Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-17 / 39. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 17. www.ujszo.com ___________ RÖVIDEN ______ ­Rendőrkézen a Sýkora-klán Pozsony. A Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal ma őrizetbe vett ti­zenegy személyt, akik a gyanú szerint a Sýkora-klánhoz tartoztak. Az esettel kapcsolatban hírzárlatot rendeltek el. Jana Tökölyová ügyészségi szóvivő tájékoztatása szerint az őrizetbe vett személyek erőszakos bűncselekményeket követtek el a Szenei és a Bazini já­rásban, valamint Pozsonyban. A nyomozást a Speciális Ügyészség felügyeli. A gyanúsítottak legtöbbjét közterületen, éttermekben, bárokban fogták el, de volt, akire otthonában csaptak le a komman­dósok. Szencen egy házkutatást is tartottak. A gyanú szerint az el­követők védelmi pénzt szedtek, vállalkozókat zsaroltak, fenyeget­tek meg, vagy korlátozták személyi szabadságukat. (SITA) Az SDKÚ február 27-én tartja a belső választásokat Radičová került az élre LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Iveta Radičová várhat­ja az SDKÚ-lista első helyén a feb­ruár 27-i párton belüli választáso­kat, melyen a párttagok döntenek a listavezető személyéről, és a je­löltek további sorrendjéről is. A párt elnöksége hétfőn nem hozott döntést, inkább sorsoltak Ivan Miklós és Iveta Radičová kö­zül. „Sorsolással döntöttünk az el­ső helyen szereplő jelölt szemé­lyéről, sorsolás döntötte el, hogy az első helyre Iveta Radičová, a másodikra Ivan Miklós kerül” - tá­jékoztatott tegnap a párt elnöksé­gének üléséről Mikuláš Dzurinda pártelnök. Ivan Miklós szerint kiegyenlí­tett küzdelem várható a listaveze­tői posztért. „Úgy vélem, hogy ki­egyenlítettek az esélyeink” - mondta lapunknak az SDKÚ alel- nöke. A párt alapszabálya nem záija ki, hogy a jelöltek kampányt folytassanak a választások előtt, Miklós csak szerényebb „kam­pányt” tervez. „Iveta Radičová val együtt részt vettem a párt kerületi konferenciáin, természetesen még néhány régiót végig fogok látogatni” - mondta a listavezető­jelölt. Az elnökség emberei Az SDKÚ elnöksége által az első 30 helyre jelölt képvi­selőjelöltek: Iveta Radičová, Ivan Miklós, Lucia Žitňanská, Eugen Jurzyca, Milan Hort, Jana Dubovcová, Kamil Homoľa, Tatiana Rosová, Štefan Kužma, Stanislav Janiš, Ju- zef Mikuš, Ivan Štefanec, Miroslav Beblavý, Viliam Novotný, Pavol Kubovič, Ja­roslav Ivančo. A listavezetői poszt nem csak a választások idején számít majd fontos funkciónak a pártban, az SDKÚ alapszabálya szerint ugyan­is a listavezető egyfajta miniszter­elnök-jelölt is: a választások után ő vezetheti a párt nevében a tár­gyalásokat a koalíciókötésről il­letve a pártok közti együttmű­ködésről. Az SDKÚ elnöksége hétfőn döntött arról is,.hogy ki lesz az a 15 jelölt, akit az elnökség javasol a jelöltlistára. Ez komoly előnyt jelent a párton belüli választások során, mivel így a 26. helynél rosszabb pozícióba nem kerül­hetnek. Jelen pillanatban azonban ez sem biztos, hogy befutó helyet je­lent, mivel a Focus tegnapi felmé­rése szerint a párt csak 11,3 száza­lékos támogatással rendelkezik. Ezzel az eredménnyel a 2006-os 31 képviselői hely egyáltalán nem tűnik reálisnak, ha a választáso­kon is csak ilyen eredményt ér el a párt, akkor mintegy 20 képviselői posztra számíthat. Az SDKÚ február 27-én tartja a belső választásokat, ezeken a párttagok döntenek a jelöltek sor­rendjéről, bizonyos feltételek be­tartásával. A listavezetőt is be­számítva az