Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-15 / 37. szám, hétfő
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 15. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kevésbé vagyunk takarékosak Pozsony. 1995-ben még bevételeink 12,2%-át tettük félre, 2009 derekán viszont már 6% alá bukott a lakossági megtakarítás aránya - közölte Marián Matušovič, a VÚB Asset Management befektetési alap elnöke. Ez azért különösen ellentmondás, mert a vizsgált 15 év során a háztartások átlagos havi bruttó bevétele 11 ezer koronáról 40 ezer koronára emelkedett. Azaz minél többet keresünk, annál kevesebbet takarítunk meg. Tény viszont, hogy még mindig takarékosabb életvitelt folytatunk, mint Csehország és Magyarország polgárai, másrészt Ausztriában a megtakarítási mutató 16% környékén mozog. Matušovič szerint az volna az ideális, ha havi bevételünk 10%-át tennénk félre, mégpedig úgy, hogy amint a számlánkra fut a fizetésünk, a pénz egy részét automatikusan a bankbetétünkre vagy befektetési alapunkba utaljuk, (shz) Kevesebb új lakás épül Pozsonyban Pozsony. Az elmúlt időszakban a gazdasági válság miatt kevesebb új lakás építésének láttak hozzá a szlovák fővárosban, a kínálat az elkövetkező időszakban ezért csökkenhet - áll a pozsonyi Hypocentrum társaság elemzésében. Manapság 5 ezer új lakásból válogathatunk, ezek közül azonban eddig még csak 2 ezer van beköltözhető állapotban. A legnagyobb kínálatot a kétszobás lakások esetében jegyzik, amelyek az új lakások harmadát teszik ki. Tavaly csaknem 1400 új lakás kelt el a fővárosban. A legnagyobb érdeklődés a 2 és 3 szobás lakások iránt mutatkozott, amelyek az eladott lakások 60%-át tették ki. Az elmúlt egy évben az új lakások ára 8%-kal esett vissza, így míg a legkeresettebb lakások kategóriájában egy négyzetméterért egy évvel ezelőtt átlagosan 2100 eurót adtak, manapság ez 1700 euró körül mozog. (SITA) Indulhat az Északi Áramlat építése Helsinki. A finn környezetvédelmi hatóság is áldását adta az Északi Áramlat gázvezetékre, ezzel elhárult minden akadály a kivitelezés megkezdése elől: az 1200 kilométer hosszú vezeték építése várhatóan idén áprilisban kezdődik. Az Északi Áramlat a Balti-tenger alatt szállít majd földgázt Oroszország és Németország között. A 7,4 milliárd eurós költséggel épülő vezeték projektcége, a Nord Stream AG korábban már Németországtól, Dániától, Svédországtól és Oroszországtól is megkapta a beleegyezést. A jövőre, illetve a második szakasz 2012-re tervezett elkészülte után a rendszer évente 55 milliárd köbméter földgáz szállítására lesz alkalmas, s ezzel mintegy 25 millió háztartást láthat el földgázzal. A fővállalkozó Nord Stream csoportban a Gazprom 51 százalékkal, a német E.ON Ruhrgas AG és a Win- tershall AG 20-20 százalékkal, a holland Gasunie NV 9 százalékkal részesedik. (MTI) Dollármilliók a bankároknak New York. A New York Times összegyűjtötte azoknak a pénzügyi cégvezetőknek a listáját, akik tavaly a legmagasabb kompenzációban részesültek. Általában a Goldman Sachs határozza meg a mércét, ha a menedzserek kompenzációjáról van szó, most azonban a cég elnök-vezérigazgatója csak a 18. a listán, 9,6 millió dolláros éves prémiummal. Az első helyezett, a Wells Fargo vezére 18,7 millió dolláros prémiumot kapott tavaly, ez 64%-kal több, mint a pénzügyi válság kitörése előtt kifizetett juttatásai. A legjobban fizetett 18 vezető többségét jól ismert vállalatok menedzserei teszik ki: a listán szerepel a Visa, a Mastercard, a Morgan Stanley és a Bank of America egy-egy vezetője is. (m, vg) Rákapcsolt a Volkswagen Berlin. A Volkswagen januárban éves szinten több mint 40 százalékkal növelte eladásait, összesen több mint 538 ezer autót értékesített a társaság. A német gyártó a modellpaletta jellegével indokolta az eredményeket, ugyanakkor az egy évvel korábbi igen gyenge adatok is hozzájárultak a mostani eredményhez, (m) MAI VALUTAARFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8691 Lengyel zloty 4,0172 Cseh korona 26,025 Magyar forint 270,48 Horvát kuna 7,3155 Román lei 4,1268 Japán ien 122,33 Svájci frank- 1,4650 Kanadai dollár 1,4269 USA-dollár 1,3572 VÉTEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,40-1,32 26,78-25,22 283,00-258,63 OTP Bank 1,40-1,32 26,80-25,29 279,88-262,83 Postabank 1,41-1,31 26,90-25,08Szí. Takarékpénztár 1,41-1,31 26,72-25,23 282,92-258,55 Tatra banka 1,40-1,33 26,68-25,33 281,53-260,13 Dexia banka 1,39-1,32 26,70-25,35 277,51-263,45 Általános Hitelbank 1,40-1,33 26,74-25,25 282,83-258,48 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A gazdasági válság egyre óvatosabbá teszi a hazai bankoktól vagy áruhitelezőktől kölcsönt igénylőket Megéri biztosítani a hitelünket Amíg mi munkát keresünk, a biztosítónk fizetheti helyettünk a törlesztőrészleteket (TASR-felvétel) Pozsony. A válság még korántsem csengett le, sőt az elkövetkező időszakban tovább nő a munkanélküliek száma, ami különösen veszélyes lehet azok számára, akik korábban nagyobb összegű hitelt vettek fel. Nyugodtabban csak azok alhatnak, akik erre az esetre is bebiztosították magukat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A hazai pénzintézetek az elmúlt egy évben a korábbiaknál is fokozottabban sürgették az ügyfeleiket arra, hogy bebiztosítsák az általuk felvett hitelt. Voltak, akik szót fogadtak, sokan azonban ezt még ma is feleslegesnek tartják. „Ügyfeleink érdeklődése a hitel- biztosítás iránt már hosszabb ideje stagnál, és e tekintetben még a gazdasági válság sem hozott jelentősebb változást” - állítja Boris Gandel, a Tatra banka szóvivője. Épp ellenkezőleg, a hitelbiztosítások növekedéséről számolt be az Általános Hitelbank (VÚB), az UniCredit Bank, valamint az olyan áruhitelező társaságok is, mint a Home Credit vagy a Cetelem. „Ügyfeleink részéről egyre nagyobb óvatosságot tapasztalunk, így a kölcsönüket is egyre többen biztosítják be arra az esetre, ha elvesztenék a munkájukat” - vallja Nikola Jančovičová, a Home Credit Slovakia képviselője. Míg 2008-ban a társaság fogyasztási hiteleinek all százalékára kötöttek biztosítást, tavaly ez 19 százalékra nőtt. Alena Walte- rová, a VÚB szóvivője szerint náluk is nőtt a biztosítások száma. Az egyes hitelfajták között azonban lényeges különbségek vannak. Míg a jelzáloghiteit felvevők nagyjából fele köt valamilyen biztosítást, a fogyasztási hitellel rendelkezők kétharmada dönt emellett. Hasonló a helyzet az UniCredit Banknál is. Zuzana Ďuďáková, a pénzintézet szóvivője szerint a fogyasztási hitelt felvevők 60, a jelzáloghiteit igénylők 40 százaléka köt biztosítást. Mindez elsősorban az árral magyarázható, hiszen a fogyasztási hitelek általában alacsonyabbak, így a biztosítás is olcsóbb. Egy hároméves futamidejű fogyasztási hitel esetében az ügyfél, banktól függően 4,3-6,3 euró közötti összeget fizet havonta a biztosításra, ha a munkahelye elvesztése esetén is szeretne nyugodtan aludni. Lépjünk időben Hitelbiztosítást manapság csaknem az összes hazai pénzintézet kínál. Többnyire az olyan esetek ellen lehet biztosítani magunkat, mint a hosszabban tartó betegség, haláleset vagy a munkahely elvesztése. A biztosításokat általában csomagokban kínálják. Az olcsóbb alapcsomag a haláleset, rokkantság és az időleges munkaképtelenség esetére nyújt védelmet. Ha a munkahelyünk elvesztésének az esetére is be szeretnénk biztosítani magunkat, a drágább csomagot kell választanunk. Vannak azonban olyan pénzintézetek is, amelyek három csomagot kínálnak. Ilyen például a Cetelem áruhitelező. „Áz alapcsomagunk a rokkantság, a haláleset és az időleges munkaképtelenség esetére nyújt védelmet. A standard csomag emellett a kórházi kezelésre, a bővített csomag pedig a munkahely elvesztésének az esetére is gondol” - nyilatkozta Andrea Trebulövá, a társaság szóvivője. Biztosítást köthetünk a fogyasztási, a lakás- és jelzáloghitel mellé, bebiztosíthatjuk azonban az áruhitelt és a gyorshiteleket nyújtó társaságok kölcsöneit is. A biztosítás többnyire önkéntes, és a bankok jelenlegi gyakorlata szerint csak az új hitelnyújtási szerződés aláírásánál köthetjük meg, vagyis a régebben felvett hitelre csak kivételes esetekben köthetünk ilyet. „A bármire felhasználható hitelek esetében menet közben csak a biztosítás típusán módosítunk, későbbi megkötését nem tesszük lehetővé” - nyilatkozta Gandel, aki szerint a jelzáloghitelek esetében később is köthetünk biztosítást. Ez utóbbi esetében azonban alapfeltételnek számít, hogy még legalább tíz év legyen hátra a futamidőből. Ďuďáková ehhez annyit tett hozzá, hogy a korábban megkötött jelzáloghitel mellé az ügyfelek legkésőbb a hitelszerződés aláírását követő fél éven belül igényelhetnek biztosítást. Más a helyzet az Első Lakás-takarékpénztárnál. Itt a már korábban felvett hitelt is bebiztosíthatjuk, a feltétel azonban, hogy a még fennmaradó törlesztő részletnek meg kell haladnia a 13 havi részlet összegét. A legliberálisabbnak az áruhitelek számítanak. Ezekre bármikor köthetünk biztosítást, sőt ezt bármikor fel is mondhatjuk. Mikor fizetnek? Ha biztosítjuk a hitelünket, és megtörténik a baj, vagyis elveszítjük a munkánkat vagy megbetegszünk, a biztosító veszi át helyettünk a fizetést, vagy egy összegben téríti meg a még fennmaradó összeget. Ha bajba kerülünk, ezt a banknak vagy a biztosítónak kell jeleznünk. „Az ügyfélnek az összes ehhez szükséges dokumentumot fel kell mutatnia. Ilyennek számít például a rokkantságról vagy az átmeneti munkaképtelenségről szóló igazolás” - mondta el Walterová. Az átmeneti munkaképtelenség, a munka elvesztése vagy a súlyosabb betegség esetén a biztosító akár egy éven keresztül is térítheti helyettünk a havi törlesztések 100 százalékát. A súlyos betegség esetén ez az időszak elérheti a 36 hónapot. A tartós rokkantság vagy halál esetén a biztosító egy összegben kifizeti a még fennmaradó részletet. Részleges rokkantság esetén a biztosító csak addig fizet helyettünk, amíg a helyzetünk nem javul. Nem fizet a biztosító azonban akkor, ha a munkánkat a saját hibánkból veszítettük el. Ahhoz, hogy a hitelünkre biztosítást köthessünk, nem lehetünk 18 évnél fiatalabbak, és biztosítótól függően, 55-65 évnél idősebbek, miközben legalább egy éve tartós munkaviszonyban kell lennünk. Az ügyfél a biztosítási szerződés aláírásánál nem lehet munkaképtelen, és az előző egy, néhány biztosítónál pedig akár öt évben nem lehetett egyszerre harminc napnál hosszabb időre betegszabadságon. Nem biztosítják be azonban azokat sem, akik súlyos betegségben szenvednek, (p, t, mi) Idén az építkezések és a kapacitások lefoglalása terén is folytatódik a tavaly elkezdődött mélyrepülés A válság miatt már az irodákra sincs igény ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. 2009-ben a válság alaposan visszavetette a pozsonyi irodapiac bővülését. 2008-ban még 180 ezer négyzetméterrel bővült az irodapiac kapacitása (ebből 115,7 ezer négyzetmétert foglaltak le még abban az évben), tavaly viszont már csak 130 ezer négyzetméterrel nőtt az alapterület, a lefoglalt kapacitás pedig 63 600 négyzetméterre zsugorodott - közölte Oliver Galata, a CB Richard Ellis (CBRE) amerikai ingatlan-tanácsadó társaság képviselője. 2009 végére a fővárosi irodapiac teljes kapacitása így is elérte az 1,3 millió négyzetmétert, ennek 58%-a az A kategóriába tartozik. „A vállalkozói szférában eluralkodott bizonytalanság, a döntések elodázása miatt tavaly látványosan visszaesett a lekötött irodaterület nagysága, 2008-hoz képest a visszaesés eléri a 46 százalékot” - nyüatkozta Galata. A szakember szerint idén mind az építkezések, mind a kapacitások lefoglalása terén folytatódik a mélyrepülés. A CBRE a már végéhez közeledő építkezésekből kiindulva azzal számol, hogy 2010-ben Pozsony irodaterülete további 72 ezer négyzetméterrel bővül, és mintegy 55-65 ezer négyzetméternyi területre kötnek új szerződést. 2009-ben csökkent a fővárosi irodakapacitások kihasználtsága, a kihasználatlan terület elérte a 11,8%-ot, másrészt a 356 ezer négyzetméternyi össz- kapacitással rendelkező belvárosban ez a mutató csupán 6,8%. Ami a bérleti díjakat illeti, a legjobb felszereltségű A-kategóriás belvárosi irodaházakban eléri a 17 euró/négyzetméter/hó szintet, egyébként az árak 8 és 14 euró között mozognak. Oliver Galata arra is felhívta a figyelmet, hogy az ingatlanfejlesztők a válság láttán talán túlzottan is megriadtak. A korábbi terveket ismerve, mintegy 350 ezer négyzetméternyi összkapacitású irodaház megvalósításának tervét vetették el vagy halasztották el bizonytalan időre, ennek eredményeként bő fél év múltán hiány mutatkozhat a piacon. Szerinte ugyanis a nagyobb, egyszerre legalább 2500 négyzetméternyi irodaterületre igényt tartó társaságok máig érdeklődnek Pozsony iránt, egyrészt a jó földrajzi helyzete, a nyugati nyelveket megfelelő szinten művelő alkalmazottak, másrészt az euró bevezetése miatt, ezért éppen most jött el az ideje a kapacitások bővítésének. Szerencsére erre is van példa, az ír Ballymore Properties március végén a nemzeti színház mellett adja át Eurovea nevű új városnegyedét, amelyben 23 500 négyzetméternyi felsőkategóriás irodaterület található. 2009 végén Szlovákia logisztikai parkjainak és raktárházainak együttes alapterülete elérte az 1,015 millió négyzetmétert, ennek 87%-a (880 ezer négyzetméter) Pozsonyban vagy közvetlen vonzáskörzetében található. 2009-ben csupán 99,5 ezer négyzetméterrel bővült a kapacitás, ami 2008-cal egybevetve 62%-os visszaesésnek számít. Idén sem alakul biztatóbban a helyzet, ugyanis 2009 utolsó negyedében egyetlen új raktárépület építése sem kezdődött el. Tavaly együttesen 128 ezer négyzetméternyi raktárkapacitásra kötöttek szerződést, ami 2008-hoz viszonyítva 57%-kal kisebb mutató, másrészt az új kapacitások átadása még a kisebb igénnyel sem tartott lépést, ezért a logisztikai parkok, raktárbázisok kihasználatlansági mutatója az év végére 8,33 százalékra mérséklődött (ezen belül Pozsonyban csupán 7%-os a mutató). Tavaly a raktárak bérleti díja érdemben nem mozdult, az árszint 3,3-5 euró/négyzetméter/hó között mozog, (shz)
