesztők hatása ugyanarra a nyersanyagra elhanyagolható volt. A megfelelő hidrolízissel növelhető az oldódó komponensek (főként cukrok) mennyisége az élesztőben. A vizsgálatok kimutatták, hogy a hidrolizált sörélesztő növelte a bendő- fermentációt, amivel több energiát és proteint biztosított az állat számára. A vizsgálatok során ez magasabb tejhozamot és jobb takarmányhasznosítási eredményeket mutatott a teljes laktációs időszak folyamán. Ezen kívül a hidrolizált élesztő a takarmány-feldolgozás és -tárolás során is igen stabilnak bizonyult. Az élesztő hidrolizálása erősítette a bendő reakcióját a különböző étrendekre. 2008-ban in vitro módszerrel tesztelték a készítmény bendő-fer- mentációra gyakorolt hatását. A vizsgálati eredmények alapján az így kezelt sörélesztő jelentősen megnövelte a bendő mikrobáinak számát és az SCFA termelést. A szimulációs kísérletek során a hidrolizált sörélesztő hatása a bendő-fermentációra a fű- és kukorica szilázs étrendek esetén is hasonló volt. A termék jelentősen növelte a bendő-fermentációs arányt, az illó zsírsavak és a mik- robás biomassza termelését minden vizsgált szilázs-keverék takarmányarány esetén. A Progut nevű készítmény a kísérlet során a táptalajjal rendelkező és meta- bolikusan legaktívabb mikrobákat segítette. A szimuláció későbbi szakaszaiban növelte a tejsavat propionáttá alakító Selenomonas csoport baktériumainak, illetve magas szilázs-tartalmú étrendeknél a cellulolitikus (cellulózbontó) baktériumok mennyiségét. Az eredmények azt jelzik, hogy a hidrolizált sörélesztő hatása a lak- táció különböző fázisaiban hasonló lehet. Finn tehenészeti telepeken 2006-2007-ben 22 telepen vizsgálták az így kezelt sörélesztő hatásait. Az eredmények azt mutatták, hogy a laktáció teljes szakaszában plusz tejet eredményez az etetése, (agrár) (Képarchívum) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1