első hat helyre csak az elnökség jelöltjei kerülhetnek, a választásokon kapott karikák száma alapján. A következő posz­tokat felváltva a kapják a regioná­lis jelöltek és az elnökség jelöltjei - újra csak a kapott karikák ará­nyában -, a páros helyekre a párt­központjelöltjei, a páratlanokra a régiók jelöltjei kerülnek. A szavazás során minden párt­tag 5 jelöltet karikázhat az el­nökségjelöltjei közül, és 15-öt a regionális jelöltek közül. A párt belső választásain szereplő jelöl­tek listáját csütörtökön véglege­síti az SDKÚ, a jövő heti válasz­tásokon azok a tagok vehetnek részt, akik legalább 12 hónapja tagjai a pártnak. kampányhírek IMHMffi WMHWWT"MlinU ľ 'llmmtm ♦ A HZDS oktatásügyi prog­ramjának lényege az, hogy minden elsős kisdiák kapjon 100 euró értékű vásárlási utal­ványt beiratkozási támogatás­ként. Jozef Habánik, a párt al- elnöke szerint ez az intézkedés célzott és rendszerjellegű tá­mogatás, mivel minden elsősre vonatkozik majd. (SITA) ♦ Kizártnak tartja Robert Fico miniszterelnök, hogy az elekt­ronikus útdíjat néhány éven be­lül a személyautókra is beve­zessék. „Egyértelműen kijelen­teném, az útdíjat nem tervez­zük a személyautókra. Nem tu­dom, kijött ezzel elő, kinek volt az ötlete” - mondta a kormány­fő a Ľubomír Vážny közleke­désügyi miniszternél tartott el­lenőrző napon. Épp Vážny volt az, aki tavaly többször is kijelen­tette, hogy 2012-2013 között a 3,5 tonnánál könnyebb gépko­csik sofőrjeinek is fel kell ké­szülniük az útdíjra. Az Európai Bizottság is azzal számol, hogy pár éven belül egységesíti az Eu­rópai Unió tagállamaiban az út­díj rendszerét - s ez a személy­autókra is vonatkozna. Konkrét rendeletről vagy utasításról ez­zel kapcsolatban uniós szinten még nem hoztak döntést, (s) Az államnak jelenleg nincs, és a jövőben sem lesz pénze arra, hogy bővíthesse az úthálózatot Útépítés a jövő nemzedék terhére Robert Fico elégedett Ľubomír Vážny munkájával (TASR-felvétel) Pozsony. Sokkal gyorsabban épülnek az autópályák, mint az előző kormány ide­jén, s az eredetileg terve­zettnél lényegesen több sztrádát és első osztályú utat sikerült megépíteni - jelentette ki tegnap Robert Fico kormányfő, a közle­kedésügyi minisztériumnál tartott ellenőrző napon. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az ellenzék és a gazdasági elemzők viszont egységesen állít­ják: a miniszterelnök elhallgatja, hogy az utak építése jelenleg há­romszor drágább annál, mint amit 2007-ben állítottak. Fico szerint a jelenlegi kormány Mikuláš Dzurinda kabinetjével összehasonlítva sokkal dinamiku­sabban fejleszti az ország útháló­zatát. A megbízatási időszak végé­ig, tehát júniusig az eredetileg tervezett 100 helyett 140 kilomé­ternyi utat adnak át - év végéig ezt további 40 kilométerrel egé­szítenék ki. „2014-ig további 250 kilométernyi autópályát és gyors- forgalmi utat fejezünk be” - jelen­tette ki tegnap Fico. Egyébként hasonló kijelenté­seket tett még a 2006-os par­lamenti választások előtt is, amikor azt hangoztatta, hogy 2010 végéig megnyitja a Po­zsonyt Kassával összekötő au­tópályát. Elemzők ezt az elkép­zelést kezdetektől fogva eltúl­zottnak tartották, tegnap Fico elmondta: a munkálatok a gaz­dasági válság miatt lassultak le. Milliárdos különbségek Az eredeti elképzelések is azzal számoltak, hogy a magántőke be­vonásával történő útépítés, az úgynevezett PPP-projektek kere­tében drágább lesz, mint az ál­lamkasszából vagy az uniós ala­pokból való finanszírozás. Viszont ezzel a módszerrel jóval gyorsab­ban lehet bővíteni az úthálózatot. Elemzők szerint a kormány ezen a téren is teljes csődöt mondott, mi­vel a beruházások költségeit nem sikerült megtartani az eredeti szinten - egészen konkrétan az útépítés jelenleg az ígértnél há­romszor drágább. 2007-ben a közlekedésügyi minisztérium azt állította, hogy a PPP-projektre 30 év alatt 150-től 225 milliárd koronáig (5-7,5 mü- liárd euró) terjedő összeget fog költeni. A végeredmény: 150 kilomé­ternyi autópálya 3 PPP-projekt keretében 20 milliárd eurót e- mészt fel. Csak az összehasonlítás kedvéért a különbség körülbelül annyi, mint amennyi az állami költségvetés éves bevétele. Mi lehetne előnyösebb? Dávid Dereník, az UniCredit Bank elemzője úgy gondolja, hogy a drágulásnak több reális oka is lehet. Egy tényező lehet például a munkások béremelése. Mindezek eEenére az államnak még így is előnyösebb a PPP-pro- jekt, mint a finanszírozás klasszi­kus módja. „Ezek a projektek Eu­rópában nagyobb érdeklődésnek örvendenek, mint például a klasszikus közbeszerzési eljárá­sok. Ezzel a módszerrel ugyanis elkerülhető a beruházás befejezé­sének hátráltatása” - vélekedik az elemző. Fico tegnap hangsúlyozta: az államnak jelenleg nincs, és a jö­vőben sem lesz annyi pénze, hogy megfelelő tempóban bővíthesse az úthálózatot. Az egyetlen járha­tó út szerinte a magánszféra be­vonása. Stanislav Janis, az ellenzéki SDKÚ képviselője szerint viszont az államkasszából illetve az uniós alapokból való finanszírozás elő­kelőbb. „Amikor a miniszterelnök kijelentette, hogy olyan gyorsan építik az autópályákat, mint senki más, hozzá kellett volna tennie, hogy olyan drágán, mint senki más, minek következtében úgy eladósodnak a következő generá­ciók, mint senki más” - jelentette ki Janis. A drágulás konkrét példáját az elmúlt napokban a Pravda napi­lap ábrázolta a harmadik PPP-pro­jekt példáján. Ebben az esetben a minisztérium 2006-os elemzése arról számolt be, hogy a projekt az alagutakkal legtöbb 40 milliárd koronába kerülhet (1,3 milliárd euró). A reális összeg mára elérte a kétmilliárd eurót. (dem, s) Elmaradott Szlovákia Pozsony. Szlovákia úthálózata még akkor sem érné el a fejlett or­szágok szintjét, ha az összes tervezett autópályát és gyorsforgalmi utat is befejeznék. Az UniCredit Bank elemzése szerint, ha az or­szágban 155 kilométernyi autópálya épül meg, akkor Csehország úthálózata 19 százalékkal, Magyarországé 43, Ausztriáé 120 és Németországé 220 százalékkal lesz sűrűbb, (dp) A frakció tíz tagja támogatta a törvényjavaslatot Az MKP már kampányol ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az SaS népszerűsége átmeneti lehet Fico a legnépszerűbb ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Smer választási ígé­retét akarja teljesíteni a Magyar Koalíció Pártja (MKP), törvényileg akarja ugyanis kárpótolni a nem banki pénzügyi szolgáltatók káro­sult ügyfeleit. A tervezetet az MKP frakciójának 10 képviselője nyúj­totta be. „Ezzel mi fel akarjuk hív­ni a kormánykoalíció figyelmét arra, hogy ha egyszer vállalta en­nek a problémának a megoldását a kormányprogramban, akkor va­lósítsa is meg ígéretét” - magya­rázta a javaslat lényegét Farkas Iván, az MKP Országos Tanácsá­nak elnöke. Arra ugyanakkor nem számíta­nak, hogy a javaslatukat elfogadja majd a parlament. „Az eddigi gya­korlat ďapján nem számítunk ar­ra, hogy a parlament elfogadja a javaslatunkat, mivel az eltelt há­rom és fél évben mindössze egy el­lenzéki javaslat elfogadását tá­mogatta” - mondta Farkas. Robert Fico miniszterelnök szerint csak az MKP „olcsó populista fogásáról van szó”. A kormányfő szerint Szlovákiának nincs pénze a káro­sultak kártérítésére, és már a par­lament ideje is szűkös, már csak márciusban és májusban ülésezik egy-egy alkalommal. Farkas szerint azonban ők nem tettek semmi mást, csak leporol­ták azt a törvényjavaslatot, amit 2004-2005-ben egyszer már tár­gyalt a parlament, és amelynek kidolgozásában Robert Fico, az akkor még ellenzéki Smer elnöke is részt vett. „Elsősorban vitát aka­runk nyitni erről a kérdésről, csak aktualizáltuk a korábbi javaslatot, melynek kidolgozásában Robert Fico is részt vett” - mondta Farkas. A javaslat azonban nem egysé­ges pártjavaslatként került a par­lamentbe, csak az MKP frakciójá­nak 10 tagja írta alá. „Mi tízen úgy véljük, hogy ezt a problémát meg kell oldani, nem biztos, hogy pon­tosan úgy, ahogyan az a javaslat­ban szerepel” - mondta Farkas. Az MKP korábban sem támogatta pártként a piramisjáték áldozata­inak kártérítését, viszont a javas­latot 2004-ben az MKP egyik kép­viselője, Ladányi Lajos is aláírta. Michal Horský politológus sze­rint csak ügyes kampányfogásról van szó. „Nincs emögött semmi más, csak az MKP propagandája, amellyel arra figyelmeztet, hogy a Smer nem tartotta be választási ígéretét” - mondta az elemző. A Smer választási programjá­ban szerepelt a károsultak kárpót­lása, és ez bekerült a kormány- programba is, de a kormánykoalí­ció eddig még nem készítette elő a szükséges törvényeket, és a hátra lévő időszakban ezt nemis tervezi megtenni. Csáky ugyanakkor elismerte, hogy ezek az emberek részben magukat sodorták nehéz hely­zetbe, úgy véli azonban, hogy az állam sem tett meg mindent a lakosság védelme érdekében, (t, s, lpj) Pozsony. A Focus közvéle­mény-kutató ügynökség februá­ri felmérése szerint nyolc párt jutna be a parlamentbe, ha most tartanák a választásokat. A törvényhozásból nem hiá­nyozna a két magyar párt sem, a Híd 5,6, míg az MKP 5,1 szá­zaléknyi szimpatizánssal ren­delkezik a Focus szerint. A kormányoldal és az ellen­zéki blokk - benne a két új jobboldali párttal - népsze­rűsége továbbra is változatlan: megközelítőleg 5:4 arányú a koalíciós többség. A törpepártok közül a kom­munisták ugrottak meg, ám még ők is messze járnak az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöbtől. Robert Fico kormányfő SD- KÚ-elleni januári támadásának fő nyertese a kimutatás szerint az SaS, melynek népszerűsége eléri a KDH támogatottságát. A kereszténydemokraták népszerűsége a párt kora őszi tisztújítása után folyamatosan nőni kezdett, ám az év elején készített felmérések szerint a növekedés megfeneklett. Martin Slosiarik, a Focus elemzője úgy véli, az SaS népszerűsége átmeneti lehet: ha az SDKU-n belül konszolidá­lódik a helyzet, a most elpártolt szimpatizánsok egy jelentős ré­sze visszatalálhat „régi pártjá­hoz“. Slosiarik figyelmeztet: a választások eredményeibe több esemény beleszólhat még, ezek egyike a magyarországi ország- gyűlési választások. (MSz) A pártok népszerűsége í .............. ....._................. i Focus j_ Polis Slovakia Február Január Február SMER 38,60% 41,40% 40,8% SDKÚ 11,30% 15,20% 14,4% KDH 9,60% 9,00% ...... 10% SaS 9,60% 5,10% 8,1% SNS 6,20% 6,20% 5,6% HZDS 5,80% 6,50% 4,1% HÍD 5,60% 5,20% 6% MKP 5,10% 5,60% 5,1% KSS 2,90% 1,80% 1,3% OKS 0,20% 0,20% Forrás: Focus, Poüs Slovakia j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents