Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-13 / 9. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 13. www.ujszo.com Ma is folytatódik a sztrájk. Tegnap alacsonyabb volt a forgalom a boltokban, iskolák maradtak zárva Budapest tegnap bedugult Munkahelyi kártyázás. Sztrájk alatt ezt is lehet. (TASR/AP-felvétel) RÖVIDEN Az afgánok optimistábbak Kabul. Az afgánok opti­mistábbak, mint egy évvel ezelőtt. Egy múlt hónapban készült közvélemény-kutatás szerint az afgánok 40 száza­léka gondolja úgy, hogy a tá- lib lázadók gyengébbek, mint egy évvel ezelőtt. Keve­sebb mint egyharmaduk véli úgy, hogy a tálibok erősöd­tek, 25 százalék van azon a véleményen, hogy a lázadók ugyanolyan erősek. A felmé­rés azt mutatja, hogy tízből hét afgán támogatja az ame­rikai erők jelenlétét Afga­nisztánban. (MTI) Horvát politikus gázolt az M7-esen Zágráb/Budapest. Halá­los balesetet okozott Ma­gyarországon Radimir Cačič, a Horvát Néppárt (HNS) vezetője. Čačič maga tájékoztatta a horvát médi­át a Budapest közelében ja­nuár 8-án történt baleset­ről, miután hétfőn tudomá­sára hozták, hogy az ütkö­zés egyik áldozata meghalt a kórházban. A horvát poli­tikus szerint a baleset a rendkívül rossz időjárási és útviszonyok miatt követke­zett be. Az M7-es Somogy megyei szakaszán aznap több súlyos baleset is tör­tént az út jegesedése miatt. A Jutarnji List című horvát újság ugyanakkor felidézi, hogy Čačicnak több súlyos autóbalesete is volt már ko­rábban. (MTI) Folytatódott Seselj pere Brüsszel. Közel egy év után folytatódott kedden a volt Jugoszlávia területen elköve­tett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéken a szerb radikális Vojislav Seselj pere. A hágai eljárást tanúki­hallgatással folytatták, de nem a nyilvánosság előtt, mi­után a pert egyebek között a tanúk megfélemlítésével kapcsolatos aggodalmak mi­att függesztették fel tavaly februárban. (MTI) Koszovó nem tárgyal Belgrád. A koszovói kor­mány kedden a leghatáro­zottabban elutasította, hogy tárgyaljon Belgráddal a volt szerb tartomány státuszáról. Pristina sosem lesz hajlandó tárgyalni Belgráddal Koszo­vó jogállásáról. Országunk státusza megváltoztathatat­lan -jelentette ki a koszovói kormányszóvivő. A nyilatko­zatra az adott okot, hogy lapértesülések szerint a szert) kormány már csak azt várja, hogy a hágai Nemzetközi Bí­róság véleményt mondjon arról, sérti-e a nemzetközi jogot Koszovó függetlensé­gének egyoldalú kikiáltása, s utána rögtön az ENSZ-hez fordul azzal az igénnyel, hogy kezdődjenek új tárgya­lások. (MTI) Budapest. Ma is folytatódik a BKV-sztrájk, miután teg­nap sem született megálla­podás a kollektív szerző­désről. A nap folyamán lé­nyegében csak a metró járt kiszámíthatóan a magyar fővárosban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tárgyalások tegnapi első kö­rében nem sikerült megállapodás­ra jutnia a határozatlan idejű sztrájkot tartó szakszervezetek ve­zetőinek és a BKV menedzsment­jének a kollektív szerződésről. így ma is folytatódik a sztrájk, mely tegnap csaknem teljesen megbéní­totta Budapest közlekedését. A bu­szok és villamosok túlnyomó több­sége nem járt, csak a metró, a troli­buszok és a HÉV közlekedtek menetrendszerűen. A BKV új ajánlatot nem tett, a szakszervezetek pedig nem tud­nak engedni álláspontjukból. Ne­mes Gábor szakszervezeti vezető szerint ők csak azokat a juttatáso­kat szeretnék megtartáni, amiket eddig a kollektív szerződés biztosí­tott. Kocsis István, a BKV vezér- igazgatója elmondta: nem tehet újabb ajánlatot az érdekképvisele­teknek. Felelős vezetőként nem hajlandó arra, hogy kollektív szer­ződésben rögzítsenek bér jellegű juttatásokat. Ha ilyet tenne, azzal eladósítaná a kormánnyal kötött megállapodás után fejlődési pá­lyára álló BKV-t. „Nem vállalhatok olyan kötelezettségeket, amelyek­re nincs fedezet“ - hangsúlyozta Kocsis. A szakszervezetek