Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-02 / 26. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2010. február 2., kedd 14. évfolyam 2. szám 16. oldal Testreszabott technológiával A napraforgó termesztésekor az adott fajta igényeinek kell megfelelni Február végén már fejtrégyázhatunk A repcetermesztők számára az idei évben jóval kedvezőbbek a kilátások 17. oldal 18. oldal Sertéshús a következő évtizedben Az előrejelzések szerint 2018-ra 120 millió tonnára nő a termelés Az agrárgazdasági kutatóintézet ajánlása: nem kell sietni az egységes farmtámogatási rendszer bevezetésével Legalább 2013-ig maradjon a területalapú támogatás (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) Az erőfölény tisztességtelen érvényesítése ellen További módosítások helyett inkább új törvény Ha jövőre nálunk is bevezetnék az egységes farmtámogatási rendszert (SPS), a mezőgazdasági termelőink jelentős részénél csökkenne a közvetlen támogatások összege. ÖSSZEFOGLALÓ Elsősorban azért, mert az eddig külön juttatásként kapott szántóföldi növények után járó (ún. POP) támogatások mellett a gazdálkodók számára a nagy számosállat-egységekre folyósított támogatások is az egységes farmtámogatási rendszerbe kerülnének. Legalábbis ez derült ki a pozsonyi agrárgazdasági kutatóintézet legutóbbi hatástanulmányából, amely az említett támogatási rendszerre való átállás következményeit vizsgálta. Mint ismeretes, jelenleg nálunk az agrárvállalkozások és a gazdálkodók az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) keretében kapják az uniós kifizetéseket, az említett hatástanulmány ennek a rendszernek a további fenntartását javasolja egészen az unió következő támogatáspolitikai időszakának bevezetéséig, ami 2013 után következik. Az átállás következtében ugyanis a jelenlegi egységes területalapú rendszerhez viszonyítva a gazdálkodóknak jelentős támogatáscsökkenéssel kellene számolniuk elsősorban a növénytermesztésben, a tejtermelésben és szarvasmarha1SMERTETŐ A kormány január közepén fogadta el a 136/2000 sz. trágyákról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó további jogszabályok módosító javaslatát, amely a trágyázás során tapasztalt gyakorlati megfigyelésekre és tapasztalatokra alapozva kívánja módosítani az idevonatkozó rendelkezéseket. A módosított jogszabály, amely a törvényhozók szándéka szerint a parlamenti jóváhagyás után idén május 1-jétől lép érvénybe, elsősorban a talajba juttatott másodlagos tápanyagok, vagyis olyan szerves, vagy szervetlen eredetű vegyületek trágyázásra való kihasználásának ellenőrzését kívánja bővíteni, amelyek nem tartalmaznak kockázatos és vetartó gazdaságokban. Az előzetes számítások szerint az összes termelési körzetben a támogatások csökkenésének szintje elérné a 3,4 százalékot. Az állattenyésztési támogatásokból a gazdálkodók csupán az anyatehenekre és az anyajuhokra folyósított kifizetéseket kapnák az új rendszerben, a többi belefolyna az új farmtámogatási rendszerbe. Az új rendszerben azok a gazdaságok is jól járnának, amelyekben a szántóföld és a legeszélyes anyagokat, s amelyet megfelelő kezelés után a talaj tápanyagellátásának javítására és meszezésére szolgálnak. A törvény célja, hogy biztosítsa, az ilyen anyagok talajba juttatásával ne károsodjon a környezet és az emberek egészsége. A törvényjavaslat szabályozza az engedélyezés folyamatát, amelynek alapján ezeket a másodlagos tápanyagokat a talajba lehet juttatni. A KMEMI-hez (UKSÚP) benyújtott kérvény alapján, amellyel az igénylők ezen másodlagos tápanyagok alkalmazását igényelni fogják, az ellenőrző szerv a másodlagos tápanyagokat alkalmazó gazdálkodóról nyilvántartási adatokat szerez, amelyek révén a gazdát azonosítani lehet, A másodlagos tápanyagokat ugyanis nemlők aránya a legelők javára minél kedvezőbb. A hatástanulmány számításai szerint a 2013 utáni SPS rendszerre való átállás már jóval kisebb megrázkódtatással járna az agrárvállalkozások számára, a kifizetésre kerülő közvetlen támogatások összege közötti különbségek a jelenlegi és az új rendszer között jóval alacsonyabbak lennének. Az elvégzett előzetes számítások szerint +/csak a pH értékük, szárazanyagtartalmuk és szervesanyag-tartal- muk jellemzi, hanem a bennük levő veszélyes anyagok és mikrobiológiai paraméterek is. Ezzel megakadályozható a káros anyagok talajba jutása, a talaj és a növények fertőzése. A javaslat tartalmazza azt a kitételt is, hogy a tápanyagokat a termőtalajra egyenletes eloszlásban kell kijuttatni. Ennek érdekében a gazdálkodóknak folyamatos nyilvántartást kell vezetniük a termő- vagy erdei talajba juttatott szerves és szervetlen anyagokról. Ezt a nyilvántartást ellenőrzéskor azonnal be kellene mutatniuk. A javaslat alapján minden évben február 15-ig kimutatást kellene készíteni a felhasznált tápanyagokról, trágyákról. A 2,5 százalékos értékhatár között mozognának. Az új farmtámogatási rendszerben a minimális nagyságú szántófölddel rendelkező gazdaságok járnak a legjobban, ugyancsak kedvező hatással számolhatnak a magas anyatehén-létszámmal rendelkező gazdaságok, valamint azok, amelyekben átlagos a szarvasmarhák létszáma és egyúttal a legelők részaránya a termőterületükhöz viszonyítva 75 százalék feletti, (mpsr) termőföldek folyamatosan változó tulajdonosi szerkezete miatt az ellenőrző szerveknek pontosan be kell tudniuk határolni az adott parcella tulajdonosát és/vagy használóját, hogy szabálytalan trágyázás esetén azonnal azonosítani lehessen az adott szubjektumot, és meg kell tenni a megelőző intézkedéseket a termőföld és a talajvizek szennyeződésének megakadályozására. Ennek érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy az ellenőrző szerv képviselői beléphessenek azokra a parcellákra és térségekbe, ahol a trágyákat és műtrágyákat gyártják, raktározzák, szállítják és felhasználják. Az ellenőrző szervek a jogszabályt megsértő szubjektumokkal szemben büntetések kiszabására is jogosultak lesznek, (mpsr) ISMERTETŐ Mivel a kereskedelmi hálózatokról szóló törvény legutóbbi módosítása ellenére sem változtak meg számottevően az üzletláncok és a beszállító élelmiszergyártók közötti kereskedelmi viszonyok - az üzlethálózatok továbbra is olyan követeléseket támasztanak a szállítóikkal szemben, amit a piaci helyzetükből adódóan megengedhetnek maguknak - a törvényhozásban olyan jogszabályt készítenek elő, amely megpróbál hatékonyabban fellépni a piaci pozíciójukkal visszaélő kereskedelmi szubjektumokkal szemben. Az élelmiszertermelő beszállítók ugyan formálisan szerződésben megfogalmazott és elfogadott árakon adják el termékeiket az üzletláncoknak, azok azonban különböző akciókkal és egyéb csatornákon az árukért kifizetett pénz egy részét újra visszaveszik tőlük. TÁJÉKOZTATÓ Magyarországon az elkövetkező időszakban mintegy ötezer gazdálkodó vehet majd igénybe termőföld-vásárláshoz nyújtott állami támogatást, amit 2013. december