Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-29 / 23. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 29. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ ' HÁROMSZÉK Villámcsődületet rendeztek a kétnyelvűségéit a romániai Sepsiszentgyörgyön egy szupermarket előtt, magyar feliratokat kérve - írta a sepsiszentgyörgyi Háromszék. Az interneten szervezett akció hírére több tucatnyian - köztük az Erdélyi Magyar Igák tagjai és a város Sepsi BC női kosárlabdacsapatának a szurkolói - gyűltek össze a Billa parkolójában, hogy felhívják a figyelmet a kétnyelvűség tiszteletben tartására. A petícióban azt kérik, viszonyuljanak megértőbben a közösségi kérdésekhez. Arról írnak, hogy a 75%-ban magyarok lakta Kovászna megyében legyenek magyar feliratok az üzletekben, az alkalmazottak beszéljenek magyarul, (mti)- Bíró úr, el akarok válni. A férjemnek annyi szeretője van, ahány rendkívüli ülést tart a parlament. (Peter Gossányi rajza) Az ellenzékre az jellemző, hogy nem tesz konkrét javaslatot, hogy ne kockáztassa választók elvesztését sem Fő feladat az ország megmentése Az ország megmentését nevezte fő feladatának a Süddeutsche Zeitungban megjelent interjúban Baj- nai Gordon. MT1-ÖSSZEF0GLALÓ „Fő feladatom nem az, hogy a pártlogikát kövessem, hanem az, hogy megmentsem az országot” - fogalmazott a miniszterelnök az újságnak arra a feltételezésére, hogy hagyta magát dróton rángatni a szocialista párt által. Magyarország mély gazdasági válságban volt - emlékeztetett a kormányfő, hozzátéve, hogy számára a kiút megtalálása a prioritás, mindenmás másodlagos. Bajnai szerint az, amit a kormány az elmúlt évben tett, bizonyítja, hogy nem a közvélemény-kutatásokat lesték. „Nagyon fájdalmas és nagyon népszerűtlen elvonásokat hajtottunk végre, amelyek gyors ütemben stabilizálták az országot” - fogalmazott a miniszterelnök, emlékeztetve: hivatalba lépését követő első beszédében egyértelművé tette, hogy nem a következő választá- sokjelentikatétet. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a gazdasági adatok önmagukért beszélnek. Jobbak a makroökonómiai adatok, a bankok bíznak a kormányban -jelentette ki, utalva arra: néha olyan véleményeket is hall, hogy Magyarország modell lehet más országok számára. Másfél éve a pénzpiacok attól tartottak, hogy az ország csődbejut, és másokat is magával ránt. Ez az idő már elmúlt. A miniszterelnök beszámolt az intézkedésekről, a nyugdíjkorhatár felemeléséről 65 évre, a 13. havi nyugdíj eltörléséről, a szociális kiadások csökkentéséről és az adórendszer átalakításáról. Közvetve elutasította azokat a bírálatokat, hogy a kormány csak a minimumát tette annak, amitahitelezők-főlega Nemzetközi Valutaalap - követeltek. A kormányfő szerint a politikában a legjobbat akkor teszi az ember, ha a szükségesetmegteszi. A politika - fogalmazott Bajnai - választás a fájdalmas és az elviselhetetlen között. „Nekünk a fájdalmas mellett kfell döntenünk, hogy az elviselhetetlent elkerüljük” - jelentette ki, utalva arra is: nem a szocialista párt, hanem saját feltétele volt az, hogy hivatalátcsakegy évre vállalja. A miniszterelnök szerint 10 éven keresztül nem voltak reformok az országban, ezért felsorolta terveit, és kérte a koalíció valamennyi tagját, írásban tegyen hitet azokmellett. Az újság utalt arra, hogy az MSZP népszerűsége 15%-os. Bajnai kijelentette: a szocialisták viselik az elmúlt hét év terhét, és őket teszik felelőssé a szociális elvonásokért. A párt valamit visszanyert szavahihetőségéből, de ez nem elég. A kormányfő szerint az ellenzékre az jellemző, hogy nem tesz konkrét javaslatot, hogy ne kockáztassa egyetlen választó elvesztését sem. „Nem vagyok politikus, de az országnak az lenne a jó, ha a következő kormány konkrét mandátummal rendelkezne, hogy további korszerűsítési lépéseket és ésszerű gazdaságpolitikát határozhasson el - jelentette ki, hozzáfűzve - ellenkező esetben ugyanaz a csalódás következhet be, mint2006-ban.” Bajnai szerint Magyarországon mély árok van a jobb- és a baloldal között. Ez az árok családokat szakít szét, megosztja a társadalmat. Ez arra az időre vezethető vissza, amikor mindkét politikai tábor agresszívabb propagandával igyekezett szavazótáborát biztosítani. Ez idézte elő egy szélsőjobboldal létrejöttét, amelyegyre inkább teretnyer. A miniszterelnök szerint a Magyar Gárda, azaz a Jobbik „egyenruhás csoportjai” és maga a párt is olyan probléma következménye, mellyel a demokratikus pártok eddig nem foglalkoztak. Ez pedig a romák integrálása a társadalomba. „Ez a magyar politika legfontosabb témája a következő 15-20 évre” - fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint ha az integráció nem sikerül, Magyarországnaknincs esélye a tartósfejlődésre. KOMMENTÁR Cigánybűnözés MOLNÁR IVÁN A Szlovák Nemzeti Párt és a Smer képviselőinek vagy rendkívül súlyos személyiségzavarai vannak, vagy egyszerűen csak kétszínű, piti kis rágalmazók, akik másokat legszívesebben nyilvánosan megköveznének azokért a bűnökért, amelyeket ők naponta elkövetnek. Ha a magyarországi pártok csak egy kicsit is kiállnak a szlovákiai magyarok jogaiért, szlovák részről azonnali masszív ellentámadásra számíthatnak. Az olyan politikusok, mint Ján Slota, Anna Belousovová, Robert Fico vagy Robert Kaliňák a déli szomszédnál masírozó gárdákkal, magyar sovinizmussal és a romák elleni erőszakos cselédetekkel riogatnak. Kedvenc frázisuk, hogy a Szlovákiában felbukkanó romaellenes megmozdulásokért a magyarok felelősek, hiszen az egyébként galamblelkű szlovák népet a magyarok által exportált fasizmussal próbálják megfertőzni. Nos, ha ez valóban így van, a magyarok elhintette vírus ellen valószínűleg épp az említett politikusok a legkevésbé immunisak. A nemzetiek üdvöskéje, Anna Belousovová, a szlovák parlament elnökeként a múlt héten még a magyarokat ostorozta a romák ellen elkövetett kegyetlenkedések miatt, e héten pedig már itthon cigányozott nyílt színen, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Belousovová, a romák elleni durva kirohanásai mellett, a cigánybűnözési statisztika ismételt bevezetését sürgeti. Egy normális országban már ez is elegendő lenne ahhoz, hogy az illető politikus egy életre leírja magát, Belousovová azonban, a közelgő választások kedvéért rátett még egy lapáttal, azt ígérve, hogy a jövőben a cigánybűnözési statisztika alapján osztanák el az egyes régiók között az állami támogatásokat. A parlament alelnöke azonban nincs egyedül ezzel a véleményével. Tavaly nyáron Robert Kaliňák belügyminiszter is azt állította, hogy létezik cigánybűnözés. Hogy ezt a kifejezést a legtöbb európai országban csak a szélsőjobboldali szervezetek tagjai szajkózzák? A mai kormánypártok vezetőit ez érdekli a legkevésbé. Fél évvel ezelőtt így Robert Fico kormányfő is bátran jelenthette ki, hogy „ha a romák számát és a lakossághoz viszonyított arányukat nézzük, a bűnesetek nagy része az ő leikükön szárad”. Persze, nem jobb a helyzet Magyarországon sem. Eddig ugyan csak a Jobbik indított cigánybűnözés elleni kampányt, felismerve hogy ezzel komoly népszerűségre tehet szert a társadalom egyes rétegeinek a körében, az MSZP és a Fidesz ez ellen azonban csak rendkívül óvatosan szállt szembe, hiszen az említett választókra ők is pályáznak. Amiben ugyanis Szlovákia és Magyarország kísértetiesen hasonlítanak egymásra, az a lakosság hozzállása. Amint azt a Szlovák Tudományos Akadémia minapi felmérése és a magyar közvéleménykutatások is bizonyítják, a magyarok és a szlovákok többsége egyformán utálja a romákat. Az indok többnyire ugyanaz: mert lopnak, gyilkolnak és piszkosak. Hogy a szociológiai felmérések szerint az azonos szociális helyzetű csoportok körében ugyanakkora a bűnözés aránya, vagyis a bűnözésnek nincs etnikai oka? Ez az etnikai előítéletekbe bábozódott többséget nem érdekli. így míg a szlovákok és a magyarok egyaránt rendkívül kényesek arra, ha kollektíván ítélik el őket, a romák kollektív bűnösségét a világ legtermészetesebb dolgának tartják. Amíg ez nem változik, addig nem szabadna csodálkoznunk azon sem, hogy a választók kegyeiért harcoló szűk látókörű politikusok cigánybűnözéssel riogatnak, egy kalap alá vonva a hidegvérű gyilkosokat a becsületesen élő emberekkel, a magukat polgárinak valló pártoknak pedig eszük ágában sincs ez ellen tiltakozni. GLOSSZA Ahol kettő veszekszik... MÓZES SZABOLCS Folyt, köv.-akár ezt is ki lehetne biggyeszteni a Robert Fico kormányfő sajtótájékoztatóinak végére, amelyeket az SDKÚ pártfinanszírozási botrányairól tartott. Az egész, lassan szappanoperává változó történet ugyanakkor nagyon pontos látlelete annak, milyen kormányunk, s főként, milyen ellenzékünkvan. S egyben jelzi, mi lesz a választások előtti kampány egyikvezérmotívuma- persze, csak amagyarkártya és a szociális demagógia után, mellett. A miniszterelnök által előhúzott sok évre visszatekintő pártfinanszírozási botrányt nagyon egyszerű, de egyben hamis is lenne azzal elütni, hogy ez egy régi ügy, melyet ráadásul egy hitelét vesztett- avagy azzal sosem rendelkező - politikus böffentett vissza. Sokkal fájóbb viszont az a tény, hogy amit Fico állít, az alapjaiban igaz - az ő általa sugallt következtetések már talán kevésbé -, egy transzparens módon működő pártnak nem lehetnek ilyen elszámolatlan ügyei (ügyei igen, de azt komoly személyi kon- zekvenciáknakkell követnie). Mikuláš Dzurinda röhejessé válik, ha arra próbálja kibeszélni magát, hogy a gyanús ügylet dokumentumai már elvesztek, vagy hogy nem ő intézte pártja pénzügyeit. Mint pártelnök az ügy politikai felelősségét ugyanúgy ő viselte, mint ahogy Robert Kaliňák belügyminiszter viseli az összes belügyi affér- Hedvigtől a repülőtéri rendőrbombáig-politikai felelősségét. Az a kifogás sem helytálló, hogy az SDKÚ márkétválasztáson is megfizetett - úgymond politikailag-ezért a vétségért. Ilyen alapon Vladimír Mečiar is felmentést kérhet korábbi bűneiért - emberrablásért, privatizációért, politikai visszaélésekért stb. -, mondva, pártja 1998-ban és 2002-ben már kiváltotta ezekért a politikai búcsúcédulát. Atörténet várhatóan folytatódni fog, annál inkább, mivel Dzurindáék a feltehetően nagyon kínos elszámolás helyett továbbra is homokba dugják fejüket. A választó pedigjogosan teheti fel a kérdést: milyen alapon kritizálja valaki gyanús ügyletek, „garázscégeken” keresztül mosott pénzek miatt a kormányfőt, ha maga sem tud elszámolni egy korábbi, hasonlójellegű ügy kapcsán. A vita nyertese így az lehet, akinek még nem volt ideje besározódnia. Például a Richard Sulik vezette SaS, mely a hét elején közölt MVK-fel- mérés szerint közel 10 százalékos népszerűségnek örvend. Sulíkék támogatottsága (jelenlegmég) feltehetően nem éri el ezt az arányt, de az új párt előretörését nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni: a tavaly nyári európai par- lamenti választásokon csak három tized százalékkal maradt el az 5 százalékos határtól. Pár hónapja alapított pártként, egy, főként csak a legkitartóbb szavazókat megmozgató választáson. Apárt a felmérések szerint főként a kiábrándult SDKÚ-s és smeres választókból verbuválja szimpatizánsait, akikből a folytatódó F ico-Dzurinda csörte következtében még több lehet. Ráadásul Sulíkékat - új párt lévén - nem is lehet olyan horderejű ügyekmiatt kritizálni - s főként nem hiteltele- níteni -, mint a több éves kormányzati és egyben lenyúlási hagyományokkal rendelkező formációkat. Emellett sem Dzurin- dának, sem Ficónak nem érdeke az SaS támadása: a jobboldali pártok szoros együttműködését preferáló SDKU-elnök ezzel a saját fennhangon hirdetett vízióját hazudtolná meg, Fico pedig azért nem támadhat, mert ezzel Sulíkékat még beljebb emelné á közbeszédbe, közvetve elismerve őket reális ellenfélnek. Az új párt elnöke így „hátradőlhet”, s valószínűleg alig váija az újabb Smer-SDKÚ kölcsönös lejáratási kampányt. Időközönként csak azt kell mosolyogva közölnie a kiábrándult választókkal: „helló, amúgy rám is lehetszavazni”. Ha valaki, Sulik ezzel a kölcsönös mocskolódással mindenképpen csak nyerhet. TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Veresegyház első emberét 120 milliós hűtlen kezeléssel gyanú- sítjaarendőrség. Az ügyészség még nem döntött -írta a Népszabadság. Az írás szerint az ügyészség tavaly visszadobta az ügyet, de a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság másodjára is vádemelési javaslattal élt a függetlenként megválasztott Pásztor Béla ellen, aki 1965-től áll a település élén. A most befejezéséhez közeledő büntetőügy előzménye egy ingatlaneladás, amelyet Pásztor - állítólag a képviselő-testület felhatalmazása nélkül - 1996 nyarán kötött az S+G Ingatlanbefektetési és Forgalmazó Kft.-vel. A szerződésben az önkormányzat vállalta kötbér kikötésével a villamosenergia-, az ivóvíz-, a csatorna- és a gázhálózat kialakítását, amelyek nem készültek el. Az S+G jogutódja, a Somody Kft. 2003 őszén bírósághoz fordult az 1996-os szerződéskötés óta eltelt 2670 nap után járó 267 millió forint kötbérért. A képviselő-testület erről 2005 szeptemberében szerzett tudomást, amikor Somody Imre és a település közös Misszió Egészség- ügyi Központ Kht-jából a vállalkozó ki kívánt szállni. A polgármester ekkor beszélt először a testület előtt a kötbérperről, hangsúlyozva, hogy igen előnyös megoldást találtak. Somody ugyanis hajlandó volt lemondani a csaknem kétszázmilliós üzletrészről és a 267 milliós kötbér jelentős részéről, ha a papíron szereplő 105 milliója mellé kap még 122 milliót. A pénzt a perben kötött megegyezés alapján fizette ki az önkormányzat, így 30 millió forint áfát takarítva meg. A polgármester szerint ezzel a település járt jól, mert egymilliárdos vagyonhoz jutott. Ám több helyi képviselő hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2007 decemberében- feljelentést tett. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság elévülésre hivatkozva a nyomozás elrendelését elutasította, de a megyei főügyészség az eljárás lefolytatására adottutasítást. (mti)
