Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-05 / 3. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 5. www.ujszo.com Ján Slota Dél-Szlovákia elszaladásától tart Új év, régi nyilatkozatok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az új évet csaknem minden politikus a régi témáival kezdte. A magyarok arra készül­nek, hogy politikai autonómiát alakítsanak ki Dél-Szlovákiában, majd pedig népszavazással elsza­kítsák az országrészt Szlovákiától -jelentette ki Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke a SITA hír- ügynökségnek adott nyilatkoza­tában. „Ők mindannyian készülnek. És mi csak nézünk, mint egy alvó Csipkerózsika. Mint a bárány a mészáros előtt. Még csak nem is bégetünk. Csak állunk és nézünk, mint azok a birkák” - mondta a pártelnök. Slota úgy véli, az SNS nem bujtogat, és tagjai nem gyűlölik a magyar nemzetet. „Úgy tekintünk a magyar nem­zetre, mint az Európai Unió bár­melyik más nemzetére. Úgy gon­dolom, a kapcsolataink barátiak, és örülök, hogy az emberek kö­zött jók a kapcsolatok. Ám úgy gondolom, a magyar politikai csúcsvezetők közös nevezője a nagymagyar sovinizmus, legyen szó a monarchistákról, a kommu­nistákról, a szociáldemokraták­ról, vagy éppen a Fideszről” - fo­galmazott Slota. Az SNS elnöke szerint Kun Béla vöröskatonáinak a sapkáján ez a jelszó állt: „Előbb magyar, aztán kommunista”. Slota úgy véli, ez is mutatója a nagymagyar soviniz­musnak. A pártelnök szerint óriá­si tévedés, ha a történelmi Ma­gyarországra olyan államként te­kintenek, ahol többségben voltak a magyarok. „Többen voltak a szlávok és a románok” - mondta Slota. Robert Fico miniszterelnök el­ismerte: megsértette a koalíciós szerződést, amikor az SNS-től el­vette a környezetvédelmi tárcát. „Tudom, hogy ezzel megsértettük a szerződést. És akkor mi van? A koalíciós szerződés nevében tét­lenül kellett volna néznem, hogy mi folyik a környezetvédelmi tár­cánál? Ez így egyszerűen nem mehetett tovább” - mondta. A kormányfő nem zátja ki annak a lehetőségét, hogy a koalícióban bizonyos feszültségek is lehetnek, mivel „a koalíciós partnerek érzé­kenyek a nélkülük történő döntéshozatalra”. Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ- DS elnöke szerint Szlovákia meg van semmisítve, a jelenlegi kor­mány gazdaságilag és politikailag is tönkreteszi. A pártvezető kijelentette: „Lá­tom azt, amit sokan még nem lát­nak: Szlovákiát gazdaságilag, szociális téren és politikailag is rombolják. Nincs párbeszéd, dik­tátum van. Gyűlölet, arrogancia uralkodik, nem pedig tolerancia és tisztesség“. A párt elnöke úgy véli, Szlová­kia tekintélye külföldön is csök­kent. „Minél hamarabb állítjuk meg a megsemmisítő folyamato­kat, annál kisebbek lesznek a költségek a felújításra” - mondta Dzurinda. (sán, s) Középiskolai szintű volt a képzés a főiskolán Bezár a Bankintézet ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A cseh akkreditáci- ós bizottság nem garantálja a cseh Bankintézet Főiskola ma­gánintézmény hazai kirendelt­ségei által kibocsátott diplomá­kat. A csehek ugyanakkor még nem vonták meg az akkreditá- ciót a főiskolától, mely Szlová­kiában „külföldi egyetem hazai kirendeltsége” státusszal műkö­dik, s cseh közgazdasági diplo­mákat oszt. Jozef Medveď, aki környezetvédelmi miniszteri ki­nevezéséig a főiskola hazai ki- rendeltségét vezette, az üggyel kapcsolatban nem kíván nyilat­kozni. A szlovákiai Akkreditáci- ós Bizottság az év elején láto­gatta meg a Bankintézet hazai kirendeltségeit, és azt tanácsol­ta a főiskolának, hogy a kiren­deltségek felét zárja be. A bizottság szerint az intéz­ményben középiskolai szintű színvonalat talált. A Bankinté­zet az év folyamán több kiren­deltségét be is csukta, ám egy csehországi vizsgálat nyomán a prágai „anyacég“ is veszélybe került. A cseh Akkreditációs Bi­zottság vizsgálata után azt ta­nácsolta a magánfőiskolának, hogy tegyen rendet kirendelt­ségein. „A vizsgálat alapján kiderült, hogy nem azok az emberek ok­tatnak, akik a hivatalos iratok­ban szerepelnek“ - mondta a cseh bizottság vezetője, Vladi­míra Dvofáková. A 11 hazai szlovákiai kirendeltségből hatot már becsuktak, hamarosan pe­dig még egyet bezárnak. A cseh bizottság azt ajánlja az intéz­ménynek, hogy kérvényezze a szlovákiai főiskolai akkreditáció elnyerését. A szlovák Akkredi­tációs Bizottság a múltban többször is kétségbe vonta a fő­iskola színvonalát, idehaza so­káig nem is működhettek. 2008-ban Ján Mikolaj oktatás­ügyi miniszter engedélyezte csak az intézmény működését, mint külföldi főiskola hazai ki- rendeltségét. (MSz, p) Egykor Jozef Medveď vezette az oktatási intézményt, most nem kíván beszélni róla. (TASR-felvétel) A perbe fogott tulajdonosnak bíróság előtt kellene igazolnia, hogy jogszerűen szerezte vagyonát A vagyonhoz az alkotmányon át Robert Fico kormányfő Dániel Lipšic KDH-s képviselőt egy lóhosszal meg­előzve terjesztette elő a vagyon eredetéről szóló törvényt (TASR-felvétel) Pozsony. Az ellenzék támo­gatásában is bízik Robert Fico miniszterelnök, ami­kor a vagyon eredetéről szóló törvény elfogadására készül, azt ugyanis egy al­kotmánymódosítással sze­retné alkotmányossá tenni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A vagyon eredetéről szóló jog­szabályt már 2005-ben, az előző kormány idején is elfogadta a par­lament, éppen az akkor még el­lenzékben lévő Robert Fico volt a kezdeményezője, de elfogadását támogatták az akkori kormány­pártok is. A HZDS azonban az alkot­mánybírósághoz fordult, mely alkotmányellenesnek találta a jogszabályt. A 2006-ban meg­alakult Fico-kormány a kor­mányprogramjába is beiktatta a törvény összhangba hozását az alkotmánnyal, és újbóli elfoga­dását, őszig azonban nem tör­tént semmi. Viera Petríková igazságügyi miniszter az egyik karácsony előt­ti kormányülésre terjesztette be az új, a vagyonosodást vizsgáló ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az elektronikus útdíj hatályosságának első négy napja is igazolta, hogy a rendszer nem működik megfelelően, számtalan műszaki és szervezési hiba merült fel - állítja több tucat fuvarozó. A rendszert üzemeltető SkyToll kép­viselői tegnapi sajtótájékoztatóju­kon ennek ellentetljét állították; szerintük az, amiről az elégedet­lenkedők beszélnek, nem igaz. ,A rendszer működik, a szolgál­tatás mindenkinek elérhető. A problémákat hivatalos panaszként kell benyújtani. Csak ilyen esetben tudunk reagálni a kifogásokra” - mondta Matej Okáli, a SkyToll ve­zérigazgatója. Tájékoztatása sze­rint eddig csak 28 hivatalos pa­naszt kaptak arról, hogy az ügyfél- szolgálati irodákban hiányoztak a