Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-28 / 22. szám, csütörtök

8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 28. www.ujszo.com Francia mesterművek a Puskin Múzeumból Degas-tól Picassóig A Múzeumi Szalon vendége volt Gombos Ilona színművész, a kassai Thália Színház egyik alapító tagja Eszébe jutnak szereptöredékei Miklósi Péter és Combos Ilona (Zsemlye Mária felvétele) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Budapest. Tegnap mutatta be a budapesti Szépművészeti Múze­um új, Degas-tól Picassóig - Fran­cia mesterművek a moszkvai Pus­kin Múzeumból című kiállítását a sajtó képviselőinek Baán László, a múzeum főigazgatója, Tatyana Potapova, a Puskin Múzeum gyűj­teményvezetője, valamint Tóth Ferenc, a kiállítás budapesti ren­dezője. A ma nyíló tárlaton kiállí­tott ötvenöt mű a francia festészet 19. század közepétől 20. század elejéig tartó időszakáról ad átte­kintést. Az április végéig látható kiállításon az impresszionizmus, a 19. század utolsó évtizedének szimbolizmusa, a fauve-ok és a kubisták által fémjelzett első avantgárd mozgalmak fontosabb műveivel találkozhatnak a látoga­tók, akik többek között Courbet, Corot, Degas, Manet, Monet, Re­noir, Gauguin, Van Gogh, Tou­louse-Lautrec, Cézanne, Matisse és Picasso remekműveinek segít­ségével kaphatnak képet a kor­szakról. A moszkvai Puskin Mú­zeum páratlanul gazdag gyűjte­ményéből válogatott alkotások április végéig tekinthetők meg a Szépművészeti kiállításán, (tb) Gombos Ilona színművész volt a vendége legutóbb a Múzeumi Szalonnak, A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma beszélgetősoro­zatának, amelyben a hazai kulturális és közélet jeles személyiségeit faggatja életükről, pályájukról Mik­lósi Péter publicista. MISLAY EDIT Gombos Ilona egyik alapító tag­ja volt a kassai Thália Színháznak, amely tavaly ünnepelte fennállá­sának 40. évfordulóját. Az alapító tagok zömével az elmúlt év végén Kassán beszélgetett Miklósi Péter, ám mivel Gombos Ilona - aki évti­zedeken keresztül volt a Thália Színház oszlopos tagja - egy ideje Pozsonyban él, a „tháliás” Múze­umi Szalon utolsó felvonása a po­zsonyi Brámer-kúriában zajlott, a magyar kultúra napján. Nyitány­ként a közönség Pozsonyban is láthatta A kassai magyar színját­szás múltja és jelene című doku­mentumfilmet, amelyet T. Nagy Imre rendezett. Gombos Ilona felidézte a 40 év­vel ezelőtti kassai társulatalapítás körülményeit, és arra is megpró­bált választ adni, mi ösztönözte annak idején arra, hogy a komá­romi színház foglalkoztatott, sike­res színésznőjeként a férjével - s egyben színészkollégájával - Len­gyel Ferenccel a bizonytalan jövőt választva kövesse Kassára Beke Sándor rendezőt. Mint elmesélte, azokban az években a friss rende­ző diplomás Beke olyan szellemi­séget és színházlátást vitt Komá­romba, ami megmozgatta az ak­kori „langyos állóvizet”. Gombos Ilona főként az általa rendezett Háy-darabra, az Isten, császár, paraszt című előadásra emlékezik vissza szívesen. S amikor a rende­ző felvetette a kassai társulat ala­pításának tervét, a színészek kö­zül jó néhányan, akiket inspirált és felvillanyozott színházi és ren­dezői munkamódszere, úgy dön­töttek, követik Beke Sándort Kas­sára. Gombos Ilona szavait hall­gatva önkéntelenül felmerül az emberben, mennyi lelkesedés és elszántság lehetett abban a csa­patban, amely 1969-ben Kassára indult. És mennyi bizalommal kel­lett lenniük Beke Sándor iránt, hi­szen, mint a színművész felidézte: azon a napon, amikor Kassára in­dultak, reggel még éppen kalácsot sütött a gyerekeinek, amikor be- viharzott hozzájuk Beke Sándor, és közölte, csomagoljanak, mert 11 órakor (délelőtt!) indul a busz, amely Kassára költözteti őket. Ők pedig 11-re be is csomagoltak. ,Annyira bíztunk egymásban, annyira hittünk a dologban, és olyan összetartás volt köztünk, hogy meg sem fordult a fejünk­ben, balul üthet ki a vállalkozá­sunk” - mondta a 40 évvel ezelőtti események margójára. Felidéződ- tek a Tháliában töltött évtizedek emlékezetes fejezetei is, s arról is mesélt, hogyan született meg Ko­csis István Árva Bethlen Kata mo­nodrámájának kassai változata, amelyben azt is megadatott ki­próbálnia, egyedül állva a szín­padon le tudja-e kötni a közönség figyelmét. (Gombos Ilona Árva Bethlen Katája mintegy húsz elő­adást ért meg, s a kassai Thália Színház emlékezetes darabjai közé tartozott.) „Az első tíz-ti­zenöt év olyan volt, amilyennek képzeltük” - summázta a Tháliá­ban töltött éveket. Úgy véli, ké­sőbb a színháznak nem igazán használt, hogy nem volt állandó rendezője, s vendégként szinte minden darabot más állított színpadra. A Losonc melletti Pálfalváról sok-sok évvel ezelőtt elindult haj­dani fiatal lány még nem sokat sej­tett a pályáról, az, hogy a színészet hivatás, szolgálat és mesterség egyszerre, később tudatosult ben­ne. „Még mindig eszembe jutnak szereptöredékek” - árulta el Gombos Ilona. Hiányzik neki a színpad, vallotta be, de annyira nem, hogy szerepet kérjen. „Ha másnak nem jutok eszébe, én nem kérek szerepet” - tette hozzá. Ta­lán már nincs messze az idő, ami­kor rátalálnak egy neki való sze­reppel, amivel vissza tudják csábí­tani a színpadra... Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Tatyana Pota­pova, a Puskin Múzeum gyűjteményvezetője (Somogyi Tibor felvétele) Vadja meg (Báiint-napra! ß Vasárnap segítségévei mondják^ei kedvesüknek mit érezneffiránta. fl.kjk,szeretnékjneg[epni szívüf váíasztottját, írjanak, neki szerekmes [eveket. Teßruär 10-tőC valamennyit közii 11 a Vasárnap, a CegszeSSek, íróit ^jfl| szereCmescsomaggafajándékozza meg. (Beküldési határidő: fe6ruár 3. ß borítékra írjákjá: ß He Vaientinod. ß ievéívégén tüntessékjéipárjuf^nevét is! [Mert kjmondatianuinem 6iztos, hogy a másika tudja, mit jeient számunkra. VASARNAP Lazaretská 12, 81108 (Bratislava A brit világzenei lap A legjobb együttes kategóriában jelölte díjra a Söndörgőt Hatalmas, csendes sikerek PUHA JÓZSEF Bizonyára sokan emlékeznek még az egy időben a magyar zene­ipar mindenhatójának számító, megboldogult Erdős Péter nyolc­vanas évekbeli kijelentésére, hogy rövidesen magyar világsztárja is lesz a könnyűzenének. Hitt ben­ne, ahogyan mások is. Manapság mosolygunk ezen, de abban az időben ennek tényleg volt reális esélye! Már csak azért sem kellene mo­solyognunk, mert Erdős jóslata szegről-végről beigazolódott, van­nak a magyar zenének világsztár­jai, bár ő mást képzelt a reflektor- fénybe. Ki kell lépni a hagyomá­nyosnak vélt könnyűzene keretei­ből, és elindulni a rétegzenei stílu­sok, főleg a dzsessz és a népzene irányába. Ott van például a Sön- dörgő. A harmadik nagylemezéről világszerte dicshimnuszokat zeng a szakma. Az 1995 óta működő zenekart az Eredics család négy tagja: Áron, Benjamin, Dávid és Sala­mon, valamint Búzás Attila alkot­ja. A fiatalok az archaikus népze­ne bemutatására törekszenek a délszláv népzenei hagyományok saját és népzenekutatók gyűjté­seinek tanulmányozásával. A harmadik albumukon a macedón cigányzene világhírű szaxofono­sa, klarinétosa, Ferus Mustafov - King Ferus, ahogy magát szeré­nyen elnevezte - működik közre, a hanganyag koncertfelvétel. A Söndörgő Mustafowal Magyaror­szágon kívül (a Sziget Fesztiválon is játszottak) már Bécsben és Lon­donban is zenélt. A legrangosabb világzenei szaklap, a brit Songlines elismerő kritikát közölt a nagylemezről. „Egy olyan magyar együttes CD-je ez, amelyről még sosem hallot­tam. A Söndörgő egy szerb-horvát zenét játszó tamburazenekar Szentendréről, amely Budapest­től északra található. Él ott egy délszláv közösség. Ez a harmadik kiadványuk, Ferus Mustafowal készült. Kimozdultak fő irányza­tuk, a tamburazenei stílusból. A tizenegy dal finom zenei válasz­tékot kínál a lassú és szeszélyestől a vad és frenetikusig, nagyszerű harmonika- és tarabukajátékkal” - írta a magazin munkatársa. A vi­lágzene másik meghatározó lapja, a szintén brit fROOTS is elismerő kritikát közölt a hanghordozóról. „Ferus Mustafov új kiadványon hallható, ami ritkaság, szóval ez az album eleve értékes csemegé­nek számít. Azért is különleges, mert Ferus nem saját együttesé­vel, hanem egy fiatal szentendrei tamburazenekarral játszik ven­dégként. Az együttes rugalmas, alkalmazkodó tamburás kíséretet ad, amely felett Ferus szólói nem hivalkodóak, biztosítva az egyen­súlyt a dinamikusság és a vissza­fogottság között mind a tizenegy szerzeményben” - olvasható a másik bemutatóban. Még az elismerő CD-ajánlók el­lenére sem gondolt senki arra, hogy a Songlines jelöli a Söndör­gőt a világzene legfontosabb el­ismeréseként számon tartott Songlines Music Awardsra - A leg­jobb együttes kategóriában no- minálta díjra. Négy kategória van - A legjobb előadó, A legjobb együttes, A kultúrák közötti együttműködés, Új felfedezett -, az első körben, január 31-ig a kö­zönség szavazhat a kedvenceire a magazin honlapján. Az elismerő CD-bemutatók után rangos világzenei díjra kapott jelölést a Söndörgő (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents