Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-05 / 29. szám, péntek

KERTESZKEDO 2010. február 5., péntek 7. évfolyam, 4. szám Megjelent a Jó Gazda februári száma A sikeres háztáji termesztés feltételeiről LAPAJÁNLÓ A télutó időszakában megsoka­sodnak a tennivalók a gazdák háza táján. Kinn a szabadföldön a gyü­mölcsfák és a szőlő metszésén kívül ugyan még nem lehet túl sokat ten­ni, de a fedett, fűtött, vagy fűteden termesztő berendezésekben már javában zajlik a munka, elsősorban a palánták és a termesztés egyéb feltételeinek az előkészítése. A lap februári száma a sikeres termesz­tésre való felkészüléshez gyűjtött össze tanácsokat és szakmai infor­mációkat. Tájékoztat a szabadföldi zöldségfajták közül a korai vetésű fajták piaci kínálatáról, a kötözősa­láta termesztési feltételeiről, a sár­garépa téli takarásáról, a zöldség­növények mikroelem-szükségle­téről, a termőtalajok pH-értékének gyakorlati vizsgálatáról. A lap összefoglalja a gyümölcsösben ilyenkor elvégzendő teendőket, részletesen ismertetve a gyümölcs­fák egyes betegségeinek tüneteit. A jellemzők alapján a gazdák maga­biztosabban dönthetnek a szüksé­ges védekezési formákról. A kertek művelésében a biológiai módsze­reknek is egyre nagyobb a je­lentőségük, s ezt a vegyszermentes termesztési módszerek terjedése is igazolja. A tisztán vegyszermentes biológiai termesztés és a hozzá való átmenetet jelentő integrált ter­mesztés elemeiről részletes ismer­tetőt közöl a lap. A növényvédelmi rovat az időszerű februári tenniva­lók taglalása mellett tájékoztat a gazdák számára kötelező előírás­ként megfogalmazott nitrát direktí­va által megszabott trágyázási kö­vetelményekről is. Az állattartók a nyulak takarmányozásáról, a virág- és díszkertészek a kaktuszok telel- tetéséről, a méhészek a tisztuló ki­repülésről olvashatnak, (sz) Télen is ellenőrizzük a tárolt terményeket Rendszeresen szellőztessünk ÖSSZEFOGLALÓ Nézzük meg, és válogassuk át a tárolt zöldséget, gyümölcsöt. A beteg, károsodott egyedeket szed­jük ki az egészségesek közül, hogy azok ne legyenek a fertőzés kiin­duló helyei. A tárolóhely hőmér­sékletét is célszerű ellenőrizni, ne­hogy a termények megfagyjanak. A gyökérzöldségfélék és a karalá­bé 1-2, a fejes káposzta, a sütőtök és a vöröshagyma 2-4, a burgonya 4-5 °C-on tárolható anélkül, hogy fagykárt szenvedjen. Ha túl hűl a tároló, a terményt célszerű takar­ni. A helyiség páratartalma 90- 95% között a megfelelő. A fok­hagyma és a vöröshagyma eltartá­sához viszont kedvezőbb a 70- 75%. Száraz levegőben a termény fonnyad, vízvesztés következté­ben csökken a tömege, romlik a minősége. A túl nagy páratartalom is ká­ros, különösen változó hőmérsék­let esetén, mert a kicsapódó pára segíti a betegségek terjedését és nedvesíti a terményt. A tárolás ideje alatt a helyiséget rendszere­sen szellőztessük, ezzel szabályoz­va a hőmérsékletet, a levegő össze­tételét, a páratartalmat. Szellőzte­téssel csökkenthető a légtér oxi­géntartalma és növelhető a szén­dioxid mennyisége. (KéSz) A hajtató berendezésekben célszerű délelőtt öntözni, hogy a növények leveleiről a víz felszáradjon Zöldségfélék hajtatása Fotó: Somogyi Tibor A csikorgó hideg