Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-04 / 2. szám, hétfő

18 Riport ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 4. www.ujszo.com Imazászlók, gompák, kürtök. A kiállítás szervezői nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy a hangulat hiteles legyen. A bokrok közül tigris figyeli a látogatókat. A gyerekek számára ez a kiállítás legérdekesebb darabja. ma Indiai jógik. A kiállított fotók és tárgyi relikviák elsősorban azt a szellemi töltést próbálják megidézni, mellyel a világ tetején lépten-nyomon találkozunk. 7 : ... ry Mindent a szemnek, a fülnek - és az orrnak. A nomád sátorral sikerült elhozni a Tibeti-fennsík illatát is, az attrakció elég „ütősre" sikeredett. (A szerző felvételei) Európa legátfogóbb kiállítási projektje tekinthető meg január végéig a főváros központjában, anyagát Rudolf Švaŕíček cseh utazó „hordta össze" a világ tetejéről Keresse a mágikus Himaláját - Pozsonyban Zarándoklat a Manaszaróvar-tó körül. Zarándokok tízezrei teszik meg évente ezt, valamint a Kailász-hegy körüli utat, hogy javítsák karmájukat. Rekordmennyiségű, csak­nem hatvanezer látogatót vonzott az év első felében a Szlovák Nemzeti Múzeum pozsonyi termeibe a misz­tikus Himalája országait, népeit, azok sokrétű kultú­ráját bemutató Shangri-La című kiállítás. A sikertör­ténet - Mágikus Himalája elnevezéssel - most a bel­városi Kisvásárcsarnokban folytatódik. LŐR1NCZADR1ÁN Nehéz lenne megmondani, hogy a Shangri-La sikerén felbuz­dulva, annak folytatásaként vagy kiegészítéseként rendezték-e meg ezt a tárlatot. Bárhogy legyen is, Európa legátfogóbb kiállítási pro­jektjét hozták létre Pozsony bel­városában, melynek anyagát Ru­dolf Švaŕíček cseh utazó „hordta össze” a világ tetejéről hangya- szorgalommal, közel két évtized folyamán. Két nagy szerelemből született ez a kiállítás, nyilatkozta a cseh vi­lágjáró a sajtónak még 2009 szep­temberében. Az egyik az, amelyet hegymászóként a magashegysé­gek iránt táplál, a másik meg az emberszeretet, mely útjai során - vezessenek azok az örök hó biro­dalmába vagy Pápua Új-Guinea trópusi dzsungelébe - végigkíséri. Švaŕíček nem hivatásból vagy úri hóbortból utazik - amolyan „kar- mikus világjáró” ő, akinek az a sor­sa, hogy a tibeti pusztaságokon vagy az esőerdők fáinak koronájá­ban élő bennszülöttek életének ré­szesévé váljék. „Minden ilyen ta­lálkozás egy önálló történet - mondta -, s a legfontosabb az őszinte mosoly.” Hasonló figuráról formázhatta meg Kerouac A dar- ma vándorai című könyvének hő­sét. Akár megtiszteltetésnek is érezhetnénk, hogy csavargásainak gyümölcsét megosztja velünk. „Generációm az utolsó, mely még a maga romlatlanságában fi­gyelheti meg a civilizációtól elzár- tan élő népcsoportokat - fejtette ki egy alkalommal. - Ezért uta­zom, ezt hajt mindig előre.” Az egzotikum varázsa Tibet, Nepál, India és Bhután építészeti és tárgyi emlékeit, szel­lemi örökségét tárja fel ez a kiállí­tás, egészen egyedi módon. Az alagsorban látható tárlat például a tibeti buddhizmusnak a halál birodalmáról alkotott elképzelé­sét mutatja be szobrokon, tátiká­kon, azaz vallási témájú falisző­nyegeken keresztül, a vállalkozó szellemű látogatók pedig felhág­hatnak a gompa (kolostor) tetejé­re, hogy megszólaltassák a csak­nem háromméteres chokang kür­tök valamelyikét. Nomád tanyát, jégbarlangot, hegymászó alaptá­bort, buja dzsungelt, indiai utcá­kat járhatunk be, miközben meg­ismerjük a buddhizmus, az ani­mizmus, a hinduizmus, a szikh és az iszlám vallás élet- és halál­szemléletét, rítusait. Tíz képer­nyőn futnak a filmek a világ leg­kevésbé ismert tájairól, az egzoti­kum varázsa lépten-nyomon megragad. Kultúrák, színek, sza­gok elegye ez a kiállítás - ugyan­akkor ennél jóval több. Egy las­sabban civilizálódó, talán tisz­tább, valószerűtlenül távoli világ üzenete az ég és föld közötti szfé­rából, a múlt és a jelen határáról. A tárlatot Őszentsége a XIV. Dalai Láma nyitotta meg 2009. szep­tember 9-ei pozsonyi látogatása alkalmával. Megkapó volt, ahogy a hetvennégy éves szerzetes (má­sok szerint istenkirály, az irgalom bódhiszattvájának, Avalókitésva- rának a földi megtestesülése) fél évszázada elhagyott hazája tár­gyi emlékeit a kezébe vette. „Őszentsége úgy érezte magát a mi »pozsonyi Tibetünkben«, mintha hazatért volna - mesélte Švaŕíček. - 1959-ben hagyta el hazáját, s ennek a találkozásnak tiszta szívéből örült. Együtt me­ditáltunk a kiállítás részét képe­ző kolostorban, s el kell monda­nom, hogy bár a természetfölötti dolgokat meglehetősen lazán veszem, hatalmas energiák áramlását éreztem Őszentsége közelében. Nagyon erős momen­tum volt.” A Dalai Láma természetesen áldást is osztott, aminek egyebek közt meglett az a gyakorlati hasz­na, hogy az eltelt hónapokban visszaköltözött az élet a város központjában álló csarnokba. Látványon innen és túl November 23-án a Mount Eve­restet megjárt hazai és cseh hegymászók, így Demján Zoltán, Vlado Zboja és Jarýk Stejskal tar­totta szóval a közönséget, decem­ber elején pedig négy „tiszte­letbeli” és egy valódi tibeti vette birtokába a csarnokot. Pavol Brei- er fotográfus, Tomáš Beránek, Rudolf Švaŕíček és Robert Tu- reček utazók, valamint ä Dalai Láma orvosa, Dr. Sonam Lhamo a hegyvidéki ország kultúrájáról, vallási életéről és a hagyományos tibeti orvoslásról tartott előadást. Karácsony előtt ismert tévés sze­mélyiségek, politikusok és világ­járók beszélgettek a Himaláját idéző kulisszák között a vallás és az ünnep szerepéről, s természe­tesen valamennyi rendezvényt filmvetítések, táncházak, egzoti­kus étel- és italkóstolók sora kísér­te, s kíséri a jövőben is. 2010. ja­nuár 29-én Jana Kirschner ad koncertet a csarnok közepén álló gompa tetején; az előzenekar sze­repét ez alkalommal a szakrális kürtök töltik be. Az egyik ilyen rendezvény al­kalmával tette tiszteletét Po­zsonyban a világ legjobb hegymá­szójaként számon tartott nepáli Apa Sherpa, aki idén tavasszal ti­zenkilencedik alkalommal állt a Csomolungma csúcsán. A „Hima­lája hegyi tigriseiként” ismert népcsoport képviselője nemzeti öltözékben, szerény mosollyal az arcán érkezett, hogy felhívja a fi­gyelmet a világ legmagasabb tér­ségeit is fenyegető globális felme­legedésre. „Tavaly láttam először gleccserpatakot nyolcezer méte­res magasságban, s ez már ko­moly figyelmeztetés a Természet részéről - mondta. - Remélem, ér­tő fülekre talál; ha nem, súlyos ka­tasztrófáknak nézünk elébe... ” Jóllehet a tárlat inspirációja­ként szolgáló Shangri-La, azaz a Kék Hold Völgye a földrajzi szak- irodalom szerint a valóságban so­sem létezett, a pozsonyi Mágikus Himalája nagyon is tapintható, megtapasztalható. Az olyan rend­kívüli mozzanatok egyike, melyek csakis kivételes körülmények és személyek egymásra találásával és hangolódásával valósulhatnak meg. Ne hagyják ki.

Next

/
Thumbnails
Contents