Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-18 / 40. szám, csütörtök

14 Iskola utca ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 18. www.ujszo.com Az SZMPSZ országos találkozójára A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2010. március 27-28-án, Rozsnyón Embernevelés - értékteremtés címmel két­napos szakmai konferencia keretében rendezi meg a Szlovákiai Magyar PedagógusokXVI. Országos Találkozóját. A konferencia célja megoldások, válaszok keresése a kérdésre: a gyorsan változó világban az iskola képes-e, tud-e értékek mentén nevelni, a merev tantárgyi rendszert alá tudja-e rendelni a nevelés szolgálatának. Tervezett előadók: Bábosik István, Cseh Györgyi, Baráth Tibor, Kamarás István, Szabó Győzőné, Földes Petra, Böjté Csaba. A jelentkezési lapot az SZMPSZ honlapjáról a www.szmpsz.sk lehet letölteni, illetve az SZMPSZ területi vá­lasztmánya elnökeinél lehet igényelni. A pedagógustalálkozó részvételi díja 7 euró. Ajelentkezési lapot legkésőbb 2010. márci­us 10-ig postán az SZMPSZ, P.O. BOX 49,945 01 Komárno 1. cím­re, vagy elektronikusan az szmpsz@szmpsz.sk e-mail címre kell el­juttatni. Érdeklődni lehet a következő telefonszámokon: 035/771 3572,035/7714755. (szmpsz) Ausztriában az orvostanhallgatói helyek 75 százalékát hazai diákok­nak tartják fenn (sxc.hu-felvétel) Ausztria veszélyben érzi oktatási rendszerét Korlátozzák az orvostanhallgatók számát ISMERTETÉS Ausztria meghosszabbítaná a külföldi orvostanhallgatók lét­számára egyetemein alkalmazott átmeneti korlátozást - jelentette a bécsi sajtó. A nemrégiben kineve­zett szakminiszter, Beatrix Kari elmondta, el akarja érni, hogy a korlátozás 2012 helyett 2017-ig maradhasson fenn. Ausztriában az orvostanhallga­tói helyek 75 százalékát hazai di­ákoknak tartják fenn, 20 százalék jut az európai uniós állampolgá­roknak és a fennmaradó öt száza­lék az unión kívüli országokból valóknak. A kvótákat a nagy számban érkező német hallgatók miatt vezették be. Az Európai Bi­zottság 2007-ben kivételesen en­gedélyezte a korlátozásokat, mi­után Ausztria azzal érvelt, hogy máskülönben veszélybe kerülne az egészségügyi ellátás az ország­ban. Az eddigi adatok azt mutat­ják, hogy az Ausztriában diplo­mázó német orvosok 80 százaléka hazatér Németországba és ott kezd el dolgozni. Beatrix Kari ja­nuárban került a kormányba. Az újdonsült miniszterre a kvóta­kérdés rendezése mellett egy má­sik nagy feladat is vár, a hazai egyetemek ugyanis az elmúlt ősszel tüntetésektől voltak han­gosak. A tüntetések résztvevői több pénzt akarnak a felsőokta­tásnak és bírálták azt, ahogyan a kétszintű, úgynevezett bolognai oktatási rendszert bevezették Ausztriában. Szerintük az egye­temeken egyszerűen kétfelé vá­lasztották a korábbi ötéves kép­zést, ahelyett, hogy kialakítottak volna egy önállóan is piacképes diplomát adó első képzési szintet és az arra épülő másodikat. (MTI) Iskolaigazgatók figyelmébe! A közvélemény érdeklődése miatt és tájékoztatása céljából a Pe­dagógusszövetség szeretné összegyűjteni a szlovákiai magyar is­kolákba beíratott diákok számát a most lezajlott beiratkozási idő­szakban. Ezért kérik az alapiskolák igazgatóit, hogy az rpk.rsz@szmpsz.sk e-mail címre minél hamarabb küldjék el az iskolájukba beíratott gyermekek számát. Az információ gyors eljuttatását köszönjük. (SZMPSZ) A pedagógustársadalom még nem alkalmas egy ilyen országos felmérés megíratására Mondj igazat, betörik a fejed! (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Az alapiskolások számára a kilencedik osztály hozza a munka dandárját. A pálya- választás nem könnyű. Gyakorlatilag minden vég­zős alapiskolás az órarend szerinti magyar-, szlovák- és matematikaórákon túl még legalább heti egy szakköri foglalkozáson tö­kéletesítik tudásukat. így készülnek, készítik őket az országos felmérőre, amely­re Tesztelés 9/2010 néven március 10-én kerül sor. ANGYAL PÉTER Az utóbbi években a felvételi vizsga néhány kivételtől eltekintve megszűnt. A diákokat a Tesztelés eredményei alapján veszik föl a kö­zépiskolák. Illetve dehogyis. Min­denkit fölvesznek oda, ahova je­lentkezett. Az iskolák a tanulói lét­szám alapján kapják a támogatást, gyerekből nincs sok, tehát minden­kire szükség van. A pályaválasztás külön megérne egy vitát, hiszen a szakmunkásképzők lassan lehetet­len helyzetbe kerülnek. Nem lesz diákjuk, mert a középiskolák veszik föl őket. Kiből lesz a jövő szakem­bere? Pincérből, szakácsból, autó­szerelőből, fodrászból egy hadse­regnyi lesz, de tessék mondani, festőre, esztergályosra, lakatosra, ácsra, bádogosra (és még sorolhat­nám) nem lesz szükség? Azonban most nem a pályaválasztással, ha­nem a Teszteléssel kapcsolatban szeretnék szólni. Csak nagyon halkan beszélnek róla, de a Teszteléssel még mindig bajok vannak. Nem a feladatokkal. A 2009-es felmérés feladatai ma­gyar nyelvből és irodalomból töké­letesen megfeleltek az alapiskolai tananyagnak. A megíratás módjá­val vannak gondok. Több helyen nem önálló munka folyik, a tanulók puskázhatnak, egymás között megbeszélhetik, mi lehet a helyes megoldás, sőt tanári segítséghez is juthatnak. Ezen a más iskolából ér­kező megfigyelő sem segített. Ó ál­talában a szomszéd intézményből jött, régi ismerős, s ahonnan ő érke­zett, oda megy az adott iskola taná­ra. Tehát a felügyelet kölcsönös. Tisztelet a kivételnek. Mindig ke­ringenek mendemondák a teszte­lés megíratásának körülményeiről. Amit két ember tud, az már nem ti­tok. Különböző iskolák tanulói ta­lálkoznak egymással versenyeken, a középiskolák első osztályaiban vagy iskolán kívül, s érdekes dolgok derülnek ki. A tanárok között is megy az információcsere. Konkrét iskolákat megnevezni nem lenne szerencsés, pereket indíthatna el, s egy állítás állna szemben egy taga­dással. A bizonyítás nagyon nehéz, csaknem lehetetlen lenne. Vajon ki merné vállalni a véleményét a bíró­ság előtt is? Elérkeztünk a régi közmondáshoz. Mondj igazat, be­törik a fejed! Aki már évek óta tanít, annak a tavaly nyilvánosságra hozott eredmények is szöget üthetnek a fe­jében. Olvasom, hogy a 70 tanuló­ból álló kilencedik évfolyam teszte­lése magyarból 91, 2%-ra sikerült, egy másik iskola 50 kilencedikese összesítve 92,2%-ot ért el, és sorol­hatnám még. Tisztelt magyar sza­kos kollégák, ki hiszi ezt el? Ha ezek az eredmények reálisak, akkor ott magyarból az egész osztály egyes, legrosszabb esetben kettes. Holott mindenki panaszkodik, mennyire kevés a kitűnő tanuló, milyen rossz a tanuláshoz való hozzáállásuk, hanyagok stb. Itt valami nincs rendben. Általá­ban minden évfolyamban vannak nagyon jó, közepes és gyenge képességű diákok. A legtöbb eset­ben a jók kisebbségben vannak, a többség közepes vagy gyenge. A 70% körüli eredmény már jónak mondható, a 90% teljes mértékben irreális. Miért nem beszélünk er­ről? Meddig hazudunk még ma­gunknak? Mire akarjuk nevelni az ifjúságot? A hazugság érvényesítő erejére, a csalásba vetett hitre? Biz­tos, hogy ez a jövő? A kezdetektől fogva figyelemmel kísérem a Tesztelés/9 (Monitor) felmérővel kapcsolatos történéseket. Az eredmények ismeretében kényte­len vagyok megállapítani, hogy a pedagógustársadalom még nem alkalmas egy üyen országos felmé­rés megíratására. Sajnos. Nem fe­ledkezem meg a kivételekről, tisz­telet nekik. Ilyen olvasatban összekapcsolni a Tesztelés eredményeit az iskola oktatási színvonalával nem szeren­csés. Emlékszem, tavaly az egyik alapiskola reagált is az Új Szó eredménylistájára. Magyarból 38,8%-ot értek el. Le a kalappal előttük! A tanári kar előtt. A teszte­léskor önálló munka folyt, nem se­gítettek a kollégák. Mindenki azt tudta, amit megtanult, s ennek ez lett az eredménye. A félévi, év végi jegyek a tudás tükörképei voltak, ehhez igazodtak a Tesztelés ered­ményei. Ennek minden iskolán így kellene lennie. Felmerül a kérdés, akkor mi ha­tározhatja meg az iskola színvona­lát. A fentiekből kiderült, a Teszte­lés nem. Következtetni lehet a ta­nulmányi versenyeken elért ered­ményekből. A tantárgyi olimpiá­kon és egyéb megmérettetéseken elért helyezésekből. De a legfonto­sabb értékmérő a középiskolákon való helytállás. Milyen mértékben tudja a tanuló az alapiskolákon szerzett érdemjegyeit megtartani a középiskolákon. Hogyan tud beil­leszkedni a magasabb követelmé­nyeket igénylő iskolák mindennap­jaiba? Ha az alapiskolás egyesek, kettesek után a gimnáziumban, szakközépiskolában csak hárma­sok, négyesek következnek, akkor baj van/volt az alapiskolával. Egy jegyet rontani nem katasztrófa, de ha valaki szinte mindenből ront, sőt két jegyet is, az már gyanús. A tisz­telt szülő is gondolkodjon el, biz­tos, hogy reálisan értékelték gyer­mekét az alapiskolában. Megfelelő alapokkal lépett tovább, vagy csak a jegyek voltak jók, hogy a gyerek kellemesen érezze magát? Erre volt jóa90%? Az alapiskolák színvonaláról a gimnáziumok, a szakközépiskolák tanári kara tudna véleményt mon­dani. Hogyan állják meg a helyüket a 90%-os tanulók? A belépő felmé­rők mennyiben tükrözik aTesztelés eredményeit, az év végi jegyeket? Miért nem osztják meg tapasztala­taikat? Az alapiskolában folyó munka színvonalát nem a jó jegyek mennyisége, hanem a megfelelő tudás elsajátítása határozza meg, amelyet tükröz a bizonyítványba kerülő jegy. A jó alapiskolában megszerzett ismeretanyagra bát­ran alapozhat a középiskolába lépő tanuló s a középiskolai tanár egy­aránt. Nálam ez jelenti a színvona­lat. Kérem a pedagógusokat, szülő­ket, diákokat, a média képviselőit, mindenkit, akit a téma érdekel, hogy amikor a Tesztelés eredmé­nyei tavasszal napvilágot látnak, a következtetések levonásakor a fen­tieket is vegyék figyelembe. A képeslapokból befolyt összeget jótékony célra - az értelmi Fogyatékkal Élők Társulásának - ajánlották fel Minden a szerelemről, odafigyelésről szólt KIS LÍVIA A dunaszerdahelyi Vásártéri Magán Szakközépiskola diákjai már néhány héttel február 14. előtt lázasan készültek a Bálint- napra. A kollégisták szívekkel teli színes képeslapokat készítettek, amelyeket az ebédszünetben jel­képes 0,20 euróért árultak az is­kola kávézójában. A befolyt összeget jótékony célra - az ér­telmi Fogyatékkal Élők Társulá­sának - ajánlották fel. Ezeket a képeslapokat aztán megírva, megcímezve, külön erre a napra létrehozott postaládába dobhat­ták be, hogy ily módon köszönt­hessék társaikat, tanáraikat vagy az iskola egyéb alkalmazottait. Az diákújságírók az OK-KO, negyedévente megjelenő iskola­újság Bálint-napi számát készítet­ték elő, a cukrásztanulók szív ala­kú linzersüteményeket sütöttek ez alkalomra, az irodalmi szakkör tagjai pedig a szerelemről, annak különböző stádiumairól szóló műsort próbáltak. A rendezvény csúcspontja az iskola éttermében megrendezett Szívdesszert c. zenés-irodalmi műsor volt, melynek váza Varró Dániel verseire épült, de táncpro­dukciókkal és gitárkísérettel elő­adott Bikini-, Kispál és a Borz-, Quimby-dalokkal is kiegészült. A műsor címéhez igazodva a ven­déglátó-ipari szakon tanulók szív- sütivel kínálták a népes közönsé­get, melynek soraiban ott ült az Értelmi Fogyatékkal Élők Társulá­sának néhány tagja is, akik szem­mel láthatóan élvezték a rendez­vény minden percét. Az említett társulás klubveze­tőjének, Cséfalvay Ágnesnek dr. Ozorák Jolán igazgatónő adta át az adományokból befolyt 170 eurót. A kollégisták szívekkel teli színes képeslapokat készítettek, amelyeket az ebédszünetben jelképes 0,20 euróért árultak az iskola kávézójában (A szerző felvétele) ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents