Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-19 / 14. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 19. Külföld 7 Járványok kitörése fenyeget, mivel a hullákat az utcára dobálják, és gödrökben égetik el. Még tegnap reggel is találtak túlélőket Aki csak teheti, menekül Haitiből A haiti főváros utcáin szinte elviselhetetlen bűz terjeng, hiába takarítanak az emberek (TASR/AP-felvétel) Port-au-Prince/Brüsszel/ Genf. A Vöröskereszt Nem­zetközi Bizottsága tegnapi jelentése szerint a földren­gést követő hatodik napon továbbra is katasztrofális a helyzet Haitin, s a lakosság egyre agresszívabb az éle­lem és víz hiánya miatt. MTl-HÍREK A jelentés a részvétlenség ter­jedéséről is szól: a hullákat az ut­cára dobálják, és akit össze­gyűjtöttek, Port-au-Prince-ben helyenként utcai gödrökben ége­tik el. Már nem folyik a halottak kiásása a romok alól, onnan már csak használható tárgyakat gyűjtenek. Drága kincs az élelmiszer Az élelmiszerek ára robba­násszerűen emelkedik, a kenyér például kétszer annyiba kerül, mint a földrengés előtt, s az erő­szakos incidensek, fosztogatások száma ugyanolyan ütemben nő, ahogy az emberek kétségbeesése. Olyan esetek is voltak, hogy egye­sek cunami betörésével rémiszt­gették a tömeget, hogy azután el­lophassák a futva menekülők tu­lajdonát. A Vöröskereszt szerint min­denki távozik Haitiből, akinek pénze van. A Dominikai Köztársa­ságba vezető határátkelőkön nagy a zsúfoltság, az amerikai állam­polgársággal is rendelkező haitiak pedig az Egyesült Államok nagy- követsége előtt állnak sorba, hogy elutazhassanak az országból. Segít az egész világ Több mint százezer adag, egy hétre elegendő élelmiszercsoma­got osztottak szét eddig Haitin a földrengés károsultjai között - közölte tegnap az Élelmezési Vi­lágprogram. Ä szervezet tegnap estig további 95 ezer emberen akart segíteni a főváros nyolc kör­zetében, illetve a környező telepü­léseken. Több mint negyven nemzetközi mentőcsapat dolgozik a karibi szigetországban. Tegnap hajnal­ban három haiti túlélőt sikerült kimenteni egy áruház romjai alól, és az ENSZ egy dán munkatársa is szinte teljesen sértetlenül került elő csaknem hat nappal a pusztító földmozgás után. 122 mülió euró azonnali se­gélyt nyújt az Európai Unió a múlt héten pusztító erejű földrengés ál­tal sújtott Haitinak. Ezen felül to­vábbi százmilliót szán az EU arra, hogy segítse Haitin az alapvető infrastruktúra helyreállítását, je­lentették be tegnap. Haitin óriási logisztikai nehéz­ségekkel néznek szembe a segély­nyújtók. Port-au-Prince repülőte­re sokszorosan túlterhelt, és még az utakat sem tudták rendbe tenni ahhoz, hogy a segélyszállítmá­nyokat eljuttathassák rendeltetési helyükre. Mentik a menthetőt A mentési műveletek és a segé­lyek célba juttatásának felgyorsí­tását ígérte Ban Ki Mun ENSZ-fő- titkár Haitiban tett vülámlátoga- tásán, a lakosságnak pedig azt üzente, hogy a világ nem hagyja magukra őket. Ban Ki Mun helyi idő szerint va­sárnap tett villámlátogatást a nyugati félteke legszegényebb or­szágában. .Azért vagyok itt, hogy elmond­jam, veletek vagyok. Nem vagytok egyedül” - hangoztatta az ENSZ- főtitkár sajtóértekezletén, miután helikopterről megtekintette a romba dőlt haiti fővárost, Port- au­Prince-t. Haitin körülbelül 250 ezer ember sérült meg, illetve szo­rul azonnali segítségre. A földren­gés összesen 3 millió embert érin­tett valamilyen módon, közülük másfél millióan váltak hajlékta­lanná. Még több kéksisakost küld az ENSZ A haiti kormány még vasárnap szükségállapotot hirdetett ki ja­nuár végéig. Carol Joseph oktatá­si államtitkár pedig közölte, hogy eddig mintegy 70 ezer holttestet gyűjtöttek össze és temettek tö­megsírba a múlt keddi földrengés óta a karibi országban. Az ENSZ főtitkára további 3500 kéksisakos katona, illetve rendőr Haitira küldését kérte tegnap a Biztonsági Tanácstól. Ban Ki Mun a testület zárt ülé­sén New Yorkban beszámolt azokról a tapasztalatairól, ame­lyeket vasárnapi hatórás látogatá­sán szerzett a súlyos földrengés sújtotta karibi országban. Haitin jelenleg 11 ezer ENSZ- katona