Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-23 / 18. szám, szombat
14 Szalon ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 23. www.ujszo.com SZALON-KÉPTELENSÉG Holokauszt, hihihi Csak a szabadságra alapozva lehet a kultúreszméket kigondolni és megvalósítani... A gyarmatbirodalmak megszűnése Banksy: Betlehem (TASR/AP-felvétel) KISS LÁSZLÓ A kapitalizmusban verseny van, s a verseny nemcsak a kínai üzletek és a százforintos boltok között zajlik, hanem versengenek egymással a tankönyvkiadók is. A cél egyszerű: a diákok kezébe kell adni a legizgalmasabb, legszebben illusztrált tankönyvet. Színes képekkel, fotókkal, diagramokkal, csicsával. Bevált receptnek számít régi szerzők könyveit megjelentetni új kiadásban, ilyen felújított verzió a Balia Árpád nevével fémjelzett tankönyvcsalád. A hírneves tankönyvíró - amint az a honlapjáról is kiderül - negyven évet töltött a magyar közoktatásban, így szakmai hozzáértéséről kár lenne vitát nyitni. A Vándordeák Kft. által kiadott 2009-es tankönyvsorozata azonban túllőtt a célon, már ami a körítést illeti. Az általános iskolában használatos tankönyvekben a lábjegyzetek (kérdések, feladatok) helyét számok helyett a manapság diákok által gyakran használt hangulatjelekkel (ún. smiley: ©, ©) jelölik. „Milyen trendi ötlet” - gondolhatták a tankönyv szerkesztői, csak éppen elfeledkeztek arról, hogy a szimbólumok egy adott szövegkörnyezetbe illesztve „új életet kezdenek”. Lássunk erre néhány példát. Az alapvetően pozitív tartalmú közlés mögött - miszerint „1844- ben magyar lett a hivatalos nyelv, az államnyelv hazánkban” - furcsán fest a semleges © szimbólum, de úgy hisszük, a szabad sajtó megszületése és a Nemzeti Színház forTAKÁCS ZSUZSA Az érkező, manipulált és korlátolt esélyű, de amúgy valahogy tényleg szép fény a simaságot világítja meg elsőként. Tökéletesen illeszkedik ehhez a környezethez is, nekünk már csak behódolni marad időnk, végigfutni szemünkkel a vonalait, pocsékul érezni magunkat a látványtól... eltörpülünk mellette. De éljen csak agyunkban tovább a saját kis világ, a képzelt igazi, a tökéletesség létezhet! A mesterséges kóma mégsem az igazi. Nem, mert már egy másik nap jár az eszünkben. Ott boldogok vagyunk, és bátran viseljük magunkat. De most még kitéve a hidegnek, késleltetjük a pillanatot, idő kell a bepótláshoz, a fölzárkózáshoz, hogy többek lehessük, mint maga a simaság, s immáron csoport nélkül. Önállóan, helyt kell állni, ki kell bírni, újjá kell születni. Amíg nem fáj, addig csak hamis volt. Most először rázott ki a hideg. Jólesett. Olyan kislányos volt. Lassan aztán én is átállok, felveszem a ritmust, kizárom a kacifántos külvilágot, s egy pillanat erejéig tökéletesen észlelem a simasáradalmat ünneplő előadása mögé sem illik ez az unott arcocska. Szerencsére a nyolcadikos tankönyvben több helyen is a vidám ©-val találkozhatunk. Nem is kezdődik rosszul: „Az USA-ból származó új zene, a dzsessz ritmusára táncoltak charlestont [csárlsztont] vagy shimmyt [simmi] a mulatni vágyó emberek. ©”. Hurrá. Néhány oldallal később viszont két smüey követi az alábbi mondatot: „A kormányzó lemondott, és a nyilasok vezérét, Szálasi Ferencet nevezte ki miniszterelnökké. ©©” S ez még mindig csak a kezdet. Vannak három smüey-val végződő mondatok is. „A foglyul ejtett lengyel katonatiszteket kegyedenül lemészárolták. ©©©”. „Ä nácik gyerekeket, nőket és férfiakat ítéltek pusztulásra csupán a származásuk miatt. ©©©”. Szinte látjuk magunk előtt olvasóinkat, ahogy térdüket csapkodva hahotáznak ennyi vér és szenvedés láttán, ezért tankönyvkalauzunkat záijuk a következő idézettel. „© Nézz utána, hol működtek a legnagyobb megsemmisítő táborok!” Nehéz feltenni üyenkor a szokásos kérdéseket. Hogy észrevette-e valaki ezeket az ízléstelenségeket egyáltalán? Hogy miért nem javították ki őket? Hogy mindezért ki a felelős? Teljesen mindegy. Ne áltassuk magunkat, a felelősök úgysem szégyellik el magukat. Inkább örüljünk együtt annak, hogy „1981-től sajnálatos fordulat következett be: az ország népessége egyre fogy. ©”. így nemsokára tankönyvekre sem lesz szükség. got. Persze, ez még nem az igazi, de legalább legördülnek az elsők, onnan már aztán ömölhet a varázslat. Még több hideg levegőt engedek be, ezek ám az utolsó falatok, ki tudja, mikor kapok belőle egy újabb darabot. S bár nem volt teljesen őszinte, talán lemossa rólam az emberi koszt. Fölényes, nevetséges, hideg, de törékeny. Ezt jelentheti ez a pár perc. És nagyon hangos. Hangosnak kell lennie, hogy mindenhol zörgessen, jól belevéssem a tudatomba, rázzon, üssön, én meg vérezzek. Nem, ez most nem az a fajta újjászületés. Ez a beleegyezés olyasvalamibe, ami karmol. Sebhelyet ejt a legbensőn, ami csakhelyet foglal. Mert nem ez a kulcsa az egésznek. Az csak tálcán kínál minden rothadónak. Mert aztán, a végén, mindig én ci- pekedem. Büszkén, mert úgyis mást gondolnak rólam, hát addig én érezzem magam valaminek, míg elgyalogolok a furcsa tekintetek mellett. Az egész csupán egy látomás: ahogy lesietek a lépcsőn, lelassítok a borzalom mellett, majd dühödten és csalódottan továbbál- lok. A külső, a levegő majd segít. Kimos. Eltünteti a hányást, mert akkora a baj, oly nagy a szenvedés, hogy a lelkembe hányok. Az európai államok Amerika felfedezése után sorra alapították gyarmataikat nemcsak az új földrészen, Ázsiában, Afrikában is. S1DÓ ZSOLT A legnagyobb gyarmatosítók közé tartozott Portugália, Nagy- Britannia, Spanyolország, Franciaország, Oroszország, Hollandia, de a vezető pozíció a Brit Birodalomé volt. Leigázta Észak- Amerikát, Dél-Afrikát, a Közel-Keletet, Indiát, és uralkodott a déli féltekén is, fennhatósága alá tartozott Ausztrália és Új-Zéland. Dél- és Közép-Amerikát Spanyolországnak a konkvisztádorok (Vasco Núnez de Balboa, Hernán Cortés, Fransisco Pizarro, Sebastián de Belalcázár, Tristán de Luna y Arellano, Diego Velázquez de Cuéllar, Francisco de Montejo) hódították meg, leigázva az inka, a maja és az azték népet, kultúrájukat pedig megsemmisítették. (A spanyol hajók százai szállították Európába az elrabolt aranyat és ezüstöt a királyi kincstárba, hiteles adatok szerint 1503 és 1660 között 185 ezer kg aranyat és 16 millió kg ezüstöt szállítottak Spanyolországba.) A gyarmatosító országok könyörtelenül kifacsarták tartományaikat; az őslakosok biztosították az olcsó munkaerőt, ha pedig ez nem volt kellő számban, Afrikából hozattak rabszolgákat a termelés fenntartása végett. Az emberrel mint rabszolgával való kereskedés az USA-ban 1865-ben szűnt meg, a spanyol fennhatóságú Kubában 1880-ban (gyakorlatilag 1898-ig). Az első, aki lerázta az igát, az USA volt 1776-ban, Paraguay 1811-ben, Argentína 1816-ban, Chile 1817-ben, Kolumbia 1819-ben, Mexikó, Peru, Ecuador, Panama 1821-ben lett független Spanyolországtól, Brazília 1822- ben szabadult a portugál fennhatóság alól, Venezuela 1823- ban, Uruguay 1825-ben, BoKITEKINTŐ Polgári nevén Mohandász Ka- ramcsand Gandhi (1869-1948) a brit uralom elleni harc legjelentősebb képviselője. Jómódú családban született, a hinduizmus dzsaina felekezeté- hez tartozott. Jogi tanulmányait lívia 1825-ben lett független Spanyolországtól - az amerikai kontinensen lényegében a 19. században ért véget a gyarmatosítók hatalma. Az önrendelkezési jogért folytatott harc azonban még nem ért véget. Legtovább a Brit Birodalom tudta fenntartani gyarmatait. Az önrendelkezést elnyert államok (50 állam vált ki a Brit Birodalomból) és a függetlenség kivívásának éve: Ausztrália 1901, Új-Zéland és Kanada 1931, India és Pakisztán 1947, Kamerun és Ciprus 1960, Jamaica 1962, Szingapúr 1965, Kenya 1973, Málta 1964, Srí Lanka 1972, Grenada 1974, Brunei 1984, Namíbia 1990 vált függetlenné. Franciaország gyarmatai és a függetlenség kivívásának éve: LiLondonban végezte. 1893-ban Dél-Afrikába utazik, s egy kereskedelmi cég jogi képviselője lesz. Itt szembesül az indiaiak diszkriminációjával, és a hindu közösség szószólója lett. Itt alakul ki filozófiai rendszere - az igazság ereje győz, passzív ellenállással kell elérni a kitűzött célt. 1908-ban megírja Hind Szvarádzs - Indiai önkormányzat című művét. Indiába 1915-ben térvisszaésa függetlenségi harc élére áll. 1922-ben polgári engedetlenségre szólítja fel a lakosságot, amiért bebörtönzik, 1924-ben kiszabadul. A brit elnyomás ellen újra polgári engedetlenséget hirdet, 1930-ban újra bebörtönözték, egy év után engedték szabadon. Harcolt az Indiában létező kasztrendszer ellen is. 1932-ben újra börtönben raboskodott, amikor is a kasztrendszer ellen éhségsztrájkba kezdett - és hat napi éhezés után győzött: az angol adminisztráció eltörölte a bánon 1943, Laosz 1949, Vietnam 1954, Csád, Kongói Köztársaság, Gabon, Közép-Afrikai Köztársaság, Madagaszkár és Niger 1960. A fentiekből is láthatjuk, hogy a gyarmatosító országok nehezen adtak függetlenséget tartományaiknak, általában csak hosszú függetlenségi harc után, mivel gazdaságuk és gazdagságuk a gyarmati területekről származó olcsó nyersanyagoktól és munkaerőtől függött. Ma is vannak azonban még ún. függő területek és külbirtokok, Franciaország, Dánia, az USA, Hollandia, Új-Zéland, Ausztrália, az Egyesült Királyság és Norvégia birtokában. Ezek napjainkban inkább stratégiai helyzetük, semmint gazdaságuk miatt fontosak. Napjainkban is élnek még a kasztrendszert, ami az országban hatalmas elismerést váltott ki Mahatma (Nagy Lélek) személye iránt. Életfilozófiájának foglalata: „Úgy gondolom, nem helyes a biztosra törekednünk ezen a világon, ahol minden bizonytalan, csupán Isten és az Igazság nem az. Ami csak körülöttünk történik, az mind bizonytalan, ideiglenes. De mögötte ott rejtezik a Legfőbb Lény, a Bizonyosság, és boldog lehet, aki előtt egy pillanatra feldereng ama Bizonyosság, s akinek sikerült hozzákötnie a szekerét. Az Igazság keresése a summum bonum (a legfőbb jó) életünkben.” Harcát India függetlenségéért a II. világháború sem tudta befolyásolni. Nem volt hajlandó vakon eleget tenni a birodalom háborús igényeinek, népfelkelés tört ki - újra bebörtönözték. Az angol csapatokkal való harcokban mintegy 25 000 indiai lelte halálát. Az országban éhínség Földön népek, nemzetek amelyek küzdenek függetlenségükért, önrendelkezési jogukért (palesztinok, tibetiek, kelet-timoriak, kur- dok, tamüok, ujgurok stb.), és be kell vallani, az ENSZ sem áll feladatainak magaslatán, mivel nem tud hathatós segítséget nyújtani nekik. Mit érnek a pompázatos körülmények között kihirdetett nyilatkozatok, deklarációk, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai, ha megvalósításukat nem lehet számon kérni? Semmit. írásomat Albert Schweitzer szavaival fejezném be: „Az anyagi és szellemi szabadság szorosan összetartoznak. A kultúrának előfeltétele a szabadság. Csak a szabadságra alapozva lehet a kultúreszméket kigondolni és megvalósítani.” tört ki, melynek 3,4 millió volt az áldozata, köztük Gandhi felesége is. A birodalom a háború befejezése után már nem volt képes megtartani uralmát a hatalmas ország felett, és 1947. augusztus 15-én kikiáltották India függetlenségét (a muzulmánok Pakisztán néven saját államot alapítottak; ezt Gandhi ellenezte). Több merényletet is követtek el ellene, mígnem 1948. január 30-án, 79 éves korában egy vallási fanatikus lelőtte. Mosollyal az arcán, áldást kérve gyilkosának halt meg. Temetésén milliók haladtak koporsója után, uralkodók és államfők, kormányfők, politikusok és egyszerű emberek, akik így tisztelegtek emberi nagysága előtt. Testét hindu szokás szerint elégették, hamvait a folyóba szórták. Az ENSZ közgyűlése 2007-ben október 2-át, Gandhi születésnapját az erőszakmentesség vüágnap- jává nyilvánította, (szs) ETUD Bogyó kabátban a detektív álmokkal Nem helyes a biztosra törekednünk e világon, ahol minden bizonytalan, csupán Isten és az Igazság nem az... Mahatma Gandhi Szerkeszti: Csanda Gábor Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com SZALON
