Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-26 / 20. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 26. www.ujszo.com Nemcsak a milliós segélyekre, hanem minden csepp vízre is szükség van Haitin (SITA/AP-felvétel) Tegnap nemzetközi konferencia kezdődött a karibi ország megmentésére Még ötvenezer áldozat lehet a föld alatt Haitin A negyedik halálos ítélet volt az utolsó Kivégezték Vegyi Alit MTl-HÍREK RÖVIDEN Elismerték Ahmadinezsádot Teherán. Az iráni ellenzék egyik vezetője, MehdiKarubi elismerte az ország elnökének a tavaly júniusban, gyanús körülmények között újjáválasztott Mahmúd Ahmadinezsádot - jelentette be tegnap a politikus fia. Mehdi Karubi továbbra is úgy tartja, hogy a választást tömeges csalás kísérte, de mivel Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatollah érvényesnek ismerte el, úgy véli, hogy ő (Ah- madinezsád) a kormányzat feje, vagyis az elnök - idézte az ellenzéki vezetőt Hoszein Karubi. (MTI) Auschwitzi számvetés Moszkva. Az auschwitzi haláltáborban fennállása alatt legkevesebb négymillió, de valószínűleg jóval több embert - elsősorban zsidókat és cigányokat - öltek meg a nácik, akik hatalmas megsemmisítő gépezetet alakítottak ott ki - derül ki az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat archívumaiból a holokauszt napja alkalmából közzétett adatokból. 1945. január 27-én a táborban felszabadított rabok több mint fele lengyel és magyarvolt. (MTI) . Keveslik az osztrák pártokat Bécs. Az osztrákok 72 százaléka szerint lenne még hely más pártoknak is pártrendszerükben - derült ki egy felmérésből. A lakosság kilenc százaléka szerint lenne igény a palettán a jelenlegi parlamenti pártoktól jobbra elhelyezkedő, szélsőjobboldali pártra - írta a felmérésről beszámolva a Der Standard című lap. Ugyanennyi szavazatot lehetne nyerni a skála bal oldalán is. Tíz százalék szerint lenne terep egy olyan párt számára, amely az egyik meghatározó osztrák párttól, az Osztrák Szociáldemokrata Párttól (SPÖ) balra állna. Ausztriában egyébként mintegy 800 pártot tartanak nyilván. (MTI) Barack Obama, a megosztó Washington. Barack Obama mandátuma első évében minden korábbi elnöknél jobban megosztotta az Egyesült Államokat - derült ki a Gallup felméréséből. Az ellenzéki republikánusok túlnyomó többsége Obama ellen fordult, miközben a demokraták nagyobb része továbbra is támogatja működését. Obama az utóbbi egy évben átlagosan 88 százalékos népszerűséget élvezett a Demokrata Párt hívei körében, míg a republikánusoknak csak 23 százaléka állt mögötte. Ekkora, 65 százalékpontos különbséget a Gallup még soha nem mért. (MTI) Port-au-Prince/Montreal/ Genf/Brüsszel. Még akár 50 ezer holttest lehet a romok alatt Haiti miniszterelnöke szerint. A földrengés megtalált halálos áldozatainak a száma már meghaladja a 150 ezret. MTl-HÍREK Tegnap kezdődött Montrealban a karibi ország megsegítésére rendezett nemzetközi segélykonferencia. Jean-Max Bellerive miniszterelnök vasárnap óta az értekezlet helyszínén van. Elutazása előtt kormánya üdvözölte a különböző országok segélyadományra vonatkozó ígéretét, de hozzátette, hogy szeretnék látni is ezeknek a megvalósulását. A január 12-i földrengés által leginkább sújtott fővárosból és környékéről több mint 235 ezer lakos utazott el vidékre a kormány biztosította közlekedési eszközökön. Ebben a számban nincsenek benne azok, akik saját járművükön utaztak vidékre, és rokonoknál, barátoknál leltek menedékre. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai alapján az 591 port-au- prince-i sátortáborban mintegy 800 ezer embert szállásolnak el, de szükség volna még körülbelül 100 ezer sátorra - közölte tegnap MT1-HÍR Jeruzsálem. Új javaslatokat terjesztett elő a Közel-Keleten George Mitchell amerikai elnöki megbízott, aki a múlt héten járt a térségben, de továbbra sem sikerült rávennie a palesztinokat és az izraelieket a béketárgyalások felújítására. A francia hírügynökség egy meg nem nevezett palesztin forrásból értesült a javaslatokról, amelyek célja a tárgyalásoknak kedvező légkör megteremtése lett volna. Mitchell egyebek között azt kezdeményezte, hogy korlátozzák Genfben az ENSZ humanitárius segítségnyújtást koordináló hivatalának szóvivője. Közben bejelentették, Japán 70 millió dollárra növeli a Haitinek küldendő segélyt, s azt is fontolgatja, hogy rendőröket és katonákat küld a helyszínre az ENSZ békefenntartó missziójának megerősítésére. A japán kormány, amely eddig csak 5 millió dollárra tett ígéretet, tegnap a montreali nemzetközi adományozó értekezleten jelentette be a megnövelt pénzügyi segélyt. Tokió azt is tervezi, hogy részt vesz az ENSZ haiti békefenntartó erejének a tevékenységében, s ehhez 3500 kéksisakost - 1500 rendőrt és 2000 katonát - küld a karibi országba. Cselekvőén, gyorsan reagált, és a lehető legszolidárisabb marad az Európai Unió a földrengés sújtotta Haitival a továbbiakban is - hangoztatta tegnap Brüsszelaz izraeli katonai műveleteket a megszállt palesztin területeken, és enyhítsenek a Gázai övezet blokádján. Az izraeli miniszterelnök hivatalos találkozót kért a palesztin elnöktől a javaslatok megvitatására, közölte a neve elhallgatását kérő forrás. Az amerikai megbízott fölvetette, hogy Izrael fejezze be teljesen katonai tevékenységét Cisz- jordánia A jelű zónájában, amely teljes mértékig a Palesztin Hatóság felügyelete alatt áll, vonuljon ki a B jelű övezet bizonyos részeiből, amelynek közigazgatása palesztin kézben van, és engedőben Miguel Ángel Moratinos, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Spanyolország külügyminisztere. A tagállamok külügyminisztereinek e témával is foglalkozó találkozója előtt nyilatkozva bejelentette, hogy számos EU-nemzet kész csendőri jellegű erővel támogatni az ENSZ munkáját a katasztrófaövezetben. Korábbi hírek szerint elsősorban Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia összesen több száz csendőr kiküldését tervezi erre a feladatra. Egyes tagállamok ugyanakkor még tegnap is kétkedőnek mutatkoztak a témában. Chris Bryant brit államtitkár úgy nyilatkozott, nem biztos abban, hogy ez a legjobb útja az uniós segítségnek. Az Egyesült Államoknak már 20 ezer katonája tartózkodik a helyszínen. Az EU 122 millió euró támogatást folyósított. lyezze a palesztin biztonsági erők működését a C jelű, jelenleg teljesen az izraeli hadsereg által ellenőrzött zónában. Mitchell javasolta azt is, hogy Izrael kezdjen hozzá a palesztin foglyok szabadon engedéséhez, és enyhítsen a Gázai övezet blokádján legalább annyiban, hogy beengedi oda az építőanyagokat, amelyek nélkül nem lehet helyrehozni a tavaly téli izraeli hadjáratban megrongálódott épületeket. Jeruzsálem azzal indokolja a tilalmat, hogy a betont és acélt a Hamász radikális szervezet bunkerek építésére kobozhatná el. Bagdad. Irakban tegnap kivégezték Ali Haszan al-Madzsídot, Szaddám Húszéin egykori diktátor Vegyi Ali néven ismert unokatestvérét, akit az elmúlt években négy perben is halálra ítéltek a diktatúra idején elkövetett bűncselekmények miatt. „Az Ali Haszan al-Madzsíd elleni halálos ítéletet végrehajtották, felakasztották őt a törvény és az alkotmány értelmében, (...) az általa elkövetett gyilkosságokért és emberiesség elleni bűncselekményekért” -jelentette be Ali ad-Da- bag kormányszóvivő. A Huszein-rezsim volt vezető tisztségviselőjét nyolc nappal azután végezték ki, hogy kötél általi halálra ítélték őt az észak-iraki Ha- labdzsa kurd város elleni gáztámadás elrendelése miatt, amely 1988-ban mintegy ötezer ember halálát okozta. Felakasztásának hírét nem sokkal azután tették közzé, hogy rövid egymásutánban három autóbomWashington. Az