állomásozik. A létszámot a főtitkár 1500 rendőrrel és 2000 katonával szeretné növelni. Szemtanúk szerint egy haiti nő azt kiabálta oda az ENSZ-főtit- kámak, amikor ott járt: „Nincs szükségünk katonákra, élelem és menedék kell“. Kiengedték 11. János Pál pápa merénylőjét Szabadlábon Ali Agca Elégedettek a nemzetközi megfigyelők az ukrajnai elnökválasztás lefolyásával Érdekes és unalmas voksolás volt MTl-HÍR Ankara. Letöltötte büntetését és kiszabadult tegnap törökorszá­gi börtönéből Mehmet Ali Agca, aki 28 évvel ezelőtt merényletet követett el a néhai II. János Pál pápa ellen. Agca, aki 1981. május 13-án nyitott tüzet a volt egyházfőre a római Szent Péter téren, csaknem 30 évet töltött rács mögött, rész­ben egy 1979-ben Törökország­ban elkövetett gyilkosságért. Szabadulása után először egy katonai létesítménybe vitték, hogy megállapítsák, alkalmas-e katonai szolgálatra, amelyet ed­dig még nem teljesített. Az orvo­sok azonban pszichikailag alkal- madannak találták arra, hogy Ag­ca bevonuljon a hadseregbe. A férfi ezt követően végérvényesen visszanyerte szabadságát - közöl­ték ügyvédei. A most 52 éves férfi, a szélső- jobboldali Szürke Farkasok mili- táns szervezet egykori tagja né­hány nappal ezelőtt közölte: sza­badulása után kész részletesen vá­laszolni a tettére vonatkozó kérdé­sekre. A merénylet indítékát máig homály fedi, egyes feltételezések szerint az akkori szovjet és bolgár titkosszolgálatnak is köze lehetett az ügyhöz. Agca története iránt ál­lítólag máris számos könyvkiadó és filmrendező érdeklődik. II. János Pál annak idején sú­lyosan megsebesült, de túlélte a merényletet. Agcát életfogytigla­ni börtönre ítélték a gyilkossági kísérletért. 2000-ben az olasz ál­lamfő kegyelmet adott neki, és ki­adták Törökországnak. Hazájá­ban ismét azonnal bebörtönözték egy érvényben lévő ottani ítélete alapján egy újságíró meggyilkolá­sa miatt, amit még 1979-ben kö­vetett el. MT1-TUDÓSÍTÁS Kijev/Ungvár. A nemzetközi megfigyelők szerint a vasárnapi ukrajnai elnökválasztás megfelelt az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet (EBESZ), va­lamint az Európa Tanács normái­nak - közölték a megfigyelő kül­döttségek vezetői tegnapi kijevi saj­tóértekezletükön. Eörsi Mátyás, a Európa Tanács Parlamenti Közgyű­lése küldöttségének vezetője rámu­tatott, hogy a pontadan választási törvények ellenére a független Uk­rajna történelmében most először sikerült a demokratikus országokra Véget ért a BKV-sztrájk Megindult Budapest Budapest. Tegnap reggel meg­indult a közösségi közlekedés a magyar fővárosban, miután a Bu­dapesti Közlekedési Vállalat (BKV) vasárnap este megállapodott a sztrájkot hirdető 14 szakszerve­zettel a hatodik napja tartó sztrájk felfüggesztéséről. Ä sztrájkmegál­lapodás szerint a kollektív szerző­désben kezelnék a 3-3 százalékos egészség- és magánnyugdíj-pénz­tári támogatást, de ennek konkrét összegéről az évenkénti bértárgya­láson egyeznének meg, valamint a dolgozók részesülnek havi hatezer forintos melegétkezetési utal­ványban és évente egyszer 45 ezer forint értékű utalványban. A sztrájkmegállapodás aláírásával a sztrájkbizottság felfüggesztette a munkabeszüntetést. (MTI) jellemző választásokat tartani. Kedvező jelenségnek nevezte, hogy a „választások érdekesek voltak a szavazók számára, és unalmasak a megfigyelők számára”. Ukrajnában február 7-én tartják az elnökválasztás második fordu­lóját, amelyben Viktor Janukovics, az ellenzéki Régiók Pártja vezetője és Julija Timosenko kormányfő mérkőzik meg az államfői tisztért. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) jelentős si­kerként értékeli, hogy az általa támogatott Viktor Janukovics el­lenzéki elnökjelölt meggyőző fö­lényre tett szert Kárpátalja magya­MT1-HÍR Berlin. Csaknem 65 évvel a II. világháború befejeződése után - a megbékélés újabb jeleként - együttes ülést tartott tegnap Ber­linben a német és az izraeli kabi­net. Közös kormányülésre első íz­ben kerül sor német földön, és ennek kapcsán Benjámin Netan­jahu izraeli kormányfő történelmi eseményről beszélt. Angela Merkel német kancellár és izraeli vendége közösen kereste fel a nácik által meggyilkolt, mintegy 6 millió európai zsidó emlékhelyét, a Berlin központjá­ban lévő holokauszt-emlékművet. A tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten Netanjahu mél­tatta Németország magatartását, amellyel a jövő érdekében szem­benézett a múlttal. Az izraeli rok lakta településeinek zömében - jelentette ki Gajdos István, az UMDSZ elnöke. Az ukrán ellenzék elnökjelöltje választási megálla­podást kötött az UMDSZ-szel. En­nek értelmében a magyar szerve­zet támogatásáért cserébe Janu­kovics - Ukrajna elnökévé való megválasztása esetén - hatályon kívül helyezi azokat a kormányin­tézkedéseket, amelyek az ország­ban élő nemzetiségeket, köztük a kárpátaljai magyarokat sújtják, és biztosítja, sőt bővíti a kisebbségek anyanyelvű oktatását, anyanyelv­használatát, a közéletben való részvételét szavatoló jogokat. kormányfő külön kiemelte ebben Angela Merkel érdemeit, elismer­ve a kancellár ezzel kapcsolatos határozott és bátor politikáját. Netanjahu azt hangoztatta, hogy a palesztinokkal való tárgyalások elé országa nem támaszt előfelté­teleket, hozzátette ugyanakkor, hogy elengedhetetlen a jövendő palesztin állam demilitarizálása. Merkel támogatásáról biztosí­totta az izraeli álláspontot, az iz­raeli kormányt ugyanakkor a megszállt területeken folytatott települési politika beszüntetésére szólította fel. Angela Merkel, kancellár leg­utóbb 2008 márciusában tett lá­togatást Izraelben. A vizit idején Jeruzsálemben tartották az első közös kormányülést, és a felek annak rendszeres folytatásában állapodtak meg. A katonaságot megúszta Ali Agca, a csaknem harmincéves raboskodást azonban nem (ČTK/AP-felvétel) Együttes ülést tartott Berlinben a két kormány Német-izraeli közeledés RÖVIDEN hhrm Berlusconi nem ért rá pereskedni Milánó. Silvio Berlusconi nem jelent meg az egyik el­lene folyó bírósági tárgyalá­son tegnap’Milánóban. Az olasz kormányfő elfoglalt­ságra hivatkozott, ugyanak­kor jelezte, kész részt venni a per lefolytatásában. A vád gyanúja szerint Berlusconi Mediaset nevű médiabiro­dalma amerikai filmek for­galmazási jogának a megvá­sárlásakor a vételárat meg­haladó költségekről tett nyi­latkozatot. Az így megtakarí­tott pénzt - becslések szerint csaknem 90 millió eurót - a Berlusconi-klán külföldi számlákon helyezte el. Amennyiben bebizonyosod­na Berlusconi bűnössége, akár hatévi szabadságvesz­tésre is ítélhetnék a kor­mányfőt. (MTI) Jobboldali elnök Chilében Santiago de Chile. Húsz év balközép kormányzás után Sebastian Pinera jobb­oldali jelölt aratott győzel­met a chilei elnökválasztás vasárnapi második forduló­jában - jelentették a voksok több mint 99 százalékának az összesítése alapján. Pine­ra a szavazatok 51,61 száza­lékát, míg vetélytársa, a bal­oldali támogatással indult Eduardo Frei korábbi állam­fő a 48,38 százalékát kapta meg. Az egykoron Augusto Pinochet diktatúráját támo­gató chilei jobboldal több mint ötven éve először nyer­te el demokratikus úton az államfői tisztséget. (MTI) Lecsaptak a török al-Kaidára Ankara. A török rendőr­ség 31 feltételezett al-Kaida tagot vett őrizetbe, valamint fegyvereket és lőszereket foglalt le tegnap. Az ország déli részén lévő Adanában háromszáz terroristaelhárító ügynök tartott razziát, 25 helyszínen lépett akcióba, és összesen 20 embert fogott el. Ankarában tizenegy al-Kai- da-tag gyanús ember került rendőrkézre. A rendőrök le­foglaltak egy Kalasnyikov- géppisztolytis. (MTI) Öngyilkosok robbantottak Kabul. Öngyilkos merény­lőkkel indítottak támadáso­kat muzulmán szélsőséges tálibok tegnap az afgán fővá­ros, Kabul központjában az elnöki palota és a minisztéri­umok ellen, a térségben he­ves robbanások és gépfegy­verropogás hallatszott, több tucatnyian megsebesültek. A merénylők közül heten meg­haltak. Egy részük akkor, amikor működésbe hoztak egy pokolgépet, a többieket az afgán biztonsági erők öl­ték meg. A vétlen áldozatok száma öt: egy ügynök, két rendőr és két polgári sze­mély. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents