Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-10 / 33. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 10. Évforduló-hirdetés 15 1650. február 1-jén tüdőgyulladást kapott, s tíz nap múlva meghalt 360 éve hunyt el René Descartes Ő dolgozta ki a ma használatos negatív-pozitív eljárást 210 éve született William Henry Fox Talbot, a fényképezés úttörője Talbot John Moffat fényképén 1864-ben (Képarchívum) 360 éve, 1650. február 11-én hunyt el René Descartes francia filozófus, matematikus és természettudós. MTI Katolikus nemesi családban született 1596. március 31-én. A jezsuita kollégium után jogi diplomát szerzett, majd a németalföldi Bredában matematikát és erődépítészetet tanult, sőt még a holland hadseregbe is beállt, noha a katonai életet haszontalannak, erkölcstelennek és ostobának tartotta. Beutazta Észak- és Dél-Európát, s csehországi tartózkodása idején három álom arra indította, hogy tudósként és filozófusként az igazságot keresse az emberiség boldogulására. 1626-tól három évet töltött Párizsban, ekkoriban foglalkoztatták az ezoterikus tanok, követte a rózsakeresztesek életcéljait és szokásait (magányosan élt, gyakran változtatta lakhelyét, fizetség nélkül gyógyított), a rózsakeresztesek mágikus, misztikus hitét azonban elvetette. 1628-ban írta latin nyelven első nagy művét Szabályok az értelem vezetésére címmel, amelyet azonban nem fejezett be. 1629-ben Hollandiában telepedett le, ahol minden idejét tanulmányainak szentelhette. Becsvágya óriási volt: meg akarta magyarázni „a Természet mindenjelenségét”. 1637-ben három nagy tanulmányt tett közzé a fénytörésről, egyes légköri jelenségek mechanisztikus magyarázatáról, valamint az analitikus geometria kifejtéséről Dioptrika, Légköri jelenségek és Geometria címmel. E három mű bevezetése az Értekezés a módszerről, amely a világirodalom egyik legsajátosabb és legvonzóbb műve. Alapeszméje még 1619-20 kemény bajorországi telén fogant meg benne, amikor a hideg napokat egy parasztház kemencéjének sutjában üldögélve töltötte. Mikor a tavaszi virágokkal együtt ő is előbújt odújából, filozófiai rendszere félig készen is volt már. Az Értekezés szellemi önéletrajz, amely fejlődésükben mutatja be írójuk vizsgálódásait a megismerés filozófiai megalapozásáról és módszeréről, az emberi magatartás szabályairól, a tudományok egységéről és gyakorlati hasznáról. E művében szerepel híres és sokat idézett mondata: „...cogito ergo sum - gondolkodom, tehát vagyok”. Az Értekezést francia nyelven írta, szavai szerint azért, hogy mindenki, akinek van józan esze - a nőket is beleértve - elolvashassa, és képes legyen értelmét a maga céljaira használni. A negyvenes évek elején ismerkedett meg Erzsébet pfalzi hercegnővel, neki írta híres leveleit az erkölcsről, s neki ajánlotta latin nyelvű nagy összefoglaló művét, A filozófia alapelveit is. Ebben azon nézetének adott hangot, hogy az ember két eltérő szubsztancia - elme és test - egyesülése, s a kettő a tobozmirigyben lép egymással kölcsönhatásba. Utolsó művében, a Tanulmány a lélek szenvedélyéről címűben viszont azt fejtegeti, hogy a legtöbb testi cselekvést külső, anyagi okok idézik elő. 1649 szeptemberében Krisztina svéd királynő meghívására Stockholmba hajózott. Ott a szokatlan életrend (Descartes rendesen délelőtt 11 előtt nem kelt fel, Stockholmban viszont hajnali 5-kor talpon kellett lennie) és a zord éghajlat miatt 1650. február 1-jén tüdőgyulladást kapott, s tíz nap múlva meghalt. MTI Kétszáztíz éve, 1800. február 11-én született William Henry Fox Talbot, a ma használatos „pozitív-negatív” fényképészeti technika feltalálója. Cambridge-ben tanult matematikát, fizikát, 1833-ban parlamenti képviselőnek is megválasztották. Műkedvelőként a „camera obscura” segítségével rajzolgatott, s egy itáliai nyaralása során ötlött eszébe, hogy a képet kémiai eljárással megörökítse. Az 1830-as évek végére sikerrel is járt, azt azonban nem tudta, hogy vele egy időben más tudósok is próbálkoztak hasonlóval. A XIX. század elejére az emberi kíváncsiság mellett már a technikai feltételek is megvoltak a fényképezés feltalálásához. A világ első fényképeit az 1820-as években a francia Joseph Niséphore Niépce készítette a héliográfiának nevezett eljárással, aszfalttal bevont ónlapon. A csendéletfestőnek indult, szintén francia Louis-Jacques- Mandé Daguerre 1839-ben dolgozta ki a róla elnevezett fotográfiai eljárást. Ennek során a jóddal fényérzékennyé tett ezüstlemezt hosszú ideig megvilágította, higanygőzben előhívta, majd sóval rögzítette, s közvetlenül pozitív, de nem reprodukálható képet kapott. (A portrékészítés nem volt kellemes, a modelleknek sokáig kellett leszíjazva, mozdulatla- nul ülniük a tűző napon.) A ma használatos negatív- pozitív eljárást Talbot dolgozta ki, ő alkalmazta először az előhívást és a papírra fényképezést, ráadásul a francia riválisnál jóval rövidebb expozíciós idővel. Bár eljárását csak 1841-re tudta szabadalmaztatni, számos tekintetben felülmúlta a dagerrotípiát. Az tükörállású volt, míg az övé valódi állású képet készített, több másolatot is elő tudott állítani egy negatívról, mozgó tárgyakat is meg tudott örökíteni, ráadásul „fényrajzai” papírra készültek. Eljárását Talbot kalotí- piának nevezte el a görög kalos (gyönyörű, illetve szép kép) szó nyomán. 1843-ban készítette az első fényképnagyításokat, fotográfiai kutatásainak eredményeiről 1844-46 között hat kötetben számolt be, ez volt az első fényképekkel illusztrált könyv. A kötetben 24 egyenként beragasztott kalotípiát mutatott be, épületfotókat, csendéleteket és zsánerképeket, műtárgyakat. Talbot felismerte, hogy a kromátokkal kezelt enyv megvilágításkor oldhatatlanná válik, ezért fotokémiai védőrétegként krómzselatint használt az acéllemez maratásánál, megteremtve a hengermélynyomás és az autotípia, a képsokszorosítás alapjait. Az általa 1852-ben kifejlesztett féltónusos marás lényege, hogy nem az egész felületet, csak a raszterpontokat maratják, ezzel lehetővé vált a fényképek reprodukálása az újságnyomtatásban is. 1851-ben rájött, hogyan készíthet pillanatfelvételeket. 1852-ben és 1858-ban szabadalmaztatott „fotolifikus metszési eljárása” során muszlinszitával és nyomdai acéllemezzel állította elő a képek tónusait, ezzel a későbbi, árnyalatos lemezeket előállító módszer előfutára lett. A sokoldalú Talbot érdeklődött a régészet iránt is, az 1850-es években az elsők között fejtette meg a Ninive romjai közül kiásott ékírásos táblákat. 1877. szeptember 17-én halt meg Lacock Abbey-ben. • • r Üzeneteiket február 13-án közöljük az Uj Szó Bálint-napi mellékletében. 9gy takács.: vigyázz magadra1.kérés,: Ne változz egy kívánság: Ne felejts el! egy tén,y: Nagyon, szeret letel Küldje el Ön is kedvesének SMS-ben Bálint-napi vallomását a 6667-es számra a következő formában: SZÍV (szóköz) az üzenet szövege. Az SMS szövege - beleértve a szóközöket is - nem lehet hosszabb I 60 leütésnél. Kérjük, a szöveget ékezetek nélkül írja. A szolgáltatást az A-SMS, kf.t. biztosítja az Orange,T-Mibile és Telefonica 02 ügyfeleinek. A visszajelző SMS ára 0,797€. Az üzeneteket február 4-étől I l-éig fogadjuk. A szerkesztőség a közerkölcsöt és a reklámtörvényt sértő üdvözleteket nem közli.
