Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-22 / 17. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 22. Kultúra 9 Rákosi Ernő festőművész alkotásaiból rendezett kiállítást a kassai Löffler Béla Múzeum Egyetlen tanítója a természet volt Rákosi Ernő: Szénakazlak Kassa. FebruárvégéigaLöff- ler Béla Múzeumban „vendé­geskedik” Rákosi Ernő (1881-1973), akitakelet- szlovákiai régió 20. századi képzőművészetének leg­markánsabb képviselői kö­zött tart számon a művészet- történet. Akiállításon a fes­tőművész harminchét képe látható, az alkotások túlnyo­mó része az eperjesi Sárosi Galériából érkezett Kassára. MISLAY EDIT A Löffler Múzeum 2002-ben indította azt a kiállítás-sorozatát, amelyet a Löffler Múzeum tulaj­donában levő gazdag önarckép­gyűjtemény ihletett: ezekből vá­logatva a jelentősebb alkotók ön­arcképéhez egy teljes kiállítást „komponálnak”. S mivel az eme­leti kamaratermek, melyekben ezek a tárlatok helyet kapnak, va­lamikor Löffler Béla és felesége lakásaként szolgáltak, így kapta ez a sorozat a Vendégségben Löff- lemél (U Löfflera) címet, tudtuk meg Gazdag Józseftől, a múzeum igazgatójától. Rákosi Ernő Iglón született, eredeti neve Mazurák volt, ké­sőbb vette fel művésznevét. Szűkebb szülőföldjén, a Szepes- ségben mindig is több nemzet élt együtt, édesanyja lánykori neve Pšeničková volt, ám Rákosi Ernő magyarnak vallotta magát, utódja nem lévén, vagyonát (mintegy háromszáz festményt, grafikát) a Csemadokra hagyta. „Mivel a Csemadok központi bizottsága úgy látta, nincs módja arra, hogy a festő hagyatékát megfelelően ke­zelje, úgy döntött, legyenek a festmények szakavatott helyen, így kerültek Rákosi Ernő Csema­dokra hagyott képei a Kelet-szlo­vákiai Galériába, ahol ma is őrzik őket” - mondta Gazdag József. A Löffler Múzeumban látható anyagból a tájképfestő Rákosi Er­nőt ismerheti meg a közönség. Nem véletlenül. Bár a kor neves képzőművészeti iskoláit látogatta Budapesten, Bécsben és Mün­chenben, egy idő után mindig to- vábbállt, mert már gyerekkorától fogva idegenkedett a tekintély­elvűségtől, és egyetlen tanítója­ként, fenntartások nélkül csupán a természetet fogadta el. A termé­szet volt számára a nagy művészi szerelem, a kifogyhatatlan ihlető forrás. „Soha nem igyekeztem má­sokat utánozni, egyetlen tanítom a természet volt, őt szerettem meghódítani” - foglalta össze tö­mören művészi hitvallását. (A vándorévek után visszatért gye­rekkora városába, Eperjesre, ahol a történelem viharai hozta kényszerű „utazásokat” leszámít­va (az I. világháborúban az osztrák-magyar hadsereg katoná­ja volt, orosz fogságba is esett) szinte egész további életét töltötte. Marta Hrbeéková, a kiállítás kurátorának szavai szerint Rákosi Ernő a város jellegzetes, felejthe­tetlen és feltűnő alakj a volt - Eper­jes lakóinak több generációja őrzi emlékezetében a város utcáin gya­logló, hosszú szakállú művészt, aki többnyire vadászkabátban, barett sapkában járt, és csípős megjegyzéseket tett... Legszebb és legértékesebb alkotásaiként Hrbeéková azokat a festményeket emelte ki, amelyeket a művész Eperjes környéki barangolásai ih­lettek. Kevin Tancharoen amerikai zenés filmje szórakoztatva figyelmeztet arra, hogy a sikerért meg kell küzdeni Fame - hírnév egy hosszúra nyújtott klipben TALLÓSl BÉLA Egy sportos eleganciával felöl­tözött, jóképű trendi fiú tart a föld­alatti felé. Leér a lépcsőn, a világot teljesen kizárva a gondolataiból, magába mélyedve lépdel a megál­lóhely retro mintázatú padja felé, s helyet foglal az ott ülő két hasonló korú lány mellett. Válltáskáját le­teszi a padra. Mereven néz maga elé, a vágányárkot figyeli súlyos tekintettel. Lassú mozdulattal megemeli a testét, feláll, s elindul a vágány irányába. Két táncos láb, mivel táncos a fiú, lépked két már­kás, cifra topánban. Könnyed, lé­gies léptekkel, ahogy csak táncos tudja emelni, s előbbre tenni a lá­bát, egyre közelebb kerül a cipő­pár a záróvonalhoz. Már-már rá­lép, amikor az alagútból felzúg a vonat... Onnantól kezdve, hogy a két ci­pő vonulását látjuk a pádtól a vá­gányárok felé, tudjuk, mi fog tör­ténni. Izgulunk és félünk. Hatásos fotózása és sejtetése ez a készülő tragédiát felvezető hangulatnak. Féltjük a fiatal fiút. Táncos. Illetve táncosként szeretett volna hírne­vet szerezni. New York előadó- művészeket képző neves művé­szeti iskolájába járt eddig sok más társával együtt. Tanárnője azon­ban közölte vele, hogy kitűnően el tudja sajátítani a technikát, meg­van a mozgáskultúrája is, de a kar­ból nem fog előbbre lépni egész életében. Nincs meg benne az a spiritusz, amitől az élvonalba tud­ná táncolni magát. Viszont remek tánctanár lesz belőle. A fiú ekkor indul el, feladva, a földalatti megállója felé. Ettől a jelenettől jó a Fame - Hírnév című film, a rendezőként debütáló Kevin Tancharoen mun­kája, amely Alan Parker 1980-as, A hírnév című rendezésének az „újrahangszerelése”. Az „újra- hangszerelés” azt jelenti, hogy Tancharoen a televíziók ilyen­olyan sztárfelfedező műsorainak stílusához igazítja a látványt, amit kínált. Azoktól, valamint a rokon High School Musical felfogásától A legújabb arcok: a táncos Kevin (Paul McGill), a zenész-zeneszerző Victor (Walter Perez) és az énekes Mar­co (Asher Book) (Fotó: SPI-lnternational) azonban annyiban eltér a Fame - Hírnév, hogy a 107 perc a művészeti iskolások négyéves ta­nulmányait igyekszik érzékeltetni, ráirányítva a figyelmet arra, hogy a hírnévért meg kell küzdeni, s hogy a siker mögött kőkemény munka áll - s még akkor se biztos, hogy a remélt álom valóra válik. Ezt mutatja a filmnek az az erősre (erősen hatásosra) sikeredett jele­nete, amikor tanulmányainak ne­gyedik évében a táncos fiú elindul a földalatti megállója felé... E drámai epizódon kívül a film egy hosszúra nyújtott klip, túlfűtött érzelmi váltásokkal, kli­sé-karakterekkel - mindig van egy rossz, hogy kidomborodjon a jó. Annyira eltúlzott ez a szembe­állítás, hogy a negyedikig sem esik ki a rostán egy olyan szí- nésznövendék, akit a televíziós énekes-sztárműsorokból már a válogatón eltanácsolnának. Erénye lehet tehát Kevin Tancharoen alkotásának, hogy - a High School Musical felfogásától ellentétben - nem kelti azt a hamis illúziót, hogy a hírnév eléréséhez a tehetséget akár nem is kell meg­terhelő tanulással ápolni, csiszol­ni, kiművelni. S ebből az erényből fakad a következő hozadéka a filmnek, hogy Zac Efront a High Schoolból nem felvételiztette a művésznövendékek közé. így még tétje is van az ábrázolt küzdésnek, hogy a művészpalánták a záró­vizsgán megállják a helyüket, és új arcokként - színészekként, tánco­sokként, énekesekként - átlép­hetnek egy rájuk szabott filmbe. A magyar kultúra új követei Budapest. A magyar és nemzetközi kulturális élet hat kiemel­kedő személyisége: Eszenyi Enikő színművész, Forgács Péter film­rendező, médiaművész, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, Tarr Béla filmrendező, valamint Juliet Kinchin, a New York-i Mo­dem Művészetek Múzeuma kurátora és Kobajasi Ken-Icsiro kar­mester kapta idén a Magyar Kultúra Követe címet. Az elismeréssel járó oklevelet Hiller István oktatási és kulturális miniszter a ma­gyar kultúra napja, január 22. alkalmából adta át a kitüntetettek­nek a Magyar Tudományos Akadémián. Kobajasi Ken-Icsiro nem volt jelen az ünnepségen, ő később veszi át az oklevelet. A 2007-ben alapított elismerést azoknak a kimagasló tehetségű em­bereknek adományozzák, akik a magyar kultúrát, Magyarországot képviselik külföldön, (mti) Nem lesz magyar vagy szlovák Oscar Los Angeles. Kilenc film maradt versenyben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjért. A világ 65 országa nevezett egy- egy produkciót az idegen nyelvű filmek Oscar-díjára; a magyar je­lölt Goda Krisztina Kaméleon című vígjátéka volt, amely nincs a ki­lenc között. Ugyancsak kiesett a szűkülő jelöltkörből az esélyesnek tartott szlovák film, a II. világháborús történetet feldolgozó Meg­szegett ígéret is. Versenyben maradt viszont a jelöltségért a Muhi András vezette magyar Inforg Stúdió és Gryllus Dorka színésznő közreműködésével készült hivatalos bolgár nevezés, A világ nagy és a megváltás a sarkon túl ólálkodik című, Sztefan Komandarev által rendezett mozi. A kategóriában ott van továbbá az argentin, az ausztrál, a francia, a német, az izraeli, a kazah, a holland és a perui versenyfilm. Az Amerikai Filmakadémia (AMPAS) az egyes orszá­gok nevezése alapján állította össze a listát, amelyet a jelölőfolya­mat során több fázisban szűkít a testület illetékes bizottsága, míg végül február 2-án kihirdetik a kategória öt Oscar-jelöltjét. (mti) Kínai díjnyertes nyit a 60. Berlinalén Berlin. Kínai világpremierrel kezdődik a 60. Nemzetközi Berlini Filmszemle február 11-én. A fesztivál nyitóestjén Vang Csüan-an filmjét, a Tuan Jüan (Tuan Yuan - Apart together) című szerelmi történetet mutatják be. A kínai filmrendező 2007-ben kapta meg az Arany Medve-díjat a Tuja házassága című alkotásáért. A Tuan Yuan Liu Jan-seng (Liu Yansheng) egykori katona történetét mesé­li el, aki 1949-ben Mao Ce-tung csapatai elől Sanghajból Tajvanra menekül. Egy évtizede nem látta élete szerelmét, a viszontlátáskor azonban ismét fellángolnak érzelmeik. A versenyfilm főszerepei­ben Lu Jen (Lu Yan), Ling Feng, Hszü Caj-ken (Xu Cai Gén) és Mo Hsziao-csi (Xiaoqi) látható, (mti) Az Avatar a BAFTA-jelölések élén London. James Cameron 3D-s öko sci-fije, az Avatar az Egy lány­ról és A bombák földjén című produkciókkal holtversenyben van a Brit Filmakadémia (BAFTA) díjaiért, ugyanis mindhárom film nyolc jelölést kapott. A triót egy újabb sci-fi, a District 9 követi hét jelölés­sel. Quentin Tarantino Becstelen Brigantyk című háborús fantáziája és a George Clooney főszereplésével készült Egek ura pedig hat BAFTÁ-ra esélyes - számoltak be róla csütörtökön a szervezők. A Brit Filmakadémia díjait február 21-én adják át. (mti) Elkészült az új magyar Ulysses-fordítás Két év múlva jelenhet meg MTl-HÍR Budapest. Elkészült James Joyce korszakos jelentőségű regé­nye, az Ulysses új, kritikai igényű magyar szövege, amelyet a fordí­tók tudományos konferencián mutattak be szerdán a Magyar Tudományos Akadémián. Mint a fordítói munkacsoport vezetője, Kappanyos András iroda­lomtörténész elmondta, a Kiss Gá­bor Zoltánnal, Gúla Mariannával és Szolláth Dáviddal készített új magyar szöveg filológiailag és strukturálisan is különbözik az eddigi fordításoktól. „A lényeg, hogy végre meg lehet érteni, miről szól ez a könyv” - tette hozzá az irodalomtörténész. Kappanyos András szerint a csaknem ezer oldalas regény ko­rábbi magyar kiadásai rengeteg pontatlanságot tartalmaztak, az új szövegben ezek a tévesztések is a helyükre kerültek. A klasszikus, Szentkuthy Mik- lós-féle fordítást és a Joyce-kutatás friss eredményeit is felhasználó új magyar nyelvű Ulysses azonban még nem kerülhet a könyvesbol­tokba. Mivel a Joyce-művek jogtu­James Joyce (Képarchívum) lajdonosai nem válaszolnak a Ma­gyarországról jövő megkeresések­re, a friss fordítást csak a szerzői jogok lejárta, 2012. január 1. után lehet megjelentetni. Az irodalomtörténész elárulta, hogy elkészült Joyce egy korai re­génye, a Magyarországon még ki­adatlan Stephen Hero fordítása is, ami az Ulysseshez hasonlóan szin­tén csak két év múlva jelenhet meg leghamarabb.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents