Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-28 / 22. szám, csütörtök
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 28. www.ujszo.com Francia mesterművek a Puskin Múzeumból Degas-tól Picassóig A Múzeumi Szalon vendége volt Gombos Ilona színművész, a kassai Thália Színház egyik alapító tagja Eszébe jutnak szereptöredékei Miklósi Péter és Combos Ilona (Zsemlye Mária felvétele) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Budapest. Tegnap mutatta be a budapesti Szépművészeti Múzeum új, Degas-tól Picassóig - Francia mesterművek a moszkvai Puskin Múzeumból című kiállítását a sajtó képviselőinek Baán László, a múzeum főigazgatója, Tatyana Potapova, a Puskin Múzeum gyűjteményvezetője, valamint Tóth Ferenc, a kiállítás budapesti rendezője. A ma nyíló tárlaton kiállított ötvenöt mű a francia festészet 19. század közepétől 20. század elejéig tartó időszakáról ad áttekintést. Az április végéig látható kiállításon az impresszionizmus, a 19. század utolsó évtizedének szimbolizmusa, a fauve-ok és a kubisták által fémjelzett első avantgárd mozgalmak fontosabb műveivel találkozhatnak a látogatók, akik többek között Courbet, Corot, Degas, Manet, Monet, Renoir, Gauguin, Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Cézanne, Matisse és Picasso remekműveinek segítségével kaphatnak képet a korszakról. A moszkvai Puskin Múzeum páratlanul gazdag gyűjteményéből válogatott alkotások április végéig tekinthetők meg a Szépművészeti kiállításán, (tb) Gombos Ilona színművész volt a vendége legutóbb a Múzeumi Szalonnak, A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma beszélgetősorozatának, amelyben a hazai kulturális és közélet jeles személyiségeit faggatja életükről, pályájukról Miklósi Péter publicista. MISLAY EDIT Gombos Ilona egyik alapító tagja volt a kassai Thália Színháznak, amely tavaly ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját. Az alapító tagok zömével az elmúlt év végén Kassán beszélgetett Miklósi Péter, ám mivel Gombos Ilona - aki évtizedeken keresztül volt a Thália Színház oszlopos tagja - egy ideje Pozsonyban él, a „tháliás” Múzeumi Szalon utolsó felvonása a pozsonyi Brámer-kúriában zajlott, a magyar kultúra napján. Nyitányként a közönség Pozsonyban is láthatta A kassai magyar színjátszás múltja és jelene című dokumentumfilmet, amelyet T. Nagy Imre rendezett. Gombos Ilona felidézte a 40 évvel ezelőtti kassai társulatalapítás körülményeit, és arra is megpróbált választ adni, mi ösztönözte annak idején arra, hogy a komáromi színház foglalkoztatott, sikeres színésznőjeként a férjével - s egyben színészkollégájával - Lengyel Ferenccel a bizonytalan jövőt választva kövesse Kassára Beke Sándor rendezőt. Mint elmesélte, azokban az években a friss rendező diplomás Beke olyan szellemiséget és színházlátást vitt Komáromba, ami megmozgatta az akkori „langyos állóvizet”. Gombos Ilona főként az általa rendezett Háy-darabra, az Isten, császár, paraszt című előadásra emlékezik vissza szívesen. S amikor a rendező felvetette a kassai társulat alapításának tervét, a színészek közül jó néhányan, akiket inspirált és felvillanyozott színházi és rendezői munkamódszere, úgy döntöttek, követik Beke Sándort Kassára. Gombos Ilona szavait hallgatva önkéntelenül felmerül az emberben, mennyi lelkesedés és elszántság lehetett abban a csapatban, amely 1969-ben Kassára indult. És mennyi bizalommal kellett lenniük Beke Sándor iránt, hiszen, mint a színművész felidézte: azon a napon, amikor Kassára indultak, reggel még éppen kalácsot sütött a gyerekeinek, amikor be- viharzott hozzájuk Beke Sándor, és közölte, csomagoljanak, mert 11 órakor (délelőtt!) indul a busz, amely Kassára költözteti őket. Ők pedig 11-re be is csomagoltak. ,Annyira bíztunk egymásban, annyira hittünk a dologban, és olyan összetartás volt köztünk, hogy meg sem fordult a fejünkben, balul üthet ki a vállalkozásunk” - mondta a 40 évvel ezelőtti események margójára. Felidéződ- tek a Tháliában töltött évtizedek emlékezetes fejezetei is, s arról is mesélt, hogyan született meg Kocsis István Árva Bethlen Kata monodrámájának kassai változata, amelyben azt is megadatott kipróbálnia, egyedül állva a színpadon le tudja-e kötni a közönség figyelmét. (Gombos Ilona Árva Bethlen Katája mintegy húsz előadást ért meg, s a kassai Thália Színház emlékezetes darabjai közé tartozott.) „Az első tíz-tizenöt év olyan volt, amilyennek képzeltük” - summázta a Tháliában töltött éveket. Úgy véli, később a színháznak nem igazán használt, hogy nem volt állandó rendezője, s vendégként szinte minden darabot más állított színpadra. A Losonc melletti Pálfalváról sok-sok évvel ezelőtt elindult hajdani fiatal lány még nem sokat sejtett a pályáról, az, hogy a színészet hivatás, szolgálat és mesterség egyszerre, később tudatosult benne. „Még mindig eszembe jutnak szereptöredékek” - árulta el Gombos Ilona. Hiányzik neki a színpad, vallotta be, de annyira nem, hogy szerepet kérjen. „Ha másnak nem jutok eszébe, én nem kérek szerepet” - tette hozzá. Talán már nincs messze az idő, amikor rátalálnak egy neki való szereppel, amivel vissza tudják csábítani a színpadra... Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Tatyana Potapova, a Puskin Múzeum gyűjteményvezetője (Somogyi Tibor felvétele) Vadja meg (Báiint-napra! ß Vasárnap segítségévei mondják^ei kedvesüknek mit érezneffiránta. fl.kjk,szeretnékjneg[epni szívüf váíasztottját, írjanak, neki szerekmes [eveket. Teßruär 10-tőC valamennyit közii 11 a Vasárnap, a CegszeSSek, íróit ^jfl| szereCmescsomaggafajándékozza meg. (Beküldési határidő: fe6ruár 3. ß borítékra írjákjá: ß He Vaientinod. ß ievéívégén tüntessékjéipárjuf^nevét is! [Mert kjmondatianuinem 6iztos, hogy a másika tudja, mit jeient számunkra. VASARNAP Lazaretská 12, 81108 (Bratislava A brit világzenei lap A legjobb együttes kategóriában jelölte díjra a Söndörgőt Hatalmas, csendes sikerek PUHA JÓZSEF Bizonyára sokan emlékeznek még az egy időben a magyar zeneipar mindenhatójának számító, megboldogult Erdős Péter nyolcvanas évekbeli kijelentésére, hogy rövidesen magyar világsztárja is lesz a könnyűzenének. Hitt benne, ahogyan mások is. Manapság mosolygunk ezen, de abban az időben ennek tényleg volt reális esélye! Már csak azért sem kellene mosolyognunk, mert Erdős jóslata szegről-végről beigazolódott, vannak a magyar zenének világsztárjai, bár ő mást képzelt a reflektor- fénybe. Ki kell lépni a hagyományosnak vélt könnyűzene kereteiből, és elindulni a rétegzenei stílusok, főleg a dzsessz és a népzene irányába. Ott van például a Sön- dörgő. A harmadik nagylemezéről világszerte dicshimnuszokat zeng a szakma. Az 1995 óta működő zenekart az Eredics család négy tagja: Áron, Benjamin, Dávid és Salamon, valamint Búzás Attila alkotja. A fiatalok az archaikus népzene bemutatására törekszenek a délszláv népzenei hagyományok saját és népzenekutatók gyűjtéseinek tanulmányozásával. A harmadik albumukon a macedón cigányzene világhírű szaxofonosa, klarinétosa, Ferus Mustafov - King Ferus, ahogy magát szerényen elnevezte - működik közre, a hanganyag koncertfelvétel. A Söndörgő Mustafowal Magyarországon kívül (a Sziget Fesztiválon is játszottak) már Bécsben és Londonban is zenélt. A legrangosabb világzenei szaklap, a brit Songlines elismerő kritikát közölt a nagylemezről. „Egy olyan magyar együttes CD-je ez, amelyről még sosem hallottam. A Söndörgő egy szerb-horvát zenét játszó tamburazenekar Szentendréről, amely Budapesttől északra található. Él ott egy délszláv közösség. Ez a harmadik kiadványuk, Ferus Mustafowal készült. Kimozdultak fő irányzatuk, a tamburazenei stílusból. A tizenegy dal finom zenei választékot kínál a lassú és szeszélyestől a vad és frenetikusig, nagyszerű harmonika- és tarabukajátékkal” - írta a magazin munkatársa. A világzene másik meghatározó lapja, a szintén brit fROOTS is elismerő kritikát közölt a hanghordozóról. „Ferus Mustafov új kiadványon hallható, ami ritkaság, szóval ez az album eleve értékes csemegének számít. Azért is különleges, mert Ferus nem saját együttesével, hanem egy fiatal szentendrei tamburazenekarral játszik vendégként. Az együttes rugalmas, alkalmazkodó tamburás kíséretet ad, amely felett Ferus szólói nem hivalkodóak, biztosítva az egyensúlyt a dinamikusság és a visszafogottság között mind a tizenegy szerzeményben” - olvasható a másik bemutatóban. Még az elismerő CD-ajánlók ellenére sem gondolt senki arra, hogy a Songlines jelöli a Söndörgőt a világzene legfontosabb elismeréseként számon tartott Songlines Music Awardsra - A legjobb együttes kategóriában no- minálta díjra. Négy kategória van - A legjobb előadó, A legjobb együttes, A kultúrák közötti együttműködés, Új felfedezett -, az első körben, január 31-ig a közönség szavazhat a kedvenceire a magazin honlapján. Az elismerő CD-bemutatók után rangos világzenei díjra kapott jelölést a Söndörgő (Képarchívum)
