Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-15 / 11. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 15. Vélemény És háttér 7 ___ TALLÓZÓ NÉPSZAVA NÉPSZABADSÁG A Népszava úgy értesült, hogy már a jövő héten megköti választási szövetségét az MDF és az SZDSZ; az országos listát Bokros Lajos vezetné, a budapesti lista élére az SZDSZ jelölne embert. Az egyezség- kötéshez mindkét párt fővárosi és megyei vezetői zöld utat adtak. A Népszabadság arról írt, hogy Demszky Gábor főpolgármester jobbkeze, Mester- házy Ernő milliárdos szállna be a kampányköltségekbe, így alapvetően fővárosi SZDSZ- politikusok kerülhetnek a listára. A lap információi szerint Mesterházy már tárgyalt az MDF kampányfőnökével, Somogyi Zoltánnal. (mti)- Könnyű neked, itt bohóckodhatsz, és még vagyonbevallási sem kell tenned! (Peter Gossányi rajza) Az Európai Bizottság elnöke, Jósé Manuel Barroso azt reméli, február elsején hivatalba léphet az új bizottság Viták és egyensúlykeresés Miután keddi európai parlamenti (EP-) szakbizottsági meghallgatásán össztűz zúdult Rumjana Zselevára, a jobbközép politikai pártcsaládhoz tartozó bolgár EU-biztosjelöltre, a néppártiak a baloldali vezetésű szlovák kormány biztosjelöltjénél, Maroš Šefcovičnál találtak olyan terhelő adatot, amely megkérdőjelezheti biztossá választását. MTl-HÁTTÉR A hivatalos dokumentumokra hivatkozó állítások szerint Zseleva nem vallotta be vagyonnyilatkozatában, hogy 2007 és 2009 közötti EP-képviselősége idején tulajdonosa és ügyvezetője volt egy tanácsadó cégnek, amelyet aztán mintegy 2500 euróért adott el. Šefčovič viszont öt évvel ezelőtt, Szlovákia EU-nagyköveteként olyan kijelentést tett, mely szerint a romák élősködnek a szlovák szociálisjóléti rendszeren. Ez utóbbira Szájer József, az Európai Néppárt EP-frakciójának egyik vezetője hívta fel a figyelmet szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján, miközben éppen zajlott Andor László magyar EU-biz- tosjelölt szakbizottsági meghallgatása. Az Andor-meghallgatáson Járóka Lívia fideszes EP-képviselő is felvetette Šefčovičnak a romákról tett megjegyzését, kérve Andor reagálását. A magyar biztosjelölt elzárkózott attól, hogy biztos- jelölttársának szavait kommentálja, mielőtt beszélne vele erről, de megerősítette, amit meghallgatása során már korábban is mondott, vagyis hogy a romákat a társadalom talán legsérülékenyebb, kirekesztéssel is sújtott csoportjának tekinti. Sajtótájékoztatóján Szájer nem csupán Šefčovičról beszélt, hanem arról is, hogy szerinte boszorkányüldözéssel ért fel a keddi Zseleva-meghallgatás, és a bolgár jelöltnek megalázó körülmények között kellett kísérletet tennie arra, hogy bizonyítsa a képviselők előtt szakmai alkalmasságát. Šefčovič tavaly ősszel szlovák EU-képviseletvezetőből uniós biztossá lépett elő, mert az addigi szlovák biztos pártfunkciót vállalt saját hazájában. Robert Fico miniszterelnök aztán őt jelölte a következő öt évre is az Európai Bizottságba. Šefčovič hivatala úgy nyilatkozott, hogy a biztos nem emlékszik öt évvel ezelőtti, a romákra vonatkozó, idézett tartalmú kijelentésére, azt azonban mélységesen sajnálja, ha szavaival bárkit megbántott. Leszögezte, hogy a romák társadalmi integrációjának a híve. Az EU legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak már régen meg kellett volna újulnia személyi összetételében: a 2004-ben megalakult bizottságnak tavaly október végén lejárt a mandátuma, és azóta pusztán ügyvezető jelleggel működik. A csúszást az okozta, hogy elhúzódott a Lisszaboni Szerződés életbe lépése. Miután az unió reformszerződése december elsején végre hatályossá vált, tisztázódott az is, milyen jogi feltételek között kell megalakítani az új összetételű Európai Bizottságot. A jelölteket ezekben a napokban hallgatják meg az Európai Parlament szakbizottságai, és január 26-ra tervezik a plenáris szavazást a testület egészéről. Az Európai Bizottság régi-új elnöke, a portugál Jósé Manuel Barroso azt reméli, hogy február elsején hivatalba léphet az új bizottság. Ez a remény hiúsulhatna meg, ha Zseleva helyett a bolgár kormánynak új biztosjelölttel kellene előállnia. Erre ugyan Szófiában állítólag már megvan a „B-terv”, hírek szerint a védelmi miniszter készülődhetne Brüsszelbe. Uniós körökben azonban nagyon szeretnék, ha égetően sürgős teendők idején - hiszen például még nem múlt el a gazdasági válság - mielőbb létre jöhetne a teljes felhatalmazású bizottság. Brüsszeli újságírókörökben többen azt feltételezik: az, hogy a néppártiak nem a jövő hétfőn esedékes Šefčovič-meghallgatásra „spájzolták” a diplomata öt évvel ezelőtti kijelentését, hanem már most előálltak vele, és Szájer ráadásul ugyanazon a sajtótájékoztatón vette védelmébe Zselevát, egyfajta egyensúlykeresésként is felfogható. Nem feltétlenül pusztán a csatabárd meglengetése, hanem a végeredményt tekintve akár annak kölcsönös elásása is lehetett a cél - fogalmaznak megfigyelők. Az, hogy a bizottság mielőbb felvehesse a munkát, mindenki által elismert közös érdek. A vagyoni helyzet eltitkolása, illetve a kirekesztő jellegű kijelentés egyaránt lehet kizáró ok egy biztosjelölt esetében, akkor is, ha az évekkel ezelőtt történt. Most azonban a jövő hét elejéig van idejük az EP- képviselőknek, hogy végiggondolják, a jelöltek kölcsönös kiütésével folytatni kívánják-e az EU intézményes megújulásának eddig is túlságosan hosszúra nyúlt vitáit, vagy pedig elfogadnak nem pusztán nem tökéletes, hanem távolról sem tökéletes jelölteket. Angela Merkel: „Csökken azoknak a száma, akik egész életükben ugyanarra a pártra szavaznak" Politikai nyitást hirdet a német kancellár MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Bár önmaga, illetve pártja népszerűsége is hanyatlik, megerősítette a hagyományos konzervatív szavazótáboron kívüli választók meghódítását hirdető politikáját a német kancellár. Angela Merkel - aki a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke is - a Handelsblattnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta a nyitás szükségességét minél szélesebb választói rétegek felé. Elsősorban azokat a szavazókat említette, akik időről időre más pártokra szavaznak. „A.mai társadalom realitásához tartozik, hogy csökken azoknak a száma, akik egész életükben ugyanarra a pártra szavaznak” - jelentette ki. A pártelnökkancellárt az elmúlt hetekben saját pártjában többen is élesen bírálták amiatt, hogy a tavaly szeptemberi választások előtt, illetve a kampány során nem helyezett kellő hangsúlyt a CDU konzervatív értékeire. A bírálók elsősorban ezzel magyarázták, hogy a kereszténydemokraták a választásokon a szavazatok mindössze 33,8 százalékát szerezték meg, ami a II. világháború utáni időszak legrosszabb választási szereplése. Merkelt az új - konzervatív-liberális - kormány hivatalba lépése után is sok kritika érte amiatt, hogy erélytelen politizálást folytat, és túl sok engedményt tesz a koalíciós partner szabad demokratáknak (FDP). Az interjúban Merkel visszautasította a bírálatokat. Hangsúlyozta, hogy a CDU kitart hagyományos gyökerei, azaz a konzervatív, a keresztényszociális és a liberális gyökerek mellett, de hozzátette, hogy a néppárti jellegből fakadóan nyitásra van szükség. A kancellár nyilatkozatát ahhoz a kétnapos tanácskozáshoz időzítette, amelyet a CDU kibővített elnöksége tegnap kezdett a párt választási szereplésének elemzése céljából, továbbá hogy kidolgozza a kereszténydemokraták irányvonalát. Sajtóértesülések szerint a Merkel által képviselt nyitást a párt két irányban képzeli. Egyrészt a fő riválisnak számító szociáldemokrata pártban (SPD) csalódott szavazókat kívánja meghódítani, továbbá azokat a korábban hagyományosnak számító választókat szándékozik visszahódítani, akik tavaly szeptemberben a CDU-tól a liberális FDP-hez pártoltak át. Egyéb kérdésekről szólva a kancellár megerősítette, hogy folytatni kívánja az adócsökkentések programját. Hangsúlyozta azt is, hogy kitart az atomenergia hasznosítása és ennek keretében az atomerőművek működési idejének meghosszabbítása mellett. Az interjúval egy időben vált ismertté: ha Németországban a hét végén választásokat tartanának, a jelenlegi koalíció már nem jutna abszolút többséghez. KOMMENTÁR Káosz és törvénysértés MOLNÁR IVÁN S zlovákiában még soha nem volt ekkora veszélyben a demokrácia, egyesek közvetlenül kezdenek el támogatni mindent, ami a törvénysértéssel, a rendetlenséggel, a káosszal függ össze - rövidebben és velősebben a legkiválóbb politológusaink sem lennének képesek összefoglalni a mai szlovákiai helyzetet. A Fico-kormány miniszterei és kiszolgálóik nyílt színen, a szemünkbe nevetve szegik meg sorra a törvényeket, sikkasztják el az adófizetők milliárdj ait, lehazudva közben a csillagokat is az égről, rendetlenséget és káoszt teremtve az országban. A fenti magvas megjegyzést mégsem egy ellenzéki politikus vagy politikai elemző tette, hanem Robert Fico kormányfő, az államfővel és a parlament elnökével tartott keddi sárdobáló banzájukon. És persze nem magukra értette, hanem az ellenzéket és az újságírókat akarta vele lejáratni, mivel azok szerinte szégyenteljes módon támogatták a teherfuvarozók törvénysértő tiltakozását. Fico szerencséje, hogy az őt istenítő százezrek életükben nem hallottak a projekcióról, népszerűbb nevén a bűnbakképzésről, amely a lélektani megfogalmazás szerint akaratlan gondolatok és érzések tudat alatti kivetítése egy másik személyre, így az a személy lesz a bűnbakja a bűnbakképző saját problémáinak. Leegyszerűsítve: egy másik személy okolása saját gazságainkért. Robert Fico a héten így akaratlanul bevallotta, mit is gondol saját regnálásáról: törvénysértés, káosz, rendetlenség. Kinek tetszik egy ilyen kormány? Az egyik hazai sajtóügynökségnek adott nyilatkozatában a napokban maga Fico is elismerte: senki sem számított arra, hogy a Smernek négy évvel a választások után is ekkora lesz a népszerűsége. Mi a titkuk? A kormányfő, burkoltan ugyan, de erre is válaszolt. Szerinte az erős szociális állam ígérete jelentős támogatást élvez a választók körében, a Smer ezért az előttünk álló választási kampányban is elhúzza ezt a mézesmadzagot a szociális demagógiára bukó százezrek előtt. Lehet lopni, csalni, hazudni - ha ezt szociális köntösbe öltöztetjük, a választók mindent lenyelnek. A kormányfő így jogosan bízik abban, hogy megnyeri a választásokat, hiszen mártöbbször bebizonyította: ígéretekben verhetetlen. Magabiztosságának tudatában már e héten kijelentette, hogy a választásokat követően is folytatni kívánják, amit elkezdtek. Újabb négy év törvénysértés, káosz, rendetlenség? Fico ilyen nyíltan egyelőre nem nyilatkozik. Bevallotta azonban, hogy tovább kívánják építeni az „erősen szociális szlováknemzetállamot”. Olyan államot, amely az élet egyre több területére telepszik rá, szabályozva és ellenőrizve szinte mindent, és persze büntetve mindazokat, akik ezzel nem értenek egyet. Nagyon jól tudja, hogy az idei választások után egyedül képtelen lesz kormányt alakítani, mégis már most kijelentette, csak azokkal állnak szóba, akik befogjáka szájukat, és partnerek lesznek az erősen szociális szlovák nemzetállam építésében. Magyarul: a lopásban, a törvénysértésekben, a hazugságokban. A szlovákiai politikai viszonyokat minősíti, hogy- nyíltan vagy titkolva - erre a szerepre manapság többen is vágynak. FIGYELŐ Jogi zsákutcában a beruházó Romániai szakértők szerint a verespataki aranykitermelést tervező cég jogi zsákutcába került, aligha kaphatja meg az engedélyt a beruházásra - írta az Új MagyarSzó (ÚMSZ). Abukaresti napilap szerint a verespatakiak azt rebesgetik, hogy hamarosan megnyílhat falujuk helyén Európa legnagyobb külszíni színesfémbányája, ezért a kivitelező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román cég a következő hónapokban több száz új alkalmazott felvételére készül. A verespatakiak és a környékbeliek reményeit a Bukarestből érkező hírek táplálják - írja a lap. Emil Boc miniszterelnök a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta koalíció programjának bemutatásakor közölte: hazai és külföldi szakértői vélemények alapján a kabinet újraértékeli a verespataki bányaberuházást. December végén Basescu jelentette ki: az utolsó szót az állambiztonsági ügyekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) mondja ki. Bizonyára a politikusi kijelentésekre is alapozott Dragos Tanase, az RMGC vezérigazgatója, amikor a múlt év végén a projekt „feltámadásáról” beszélt az alkalmazottaknak - írta a lap. Az ÚMSZ emlékeztet: a bányatervet a román akadémia, 600 külföldi tudós, az ortodox egyház, több romániai magyar történelmi egyház, számos romániai és külföldi zöld- szervezet is ellenzi. De a projekt előtt álló legfőbb akadály, hogy a cég még nem kapta meg az engedélyt a kormánytól a beruházás elindítására, egyes vélekedések szerint esélye sincs arra, hogy valaha is megkapja. „A kanadaiak jogi zsákutcába kerültek” - fogalmazott a lapnak Korodi Attila' volt környezetvédelmi miniszter, aki 2007 szeptemberében határozatlan időre felfüggesztette az aranykitermelés engedélyeztetési eljárását, mert a befektető által benyújtott terület- és városrendezési terveket a bíróságok jogerősen érvénytelennek nyilvánították. Korodi szerint az RMGC többé nem is folyamodhat új engedélyért ugyanarra a projektre, a cég egyetlen reménye, hogy megnyeri azt a pert, amelyet ellene indított az engedélyeztetési eljárás felfüggesztése miatt. Korodi azonban a pert első fokon tavaly már megnyerte. Korodi igazat adott azoknak a civil szervezeteknek, amelyek az Európai Bizottsághoz akarnak panasszal fordulni, ha Verespatak ügye a CSAT elé kerül, (mti)
