Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-27 / 21. szám, szerda
2010. január 27., szerda 14. évfolyam, 3. szám A csökkenő hirdetési bevételek miatt a Times egyszer már bevezette a fizetős modellt, de a próbálkozás megbukott, így két év múlva újra ingyenes lett a nyt.com A New York Times véget vethet az ingyensajtónak ,0 TímesPeople Pl TimesPeople recommend« Atter 34 Years, a Platnspoken Justice Gets Louder Gel Started t J ; Recommend ■ Homepage Todays Paper Video Most Popular Times Topics Most Recent Sun W/ Life Financial* Gat to know ut > Nc\u Jtork Suncs Tuesday, January 2.6, 2010 Last Update 539 am et Try Times Reader 2.0 Login Register Now Over 20 million customers worldwide have put their trust in Sun Ufe Financial. Switch to the Global Edition for an international perspective on news, business, sports and more. Try Times Reader 2, Ô I Personate« Your Weather WORLD j u.s. I politics j N.Y./REGION j BUSINESS I TECHNOLOGY ä SPORTS j SCIENCE Í HEALTH j OPINION {arts j Books j Movies j M usic j Television j Theater j STYLE Dining & Wine fashion & Style Ho« & Garden WeMmmt CaMmons TRAVEL Bbgs Cartoons / Humor Classifieds Obama Seeks Freeze on Many Domestic Programs B f JACKIE CAUSES President Obama will call for a three-year freeze in spending on many domestic programs, in a move meant to signal seriousness about cutting the budget deficit & Post a Cowmen! I Head (221) In Dijptal Combat, U.S, Finds No Easy Deterrent Si JOHN MARKOST, OAVIO E- SAHOm an4 THOM SHANKEft The U.S, is developing a strategy to deal with cyberspace attacks, a task complicated by the problem of identifying the enemy.- previous Articles In (he Series » ^ Post a Comment ( Read (8) U.S. Envoy’s Cables Show Concerns on Afghan War Plans By Ease SCHMITT ___________ OPINION » Editorial: Don’t Give Up Democrats should take another look at what really happened in Massachusetts and summon the nerve to still enact comprehensive health care reform. Jfíf far TM Hm Y«4t Tfess Girls’ Rescue From Haiti Expands Family : % SUSAN SAULtiY : . Two girls were among 53 children rescued from a group home after immigration requirements were eased. Above, the adoptive mother Kristin Heaton with Dieunette, a. Fighting Starvation, Haitians Share Portions By DAMIEN CAVE In the pulverized capital, new rules of hunger etiquette are emerging: no matter what is found, It must be shared. • A Factory Sputters Back Jo Life \ Agreement on Effort to Rebuild ■ How to Help j Donation Tips j Muibmedsa on the Haiti Earthquake » Fallout Is Wide in Failed Deal for Stuyvesant Town Ey CHARLES V. 8M3U mű CHRISTINE HAUGHMEf The partners Tishman Speyer and BlackRock have left • Herbert: Credibility Gap for Obama I V Comments • Brooks: Populist Addiction • Cohen: A Woman Burns ■ Hatch/Schumer: Payroll-Tax Jobs Plan • Fish: Column Response »2 SCIENCE TIMES » Corporate Backing for Research? Get Over It Havre we gone too farín worrying about conflicts of interest?- 4* Post a Cotreieftf HEALTH » Recess, Then Lunch A simple scheduling switch may improve childrens eating habits and behavior in school. srouoveR vos mm markets » ai m er Btitain I Germany I PWhk» FT SE100 DAX CAC4Ô 5,229.91 5.604.91 3,756.84 ~3P 4G: ~%&.m I “2S.01-0.58% -0.47%! -om% Oat® ffe&tywd- *t -teat If mmxm GET QUOTES My Portfolios * ;Stack, rts FwhM goj •ISKL Mayo Clinic Diot Dieť»*: SOliOVtB 4 foa MOOT Amikor a Times újra bevezeti a fizetős modellt, több lehetőség közül is választhat. A legegyszerűbb a „fizetős fal" lyen cikkhez nem fémek hozzá, egyből regisztrálniuk és fizetniük kell a cikkekért. (paywall) felhúzása, ami azt jelenti, hogy a szájtra látogatók semmiA New York Times jövőre ingyenesről ismét fizetősre vált, és hírszájtok ezrei állnak készenlétben, hogy kövessék példáját. Lehet, hogy vége a hirdetésalapú modellnek? FELDOLGOZÁS Jövő januártól pénzt kér a ne- ten megjelenő cikkeinek többségéért a világ legnevesebb napilapja, a New York Times, és ezzel olyan lavinát indíthat el, amely a hirdetésalapú média- modell végét jelentheti, legalábbis az USA-ban - írja az Index hírportál. A lap döntését az elképesztő mértékben csökkenő hirdetési bevételek indokolják: a Times tavalyi negyedik negyedéves hirdetési bevételei összesen 25%-kal csökkentek 2008 azonos időszakához képest. A zuhanás mértéke lassult ugyan - 2009 elején a nyomtatott lap hirdetési bevételei 33%-kal, az online verzióé 9%-kal csökkentek - , és az utolsó negyedévben az online bevételek 10%-kal újra nőttek, de a bevételekből egyre nehezebben lehet finanszírozni a 350 főállású újságírót, ezen kívül a csaknem ezerfős hírszerkesztő csapatot és a számtalan külsőst foglalkoztató lap kiadását. Az éppen 100 munkatársát kirúgó Times webszájtja havi 20 millió egyedi látogatójával a legnépszerűbb amerikai újság által fenntartott szájt, az anyacég mégis 800 millió dolláros adóssággal küzd, amit úgy sikerült egymilliárd alá tornásznia, hogy tavaly 225 millió dollárért eladta manhattani főhadiszállásának egy részét. A lapot kiadó New York Times Company sajtóportfóliójának jelentős része viszont teljesen elértéktelenedett. Nem is olyan régen, 1993-ban például a cég 1,1 milliárd dollárt fizetett a Boston Globe-ért, és bár szívesen megszabadulna tőle, a legjobb ajánlat, amit kapott, 35 millió dollárról szólt, így a Globe egyelőre marad a vállalatnál, amely további több tucat egyéb lapot és webszájtot tart fenn az Egyesült Államokban. Egyszer már belebukott A netezés elterjedésével párhuzamosan csökkenő nyomtatott hirdetési bevételek miatt a Times egyszer már bevezette a fizetős modellt, de a 2005-es TimesSelect nevű program (8 dollár havonta, 50 dollár egy évre) gyakorlatilag megbukott, így két év múlva, egyik napról a másikra újra ingyenes lett a nyt.com. Érdekes módon most csak egyvalamiért, a keresztrejtvényrovatért kell fizetni a száj- ton, azért viszont majdnem annyit, mint korábban az egész újságért: a Premium Crosswords havi 7, évi 40 dollárba kerül. Amikor a Times újra bevezeti a fizetős modellt, több lehetőség közül is választhat. A legegyszerűbb a „fizetős fal” (paywall) felhúzása, ami azt jelenti, hogy a szájtra látogatók semmilyen cikkhez nem férnek hozzá, egyből regisztrálniuk és fizetniük kell a cikkekért. A másik lehetőség - ez az, amit a hírek szerint a Times választ - a méréses módszer, illetve annak valamelyik alváltozata. Ebben az esetben az olvasó bizonyos számú cikkhez ingyen fér hozzá, de ha elhasználja az előre meghatározott kvótát, már fizetnie kell a tartalomért. Szóba kerülhet még az amerikai közszolgálati rádiónál, az NPR-nál működő tagsági támogatásos, nonprofit modell, de ezt a Times elvetette, és valószínűleg más, a fizetősség bevezetést fontolgató lapok sem alkalmazzák majd. Van, ahol működik Bár a nyomtatott sajtótermékek által üzemeltetett szájtok túlnyomó többsége hirdetésalapú, léteznek kivételek is. A brit Financial Times mostani rendszere a betévedő látogatóknak havonta egyetlen cikket enged ingyen elolvasni, az ingyen bejelentkezőknek havonta tízet, és ezzel gyakorlatilag az erős, magasra húzott paywall modelljét valósítja meg. Az alapelőfizetés heti 3,6 euróba kerül; a prémium csomag, amivel mobiltelefonos hírolvasó, jogi adatbázis és egyéb szolgáltatások járnak, heti 7 euró. Az ft.com legnagyobb vetélytársa, a Wall Street Journal, amelyet a Dow Jonesszal együtt 2007 májusában vásárolt fel Rupert Murdoch ausztrál médiamogul, ingyen adja a közérdeklődésre számot tartó fontosabb híreket, de a szakcikkekért fizetni kell. Az előfizetés jóval olcsóbb, mint az ft.com-on, heti 2, illetve évi 104 dollárba kerül; a másik csomag ára, amiben benne van a nyomtatott újság is, az előfizető lakóhelyétől függ. Az, hogy a gazdasági lapok megengedhetik maguknak az előfizetéses modellt, vagyis hogy lemondanak a reklámbevételekről, elsősorban a niche piacnak és az ott jelenlévő fizetőképes keresletnek köszönhető. A wsj.com-ra előfizetők több mint fele topmenedzser, átlagkeresetük 200 ezer dollár, átlagvagyonuk 2 millió dollár körül van. Átlagéletkoruk 55 év, égető szükségük van az információra, és az az évi száz dollár nem vágja őket a földhöz. Ráadásul ha a médiapiacon az agresszív expanziós stratégiát követő, és a fizetős modellt lépten- nyomon propagáló Murdochnak sikerülne bekebeleznie a Financial Timest, olyan monopóliumra tenne szert, amelyre már tetszőleges fizetős modellt alapozhatna. (A Wall Street Journal szívesen megvenné a FT-t, ha eladó lenne, de a tulajdonos Pearsonnak egyelőre esze ágában sincs megválni a laptól.) Tavaly decemberben a fizetős modell mellett döntött egy másik amerikai nagyágyú, a Variety magazin is, amelynek a Timeshoz hasonlóan korábban volt már előfizetéses korszaka. A 2006-ban bevezetett ingyenesség hatására a variety.com olvasótábora 2,5 milliósra nőtt, de mivel a reklámbevételek elmaradtak a várakozásoktól, 2010-től újra fizetni kell a hozzáférésért. Néhány hónapos átmeneti időszak után (5 cikk ingyen) paywall mögé bújik a variety.com, és évi 248 dollárt kér a cikkekért, igaz, az összeg tartalmazza a nyomtatott változatra való előfizetést is. Az európai sajtótermékek között is akad olyan, amely nemrég váltott fizetősre: tavaly novemberben a brit Johnston Press egyszerre hat lapjának online kiadásán húzott fel paywallt, igaz, egyelőre csak kísérleti jelleggel. A tömörülés a megoldás? De mi a helyzet a Timesnál vagy a Wall Street Journalnál kisebb olvasottságú, nem niche tartalmat közlő lapokkal, illetve azokkal, amelyek cikkeire kisebb a fizetőképes kereslet? Ezek a kiadványok csak összefogással kérhetnek pénzt a tartalomért, hiszen amíg létezik ingyenes, hirdetésalapú konkurencia, a felhasználók valószínűleg ahhoz húznak majd. Az együttműködésben látja a megoldást Steve Brill, aki a jogi esetekkel foglalkozó CourtTV, az American Lawyer magazin és a Brill's Content médiakritikai lap megalapítása (majd megszüntetése) után most az online újságírást szeretné kihúzni a bajból. Brill tavaly létrehozta a Journalism Online nevű szervezetet, amelynek az a célja, hogy az online sajtót csordaként terelje a hirdetésalapútól a fizetős modell felé. Brill azt állítja, hogy eddig 1300 kiadót gyűjtött a szervezetbe, és hogy partnereinek mindegyike szándéknyilatkozatban tett hitet a fizetős tartalom mellett. A Journalism Online által kidolgozott modell nem a paywal- lon, hanem a méréses szisztémán alapul. Az együttműködő kiadók alaphelyzetben 10-15 cikkhez ingyen hozzáférést nyújtanak a felhasználóknak, és csak ezután zárják el a csapot. Brill szerint ennek a rendszernek az az előnye, hogy az alkalmi látogatók megkapják, amit akarnak, a tőlük származó találatok révén a kiadvány továbbra is részesül a hirdetési bevételekből, a rendszer ugyanakkor segít azonosítani azokat az olvasókat, akik hajlandóak fizetni a fennmaradó tartalomért. „Ha a mérőt 15 cikkre állítjuk be, ez csak a szájtra látogatók 10-15%-át érinti - nyilatkozta nemrég Brill. - A hirdetési bevételek nem forognak kockán, mert a lap úgysem árusítja ki teljes készletét. Á mérőt pedig fölfelé és lefelé is lehet igazítani.” A Journalism Online egyelőre nem árulja el, melyek azok a szájtok, amelyek csatlakoztak a szervezethez, de az biztos, hogy ha mind az 1300 kiadvány egyszerre mozdul, illetve a több tucat napilapot, magazint, tévécsatornát és webszájtot birtokló Rupert Murdoch is beváltja fenyegetéseit, és a fizetős modell mellett dönt, az in- gyenes-hirdetéses rendszer mellett most még kitartó szájtok is váltásra kényszerülhetnek. Továbbra is kérdés, hogyan reagálnának az olvasók az online tartalom fizetőssé válására. Az Index nem reprezentatív felmérésének eredményei azt mutatják, hogy az olvasók túlnyomó többsége, 78%-a nem fizetne online sajtótermékért, és 16,3%-a is csak akkor, ha az összes szájt fizetős lenne. Elképzelhető, hogy az Amerikában kidolgozott, az ottani keresletre alapozott fizetős modellek a világ más részein, így már Európában sem működnének, mert az ottani olvasók nem akarnák vagy egyszerűen nem tudnák megfizetni az előfizetési díjakat. Felix Salmon, a Reuters egyik blogszerkesztője egyenesen azt tanácsolja a New York Timesnak, hogy ha be is vezeti a fizetős rendszert, az USA-n kívül, akár már Kanadában is adja ingyen a cikkeit. Mint írja, „a jól ismert lapoknak a hosszú távú arculati értéket kell hangsúlyozniuk, és azt, hogy relevánsak maradjanak a potenciális olvasók további generációinak is. Ez ugyanolyan fontos, mint a rövid távú, az előfizetésekből származó bevételek.” (i)