tegnap feljelentést tettek a rendőrségen ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Pokolgép ölt meg egy magas beosztású iráni atomtudóst, egyetemi tanárt kedden Teherán­ban. A pokolgépet egy motorke­rékpárrá szerelték, és a járművet Maszúd Mohammadi professzor otthona közelében állították le. A robbanószerkezetet távirányítás­sal hozták működésbe, amikor Mo­hammadi a közelébe ért. sztrájktörés miatt, mivel szerintük nincs joga a munkáltatónak más szolgáltatóktól sofőröket alkal­mazni. A BKV erre reagálva közöl­te: ők törvényes keretek között al­kalmaznak másodállásban gépko­csivezetőket. A BKV szakszervezetei azért hirdettek sztrájkot, mert nem sike­rült megállapodniuk az új kollek­tív szerződésről. Ók azt akarják, hogy a kollektív szerződésben rög­zítsék azt a 3 százalékos egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulást, amelyet a BKV - a cég ajánlata sze­rint - a bérjellegű kiadások között adna a dolgozóknak. A cég vezeté­A merénylet után nyomban elin­dult a találgatás, Mohammadi ki­nek az „embere“ volt, kit támoga­tott a tavalyi elnökválasztáson, il­letve kinek az érdekében állt eltá­volítása. Az al-Alam arab nyelvű tévéál­lomás közlése szerint a professzor a Teheráni Egyetem tanára volt. A fárszi nyelvű állami tévéadó úgy fogalmazott, hogy „Maszúd Mo­hammadi forradalmi, elkötelezett se évenként, a bértárgyalásokon egyeztetne is erről. A szakszerve­zetek azt is nehezményezik, hogy a cég figyelmen kívül hagy egy uniós jogszabályt is, ami a pihenőidőket szabályozza. A sztrájk miatt há­professzor volt, s terrorista merény­let mártírja lett, amelyet ellenfor­radalmárok és a világelnyomás elemei követtek el“ - eszerint az ál­dozat közel állhatott a hatalomhoz, és politikai megbízatásai is lehet­tek. Forradalmi jelző alatt Iránban a kormányközeli erők értendők, akik az 1979-es iszlám forrada­lomnak köszönhetően kerültek ha­talomra. Más sajtóforrások szerint viszont az ötvenéves professzor Mir Hosze- in Muszavi ellenzéki vezért támo­gatta az elnökválasztáson. Re­formpárti weboldalak a választás előtt közölték Mohammadi nevét is a Teheráni Egyetem Muszavit tá­mogató 240 tanára között. A tudós a titkos iráni atomprogramban dolgozott, így esetleges ellenzéki­sége veszélyes lehetett az állam ve­zetésére. Az ÍRNA állami hírügynökség szerint egyelőre nem világos, há­nyán haltak meg a merényletben, vagyis a robbantásnak több áldoza­ta is lehet. A rendőrség még senkit sem vett őrizetbe az üggyel kapcso­latban - idézte a hivatalos hírügy­nökség Abbász Dzsafari Dolatabadi ügyészt. A tavaly júniusi elnökválasztás óta - amelyet az ellenzék szerint Mahmúd Ahmadinezsád csalással nyert meg - az ország a legsúlyo­sabb belpolitikai válságát éli át az 1979-esforradalom óta. A decem­ber 27-i ellenzéki tüntetéseken nyolcán meghaltak, és több százan megsebesültek, illetve a rendőrség őrizetbe vette őket. (MTI, ú) rom iskolában tegnap szünetelt a tanítás, a magyarországi lapok tu­dósításai szerint a fővárosi bolto­kon is látszott a munkabeszünte­tés. A sztrájk miatt sokan munká­ba sem mentek. (MTI, ú) Szanaa. Jemen tárgyalásokat kezdett annak az öt német és egy brit túsznak a szabadon bocsátásá­ról, akiket fél éve raboltak el az or­szágban; közben a biztonsági erők 19 lázadót öltek meg a túszejtő síita lázadók fellegvárának tartott Sza- adában. A túszokat fogvatartóik Szaadában őrzik, s folynak a tár­gyalások kiszabadításukról - jelen­tette be szanaai sajtóértekezletén Abu Bakr al-Kurbi jemeni külügy­miniszter. A váratlanul Szanaába látogató Guido Westerwelle német külügyminiszter hétfőn már el­mondta: a jemeni államfő biztosí­totta őt arról, hogy a hatóságok Hága. Nem volt törvényes a nemzetközi jog szempontjából Irak 2003 márciusában történt le- rohanása egy független holland vizsgálóbizottság szerint, amely kedden Hágában tette közzé megállapításait. Az ENSZ Bizton­sági Tanácsának határozatai nem adtak felhatalmazást egy ameri­kai-brit katonai intervencióra - je­lentette ki Willibrord Davids, a bi­zottság elnöke. Jan Peter Balke­nende holland miniszterelnök ta­valy februárban rendelte el a vizs­gálatot azzal a céllal, hogy feltár­ják, mi alapján döntött a kormány Sok a roma menekült Nem lesz vízumkényszer Ottawa. A kanadai sajtó szerint Ottawa „komolyan fontolgatja“ a vízumkényszer ismételt bevezeté­sét Magyarországgal szemben, hogy gátat szabjon az elsősorban romák által benyújtott, egyre nö­vekvő számú menekült kérelmek áradatának. A Canadian HR Repor­ter nevű újság - amely a Canadian Press hírügynökségre hivatkozva hétfőn írt cikket a témáról - hozzá­tette: a vízumkényszer az Európai Unió ellenlépését válthatja ki, az EU ugyanis már a csehekkel szem­ben tavaly nyáron bevezetett ka­nadai vízumkötelezettség ellen is felszólalt. Az ottawai magyar kon­zul nem tud arról, hogy a kanadai kormány hivatalosan jelezte volna, vízumkényszer bevezetését fontol­gatja Magyarország ellen. Tegnap este a kanadai kormány azt közölte az MTI-vel: jelenleg nem tervezik a vízumkényszer bevezetését Ma­gyarországgal szemben. ,A kana­dai kormány fenn szeretné tartani a vízummentességet Magyarország­gal“ - nyilatkozta Kelli Fraser kor­mányszóvivő. A HR Reporter emlékeztetett rá: Kanada 2008 tavaszán törölte el Magyarország esetében a vízum- kényszert, azóta azonban egyre többen folyamodtak az országból menekült státusért. Tavaly drámai módon növekedett a kérelmek száma, különösen sok roma nyúj­tott be ilyen folyamodványt. Míg a vízumkényszer eltörlése után ha­vonta átlagban 20-40 ilyen kére­lem érkezett a kanadai hatóságok­hoz, tavaly ősszel már ez a szám el­érte a 200-at, ezzel Magyarország bekerült azon három ország közé, ahonnan a legtöbb menekült kére­lem érkezett-írtaalap. (MTI) azonosították a húszi klán felkelői által elrabolt túszok fogva tartásá- nakhelyét. A jemeni belügyminisztérium keddi közlése szerint a biztonsági erők házról-házra fésülték át Sza- ada óvárosát, amelynek házaiban meghúzták magukat a húszi klán­hoz tartozó zaidita lázadók. A város lázadóktól való megtisztítását cél­zó műveletben, amelynek a „Fejre mért ütés“ fedőnevet adták, a kor­mányerők 19 iszlamista fegyverest lőttek le, további 25-öt pedig őri­zetbe vettek. A belügyi beszámoló nem tett említést arról, hogy az összecsapásoknak voltak-e civil ál­dozatai, s azt sem árulta el, hogy a razziák mikor kezdődtek. 2003-ban az Irak elleni invázió támogatása mellett annak ellené­re, hogy arra ENSZ-határozat nem adott felhatalmazást. A nyolc szakértőből álló bizott­ság arra a megállapításra jutott, hogy az akkori holland külügymi­nisztérium, amelyet annak idején a volt NATO-főtitkár, Jaap De Hoop Scheffer irányított, már 2002 augusztusában eldöntötte az invázió támogatását. ,A legiti­máció kérdését az akkori kor­mány alárendelte a külügyminisz­térium által megszabott irányel­veknek“ - áll a jelentésben. A hol­land csapatokat 2005 tavaszán vonták ki Irakból. A detonáció után nem maradt „üveg üvegen“ (SITA/AP-felvétel) Államvizsgatétel BKV-s botrányokból Önálló tétellé emelték a Budapesti Kommunikációs Főiskola (BKF) posztgraduális píár képzésének államvizsgáján a BKV botrányait. A vállalatnak értő píárosra van szüksége, hiszen a nehéz helyzetben nyilatkozni kell, méghozzá higgadtan, őszintén és hihetően - mondta a BKF-képzés vezetője, aki úgy véli, a BKV-nál is van megol­dás, csak „értő módon kell kezelni a kríziskommunikációt“. (MTI) Még nem tudni, kinek az érdekében állt az atomtudós eltávolítása Tárgyalnak a nyugati túszok szabadon engedéséről Felrobbant az iráni bombaszakember Folytatódó jemeni harcok MTl-HÍR A holland bizottság elmarasztalta hazája döntését Törvénytelen iraki invázió MTl-HÍR

Next

/
Thumbnails
Contents