Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-20 / 15. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 20. Szülőföldünk 11 Megérzik a méhecskék, ha gazdájuk közelít a kaptár felé, de azt is, ha ideges A méz bizalmi termék Komárom. „Méhészkedni csak szíwel-lélekkel lehet. Ha valaki kizárólag az üzletet látja benne, és osztani- szorozni kezd, mielőtt belefogna, az jobb, ha rögtön elfelejti, hogy valaha is méhekkel akart foglalkozni” - állítja Pajor Sándor méhész. V. KRASZN1CA MELITTA Édesapja mellett, egészen kisgyerekként került kapcsolatba a méhekkel, neki is, bátyjának is volt saját kaptára, amelyet maguk gondoztak, külön pergették belőlük a mézet. Aztán másfelé vezetett az útja, a festő-mázoló szakmát választotta, de a kilencvenes évek végén visszatért a méhészkedéshez. „Harminc családdal kezdtem, ma 120 családról gondoskodom - mondja. - Mindazt, amit édesapámtól megtanultam, nagyon gyorsan el kellett felejteni, hiszen mára a méhész szakma is rengeteget fejlődött, más technológiákat alkalmazunk. Sokkal produktívabbá vált a termelés. Régen édesapán tavasszal kivitte az akácos mellé a méhészkocsit, ami őszig ott is maradt. Én már intenzíven vándorlók a méhekkel, ahol kell, beavatkozom, például úgy irányítom a rajzást, akkor cserélem az anyát, amikor az a produktivitás szempontjából leginkább megfelelő. Nem engedem, hogy csak saját ösztöneiktől vezérelve cselekedjenek. Bár egy bölcs mondás szerint csak annyira szabad beavatkozni, hogy a méheknek ne sokat kelljen helyrehozni utánunk.” Aki fél, azt jobban támadják a méhek Pajor Sándor főleg könyvekből, szakfolyóiratokból tanulta a mesterség fortélyait, de rendszeresen részt vesz méhész-továbbképzéseken is. „Újításokkal nem kísérletezem, inkább azokat a jó dolgokat veszem át társaimtól, amik máshol már beváltak. Arra viszont a kezdetektől ügyeltem, hogy nemesített, sőt, megtermékenyített anyákat vásároljak. Járásunkban Bátorkeszin élt egy kiváló anyanemesítő, Marušinec Árpád, tőle vettem az anyákat; sajnos, egy éve már nincs köztünk. Ó például a vad ösztön kiküszöbölésére is nemesített, ezek a méhek kevésbé támadtak” - avat be a részletekbe. Kérdésünkre, hogy a méhek megismerik-e gazdájukat, határozott igennel válaszol. „Minden ember kibocsát valamilyen illatot, és ahhoz hozzászoknak a méhek. Ugyanígy megérzik, ha valaki fél tőlük, és azt jobban támadják” - árulja el. Mézet az őstermelőtől Szlovákiában igen alacsony a mézfogyasztás, évente mindössze negyed kilogramm személyenként. Az ajánlott mennyiség ezzel szemben 3 kg. Sajnos, mint nagyon sok más terméket, a mézet is hamisítják, izocukorral, illetve silányabb minőségű, brazil, argentin, kínai mézzel keverik. Ezért Pajor Sándor azt vallja, közvetlenül a méhészektől érdemes vásárolni, mert az garantáltan jó minőségű. Bizonyítják ezt a rendszeres ellenőrzések eredményei is. A boltok polcain található üvegen azonban mindenképpen olvassuk el a származási helyet, és ha az látjuk, hogy az Európai Unió határain kívülről származó mézet is tartalmaz, inkább ne vegyük meg. Ellenvetésemre, hogy a brazil mézet is valószínűleg méhek készítették, kifejti: az igaz, de mivel ott teljesen más a flóra, a méz olyan polleneket is tartalmazhat, amelyek sokkolják szervezetünket és allergiás tüneteket válthatnak ki. Míg tehát a hazai mézből korlátlan mennyiséget fogyaszthatunk, ez az állítás a távoli kontinensekről származó méz esetében már nem állja meg a helyét. A méhész elárulja: azok, akik évente csak egyszer, általában karácsony tájékán vásárolnak mézet, főként az akácmézet keresik. Nagy előnye, hogy nem kristályosodik, íze is mindig ugyanolyan. De éppen ez utóbbi tulajdonsága a hátránya is a zamatosabb, ízlete- sebb, több vitamint tartalmazó virágmézekkel szemben. Jövő héten Maikowski Emőke íráselemzöt mutatjuk be. Mesterségek, mesterek Öregszik a méhésztársadalom Míg a kilencvenes évek elején Szlovákiában 40 ezer méhész 470 ezer családot gondozott, napjainkban már csak 14 ezer méhészt és 240 ezer méhcsaládot tartanak nyilván. A méhészek átlagéletkora 67 év, fiatal méhészt pedig csak nagyítóval lehet találni. „Sokan a meggazdagodás lehetőségét látják a méhészetben, azzal kezdik, hogy ha egy család egy évben átlagosan 30-50 kg mézet ad, azt kilogrammonként 2-3 euróért vásárolják fel, akkor mekkora is lesz rajta a haszon. így nem lehet hozzáállni, általában akik így kezdték, nagyon gyorsan fel is hagytak vele. Ezt a szakmát csak szeretettel, odaadással lehet csinálni, számomra csodálatos dolog, ha kint lehetek a természetben a méheim között. Ott azonnal megnyugszom, ami már csak azért is fontos, mert a méhek megérzik, ha feszültebb vagyok, akkor jobban is csípnek” - árulja el Pajor Sándor, aki szerint a méhész szakma társadalmi megbecsülése a mai napig várat magára. „Sokan csak a mézből származó hasznot látják, arra nem gondolnak, mekkora jelentősége van a méheknek a haszonnövények beporzása során” - tette hozzá. A királyhelmeci szervezetek és intézmények számára 2004-től adott a lehetőség » Ezt a szakmát csak szeretettel, odaadással lehet csinálni - vallja Pajor Sándor (Képarchívum) Bemutató a balogfalai kultúrházban Bodnár Marika lakodalma JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Balogfala. Évekig készültek rá, decemberben végre színre került a balogfalai kultúrházban a helyi Fürtöcskék hagyományőrző csoport előadásában a Lakodalmas. 2004-ben mutatták be Balogfalán a helyi farsangi hagyományokat megörökítő műsort, amely nemcsak odahaza aratott nagy sikert, hanem különdíjat kapott a szepsi Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválon is. Még akkor elhatározták, hogy a következő feldolgozandó és megörökítendő hagyomány a lakodalmas lesz, hisz amíg még a hetvenes-nyolcvanas években alig volt olyan hétvége, hogy ne esketett volna a pap, az utóbbi években alig-alig akadt erre lehetősége. A fiatalok nagy része elköltözött, s mivel egy igazi lakodalom nem olcsó mulatság, akik nem csupán az élettársi kapcsolat mellett döntöttek, azok is többnyire szűk családi körben ünnepeltek. A Szülőföld Alap támogatása tovább fűtötte a helyi Fürtöcskék hagyományőrző csoport lelkesedését, s Kovács Judit vezetésével összeállították a műsor szövegkönyvét és sikerült férfiakat is becserkészni, így mindössze a vőfélyt kellett női szereplőre kiosztani, vőlegény és örömapa szerencsére akadt a helybéli férfiak között. Cigány viszont nem, de valószínűleg ez lehetett az egyetlen hiányérzetünk. Bár kész forgatókönyv alapján dolgoztak, az improvizációs technika is komoly szerepet kapott, s főleg az összekötő szöveg előadásában jeleskedő Mihályi Edit élt ezzel a lehetőséggel. Mellette a vőfélyt alakító Szabó Ilona vitte a prímet a hatalmas sikerrel bemutatott előadásban, ahol virágesővel és plüssajándékokkal köszönték meg a szereplők áldozatos munkáját. Mivel a műsorban nemcsak kellék lakodalmi étkek szerepeltek, az előadás utáni fogadáson minden szereplő tányérjába került töltött káposzta, fasírt, de a nézők is részesültek a lakodalmi menüből. A hetvenes-nyolcvanai években alig volt olyan hétvége, hogy ne esketett volna a pap, az utóbbi években alig-alig akadt erre lehetősége (A szerző felvétele) Kitörési lehetőség alig-alig akad a faluban Roma kulturális fesztivált rendeztek Cakóban ÚJ SZÓ-HÍR Cakó. Cakó elfeledett, egykor sokkal szebb napokat látott falucska a Balogvölgyben. Mára többnyire romák lakják, kitörési lehetőség alig-alig akad. Bari Károly polgármester Horváth Csaba segítségével kidolgozott egy projektet, amely támogatásra talált Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes hivatalánál, kétezer eurót ítéltek meg a rendezvényre. Bari nem véletlenül pályázott egy kulturális fesztiválra, ugyanis a faluban nagyon sok a tehetséges fiatal, többen tanulnak közülük művészeti iskolában. A fesztiválra elsősorban a környező települések kulturális csoportjait és iskoláit, valamint óvodáit hívták meg. A község piciny kultúrháza zsúfolásig megtelt, a polgármester röviden ismertette a cigányok történelmét, majd emléklapot adott át a cakói származású Kökény Béla roma aktivistának és György Béla prímásnak. A helyi iskolaigazgató, Győry Magdolna által konferált műsorban a kisiskolások és óvodások mellett a balogiványiak, a baraci- ak, a harmadak, a rimaszécsiek és a nemesradnótiak is felléptek. Nagy sikert aratott a nemesradnó- ti Bari Hona, a helyi Tamás Gyula és Bari Kristóf, valamint a rima- szécsi Kalocsai Norbert. (jdj) Idén is igényelhető támogatás LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. A Bodrogköz központjában működő civil szervezetek, intézmények és egyesületek rendezvényeikhez idén is igényelhetnek támogatást a város által kezelt pénzalapból, ám az érintetteket a döntéshozók arra kérik, hogy még a költségvetés elkészülte előtt jelezzék, ebben az évben hozzávetőleg mekkora hozzájárulásra lenne szükségük. Kalapos Árpád alpolgármester lapunknak elmondta, a Király- helmecen tevékenykedő különböző szervezetek 2004-től minden évben kérhetnek kisebb-na- gyobb összegű támogatást a speciális pénzalapból, azt pedig, hogy kik és milyen feltételekkel pályázhatnak, egy általános érvényű rendelet szabályozza. Mivel az elmúlt években azt tapasztalták, hogy az igénylések általában nem érkeznek meg az előre kitűzött határidőre - október 31-ig illetve május 31-ig-, lehetőséget biztosítottak arra, hogy a támogatások az egész évben folyósíthatok legyenek. Az érdeklődők bővebb felvüágosítást a város honlapján, a www.kralovskychl- mec.sk oldalon kaphatnak, ahonnan a szükséges formanyomtatványokat is letölthetik. Az alpolgármester ugyanis hangsúlyozta, a támogatás nem alanyi jogon jár, minden esetben írásban kell kérelmezni. A városi hivatalba beérkezett igényléseket az önkormányzat mellett működő ifjúsági, kulturális- és sportbizottsághoz továbbítják, melynek ajánlását megtárgyalják, döntést azonban minden esetben csak a település önkormányzata hivatott hozni. Természetesen az elnyert pénzekkel az év végéig el kell számolni, ellenkező esetben a támogatás visszakövetelhető. Kalapos Árpád azt is elmondta, a településen működő oktatási intézményeknek nyújtandó hozzájárulás mértékét szabályozták, a pénzalapból az óvodák egy évben gyerekenként maximum 2 eurót, az iskolák tanulónként 1 eurót, a történelmi egyházak pedig legfeljebb évi 500 eurót kaphatnak. Politikai pártok és mozgalmak illetve magánszemélyek az általuk szervezett rendezvényeiket ebből az alapból nem finanszírozhatják. A község piciny kultúrháza zsúfolásig megtelt (A szerző felvétele)