végéig folyósítanak az igénylőknek. Az Európai Unió öszszesen 4 milliárd forintot hagyottjóvá az erre a célra szolgáló kifizetésekre. A Magyar Agrárkamara tájékoztatója szerint a közvetlen vásárláshoz nyújtott szubvenció összértéke nem lehet több 2 milliárd forintnál. Az unió által jóváhagyott másik 2 milliárdos állami támogatási keretből jelzáloghiteihez biztosítható kamattámogatás, így ezzel az a gazdálkodó élhet, aki hitelből vásárol termőföldet. A közvetlen támogatás összege az adásvételi szerződésben megállapított vételár legfeljebb 20 százaléka lehet, de kérelmenként maximum 3 millió forintot lehet igényelni. Egy gazdálkodó évente legfeljebb két támogatási kérelmet nyújthat be. A támogatás feltételeként megszabták, hogy csak az a magánszemély kaphat támogatást, aki a vétel időpontjában tulajdonosként megvásárolni kívánt földterülettel közvetlenül határos, legalább 5 hektár ültetvényen, vagy 1 hektár egyéb mezőgazdasági földterületen legalább egy éve mezőgazda- sági tevékenységet folytat. Azt is vállalnia kell a gazdálkodónak, A hazai élelmiszertermelők kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen a nálunk legyártott élelmi- szeripari termékeknek csaknem 90 százalékát ezekben az üzletláncokban forgalmazzák. Ráadásul az egyes áruházláncok a szállítóikkal szemben egymáshoz nagyon hasonló módszereket alkalmaznak, így a beszállítóknak nincs különösebb választási lehetőségük. Az előkészületben levő törvény- tervezet a hírek szerint az élelmiszerkereskedelemben az áruforgalmi és pénzügyi folyamatokat szeretné áttekinthetőbbé tenni. Többek között nem számol a jelenleg érvényes jogszabályban lefektetett gazdasági függőségről szóló rendelkezéssel, s elsősorban az üzleti kapcsolatokban nem arányos feltételek kizárására, illetve a gazdasági és piaci erőfölény tisztességtelen eszközökkel való érvényesítésének szabályozására kívánja helyezni a hangsúlyt, (sppk) hogy a támogatás kifizetésének időpontjától számítva legalább 5 évig nem adja el a megvásárolt földterületet, amelyet kizárólag mezőgazdasági termelés céljára használ. A támogatás csak abban az esetben ítélhető oda, ha a meglévő és a megvásárolt földterület teljes mérete meghaladja 210 aranykoronát, illetve szőlőültetvényként vagy gyümölcsösként használt mezőgazdasági földterület esetében a 2 hektárt, és azt nem erdészeti hasznosítású földterületként tartják nyilván. A jelzáloghiteihez biztosítható kamattámogatásnál a termőföldet vásárló maximum 300 hektárig egészítheti ki birtokát. Brüsz- szeli előírás, hogy legfeljebb 75 millió forint összegű, s legfeljebb 20 éves futamidejű lehet a föld- vásárláshoz igénybe vett kölcsön, amelyhez két év türelmi idő kapcsolódik. A kölcsön kamatának mértéke 5 vagy 10 éves futamidejű államkötvények hozamának 50 százaléka plusz 1,75 százalék lehet. A hitelkamat feltételei közé tartozik az is, hogy a gazdálkodónak meg kell felelnie a magyar és az uniós jog által előírt nyilvántartásba vételnek, emellett ő a felelős gazdálkodó, szakképzetten betartja a helyes mező- gazdasági gyakorlat és az életképes gazdaság működésére vonatkozó szabályokat is. Egy termőterületre csak az egyik fajta támogatás vehető igénybe, (mm) A gazdálkodóknak folyamatos nyilvántartást kell vezetniük a talajba juttatott szerves és szervetlen anyagokról A trágyákról szóló törvényjavaslat módosítása Összesen 4 milliárd forintot hagytak jóvá erre a célra Földvásárlások támogatása déli szomszédainknál
