Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-10 / 33. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 10. Évforduló-hirdetés 15 1650. február 1-jén tüdőgyulladást kapott, s tíz nap múlva meghalt 360 éve hunyt el René Descartes Ő dolgozta ki a ma használatos negatív-pozitív eljárást 210 éve született William Henry Fox Talbot, a fényképezés úttörője Talbot John Moffat fényképén 1864-ben (Képarchívum) 360 éve, 1650. február 11-én hunyt el René Des­cartes francia filozófus, matematikus és termé­szettudós. MTI Katolikus nemesi családban született 1596. március 31-én. A jezsuita kollégium után jogi dip­lomát szerzett, majd a németal­földi Bredában matematikát és erődépítészetet tanult, sőt még a holland hadseregbe is beállt, noha a katonai életet haszonta­lannak, erkölcstelennek és osto­bának tartotta. Beutazta Észak- és Dél-Európát, s csehországi tartózkodása idején három álom arra indította, hogy tudósként és filozófusként az igazságot keres­se az emberiség boldogulására. 1626-tól három évet töltött Pá­rizsban, ekkoriban foglalkoztat­ták az ezoterikus tanok, követte a rózsakeresztesek életcéljait és szokásait (magányosan élt, gyakran változtatta lakhelyét, fi­zetség nélkül gyógyított), a ró­zsakeresztesek mágikus, miszti­kus hitét azonban elvetette. 1628-ban írta latin nyelven el­ső nagy művét Szabályok az érte­lem vezetésére címmel, amelyet azonban nem fejezett be. 1629-ben Hollandiában telepe­dett le, ahol minden idejét ta­nulmányainak szentelhette. Becsvágya óriási volt: meg akarta magyarázni „a Természet min­denjelenségét”. 1637-ben három nagy tanulmányt tett közzé a fénytörésről, egyes légköri jelen­ségek mechanisztikus magyará­zatáról, valamint az analitikus geometria kifejtéséről Dioptrika, Légköri jelenségek és Geometria címmel. E három mű bevezetése az Értekezés a módszerről, amely a világirodalom egyik legsajáto­sabb és legvonzóbb műve. Alap­eszméje még 1619-20 kemény bajorországi telén fogant meg benne, amikor a hideg napokat egy parasztház kemencéjének sutjában üldögélve töltötte. Mi­kor a tavaszi virágokkal együtt ő is előbújt odújából, filozófiai rendszere félig készen is volt már. Az Értekezés szellemi önélet­rajz, amely fejlődésükben mutatja be írójuk vizsgálódásait a megis­merés filozófiai megalapozásáról és módszeréről, az emberi maga­tartás szabályairól, a tudományok egységéről és gyakorlati haszná­ról. E művében szerepel híres és sokat idézett mondata: „...cogito ergo sum - gondolkodom, tehát vagyok”. Az Értekezést francia nyelven írta, szavai szerint azért, hogy mindenki, akinek van józan esze - a nőket is beleértve - elol­vashassa, és képes legyen értelmét a maga céljaira használni. A negyvenes évek elején is­merkedett meg Erzsébet pfalzi hercegnővel, neki írta híres leve­leit az erkölcsről, s neki ajánlotta latin nyelvű nagy összefoglaló művét, A filozófia alapelveit is. Ebben azon nézetének adott hangot, hogy az ember két elté­rő szubsztancia - elme és test - egyesülése, s a kettő a tobozmi­rigyben lép egymással kölcsön­hatásba. Utolsó művében, a Ta­nulmány a lélek szenvedélyéről címűben viszont azt fejtegeti, hogy a legtöbb testi cselekvést külső, anyagi okok idézik elő. 1649 szeptemberében Kriszti­na svéd királynő meghívására Stockholmba hajózott. Ott a szo­katlan életrend (Descartes ren­desen délelőtt 11 előtt nem kelt fel, Stockholmban viszont hajnali 5-kor talpon kellett lennie) és a zord éghajlat miatt 1650. február 1-jén tüdőgyulladást kapott, s tíz nap múlva meghalt. MTI Kétszáztíz éve, 1800. február 11-én született William Henry Fox Talbot, a ma használatos „pozitív-negatív” fényképészeti technika feltalálója. Cambridge-ben tanult mate­matikát, fizikát, 1833-ban par­lamenti képviselőnek is megvá­lasztották. Műkedvelőként a „camera obscura” segítségével rajzolgatott, s egy itáliai nyara­lása során ötlött eszébe, hogy a képet kémiai eljárással meg­örökítse. Az 1830-as évek végé­re sikerrel is járt, azt azonban nem tudta, hogy vele egy idő­ben más tudósok is próbálkoz­tak hasonlóval. A XIX. század elejére az em­beri kíváncsiság mellett már a technikai feltételek is megvol­tak a fényképezés feltalálásá­hoz. A világ első fényképeit az 1820-as években a francia Joseph Niséphore Niépce készí­tette a héliográfiának nevezett eljárással, aszfalttal bevont ón­lapon. A csendéletfestőnek indult, szintén francia Louis-Jacques- Mandé Daguerre 1839-ben dol­gozta ki a róla elnevezett foto­gráfiai eljárást. Ennek során a jóddal fényérzékennyé tett ezüstlemezt hosszú ideig meg­világította, higanygőzben elő­hívta, majd sóval rögzítette, s közvetlenül pozitív, de nem reprodukálható képet kapott. (A portrékészítés nem volt kel­lemes, a modelleknek sokáig kellett leszíjazva, mozdulatla- nul ülniük a tűző napon.) A ma használatos negatív- pozitív eljárást Talbot dolgozta ki, ő alkalmazta először az elő­hívást és a papírra fényképe­zést, ráadásul a francia rivális­nál jóval rövidebb expozíciós idővel. Bár eljárását csak 1841-re tudta szabadalmaztat­ni, számos tekintetben felül­múlta a dagerrotípiát. Az tü­körállású volt, míg az övé való­di állású képet készített, több másolatot is elő tudott állítani egy negatívról, mozgó tárgya­kat is meg tudott örökíteni, rá­adásul „fényrajzai” papírra ké­szültek. Eljárását Talbot kalotí- piának nevezte el a görög kalos (gyönyörű, illetve szép kép) szó nyomán. 1843-ban készítette az első fényképnagyításokat, fotográfi­ai kutatásainak eredményeiről 1844-46 között hat kötetben számolt be, ez volt az első fényképekkel illusztrált könyv. A kötetben 24 egyenként bera­gasztott kalotípiát mutatott be, épületfotókat, csendéleteket és zsánerképeket, műtárgyakat. Talbot felismerte, hogy a kromátokkal kezelt enyv megvi­lágításkor oldhatatlanná válik, ezért fotokémiai védőrétegként krómzselatint használt az acél­lemez maratásánál, megte­remtve a hengermélynyomás és az autotípia, a képsokszorosítás alapjait. Az általa 1852-ben ki­fejlesztett féltónusos marás lé­nyege, hogy nem az egész felü­letet, csak a raszterpontokat maratják, ezzel lehetővé vált a fényképek reprodukálása az új­ságnyomtatásban is. 1851-ben rájött, hogyan készíthet pilla­natfelvételeket. 1852-ben és 1858-ban szabadalmaztatott „fotolifikus metszési eljárása” során muszlinszitával és nyom­dai acéllemezzel állította elő a képek tónusait, ezzel a későbbi, árnyalatos lemezeket előállító módszer előfutára lett. A sokoldalú Talbot érdeklő­dött a régészet iránt is, az 1850-es években az elsők kö­zött fejtette meg a Ninive rom­jai közül kiásott ékírásos táblá­kat. 1877. szeptember 17-én halt meg Lacock Abbey-ben. • • r Üzeneteiket február 13-án közöljük az Uj Szó Bálint-napi mellékletében. 9gy takács.: vigyázz magadra1.kérés,: Ne változz egy kívánság: Ne felejts el! egy tén,y: Nagyon, szeret letel Küldje el Ön is kedvesének SMS-ben Bálint-napi vallomását a 6667-es számra a következő formában: SZÍV (szóköz) az üzenet szövege. Az SMS szövege - beleértve a szóközöket is - nem lehet hosszabb I 60 leütésnél. Kérjük, a szöveget ékezetek nélkül írja. A szolgáltatást az A-SMS, kf.t. biztosítja az Orange,T-Mibile és Telefonica 02 ügyfeleinek. A visszajelző SMS ára 0,797€. Az üzeneteket február 4-étől I l-éig fogadjuk. A szerkesztőség a közerkölcsöt és a reklámtörvényt sértő üdvözleteket nem közli.

Next

/
Thumbnails
Contents