fedélzeti egységek. A hiányosságot már viszont pótolták. A fuvarozókat tömörítő ČESMAD vállalat képviselői teg­nap levélben fordultak Ľubomír ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Trencséni Alexan­der Dubček Egyetem - amelyen tavaly ősszel botrány robbant ki a gyors diplomaosztás miatt - több kirendeltségében sem teljesítette az akkreditációs kritériumokat, ígyjogtalanul folytatott képzést. A Pravda napilap információi sze­rint az intézmény több olyan ki- rendeltségén is oktatatta távutas hallgatóit, amelyeket nem hagyott jóvá az Akkreditációs Bizottság. „Nem kirendeltségről, csupán kihelyezett képzésről van szó“ - védekezett az egyetem rektora. Az Akkreditációs Bizottság vezetője szerint viszont ők arra kérték a ha­törvényfilozófiáját, mely büntető­jogi útra terelné a vagyonosodás vizsgálatát. A vagyonosodás vizsgálatát le­hetővé tevő törvényt az ellenzék már többször előterjesztette eb­Vážny közlekedésügyi miniszter­hez, amelyben arra kérték, csök­kentse az üzemanyagok forgalmi adóját, amely az útvám mellett to­vábbi komoly megterhelést jelent tekintettel arra, hogy a környező országokban literenként átlagosan 30 centtel is olcsóbb az üzem­anyag. A miniszter a levelet továb­bította a pénzügyminiszternek, aki helyett viszont Robert Fico minisz­terelnök reagált röviden a követe­lésre, mondván: „gazdasági válság van, a forgalmi adó csökkentése szóba sem jöhet.” Fico egyébként érdemben nem akarta kommen­tálni az útdíj körüli bonyodalma­kat, mert szerinte mindez a szak- miniszter feladata és kompetenci­ája. Annyit viszont elmondott, hogy az útvámot a lehető legigaz­ságosabb rendszernek tartja. Az útdíj elindításától a fuvaro­zók már több mint egymillió ki­lométert vezettek le a fizetett szakaszokon, a beszedett díj összege 138 398 euró. A rend­szerbe eddig több mint 64 000 zai egyetemek vezetőit, minden kirendeltségükről informálják a bizottságot, hogy le tudják ellen­őrizni a képzés színvonalát. Eubor Fiséra, a bizottság elnö­ke szerint ennek a trencséni egyetem legalább egy kirendelt­ség (a szviti) esetében nem tett eleget. A trencséni intézménynek székhelyén is kevés oktatója van, rekordszámú hallgató jut egy pe­dagógusra, kérdéses, milyen le­het akkor a színvonal a kihelye­zett képzést biztosító helyszíne­ken. A levelező tagozatos diákok ugyanakkor évente átlag 660 eu- rót (közel 20 ezer koronát) fizet­nek a képzésért. Az oktatásügyi minisztérium ben a ciklusban is, a kormánypár­tok azonban egyszer sem támo­gatták. A hirtelen összehívott teg­napi sajtóértekezleten a kormány­fő csak néhány órával előzte meg Dániel Lipšic (KDH) parlamenti 3,5 tonnánál nehezebb gépko­csit regisztráltak - még legalább 15 000 kamiont várnak. Útdíjat január 1-től kell fizetni­ük a 3,5 tonnánál nehezebb gép­kocsiknak az autópályák, az első osztályú és a gyorsforgalmi utak használatáért, (dem, s) Izzottak a vonalak a SkyToll iro­dájában (TASR-felvétel) már tavaly ősszel jelezte, ha bebi­zonyosodnak az egyetem hiá­nyosságai, az intézmény elveszt­heti akkreditációját, egyes szako­kat be is csukhatnak. Mint ismere­tes, ősszel tudódott ki, hogy egyes hallgatók egy-két éves „képzés“ után jutottak mérnöki diplomá­hoz. Miroslav Mečár rektor azóta sem volt hajlandó lemondani, az egyetem akadémiai szenátusa de­cemberben leváltotta, ám Mečár a döntést bíróságon támadta meg. Állítása szerint nem személyi okokból, hanem a .jogtisztaság“ miatt, eszmei okokból. A gyors diplomákat osztó kar dékánja is helyén van még. (MSz,p) képviselőt, aki ma akarta bejelen­teni egy hasonló jogszabály elő­terjesztését. Ä kormány első lépésben az al­kotmány módosítását javasolja: korlátozni akarja a tulajdonhoz való jogot, Robert Fico szerint így a vagyon eredetéről szóló jogsza­bály nem lesz majd alkotmányel­lenes. A tervezet szerint a törvény hatálya 1990. január 1-ig nyúlna vissza, vagyis vizsgálhatóvá válna minden azóta szerzett vagyon, ha az értékesebb, mint a minimálbér ezerszerese, vagyis többet ér 307 700 eurónál (9,234 millió koro­na). Fico elképzelhetőnek tartja a határ felemelését a minimálbér ezerötszázszorosára, vagyis 461 550 euróra (13,85 millió korona). Állampolgári bejelentés alap­ján vagy hivatalból a pénzügyi rendőrség vagy az ügyészség fel­szólíthatná a tulajdonost, hogy igazolja, miből származik a va­gyona. A perbe fogott tulajdonosnak bíróság előtt kellene igazolnia, hogy jogos úton szerezte vagy jo­gos úton szerzett jövedelemből származik vagyona, ha ezt nem sikerül hitelt érdemlően bizonyí­tania, akkor azt az állam elkoboz­za. (lpj) Elhallgatja a jutalmakat Harabin megint titkolózik Pozsony. Ismét jutalmakat osz­tott a Legfelsőbb Bíróság bírái kö­zött Štefan Harabin a Sme napilap információi szerint. Az intézmény elnöke azonban nem hajlandó nyi­latkozni arról, mekkora jutalma­kat adott. A napilap úgy tudja, a pénzjutalom 200 és 6000 euró kö­zött mozgott, sőt ennél többet is kaphattak bizonyos bírák - van­nak, akik semmit sem kaptak, van­nak azonban, akik 6000 eurónál is többet. Nemcsak a lapnak, a Fair- play Társulásnak sem sikerült ki­deríteni a jutalmak nagyságát, no­ha Zuzana Wienk, a poígári társu­lás elnöke szerint ha a bírák kaptak jutalmat, és a Legfelsőbb Bíróság ezt eltitkolja, törvényt sért. Wienk szerint megengedhetetlen, hogy egy olyan intézmény, mint a Leg­felsőbb Bíróság, eltitkolja, mennyi jutalmat fizet ki bíráinak az adófi­zetők pénzéből. A Legfelsőbb Bíró­ság szóvivője, Peter Préti a Smenek mindössze annyit mondott, hogy a bírói tanács minden bírónak java­solt jutalmat, és erről a törvény ér­telmében döntöttek. Préti szerint az információk adásáról szóló tör­vény a jutalmakra nem vonatko­zik. Dániel Lipšic, a KDH alelnöke szerint az infotörvény világosan fogalmaz, és a szétosztott jutal­mak nagyságát Harabinnak közzé kellene tennie. A politikus szerint Harabin viselkedése „pofon az adófizetőknek, és hihetetlen ar­rogancia.” Katarína Tóthová, a HZDS parlamenti képviselője is úgy véli, közzé kellene tenni a ju­talmak nagyságát, ám szerinte a törvény nem egyértelmű. Štefan Harabin már igazság­ügyminiszterként is elutasította, hogy közzétegye a hivatalnokok­nak adott pénzjutalom nagyságát. A per a Pozsonyi Kerületi Bírósá­gon végződött, amely az Alkot­mánybíróság elé utalta az ügyet. Ez 2007 decembere óta nem dön­tött arról, hogy az infotörvény vo- natkozik-e ajutalmakra. (sm) A kormány nem fogja csökkenteni az üzemanyagok forgalmi adóját Csak a SkyToll elégedett az útdíjjal Miroslav Mečár rektor azóta sem volt hajlandó lemondani A diplomagyárban a helyzet változatlan

Next

/
Thumbnails
Contents