amerikai legfelsőbb bíróság tegnap úgy döntött, nem gátolja meg az Egyesült Államokban bebörtönzött Manuel Noriega volt panamai diktátor kiadását Franciaországnak, ahol pénzmosás vádjával akarják bíróság elé állítani. A taláros testület kommentár nélkül elutasította azt a fellebbezést, amelyet Noriega nyújtott be a kiadatására vonatkozó korábbi döntés ellen. Noriega arra hivatkozott, hogy a genfi egyezmények értelmében hadifogolynak tekintendő, így büntetésének lejárta után vissza kell küldeni a hazájába. MT1-HÍR Berlin. Páratlan biztonsági intézkedések közepette érkezett tegnap Berlinbe Simon Peresz izraeli államfő. A 86 éves, Nobel-bé- kedíjas Peresz ma délelőtt vendéglátójával, Horst Köhler államfővel együtt közösen keresi fel a grune- waldi pályaudvar 17. vágánya melletti emlékhelyet. 1941-től a háború végéig Berlinből mintegy 50 ezer zsidót deportáltak, köztük egyedül az auschwitzi „halálgyárba” a pályaudvar 17. vágányáról összesen mintegy 17 ezer zsibával elkövetett öngyilkos merénylet robbanása rázta meg Bagdad belvárosát, legalább 36 ember halálát okozva. Az egyelőre nem világos, hogy van-e összefüggés az újabb terrorcselekmények és Ali Haszan al-Madzsíd kivégzése között. Vegyi Alit 2003 augusztusában fogták el, öt hónappal azután, hogy az amerikai és brit erők lerohanták Irakot és megdöntötték Szaddám Húszéin rezsimjét. Először 2007 júniusában ítélték kötél általi halálra a kurd lakosság elleni vérengző hadjárat kiterveléséért. 2008 decemberében újra halálra ítélték, ezúttal az 1991-es síita felkelés leverésében játszott szerepéért. Harmadik halálbüntetését 2009 márciusában kapta a bagdadi Szadrvárosban és a fővárostól délre fekvő Nedzsefben 1999-ben síita civilek ellen elkövetett vérengzések ügyében. A halabdzsi mérgesgáztámadás ügyében hozott, január 17-i ítéletében az iraki legfelsőbb bíróság negyedszer is halálra ítélte. A most 75 éves volt tábornokot, akinek hatalmát amerikai beavatkozás döntötte meg 1989-ben, 40 évi börtönre ítélték kábítószer-kereskedés miatt 1992-ben az Egyesült Államokban, majd büntetését 30 évre enyhítették. A büntetés kihirdetése után néhány héttel egy amerikai szövetségi bíró hadifogolynak minősítette. Noriegát 1999 júliusában Párizsban távollétében elítélték kábítószer-kereskedelemből származó 3 millió dollár tisztára mosásának vádjával. Párizs később beleegyezett, hogy új bírósági eljárást folytat le az ügyben, az amerikai kormány pedig támogatásáról biztosította az extábornok kiadatására vonatkozó francia kérést. dóval 35 szerelvény indult. A deportáltak közül több ezret tett ki a gyermekek száma. Simon Peresz holnap részt vesz és beszédet mond a német parlament alsóháza, a Bundestag ülésén, amelyen a holokauszt emléknapja alkalmából a nemzetiszocializmus áldozataira emlékeznek. Értesülések szerint Peresz látogatásának idejére csaknem 4000 rendőrt helyeztek készültségbe. A német sajtó szerint az izraeli államfő az amerikai elnök, Barack Obama után a világ második legveszélyeztetettebb politikusa. Kivonul az amerikai sajtó Washington. Fokozatosan kivonul Haitiről a földrengés borzalmait a közvélemény elé táró amerikai sajtó, mivel a természeti katasztrófa már nem az első számú hírsztori; emiatt félő, hogy a helyreállítás nem fog kellő figyelmet kapni - írta a tegnapi The New York Times. A CBS közölte: a lehető leghamarabb kivonja tudósítóit, mert Haiti „már nem központi téma”, másrészt, mert gondolniuk kell az egyre növekvő költségekre is. (MTI) Új közel-keleti javaslatokkal állt elő az amerikai elnöki megbízott Egyelőre hiába igyekszik Mitchell Vegyi Ali az egyik halálos ítélet kihirdetése előtt (TASR/AP-felvétel) Francia bíróság elé állhat a volt panamai diktátor Az USA kiadja Noriegát MTl-HÍR A tizenhetedik vágányt is felkeresi az izraeli elnök Simon Peresz Berlinben
