Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-08 / 31. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 8. Sportvilág 15 A Rangers szlovák szélsőjének jót tett a csapatváltás, már harmincöt találatot ért el a szezonban, s az idény végére megdöntheti egyéni gólrekordját Gáborík tizedik szlovákként az ötszázasok klubjában Marián Gáborík évi 7,5 millió dollárt keres New Yorkban, s ezt gólokkal hálálja meg (TASR/AP-felvétel Szlovákok az NHL-ben ötszáz pont felett név meccsek száma pontszám (gól+gólpassz) 1. Stan Mikita 1394 1467(541+926) 2. Peter Šťastný 977 1239(450+789) 3. Peter Bondra 1081 892(503+389) 4, Pavol Demitra* 829 756(302+454) 5. Marián Hossa* 810 751 (355+396) 6. Miroslav Satan* 1020 724(356+368) 7. Žigmund Pálffy 684 713(329+384) 8. Jozef Stümpel 957 677 (196+481) 9. Anton Šťastný 650 636(252+384) 10. Marián Gáborík* 558 504(254+250) j A csillaggal jelölt játékosok még mindig az NHL-ben játszanak. A múlt héten NHL-karrierje ötszázadik pontját is meg­szerezte Marián Gáborík, a szlovákjégkorongváloga- tott és a New York Rangers csatára - nem is akárho­gyan, karrierje tizedik mes­terhármasával a Colorado ellen. ÖSSZEFOGLALÓ A 28 éves szélső Minnesotában már legendává vált, New Yorkban fantasztikus formában játszik, a szlovák olimpiai csapat is bízhat képességeiben. Hosszú idő után először, hiszen 2007 óta nem ját­szott nagy tornán szlovák színek­ben. Rekord rekord hátán Gáboríkot 17 évesen draftolta a Minnesota Wild, a játékos akkor már egy éve az Extraligában ját­szott, a Dukla Trenčín csapatá­ban. Azóta egyetlen szlovák játé­kos sem került ennyire fiatalon tengerentúli proficsapathoz. „Először tizenhat évesen láttam, mindenki érezte már akkor is, hogy különleges játékosnak szá­mít. Úgy bánik az ütővel, mint senki más, ránézel, és látod, mi­lyen gyors játékos” - jellemezte a fiatal Gáborík játékát a szintén trencséni Pavol Demitra. A tehetséges szlovák hokist az NHL-ben debütáló Minnesota a várakozásokkal ellentétben nem sorolta a tartalékok közé, hanem azonnal bevetette, s Gáborík, ha már a pályán volt, gólt is lőtt - az ő nevéhez fűződik a csapat történe­tének első találata. Debütáló sze­zonjában klubja legjobbjának vá­lasztották meg. Egy évvel később már mesterhármast is szerzett, s újabb egy esztendőre volt szüksé­ge ahhoz, hogy nevezzék az All Star-gálára. Nem volt lámpaláza, a legnagyobb sztárok között meg­nyerte a leggyorsabb korcsolyázók versenyét, lőtt egy gólt, a gá­lameccs második csillagának vá­lasztották. Karrierje töredenül ívelt felfelé, a csúcspontot egy 2007-es, New York Rangers elleni találkozó je­lentette, mikor egymaga öt gólt ütött a fővárosiaknak. Ebben az évezredben még senkinek sem si­került ez a bravúr Gáboríkon kí­vül. A Minnesota örökranglistáját szuverén módon vezeti, 219 gól­jának és 218 gólpasszának még csak a közelében sem jár egyetlen játékos sem. A villámgyors szélső karrierjét csak a sérülések nehezítették ­ebből a szempontból is különösen szerencsétlennek mondható a ta­valyi szezon, melyben Gáborík csak tizenhét meccset játszott, problémái miatt a svájci vb-t is ki kellett hagynia. Egy kimutatás alapján a játékos NHL-karrieije alatt összesen harminc alkalom­mal volt sérült, s ha végig egész­séges maradt volna, akár másfél évvel korábban elérhette volna az ötszázas határt. New Yorkban is bizonyít Egészségi állapot ide vagy oda - Gáborík a nyáron a Rangers csa­patához igazolt, ahol 37,5 millió dollárt keres öt év alatt. Nem a csapat gyengécske eredményei győzték meg, hanem egy váratlan húzás a Rangers vezetésétől. A New York-i hokicsapat egy­szerűen küldött neki egy videót Szlovákiába, melyen játékosai ar­ról beszéltek, milyen jól érzik ma­gukat az amerikai nagyvárosban. Megvolt a hatása.,Azonnal meg­néztem a felvételt, hihetetlen hú­zás. Tényleg nagyon fontos volt a számomra, hogy azt éreztem, va­lóban érdeklem őket, és bármire hajlandóak, hogy megszerez­zenek” - nyilatkozta Gáborík. A lelkesedés a pályán is lát­szott, a szlovák jégkorongozó meglepően jól kezdte a szezont a Rangersben - 35 meccs alatt 26 gólt ütött, de a folytatás, főleg a társak miatt gyengébbre sikere­dett. Gáborík volt a csapat motor­ja, a támadójátékot teljesen rá építette John Tortorella edző, de mikor az ellenfelek kiismerték a csapat játékát, teljesítménye visszaesett. Pont az álomhatár el­érése előtt. „Frusztráló érzés, nemcsak nekem, hanem az egész csapatnak. Az önbizalom nagyon fontos a hokiban, saját magamra helyezem a nyomást azért, hogy gólt lőjek. Nekem sem megy, és a csapatnak sem” - panaszkodott a csatár január elején. Tizenegy meccsen csak egy gólt lőtt, majd jött a mesterhármas a Colorado ellen. Ezzel Gáborík exkluzív klubba lépett be, tizedik szlovák játékosként sikerült leg­alább ötszáz pontot szereznie az NHL-ben. Gáborík eddigi 57 meccsén 35 gólt ütött - ha megtartja jelenlegi formáját, akár a csapatrekord is veszélybe kerülhet, azt egy bizo­nyos Jaromír Jágr nevű úriember tartja, 54 góllal. Egy fokkal könnyebb feladatnak tűnik a sze­mélyes rekord megdöntése, a szlovák támadó eddigi legjobb szezonjában 42-szer volt eredmé­nyes. Ahogy egy angol nyelvű weboldal jellemezte: „Lehet, hogy lányneve van, de egy hokiütővel keresztülverekedné magát egy éhező farkasfalkán, az ütéseitől pedig sírva fakadnak a kapusok.” Gáborík, a patrióta Gáborík külföldi pályafutásá­nak évei alatt a trencséniek leg­alább annyira örülhettek, mint a szlovák válogatott. Gáborík gyak­ran látogatott haza, szülővárosá­ban holdstadiont épített, amely azóta is példáüan kezdeménye­zésnek számít Szlovákiában. „A múltban ők fektettek belém, most rajtam a sor, hogy ezt vissza­adjam” -jelentette ki. A válogatottnak már kevesebb öröme telt benne, hiszen állandó sérülései, egészségi problémái mi­att 2007 óta nem is lépett pályára nagy tornán a címeres mezben. Legnagyobb sikerét, egy vb-bron- zot 11 éve érte el, a juniorok között -játszott viszont a torinói olimpi­án, ahol egymaga intézte el az oro­szokat. Egy évvel később már csak beinjekciózva, betegen tudta vál­lalni a játékot a vb-n, de még így is a szlovák csapat legeredménye­sebbjátékosa lett. A következő két világeseményen nem tudott in­dulni, sérüléseiből lábadozott. Csapatváltása ebből a szempont­ból is jót tett neki, egészséges, be­vethető, és saját bevallása szerint is örül annak, hogy végre pályára léphet. „Remélem, hogy végre egészséges vagyok, és jó formában talál az olimpia. Szeretném, ha én és a csapat is visszaadna végre va­lamit a szlovák hokinak, ha már az utolsó években nem volt sok sikerélményünk” - nyilatkozta. Ján Filc szövetségi kapitány fel­adata adott: Vancouverben hosszú idő után végre összeállhat az a Ma­rián Hossa, Demitra, Gáborík tá­madósor, amely Bécsben, Torinó­ban és Moszkvában is a szlovák csapat legeredményesebb formá­ciója volt. (tg) „Úgy szeretlek benneteket, ahogy a fiam szeretett" - mondta Petre Cozma, a meggyilkolt sportoló édesapja Felavatták a Cozma-emlékművet MTl-JELENTÉS Veszprém. Felavatták Marian Cozma emlékművét a Veszprém Aréna előtti parkban. Mihály Gábor szobrászművész bronz mellszobra a tavaly februárban meggyilkolt román sportoló arc­vonásait őrzi és kézilabdás do­bómozdulatot ábrázol. Az alkotást Debreczenyi Já­nos, Veszprém polgármestere, Mocsai Lajos, az MKB Veszprém férficsapatának vezetőedzője és Remport Csaba, a Veszprém Kézilabda Fan Club elnöke lep­lezte le. A kegyeleti megemlékezésen jelent volt Petre Cozma, a meg­gyilkolt sportoló édesapja, to­vábbá Ireny Comaroschi, Romá­nia budapesti nagykövete és Fü­zes Oszkár, Magyarország buka­resti nagykövete. „A szobor méltó emléket állít Marian Cozmának, mert tükrözi a benne lakozott erőt, küzdeni tudást, de a szelídségét is” - mondta a kegyeleti megemléke­zés bevezetőjeként Remport Csaba, aki a szurkolói klub elnö­keként az emlékmű felállításá­hoz a közadakozást is szervezte egy éven át. Debreczenyi János, Veszprém polgármestere azt hangsúlyozta, hogy Marian Cozmát „saját gyermekünkként, testvérünk­ként szerettünk”. Mint mondta: más-más nemzet fiai játszanak a veszprémi csapatban, de „ami­kor pályára lépnek, egy családdá válnak” és mindent megtesznek egymásért, s Veszprém méltó képviseletéért. A polgármester kitért arra is, hogy Petre Cozma, aki az egyet­len fiát veszítette el, „példát mu­tatott nekünk és a világnak em­beri tartásból, a fájdalom elvise­léséből és toleranciából”. Mocsai Lajos edző szerint nem egy sportszoborról van szó, hanem egy sportoló ember szobráról, aki győzni, gólt lőni jött, s azt akarta, hogy a veszp­rémi csapat az egész világon el­ismert legyen. Petre Cozma a kegyeleti meg­emlékezésen azt mondta: „Fo­gadjátok a népem, a családom áldását, úgy szeretlek bennete­ket, ahogy a fiam szeretett. Ma­rian nagyon büszke volt rátok. Határtalan az emberségetek, meghajlok előttetek.” Szavait hatalmas vastaps követte. Az emlékmű talapzatát elborí­tották a koszorúk, virágok és égő mécsesek; a több ezres tömegből nagyon sokan hajtottak fejet a szobor előtt. Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román válogatott 26 éves kézilabdázóját 2009. február 8-án hajnalban ölték meg a veszprémi Patrióta lokál előtt. A Cozma-emlékmű kézilabdás dobómozdulatot ábrázol (TASR/AP-felvétel) Kiállítás Győrben Kolonics, a sportlegenda A hét végétől Győrben látható a Kolonics, a Sportlegenda című ki­állítás, amelyet a Kolonics György Alapítvány szervezett a pekingi olimpia előtt tragikus hirtelen­séggel elhunyt kétszeres olimpiai és tizenötszörös világbajnok ke­nus emlékére. A tárlat március 6-ig tart nyitva a győri Árkádban, és ingyenesen látogatható. A bevásárlóközpont átriumá­ban megtekinthető az a két kenu, melyekkel Kolonics olimpiát nyert: a párossal 1996-ban, Atlan­tában Horváth Csabával, az egyessel 2000-ben, Sydneyben. Emellett látható a lapátja és a nagyjából félezer érme közül a legfontosabbak. Egy 50 darabból álló fotósorozat bemutatja élet- történetét gyermekkorától egé­szen 2008 júliusáig, egy emlékfa­lon pedig csapattársai - kézle­nyomatuk mellett - rövid írások­kal emlékeznek meg róla. (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents