Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-02 / 26. szám, kedd

18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 2. www.ujszo.com A baktériumok hasznos segítőtársnak bizonyulnak Az OECD-FAO előrejelzése szerint 2018-ra 120 millió tonnára nő a világ sertéshústermelése Hatékony szagmentesítés ISMERTETŐ Az állattartó telepeken a higié­niai, állategészségügyi feltételek betartása és folyamatos javítása uniós követelmény. A könnyen tisztán tartható istállók, a szellő­zés megoldása és az egyéb, szigo­rú technológiai és kezelési szabá­lyok betartása az állatok, a telepe­ken dolgozó munkavállalók és a környezetvédelem szempontjából is fontos. Ezeken a telepeken az egyik legnehezebben megoldható probléma a szagtalanítás kérdése, amelyre elsősorban a telepek sző­kébb és tágabb környezetében élők panaszkodnak. A gondot a trágyában találha­tó, kellemetlen szagú szerves és szervetlen vegyi anyagok, illetve azok bomlástermékei, a különbö­ző kéntartalmú szerves vegyüle- tek (merkaptánok), a nitrogén- tartalmú szerves vegyületek (aminok), illetve az egyszerűbb, de annál erősebb szagú szervet­len vegyületek (kénhidrogén, ammónia) okozzák. Nagyüzemi méretekben nincs sok hatékony megoldás a probléma orvoslásá­ra, ráadásul szem előtt kell tarta­ni az állategészségügyi, munka- védelmi és környezetvédelmi elő­írásokat a megfelelő megoldás kiválasztásakor. A különböző mikrobiológiai termékek, amelyek hasznos segí­tőtársnak bizonyulnak a külön­böző szerves és szervetlen anya­gok lebontásában, ezen a terüle­ten is segítségünkre lehetnek. Az állattartó telepek szagproblémái­ra megoldást jelenthet egy gon­dosan összeválogatott baktéri­umkultúra, amelynek segítségé­vel harcba lehet szállni a kialaku­ló kellemetlen szagok ellen. A természetben is előforduló le­bontó baktériumok és enzimek ugyanezen az elven működnek, de jóval kisebb koncentrációjuk­nak köszönhetően lényegesen lassabban fejtik ki szagtalanító hatásukat, mint a speciálisan er­re a célra létrehozott termékek. A baktériumok az életfolyama­tuk során „elfogyasztják" a szá­munkra kellemetlen szagú vegyi anyagokat, ezzel valóban meg­szüntetik a szag forrását. Az egyes készítmények külön- külön és kombinálva is hatéko­nyak, amelyek kisebb istállókban és nagy állattelepeken is kihasz­nálhatók. Gazdaságos és haté­kony megoldást nyújtanak a disz­nó-, baromfi-, ló- és szarvasmar­ha-telepek számára a mindenna­pos szagtalanításhoz. A váloga­tott baktériumtörzsek eredmé­nyesen semlegesítik az állattar­tás során felszabaduló valameny- nyi kellemetlen szagot. A baktériumok bizonyos cso­portjai a derítők, mocsaras vizek, poshadt tavak szagtalanítására, biológiai egyensúlyának visszaál­lítására szintén jól alkalmazha­tók. Hatékonyan segítik a termé­szetes trágya, komposzt humusz- szá érését, jelentősen lerövidítik az érési folyamatot, miközben a kellemetlen szagok keletkezését is megakadályozzák. A speciális baktériumok, spórák és enzimek ellenállnak mind a nyári forró­ságnak, mind a téli hidegnek, ez­által amint a körülmények opti­málissá (7-60 Celsius fok) vál­nak működésükhöz, azonnal dol­gozni kezdenek, (agrárium) Közös Agrárpolitika és a gazdálkodói tevékenység Közjavak az ágazatban EU-HÍR Ha a szakpolitikai eszközök megfelelően célzottak, akkor a Közös Agrárpolitika érdemben hozzá tud járulni a környezetyé- delmi javak és szolgáltatások elő­állítására irányuló gazdálkodói tevékenységhez. Erre a következ­tetésre jutott az Európai Környe­zetpolitikai Intézet (IEEP) jelen­tése, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság számára készítettek, és nemrégi­ben tettek közzé. Ez egyben az el­ső kísérlet volt arra, hogy megha­tározzák az európai gazdálkodók által előállított környezeti közja­vak telje? körét, és érvekkel tá­masszák alá e gazdálkodói tevé­kenység közfinanszírozásának fontosságát. A tanulmány az eu­rópai gazdák által nyújtott szá­mos különféle környezeti és tár­sadalmi közjavat nevezett meg, köztük értékhordozó kulturális tájegységeket, szántóföldi ma­dárfajokat, valamint az Európa- szert’e előforduló, nagy fajgaz­dagságot mutató réteket. Ezen túlmenően a gazdák művelik a szén-dioxid tárolásához szüksé­ges földterületeket, és hozzájá­rulnak a víz és a talaj minőségé­nek fenntartásához is. A tanulmány eredményeinek közzététele egybeesik a KAP jövő­jével kapcsolatos vita erősödésé­vel és a KAP 2013 utáni időszakra vonatkozó célkitűzéseinek és pri­oritásainak meghatározásával. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a megfelelően célzott, egyértelmű célkitűzésekkel és elégséges költségvetési erőforrás­sal rendelkező szakpolitika alap­vető fontosságú a közjavaknak a társadalom elvárásaival össz­hangban történő előállításához. A tanulmány szerint az európai közvélemény nagy értéket tulaj­donít ezeknek a közjavaknak, azonban a rendelkezésre álló ada­tok alapján azok előállításának mértéke nem kielégítő. Megálla­pította továbbá, hogy a KAP szá­mos, a gazdálkodókat a közjavak előállításában támogató intézke­dést foglal magában. A közvetlen kifizetések és a kölcsönös megfe­leltetés támogatja a közjavak alapszintű előállítását az EU me­zőgazdasági területének nagy ré­szén. A vidékfejlesztési intézkedé­sek, mint például az agrár-környe­zetvédelmi intézkedés arra ösz­tönzi a gazdálkodókat, hogy cél- zottabban állítsák elő a közjavak széles körét. A jelentés azzal a megállapítás­sal zárult, hogy az említett közja­vak közül többnek az esetében kí­nálati hiány áll fenn. A közjavak terén mutatkozó kínálati hiány az előttünk álló kihívások, mint például a nyersanyagárak növe­kedése, a technológiai ösztönzők és az éghajlatváltozás következ­tében később tovább súlyosbod­hat. Ez az állami intervenciók iránti jövőbeni igény növekedé­sét vetíti előre, (eu-press) Sertéshús a következő évtizedben Az OECD és a FAO becslése szerint a sertéshústermelés 2008-ban 102 millió tonnát tett ki. Az előrejelzések alapján 2018-ra ez a meny- nyiség 120 millió tonnára nő. ÖSSZEFOGLALÓ A világ össztermelésének 75 százalékát Kína, az EU és az USA állítja elő. 2008 és 2018 között Kí­na részesedése változatlanul 45 százalék lesz, az EU-27 jelenlegi 21 százalékos termelési aránya 19 százalékra mérséklődik. Kína mel­lett egyéb nagy sertéstenyésztő országok (USA, Brazília) is növe­lik termelésüket és exportjukat. Az elkövetkező évtizedben várha­tó húspiaci kilátásokat Popp Jó­zsef magyarországi agrárgazdasá­gi kutató ismertetője alapján fog­laljuk össze. A világkereskedelem a követke­ző 10 évben 5,3 millió tonnáról 6,3 millió tonnára nő. Emellett a glo­bális termelés arányában változat­lanul 5 százalék marad a nemzet­közi kereskedelembe kerülő ser­téshús mennyisége. Az USA sertéshústermelése évek óta emelkedő tendenciát mutat, 2008-ban megközelítette a 10 millió tonnát (ezzel a harma­dik legjelentősebb sertéshúst ter­melő országnak számít Kína és az EU után). Tíz éve az USA 0,5 mil­lió tonna sertéshúst exportált, ez a mennyiség időközben 1,6 millió tonnára nőtt, így jelenleg Észak- Amerika és az EU a világ legna­gyobb sertéshús-exportőrei. Az USA két legnagyobb vásárlója Ka­nada és Mexikó. De jelentős ma­rad Kanadának az USA-ba irányu­ló élőállat-exportja is (évi 7-8 millió sertés). Brazília a világ negyedik számú sertéshústermelője és -exportőre. 2000-ben még csak a belső terme­lés 5 százaléka ment exportra, (Szilvóssy Tímea illusztrációs felvétele) 2008-ban már 20 százaléka. Bra­zília nem élvezi országos szinten a száj- és körömfájásmentes stá­tuszt, ezért főleg Oroszország, Ar­gentína és az ázsiai piacok (Japán és Dél-Korea kivételével) jöhetnek szóba az exportnál. A kelet-euró­pai országokat is célba vették: Uk­rajnába, Moldovába és Albániába szintén exportálnak. Japán, Oroszország, Mexikó, Ko­rea és az USA marad a sertéshús legjelentősebb vevője a nemzetkö­zi kereskedelemben. Az USA im­portját főleg Kanada élőállat-szál­lításai adják. Japán 1,2 millió ton­nával továbbra is a világ legna­gyobb sertéshúsimportőre marad, pozíciója a jövőben aligha változik. A szigetországban a belső termelés korlátozása (a szigorú környezet­védelmi szabályok, a farmerek ma­gas életkora), valamint a jelentős belső támogatások ellenére sem valószínűsíthető a belföldi terme­lés lényeges növekedése, továbbra is a belső szükségletnek alig a felét elégíti ki. Oroszország a világ má­sodik legnagyobb nettó sertéshús­importőre. Az ország önellátási fo­ka sertéshúsból a jövőben is 70-75 százalék körül alakul. Az EU-ban a sertéshús termelése és fogyasztása középtávon előre­láthatólag szerény mértékben nő, bár a korábbi évtizedhez képest lassuló ütemben, mivel a baromfi­hússal versenyez. A harmadik or­szágokba irányuló kivitel konku­renciáját az alacsony költségszin­ten sertéshúst előállító országok (Brazília, USA) jelentik majd - de a tagországok közötti forgalom to­vábbra is élénk marad. Az Európai Bizottság 2008- 2015-re vonatkozó előrejelzése szerint az unióban a sertéshúster­melés szerényen nő: a jelenlegi 23 millió tonnás termelés 2015-re legfeljebb 24 millió tonnára emel­kedik. Az EU-ban előállított évi 47 millió tonna hústerméknek közel fele sertéshús. A belső fogyasztás növekedése (fejenként és évente 42-43 kilo­gramm) lépést tart a termelés bő­vülésével. A harmadik országokba kerülő mennyiség 1,2 millió tonná­ra csökken. Az új tagországok nettó importőri pozícióba kerültek. A sertésciklus alakulásának függ­vényében a világpiaci árak az USA-ban és az EU-ban várhatóan 2010-ig csökkennek, 2012/2013- ban érik el a legmagasabb értéket. Az árak az USA-ban dollárban ki­fejezve is alacsonyabbak lesznek, mint az EU-ban euróbán. A legala­csonyabb termelési költséggel rendelkező Brazíliában folyama­tosan csökkennek az árak, első­sorban a stagnáló belső és világpi­aci kereslet következtében. Magyarországnak a sertéshús­előállítás visszaesése miatt a jö­vőben növekvő nettó importtal kell számolnia. 2009. júniusában a magyar sertéslétszám már nem érte el a 3,2 millió darabot. Az egy főre jutó hazai sertéshúsfo­gyasztás évi 25 kilogramm. A ser­téságazatunk helyzete nem teszi lehetővé, hogy a piaci versenyben megtarthassa korábbi pozícióját: a telepek mindössze 20 százalé­kában alkalmaznak európai szín­vonalú technológiát, (pj) Növeli a bendő fermentációját, ezáltal több energiát és proteint biztosít az állat számára Hidrolizált sörélesztő tejelő teheneknek ISMERTETŐ A tejelő tehenek takarmányába kevert élesztőtermékek tejterme­lésre gyakorolt pozitív hatására, amely elsősorban a korai laktációs időszakban érzékelhető, a szakem­berek már régebben felfigyeltek. Az ilyen takarmányok feldolgozása és tárolása során az élesztők élet- képessége azonban gyakran volt vita tárgya a takarmánygyártók kö­zött. Egyrészt a normális hagyo­mányos takarmányélesztő - tápér­tékén túl - nem bizonyult hatásos­nak. A kutatások szerint az inaktív élesztőt hidrolizálással lehet mű­ködőképessé tenni a bendőben. A hidrolízis jelentőségét először egy bendő-szimulációs kísérlet so­rán ismerték fel a hannoveri Állat­orvosi Egyetemen 2006-ban. A kí­sérlet során a hidrolizált sörélesztő többek között növelte az acetát- és propionát-termelést, míg a kevés­bé hidrolizált élesztők hatása ugyanarra a nyersanyagra elha­nyagolható volt. A megfelelő hid­rolízissel növelhető az oldódó komponensek (főként cukrok) mennyisége az élesztőben. A vizs­gálatok kimutatták, hogy a hid­rolizált sörélesztő növelte a bendő- fermentációt, amivel több energiát és proteint biztosított az állat szá­mára. A vizsgálatok során ez ma­gasabb tejhozamot és jobb takar­mányhasznosítási eredményeket mutatott a teljes laktációs időszak folyamán. Ezen kívül a hidrolizált élesztő a takarmány-feldolgozás és -tárolás során is igen stabilnak bi­zonyult. Az élesztő hidrolizálása erősítette a bendő reakcióját a kü­lönböző étrendekre. 2008-ban in vitro módszerrel tesztelték a készítmény bendő-fer- mentációra gyakorolt hatását. A vizsgálati eredmények alapján az így kezelt sörélesztő jelentősen megnövelte a bendő mikrobáinak számát és az SCFA termelést. A szimulációs kísérletek során a hidrolizált sörélesztő hatása a bendő-fermentációra a fű- és ku­korica szilázs étrendek esetén is hasonló volt. A termék jelentősen növelte a bendő-fermentációs arányt, az illó zsírsavak és a mik- robás biomassza termelését min­den vizsgált szilázs-keverék takar­mányarány esetén. A Progut nevű készítmény a kísérlet során a táp­talajjal rendelkező és meta- bolikusan legaktívabb mikrobákat segítette. A szimuláció későbbi szakaszaiban növelte a tejsavat propionáttá alakító Selenomonas csoport baktériumainak, illetve magas szilázs-tartalmú étrendek­nél a cellulolitikus (cellulózbon­tó) baktériumok mennyiségét. Az eredmények azt jelzik, hogy a hidrolizált sörélesztő hatása a lak- táció különböző fázisaiban hason­ló lehet. Finn tehenészeti telepe­ken 2006-2007-ben 22 telepen vizsgálták az így kezelt sörélesztő hatásait. Az eredmények azt mu­tatták, hogy a laktáció teljes sza­kaszában plusz tejet eredményez az etetése, (agrár) (Képarchívum) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents