Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-19 / 14. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 19. Utazás 17 A különböző téli sportbiztosítások a balesettől a fel nem használt síbérletig fedeznek minden kiadást Kerüljük el a síelés veszélyeit Egy alapbiztosítás, amely tartalmazza az esetleges hegyi mentés, orvosi, kórházi ellátás, de még bizonyos szintig a poggyászbiztosítás árát is, két főnek egy egész hétre alig több, mint 20-25 euró A biztonságos sízés alapszabályai ♦ Hacsak nem képesített vezetővel van, ne téljen le a kijelölt pályák­ról. Az utasbiztosítások többsége ilyen esetekben nem érvényes. ♦ Kezdőként inkább vegyen professzionális sí- vagy snowboard lec­kéket! Lehetőség szerint ne a családtagok vagy a barátok oktassák. ♦ Kerülje azokat a pályákat, amelyekről úgy érzi, még nem képes lesiklani. 4 Gyerekeknek minden esetben javasolt a bukósisak használata! + A hegyekbe készülődvén hozza magát formába: készítse fel tes­tét a kemény igénybevételre. Tanulja meg az alapvető nyújtási technikákat, és gyakorolja őket testedzés előtt és után! A legtöbb baleset akkor történik, amikor a test elfárad. + A balesetek másik nagy csoportja a részegségből való kijózano­dás után következik be - vigyázzon tehát az alkohollal. Ráadásul az alkoholos befolyásoltság alatt történt balesetek többsége is ki­kerül a biztosítási körből. Akkor már inkább szellőztesse ki a fejét egy jó sétával. Végre beköszöntött a sí­szezon. Sokan alig várják, hogy a hófödte lejtőkön száguldhassanak. A síelés azonban nem a legbizton­ságosabb sport, indulás előtt érdemes biztosítást kötni. Egyes becslések sze­rint csak minden harmadik síelő köt biztosíttást. FELDOLGOZÁS A sívakáció legfontosabb része, hogy felkészüljünk a váratlan helyzetekre. Érdemes tehát indu­lás előtt röviden átgondolni, mi történik, ha elveszik a csomagunk vagy eltűnnek léceink, hogyan ke­rüljük el a baleseteket, és milyen alapvető elsősegély-felszerelés legyen nálunk, hogy mit teszünk, ha mégis valami történik, kit hív­junk, kire számíthatunk, ha netán valami gond van. Persze, nagy valószínűséggel semmi sem tör­ténik, de jobb, ha az ember úgy indul neki, hogy felkészül ezekre az esetekre, akkor ugyanis nem érhetik meglepetések. A legtöbb síterepen fel vannak készülve az ilyen helyzetekre. Ausztriában, Franciaországban, Svájcban és persze Olaszország­ban is jellemzően több nyelven beszélő pályaőrök segítenek a bajba jutottakon, még akkor is, ha nem nagy a gond. Ha kell, ők hív­ják a mentőhelikoptert, de ha szükséges, a sérültet lesegítik a felvonókról, átadják egy orvos­nak, és többnyire elsősegélyt is nyújtanak. A nagy kérdések már lent kezdődnek. Ha orvoshoz me­gyünk, ki fizeti a vizsgálat és az el­látás díját? Ha komoly a gond, ki intézkedik - és milyen minőség­ben - a szállításról? Ha ellopják a bérelt sílecet vagy snowboardot, ki téríti a költségeket? Sokan azt hiszik, hogy az Euró­pai Egészségbiztosítási Kártya minden ilyen kérdést megold - ráadásul ingyenes. A hazai egész­ségügyi biztosítóknál igényelhető kártya fedezi a sürgős ellátások költségét, ha tulajdonosa hazájá­ban (azaz az EU 27 országában) jogosult az egészségbiztosítási el­látásokra. Az EU-kártya azonban nem fedez mindent, csak az orvo­silag szükséges szolgáltatásokat. További kockázat, hogy csak a szerződött szolgáltatók fogadják el, a magánszolgáltatók nem. Ezeken túl, ha az adott tagállam­ban a biztosítottaknak önrészt is kell fizetniük, akkor ezt az önrészt minden esetben nekünk is meg kell fizetnünk, és ezt senki nem téríti vissza. Franciaországban és Svájcban például a kórházi tartózkodást nem igénylő ellátások költségét teljes összegben ki kell fizetni. A kifizetett számla alapján a haza­térés után, utólagosan igényel­hető megtérítés az illetékes re­gionális egészségbiztosítási pénztártól, de az önrészt ez nem tartalmazza, és adott esetben más díjtételeket sem. Érdemes tehát e kártya mellé olyan bizto­sítást kötni, amely jobban meg­felel számunkra. A különböző téli sportbiztosítá­sok a balesettől a fel nem használt síbérletig fedeznek minden ki­adást - egyes esetekben még azt is, ha síelés közben mi okoztunk anyagi kárt másnak. Extrém hely­zetekre pedig megvannak a meg­felelő extrém biztosítási alternatí­vák, melyek biztonságot nyújta­nak olyan helyzetekben is, ame­lyeket a hagyományos biztosítá­sok nem fedeznek - legyen szó pá­lyán kívüli, „szűzhóban” való sí­zésről, helikopteres indulásról, vagy gleccsersíről. Sőt, van olyan biztosítás, amelynek keretében a biztosítótársaság még azokat a már itthon felmerült költségeket is átvállalja, melyekre a hazai egészségbiztosítás sem nyújt fe­dezetet. Bármely orvosi vagy kór­házi ellátásról szóló költség fel­merülte esetén hazatértekor - vagy ha szükséges, még külföldről - természetesen haladéktalanul értesítse biztosítóját. Érdemes persze a lehetőségek szerint elkerülni a veszélyes hely­zeteket, hogy egyáltalán ne kerül­jünk olyan szituációba, amelyben a biztosításra szükségünk lehet. Ezek mellett javasoljuk, hogy tart­sa be a biztonságos sízés alapsza­bályait (lásd. keretünket). Égy alapbiztosítás, amely tar­talmazza az esetleges hegyi men­tés, orvosi-kórházi ellátás, de még bizonyos szintig a poggyászbizto­sítás árát is, két főnek egy egész hétre alig több, 20-25 euró. Ez csak valamivel több, mint egy egynapos síbérlet ára. Ha emellett jogi költ­ségekre, fel nem használt síbérlet­re, felelősségbiztosításra és még travel assistance szolgáltatásra is vonatkozó biztosítást kötünk, az átlagosan 4-5 euróval jelent többet egy hétre. Itt fontos megjegyezni, hogy mindig hasznos dolog átol­vasni a biztosítás apróbetűs részét, hogy lássuk, mely esetekben nem fedez minket a biztosítás, így sok energiát és fáradságot spórolunk meg magunknak később. Es végül - a téli sportokra vo­natkozó biztosítások megköthe­tők az utazási irodákban, a külön­böző biztosítótársaságoknál, de - bizonyos biztosítók esetében - akár online is, így még csak fel sem kell állni kedvenc karosszé­künkből. (tr, szí) A különböző téli sportiztosítások a balesettől a fel nem használt síbérletig fedeznek minden kiadást - egyes esetekben még azt is, ha síelés közben mi okoztunk anyagi kárt másnak (Képarchívum) UTAZÁSI HÍREK Capri belépési adót vet ki a turistákra Belépési adót vet ki a turistákra az olaszországi Capri: a látogatók tömegeit vonzó festői sziget a hajón érkező turistáktól fejenként egy eurót tervez beszedni. A La Stampa híre szerint a pluszbevételt a sziget tisztán tartására, a környezet megóvására fordítják. A he­lyi önkormányzat szóvivője szerint nem akarják kizsebelni a turis­tákat, de a kis sziget számára óriásiak a tömegturizmus okozta költségek. Többet szeretnének a környezetvédelemre fordítani, hogy ezzel további látogatókat vonzzon a sziget. A belépési adó bí­rálói - így például a szállodások - véleménye szerint viszont a vál­ság miatt amúgy is kisebb számban érkező turistákat nem szeren­csés további kiadásokra kényszeríteni. Világörökségi cím a Ningaloo-zátonynak? Az UNESCO természeti világörökségi helyszínei közé javasolja az ausztrál kormány a nyugat-ausztráliai Ningaloo-zátonyt. A Perth- től 1200 kilométerre északra, mintegy 260 kilométer hosszan elte­rülő partszakasz jelölését Peter Garrett környezetvédelmi minisz­ter jelentette be, hozzátéve, hogy a hivatalos dokumentumokat már el is küldték a Világörökségi Központ párizsi irodájába. A tér­ség nem sokkal a jelölés előtt került fel az ausztráliai örökségvé­delmi listára. A páratlan természetvédelmi értékeket képviselő ko­rallzátony népszerű a turisták körében. A Ningaloo-zátony ad ott­hont többek között a tengeri teheneknek, különböző tengeri tek­nősöknek, az aüanti ördögrájának (Manta birostris) és itt vonul­nak át a hosszúszárnyú bálnák (Megaptera novaeangliae) is, ame­lyek borjadzás idejére keresnek melegebb vizeket. Az ausztrál kormányjavaslatát a következő 18 hónapban bírálják el. Víz alatti felvétel a Ningaloo-zátony on (Képarchívum) Új testszkennert fejlesztettek ki Hőkamerához hasonló biztonsági testszkennert fejlesztettek ki jé­nai tudósok; állításuk szerint ez az elektromágneses készülékek­hez képest érdemben csökkenti az utasok intim szférájába való be­tekintés mértékét. Az új készülék az elektromágneses szkennerek­kel ellentétben nem mutatja a test pontos körvonalát, csak egy kétdimenziós, fényes felületet jelenít meg, amelyen árnyékok jel­zik az elrejtett tárgyak helyét - magyarázta Torsten May, a jénai Fotontechnikai Intézet kutatója. A test hőkibocsátását megjelenítő készülék akár egy centiméteres tárgyakat is képes kimutatni, azonban csak felületi képet készít, így az implantátumok és hason­ló részletek nem láthatók - hangsúlyozta a fizikus. May szerint a jelenleg az erfurti repülőtéren tesztelt szkenner egy-két éven belül a piacra kerülhet. Fapados illetéket a charterekre A kilenc legnagyobb magyarországi utazásszervező (Best Reisen, Neckermann, Kartago Tours, Magyar Tűi, Unitravel, Anubis Tra­vel, IBUSZ, Budavár Travel, Green Travel) közös levélben fordult a Budapest Aiporthoz azzal a kéréssel, hogy a charterjáratok utasai számára a Ferihegy 1-en érvényes kedvezményes, 14 eurós tarifát alkalmazza. A kezdeményezést a Malév és a Travel Service is tá­mogatja. A levélben az érvek között emlékeztetnek arra, hogy a gazdasági válság hatására az irodáknak és a reptérnek is draszti­kus keresletcsökkenést kellett tavaly elszenvedni, az üdülőprog­ramok piaca például 30-35 százalékkal esett vissza. Emellett az il­leték körülbelül egy éve 17,5-ről 20 euróra, majd a közelmúltban 20-ról 21,5 euróra emelkedett, miközben Spanyolországban 8, Görögországban 12, Olaszországban 11 euró körül mozog az ille­ték a reptereken, (szí, tp, mti)

Next

/
Thumbnails
Contents