ellenére legfőbb ideje beszerezni a fólia- és üvegházi hajtatásra szánt zöldségfélék vetőmagjait. Térségünkben a kertészek általában kara­lábét, zöldpaprikát és salá­tát termesztenek. ÖSSZEFOGLALÓ Ideje elvetni a paprikamagokat, mert a folytonos növekedésű pap­rikafajták palántái hajtatásban 75-90 nap alatt nevelhetők ki. Zöldpaprika üvegházból A magokat 30 x 60 cm-es szapo­rítóládába 5 cm sortávolságra, 1 cm mélyre vessük és perlittel vagy fertőtlenített takarófelülettel véd­jük. Paprikapalántának olyan föld­keveréket állítsunk össze, amely 80-85% tőzeget, 15-20% homo­kot, 1-5% meszet tartalmaz, és amelyhez köbméterenként 1,5 kg lassított hatású komplex műtrá­gyát és 4 kg szuperfoszfátot ada­golunk. A palánta fehér bimbós fejlődési állapotban válik kiültet- hetővé. A kis növényeket sziklevelesen tűzdeljük 7-8-as tápkockákba. A beteg, sérült növényeket ne ültes­sük át. A keléstől 18 °C-os tartott szikleveles növényeket tűzdelés után napos időben 22-25 °C, bo­rús időben 20-22 °C, éjjel, napos időt követően 18-22 °C, borús időt követően 16-18 °C-on neveljük. Ha a takarófólia nem tiszta, ala­csonyabb hőmérséklettel előzhető meg a megnyúlás. Télen a palán­ták napi vízfogyasztása mind­össze 1-2 mm, ezért ritkán, nagy vízadaggal öntözzünk, gyakran szellőztessünk, kerüljük a nagy páratartalmat. A palánták meg­nyúlásának gyakori oka lehet, ha a túlöntözés nitrogén túltrágyá- zással párosul. Palántakorban a növények sok foszfort vesznek fel. A tápoldatozáshoz 0,1-0,2%-os foszfortartalmú műtrágyát cél­szerű használni. Ahhoz, hogy egészséges, jól fejlett jól terméke­nyülő virágok képződjenek és a növények ne nyúljanak meg, már 5-6 leveles korban rakjuk szét a palántákat. Korai hajtatásra hidegtűrő karalábét A karalábé palántanevelése 50- 60 napig tart. A magvetéshez jó minőségű, alacsony tápanyagtar­talmú földkeveréket használjunk. Ilyen például a rostos tőzeg és a folyami homok azonos arányú ke­veréke. (A balti tőzeg erősen sava­nyú, ezért köbméterenként 2-3 kg mésszel egészítsük ki.) A közeg­hez lassított hatású műtrágyát is adagoljunk, köbméterenként 1­1,5 kg-ot. A tűzdelést legkésőbb két lombleveles korban végezzük. A palántákat általában 4x4, vagy 5x5 cm-es tápkockában nevelik. A karalábé palántanevelésekor a hőmérsékletnek különösen nagy a jelentősége, mert tartósan 8 °C alatt a növény gumóképződés nél­kül magszárat nevel. Korai hajta­tásra rövid tenyészidejű, a hideget jól viselő fajtákat válasszunk. A növény fejlettségétől és a fényvi­szonyoktól függően csírázáskor 16-20 °C-ot tartunk, keléstől tűztelésig nappal 14-18, éjjel 12- 14, lombleveles korban nappal 16- 18, borús időben 18-20 °C-ot. Edzéskor, kiültetés előtt 14 napon keresztül pedig nappal 10-12, éjjel 8-10 °C-ot. A talaj hőmérséklete 30°C fölé ne emelkedjen, mert fo­kozódik a repedés veszélye. A betegségek miatt célszerű dél­előtt öntözni, hogy a növények leveleiről a víz felszáradjon. Edzett, jól fejlett és egészséges palánták neveléséhez sokat kell szellőztetni, de vigyázzunk, ne fázzanak meg a növények. Ülte­téskor a tápkocka ne kerüljön túl mélyen a talajba. A karalábé fo­lyamatos víz- és tápanyag-után­pótlást igényel. A legkedveltebb a fejes saláta A levélzöldségfélék közül a leg­nagyobb jelentőségű növényfaj a fejes saláta. Nem melegigényes, termésképzés idején a 16 °C-ot te­kintjük hőmérsékleti optimumá­nak egyes fajtái kifejezetten hi- degtűrők, a -10 °C-ot is károsodás nélkül elviselik. A hajtatásban az eredményes termesztés egyik alapvető kritériuma a hőmérsék­let pontos tartása. A hőmérséklet kihat a tenyészidő hosszára, a ter­més minőségére és a fejsúlyra. A mag csírázása már 2-3 °C-on megindul. A nagy meleg hátrál­tatja a kelést, 30 °C feletti hőmér­sékleten a csírázás vontatottá vá­lik, esetenként a mag teljesen el­fekszik. A levélzet 4-5 °C-on, a gyökerek 6-7 °C-on indulnak nö­vekedésnek. A hideget legjobban az egy-két leveles fejlettségű nö­vény viseli el. Fejesedés idején a saláta érzékeny a hidegre. A növény vízfelhasználása a te­nyészidő során változik, a lombo­zat növekedésével egyre több vi­zet párologtat el és épít be szerve­zetébe. A fejesedésig a szárazabb talajon is jól fejlődik, elegendő a 65-70%-os talajvíz-kapacitás, míg a fejesedés kezdetétől a te­nyészidő végéig legalább 70- 75%-os vízkapacitást igényel. A saláta számára a 70%-os relatív páratartalom mondható optimá­lisnak. A magas, 90 % feletti ned­vességtartalom különböző életta­ni betegségeket válthat ki, így az üvegesedést és a lágy levélszél bámulását. Ugyanakkor a túl ala­csony páratartalomnak is van jel­legzetes élettani betegsége. Ez a száraz vagy külső levélszélbarnu- lás, ami az idősebb leveleken mu­tatkozik először, (folytatjuk) Kezdje egészségesen a hetet! Tények és tévhitek a látásról Egészségesen tavasszal is Nálunk még mindig nem az egészséges étkek vezetnek... A betegséghez a stresszen át vezet az út Az élet első percei A férfiak és a romantika Betegségek A-tól Z-ig: szürkehályog Keresse az Új Szél az újságárusoknál! MAI VALUTAÁRFOLYAMOK ; AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8731 Lengyel zloty 4,0280 Cseh korona 26,120 Magyar forint 272,60 Horvát kuna 7,3210 Román lei 4,1250 Japán ien 125,68 Sváici frank 1,4690 Kanadai dollár 1,4701 USA-dollár, 1,3847 VETEL-ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank­­­OTP Bank 1,42-1,34 26,89-25,38 280,86-264,65 Postabank 1,43-1,33 27,10-25,27­Szí. Takarékpénztár 1,43-1,33 26,87-25,38 285,54-260,94 Tatra banka 1,42-1,34 26,86-25,50 284,01-262,43 Dexia banka­­­Általános Hitelbank 1,41-1,34 26,98-25,48­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) EL): Több a kukorica Korrigált termésbecslés Az idén több kukorica betakarí­tása várható az Európai Unióban a korábban becsültnél, legalábbis a francia Strategie Grains intézet sze­rint. Az elemzők 56,8 millió tonna kukoricatermésre számítanak az EU-ban, 720 ezer tonnával többre, mmt korábban. Magyarország mel­lett Ausztria, Románia Franciaor­szág, Spanyolország és Portugália termésbecslését módosította felfelé az intézet. Novemberben még lefe­lé módosították a 2009/2010-es időszakra vonatkozó becslést, mondvén kisebb termés várható Magyarországon, Franciaország­ban és Romániában. Görögország­ban és Bulgáriában pedig késett a tavaly őszi betakarítás, (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents