Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-22 / 17. szám, péntek
Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 22. TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG A Népszabadság birtokába jutott válságkezelési terv szerint az eddig hangoztatott kétszáz helyett' négyszáz dolgozó leépítése is elképzelhető a Magyar Televíziónál. Ehhez azonban további beruházásokra lenne szükség az MTV új székházában, erre azonban idén valószínűleg nem lesz saját forrása a Magyar Televíziónak. A napüap cikke ismerteti: a dokumentum alapján a kétszáz, biztos leépítésre szánt munkatárs felét a gyártási területről, harmadát a műsorkészítésből, harmincnyolc embert pedig az adminisztratív állásokból bocsátaná- nak el. (mti)- Azóta, hogy hallotta, miket mond a kormányfő az MKP politikusairól, mindegyiket megugatja! (Peter Gossónyi rajza) Az Európai Unió bővítése manapság távolról sem elsőrendű kérdés Brüsszelben Nyugat-balkáni borúra derű Néhány hónappal ezelőtt borúlátás nyomta rá a bélyegét a Nyugat-Balkánra. Mind Horvátország, mind Szerbia megtorpant az Európai Unióba vezető úton. A globális válság következtében elapadtak a külföldi beruházások, ráadásul új konfliktus kirobbanása fenyegetett Bosznia-Hercegovinában. AATl-ELEMZÉS 2009 utolsó heteiben viszont felderülni látszott az ég a régió országai fölött. Hollandia, mely évek óta akadályozta Szerbia és az EU közeledését arra hivatkozva, hogy Belgrád nem tesz meg minden tőle elvárhatót a szökésben levő háborús bűnös, Ratko Mladics elfogása érdekében, december végén módosította álláspontját. Ezzel megnyílt az út a szerb EU-belépési kérelem beadása előtt. Karácsony előtt Szerbia, Macedónia és Montenegró állampolgárai jogot nyertek arra, hogy vízum nélkül utazhassanak be az EU legtöbb államába. Nem sokkal később az olasz FIAT cég bejelentette, 67%-os részesedést vett Szerbia legnagyobb autógyárában, a kragujevaci Zastava művekben. Mladjan Dinkics szerb miniszterelnök-helyettes úgy értékelte a lépést, hogy ez a szerbiai gazdasági hanyatlás végét jelenti. A belgrádi politikus vélekedését túl derűlátónak minősítette a The Economist. A londoni hírmagazin rámutatott: Szerbia gazdaságát padlóra küldte a válság. A bruttó hazai termék tavaly 3,5%-kal csökkent, az idei előrejelzés is csak 1,0%-os bővülésről szól. A FIAT döntése azt jelzi, a külföld ismét bizalommal fordul e balkáni ország felé. Nem világos ugyanakkor, hogy az átlag szerbeket is felderítik-e a kilátások. A kormány februárban kezdi meg 8500 állami alkalmazott leépítését, hogy ezzel is lefaragja a költségvetési kiadásokat. A december 6-án Vozdovacon rendezett helyi pótválasztáson a mandátumot eddig rendre begyűjtő Szerb Demokrata Párt (Borisz Tadics államfő pártja) váratlan vereséget szenvedett, az élen az ellenzéki pártokjelöltjei végeztek. Az ellenzék vezető ereje, a Szerb Haladó Párt alig egyéves múltra tekint vissza: 2008 októberében alakult, miután egy sor politikus kivált a Radikális Pártból. Utóbbi alakulat vezetője, Tomiszlav Nikolics rájött, hogy az irredenta lózungok ideje lejárt. így a szomszédos Horvátország nacionalistáinak példáját követve modem jobbközép pártot hozott létre, amely mentes a háborús retorikától, és nem EU-ellenes. A legfrissebb felmérésekaztmutatják, hogy Nikolics pártja hasonló támogatottságot élvez, mintTadicsé. Tavaly Horvátország is nehéz időkön ment keresztül. Az uniós belépést előkészítő tárgyalásokat az év nagy részében megbénította a Szlovéniával zajló határvita. Végül azonban Ljubljana feladta a horvát csatlakozási tárgyalásokat blokkoló magatartását, így szomszédja akár már 2012-ben felvételt nyerhet az EU-ba. Javítja a sikeres csatlakozási tárgyalások esélyét, hogy a horvát elnökválasztást olyan jelölt (az 52 éves Ivó Josipovic) nyerte, akire eddig még árnyéka sem vetült kétes üzleti vagy korrupciós ügyeknek. Mi több, a győztes első nyilatkozatában az ország rákfenéjét (és az EU-belépés fő akadályát) képező korrupció felszámolására tett ígéretet. A szociáldemokrata politikus ebben partnerre talál a konzervatív miniszterelnökben, Jadranka Kosorban. Utóbbi csak tavaly július óta ül a kormányfői székben, de azóta máris több nagy hal akadt fenn a korrupcióellenes hivatal, az ügyészség meg a rendőrség hálóján, mint előtte éveken át. Bár a térségben sokaknak nem tetszik, mégis igaz, hogy a Nyugat- Balkán két meghatározó állama Horvátország és Szerbia. Montenegró, Macedónia, valamint Albánia, Bosznia és Koszovó (utóbbi három nem kapta meg az EU-tól a vízummentességet) előtt még számos akadály tornyosul az uniós csatlakozás felé vezető úton. Ám ha a „két nagy” haladást ér el az uniós integráció terén, az pozitív kihatással lesz a többiekre is. Az unió bővítése manapság távolról sem elsőrendű kérdés Brüsszelben. Sokan azt is megbánták már, hogy négy évvel ezelőtt túl hamar rábólintottak két kelet-balkáni állam, Bulgária és Románia befogadására. Ráadásul Spanyol- ország épp január elsején vette át a soros EU-elnökséget - márpedig Madrid még elismerni sem hajlandó Koszovó függetlenségét. így aztán Horvátország kivételével a többi nyugat-balkáni államnak még sokévi munkára lesz szüksége ahhoz, hogy kilátásuk legyen az uniós csatlakozásra. Igaz viszont az is, hogy a jelenlegi ellenséges hangulat - a kilátások hal ványsága miatt - kevésbé aggasztó és csüggesztő, mint amilyennek tűnik. Alig egy évtizeddel ezelőtt Szlobodan Milosevics - előbb mint Jugoszlávia, majd a háborúzó Szerbia elnökeként - még szilárdan ült a nyeregben Belgrád- ban. A Balkánon Ionosán lassan őrölnek a malmok - de mégis őrölnek. JEGYZET Megelőzni a műhibákat PÉTERFl SZONYA Nincsenek pontos statisztikák arról, hány orvos hány esetben diagnosztizálta, gyógyította a beteget tévesen, s ezzel állapota romlását vagy akár a páciens halálát okozta. Az érintettek, illetve a hozzátartozók ritkán tesznek panaszt, holott az egészségügyi ellátást felügyelő hivatal kötelessége az esetek alapos kivizsgálása. A bajbajutottak többsége tétlenségét a lassú ügyintézéssel, rossz idegállapotával magyarázza, no meg azzal, hogy a fehérköpenyesek és a laikusok összecsapásából az „egyszerű földi halandó” nem jöhet ki győztesen. Az öt éve létrehozott intézmény közzétette a beadványok számát, 2005-től 2009 első félévéig a szakértők2806 panaszt vizsgáltak felül és 609 esetben igazolták: műhiba történt. „Bár a kamara testületileg védi tagjai szakmai, erkölcsi, gazdasági, jogi és szociális érdekeit, nem célunk a hibák elkendőzése. A tévedések elkerülése, de főleg megelőzése érdekében tavaly 89 szakmai találkozót szerveztünk a hivatallal, ahol alaposan megvitattuk a kétes eseteket” - hangsúlyozta Milan Dragula orvosprofesszor, a Szlovák Orvosi Kamara elnöke. Rámutatott, gyakran a nem megfelelő kommunikáció vezet rossz döntésekhez. Tavaly felborzolta a kedélyeket egy 15 éves lány halála, a hozzátartozók az orvost okolták, ám utólag kiderült, egy banális betegség azért végzett Vele, mert eltitkolta orvosa előtt, hogy antibébi tablettát szed. Az ő végzetét a gyógyszerek összeférhetetlensége okozta. Noha az orvos vétlen volt, a közvélemény ellene fordult. Örvendetes, hogy a hivatal és. a kamara idén is együttműködési szerződés aláírásáról tárgyal, s folytatni kívánják a szakmai találkozók szervezését is. Hiszen a továbbképzés, az ismeretek bővítése, az eszmecsere nélkülözhetetlen, függetlenül attól, általános vagy szakorvosokról van szó. Nem hagyható figyelmen kívül az orvosok túlterheltsége, nem megfelelő társadalmi és anyagi megbecsülése sem, noha ez műhiba esetén nem mentség. Mert a modem gyógyászatban nincs helye a tévedésnek. A társadalom ráruházta az orvosra a betegségek felderítésének és kezelésének minden terhét. Ugyan „az orvos is ember” - a legkorszerűbb műszerek, amelyek szinte megszólaló képekkel ábrázolj ák az elváltozásokat, a laboratóriumi vizsgálatok látszólagos pontossága azt eredményezték, hogy az orvostól tévedhetetlenséget követelünk. Holott a tévedés gyakran a kialakult szokásokból származik, az orvost és betegét nemegyszer ezek sodorják veszélybe. Jóllehet az orvos tévedésének első és nyilvánvaló áldozata a páciens, ám a hiba a fehérköpenyest sem kíméli: ó a tévedés második áldozata. KOMMENTÁR „Nagymagyar” öngól MÓZES SZABOLCS Robert Fico kormányfő keddi sajtótájékoztatóján - melyen legfontosabb miniszterei társaságában Maroš Šefčovič szlovák EU-biz- tosjelöltet, a „nagymagyar” sovinizmus legutóbbi áldozataként prezentálta - ismét megvillantotta, mi lesz az idei választási kampány egyik fő témája. Legalábbis annak smeres kiadása. A magyarokkal való riogatás. Ehhez pedig hűségesen asszisztált neki az egész Smer-vezérkar, illetve a magát független szakembernek tartó Miroslav Lajčák külügyminiszter is, akinek a tavalyi nyelvtörvényes manőverek után egyre nehezebb lesz megőriznie szakmai tekintélyét. Amint azt megszokhattuk, a kormánypártok riogatásai a magyarokkal általában minden alapot nélkülöznek, és saját maguk kreálta problémák és álproblémák folyományaként szoktak megjelenni. Ezúttal viszont a miniszterelnök köszönőlevelet küldhet a Fidesz központi irodájába is, vagy legalábbis Orbánék európai parlamenti frakciójának brüsszeli kancelláriájába. Igaz ugyan, hogy a szlovák EU-biztosjelölt elleni támadás elsősorban s főként nem magyar-szlovák ügy volt, hanem az Európai Parlament jobboldali és baloldali frakciója közötti erőfitogtatás (avagy egyenes következménye annak, hogy a baloldal kikezdte a jobboldali bolgár biztosjelöltet, cserébe a jobboldalnak is találnia „kellett” egy baloldalit), ám a Fidesz EP-képviselőinek aktivitása is kellett ahhoz, hogy Fico ismét elővehesse a magyarkártyát. S újfent rúghasson egyet a magyarokba, Magyarországba, a Fideszbe és úgy általában mindenbe, ami távolról piros-fehér-zöld színűnek látszik. A hasonló esetek után szokott elhangzani a felvetés - gyakran jogosan -, mely szerint nejn szabad a várható hisztérikus szlovák reakció miatt tabuizálni bizonyos témákat. A szlovákjelölt európai parlamenti meghallgatása viszont nem ebbe a kategóriába tartozott. A Fidesz képviselői nyugodtan átengedhették volna a kezdeményezést más országbeli képviselőtársaiknak, s akkor Fico sem kapott volna muníciót újabb magyarellenes ömlengéséhez. Legfej- lebb arra panaszkodhatott volna, hogy újabban már az európai jobboldal is a szegény szlovákokat bántja. Még szembeötlőbb a „Šefčovič-verés” kontraproduktivitása, ha megnézzük, ki profitálhatott belőle. Fico újfent a szlovák érdekek védelmezőjeként tűnhetett fel, egyben „rámutathatott”, mennyire szlovákellenes az a magyar jobboldal, mely nyár elején átveszi a hatalmat Magyarországon. Az egyszerű szlováknak pedig nincs oka nem hinni neki, ha látja, hogy ajelölt a gáncsolkodások ellenére valóban sikeresen szerepelt, s egyben a híradásokból tudja azt is, hogy leginkább a magyar EP-honatyák kívánták őt besározni. Ellenben a Fidesz a túlzott aktivitással semmit sem nyerhetett: Magyarországon szinte észrevétlen maradt a tény, hogy Szá- jer és képviselőtársai egy szlovák jelölttel szemben „hősködtek”, egy ilyen strasbourgi kisjelenet semmit sem hoz a legnagyobb ellenzéki párt konyhájára a tavaszi országgyűlési választások előtt. Ráadásul a külföldi, pártatlan szemlélők egy részében a kakaskodás azt az érzetet kelthette, hogy a magyar fél az, amely mindenáron, a mondvacsinált okoktól sem riadva vissza, bele akar kötni az „ártatlan” szlovák jelöltbe. TALLÓZÓ KRÓNIKA Gondot okozhat, tanári elbocsátásokat eredményezhet a romániai vidéki iskoláknak a fejkvóta bevezetése az oktatásban. Sok helyen nem lesz elég a gyereklétszám után kapott pénz a tanárok fizetésére. A hiányzó összeget a helyi önkormányzatoknak kellene pótolni - írja a Krónika című kolozsvári napilap. Romániában a szeptemberben kezdődő új tanévtől az iskolák és az óvodák a gyermeklétszám függvényében kapják a támogatást. Az alap fejkvóta 2857 lej (776 euró) egy évre, egy városban román nyeívű tagozaton tanuló gimnazista diák után. Ez az alap, amit szorzókkal módosítanak annak függvényében, hogy a tanintézet vidéken vagy városban működik, napközi, elemi iskola vagy gimnázium. A terv kidolgozói emelt összeget szánnak a kisebbségi oktatásnak, a magyar diákok esetében magasabb szorzóval számolnak. Kovászna megyében 38 ezer diák tanul, az első számítások szerint így évente 111 millió lejes fizetésalapot kaphat a megye. Tavaly azonban 124 millió lejt költöttek a fizetésekre, így az idei évre szánt összeg a szükségletek 91,5 százalékát fedezi - mutat rá a Krónika. Henning László, a megyei önkormányzat alelnöke úgy véli, a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a különböző szintű intézmények között nagyok a különbségek a bérköltségekben. Van, ahol 123 százalékban, de sok helyen csak 50-60 százalékban biztosított az alkalmazottak bére. Megyei szinten utólag nem lehet kiegyenlíteni a különbségeket, és ha többet kapnak a kelleténél, a többletet vissza kell utalni a központnak. Henning szerint a vidéki iskolákban az alacsony gyereklétszám miatt lehetnek gondok. A városi intézményekben ugyan sok a gyerek, viszont nagyobbak a költségek az általában magasabb fizetési csoportba sorolt tanárok miatt. A hiányzó összeget az ön- kormányzatok saját költségvetésükből pótolhatnák, ám sok esetben erre nincs pénzük. A Kovászna megyei tanfelügyelőség legutóbb tizenegy pontos javaslat- csomagot adott át a megyében működő iskolák igazgatóinak. Ennek alapján kell megvizsgálniuk, hogyan tudják csökkenteni költségeiket és az alkalmazottak számát, (mti)
