Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-13 / 9. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 13. wvw.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Még több koreai cég jön hozzánk Pozsony. Újabb kilenc korai cég tervez szlovákiai beruházá­sokat - nyilatkozta Andrea Chovancová, a SARJO állami beruházásösztönző ügynökség szekcióvezetője, aki szerint többnyire autó-, papír- és vegy­ipari cégekről, valamint elekt­ronikai cikkeket gyártókról van szó. Chovancová pontos szá­mokat egyelőre nem árult el, Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter azonban épp a na­pokban jelezte, hogy a közeljö­vőben tíz biztos külföldi beru­házóval számítanak, amelyek 861 millió eurót fektetnek be nálunk, nagyjából 4300 mun­kahelyet teremtve. (SITA) Az észtek már az euróra gondolnak Tallinn. Észtország lehet nagy valószínűséggel az euró- zóna következő tagja - véli Olli Rehn, az Európai Bizottság leen­dő pénzügyi és gazdasági felelő­se. Olli Rehn kijelentése tovább erősítette a balti ország várako­zását, hogy 2011-ben bevezet­heti az eurót. Brüsszeli európai parlamenti meghallgatásán a finn biztosjelölt azt mondta, hogy Észtország áll a legköze­lebb az euróövezeti csatlakozás­hoz. Hozzátette: Észtország fel­vételéről valamikor tavasszal tárgyalnak, addig azonban tüze­tesen megvizsgálják, teljesítette- e az összes követelményt az euró bevezetéséhez. Amennyiben az Európai Unió mind a 27 tagálla­mának a pénzügyminisztere rá­bólint, Észtország az euróövezet 17. tagjalesz 2011-től. (MTI) Több millió euró a biofűtésre Pozsony. A gazdasági tárca a napkollektorok és a biomasszá­ra működő kazánok megvásár­lásához eddig több mint 618 ezer eurós állami támogatást nyújtott a háztartásoknak. A minisztérium adatai szerint ez­zel 603 kérvényt elégítettek ki. Az eddig beérkezett 1570 kér­vény többségében, több mint 1300-ban, a napkollektorok vá­sárlásához kértek dotációt. A minisztériumnak az idei évre er­re a célra 7,381 millió euró áll a rendelkezésére. A gazdasági tárca tavaly augusztusban élet­be lépett rendelete szerint a csa­ládi házakban lakók a pelletka- zánok vételárának 30%-át kér­hetik az államtól, az egy kazánra nyújtott dotáció azonban nem haladhatja meg az 1000 eurót. A családi házakra Szerelt napkol­lektorok esetében a vissza nem térítendő támogatás négyzet- méterenként 200 euró. (SITA) A Karosa már nem a legkelendőbb Prága. A Karosa márkanév ko­rábban Csehországban és Szlo­vákiában is az autóbusz szino­nimájának számított, mára azonban már a nyugati szomszé­dunknál sem ez a legkelendőbb autóbusz. A Karosa utódját, az Iveco Czech Republic társaságot az eladásokban 2008-ban meg­előzte a Mercedes, tavaly pedig a J&T csoportba tartozó SOR. Míg az elmúlt évben ez utóbbi 253 au­tóbuszt adott el, a Karosa által gyártott Irisbusból 13-mal keve­sebbfogyott. (TASR) Súlyos hibák Görögországban Athén. Az Európai Bizottság súlyos rendellenességre bukkant a görög statisztikai adatokban, így gyakorlatilag hiteltelenné vált az ország költségvetési hiá­nyának leszorítását illető előre­jelzése is. Abizottságtegnap pub­likáltjelentése szerint „a hiteles­ség és a tények hiánya miatt kér­désesek a kormány tavaly ápri­lisban és októberben publikált, felülvizsgált költségvetési adatai”. A Nemzetközi Valuta­alap küldöttsége tegnap kezdte meg a helyszíni munkát a közel 13%-os költségvetési hiánnyal küzdő Görögországban, (m) Földgáz: újra az USA a piacvezető Washington. Az Egyesült Ál­lamok tavaly megelőzte Orosz­országot a földgáztermelésben, s ezzel világelső lett. Ennek oka, hogy az Egyesült Államokban a szokásosnál kevesebb volt a hur­rikán, és nőtt a szárazföldi kiter­melés, Oroszországban pedig a gazdasági válság visszavetette a felhasználást. Az Egyesült Álla­mokban tavaly január-október között 519 milliárd köbméterre nőtt a földgáztermelés, miköz­ben Oroszországban 462 milli­árd köbméterre csökkent. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK ÉÉiiÉÉillillll^MÉIiWÉÉÉMÉÉW^ AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8972 Lengyel zloty 4,0838 Cseh korona 26,258 Magyar forint 268,18 Horvát kuna 7,2753 Román lei 4,1405 Japán jen 132,41 Sváici frank 1,4743 Kanadai dollár 1,4959 USA-dollár 1,4481 VETEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,50-1,41 26,99-25,42 279,54-255,46 OTP Bank 1,49-1,41 27,04-25,50 276,81-260,88 Postabank 1,50-1,40 27,17-25,33­Szí. Takarékpénztár 1,50-1,40 26,98-25,48 280,35-256,20 Tatra banka 1,49-1,41 26,94-25,58 278,98-257,78 Dexia banka 1,49-1,41 26,94-25,58 275,15-261,21 Általános Hitelbank 1,49-1,41 27,01-25,51 279,54-255,46 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A hitelszerződést az aláírást követő 14 napon belül felmondhatjuk, amiért nem kell büntetést fizetnünk Nagyobb védelem az adósoknak Mi bújik meg a szerződés apró betűs részében? Az új törvény feladata, hogy megvédje a fogyasztókat a hiteltársaságok túlkapásaitól. (Képarch.) Pozsony. Az állam júniustól jobban védi majd a fo­gyasztási hitelt felvevőket, az ilyen kölcsönöket nyújtó társaságokat pedig szigo­rúbban fogja büntetni - az erről szóló jogszabályt a kormány ma vitatja meg. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A törvényt előkészítő pénzügy­minisztérium nem önszántából erősíti a hitelt felvevők jogait, hi­szen erre az uniós szabályok köte­lezik. A fogyasztási hitelekről szó­ló uniós jogszabály eredetileg ta­nácsi irányelv volt, 2004-ben azonban az Európai Bizottság a közösségi szabályozás egyszerű­sítése érdekében új tervezetet nyújtott be a fogyasztási hitelről. Ennek eredményeképp az eddigi irányelv idén hatályát veszti, 2008 áprilisában ugyanis az Európai Tanács elfogadta a fogyasztási hi­telről szóló 2008/48/EK irányel­vet. A tagállamoknak az irányelv hatályba lépésétől számítva két évük van arra, hogy elfogadják és kihirdessék azokat a rendelkezé­seket, amelyek az irányelvnek való megfeleléshez szükségesek. Az új törvény legfontosabb fel­adata, hogy megvédje a fogyasz­tókat a hiteltársaságok túlkapása­itól - nyilatkozta Vladimír Dvoŕáček, a pénzügyminisztéri­um pénzpiaci szekciójának a ve­zetője. Szerinte a jövőben jobban ügyelnek majd arra, hogy a rek­lámokban állítottak megfelelnek- e a valóságnak, és arra is, hogy ezekben minden lényeges, a ka­matokról, a törlesztő részletekről és a kölcsönnel járó egyéb kiadá­sokról szóló információt közöl­nek-e az ügyfelekkel. Pontosan meghatározzák azt is, hogy a társaságoknak milyen tájé­koztatást kell nyújtaniuk az ügyfe­leiknek a hitelszerződések aláírása előtt. Akkor sem lesz azonban minden veszve, ha már aláírtuk a szerződést, és csak azt követően derült ki, hogy az egyes elemeiben nem felel meg az elvárásainknak. A szerződést ugyanis az aláírást követő 14 napon belül felmond­hatjuk, amiért semmilyen bünte­tést nem kell majd fizetnünk. Ha úgy döntünk, hogy felmond­juk a szerződést, ám előtte már fel­vettük a kölcsönt, a pénzt legké­sőbb a felmondást követő 30 na­pon belül kell visszaadnunk a hit­eltársaságnak. A kamatokat azon­ban ez esetben sem ússzuk meg, hiszen a bank azon napok után, amikor a felvett hitel a számlán­kon volt, a szerződésben megálla­pított kamatot számolja fel, amit ki kell fizetnünk. Ez arra az esetre is érvényes, ha a szerződést épp a magas kamatok miatt mondtuk fel. Stanislav Hroš, az Áruhitelező Társaságok Szövetségéneke az el­nöke szerint a fent említett módo­sítások arra ösztönözhetik majd a társaságokat, hogy a hitelt csak a szerződés aláírását követő két hét után utalják át az ügyfél számlájá­ra. Az új törvény rendet teremt a gyorshiteleket nyújtó, jegybanki engedéllyel nem rendelkező tára­ságok között is. Júniustól ezeket a társaságokat is kötelesek lesznek bejegyeztetni a jegybanknál, ami­nek köszönhetően Dvoŕáček sze­rint az államnak jobb áttekintése lesz az összes hiteltársaságról. Ha a kölcsönöket folyósító bankok, lízingcégek és egyéb hit­eltársaságok nem tartják be a tör­vényt, az eddigieknél jóval na­gyobb büntetésekre számíthat­nak. Míg a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet az áruhitelekről szóló törvény értelmében legfeljebb 16,6 ezer euró (500 ezer Sk) bün­tetést szabhat ki, addig a június­ban életbe lépő törvény szerint a büntetés felső határa eléri a 70 ezer eurót (2,1 millió Sk). A tör­vényt többszörösen megsértők még ennél is nagyobb, akár 140 ezer eurós (4,2 millió Sk) bünte­tésre számíthatnak. A hitelt felve­vők jogai felett kezdetben a Szlo­vák Kereskedelmi Felügyelet őr­ködik, később ezt a feladatot egy új szerv, a Pénzpiaci Fogyasztó- védelmi Hivatal veszi át. (mi, t, p) Az amerikai General Motors autógyártó elégedetlen az ajánlatokkal, legszívesebben bezárná a svéd céget Aki ad 450 millió dollárt, azé lesz a Saab autógyár ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Stockholm. Úgy tűnik, végleg vége a svéd Saab autógyárnak. A tulajdonos, az amerikai General Motors (GM) ugyanis nem fogad­ta el az eddigi ajánlatokat - bár egyesek szerint a mostani bejelen­tés csak része a nyomásgyakor­lásnak. Ed Whitacre, a General Motors vezérigazgatója azt mond­ta: bezárják a Saabot. „Az eddigi ajánlattevők nem elég erősek pénzügyileg. Adjanak nekünk 450 millió dollárt, és az önöké lehet a Saab” - foglalta össze a lényeget. Hasonló nyilatkozatot tett a GM vezérigazgató helyettese, Bob Lutz is, szerinte is a jelen helyzet­ben pénzügyileg helyesebb be­zárni, mint eladni, de azt sem zár­ta ki, hogy a visszafejlesztési idő­szak alatt beérkező megfelelő ajánlat esetén mégis eladják a svéd autógyárat. A befutott ajánlatokról annyit lehet tudni, hogy a holland Spy- ker mellett a Forma-l-es autós vi­lágbajnokság urának tartott Ber­nié Écclestone befektetési cége (Genii Capital), valamint a német Man korábbi vezérének részleges tulajdonában álló konzorcium is pályázott a Saabra. „ízléstelen a tulajdonostól, rossz az időzítése is” - volt a trollháttani Saab-gyár szakszervezeti vezetőjének kom­mentárja. Utalt arra, hogy a GM vezetőinek nyilatkozatából úgy tűnik, az egész arra megy ki, hogy még nagyobb nyomást gyakorol­janak az ajánlattevőkre. A szebb napokat is megélt svéd autógyár hattyúdalát elodázhatja egy megoldás, ugyanis Bernie Ecc­lestone és a Genii Capital tegnap módosított ajánlatot tett a General Motors (GM) mostohagyermeké­re. Most érdekes részletek láttak napvilágot Bernie Ecclestone és a Genü Capital terveiről. A legfris­sebb információk szerint Ecclesto­ne és a Genii Capital 70%-os része­sedésért cserébe ajánlott 230-270 millió eurót. További érdekesség, hogy ehhez az ajánlathoz kölcsönt vett föl az Európai Befektetési Banktól (EIB) a duó. Ez az összeg valószínűleg 120 és 150 millió eu­ró között mozog. Azonban nem lesz könnyű dolga a Forma-1 min­denható urának, ugyanis a svéd sajtó szerint a Spyker 350 millió eurót is megadna a cégért. Emel­lett ott van az is, hogy a GM alelnö- ke szerint eddig nem érkezett olyan ajánlat, amin érdemes lenne elgondolkodni. „Sok ajánlatot kaptunk, de eddig egyik sem tűnt jobb megoldásnak, mint a fokoza­tos bezárás” - mondta leplezetle­nül Bob Lutz cégvezér, (mr, m, t) A világ 80 országában tevékenykedő Sodexo társaság révén már búcsút inthetünk a papír utalványoknak Étkezési utalvány helyett bankkártyát kaphatunk Vége a „jegyrendszemek", jón az étkezési bankkártya (Képarchívum) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap óta a szokvá­nyos étkezési utalvány helyett már bankkártyát (Gastro Pass Card) is kaphat az alkalmazott, feltéve, hogy a munkaadója a Sodexo tár­saságtól rendeli a szolgáltatást. Miroslav Sedlák, a Sodexo cseh és szlovákiai vezérigazgatója tegnap közölte: Szlovákiában az elsők kö­zött vezetik be ezt a korszerű szol­gáltatást, melyek legnagyobb elő­nye, hogy az étel megvételekor nem kell pontosan az utalványon feltüntetett összeg szerint fizetnie. Napjainkban ugyanis, ha például egy étkezési jegy 3,70 euróról szól és a megvásárolt élelmiszer ára csupán 3,45 euró, akkor a fennma­radó összeget nem kötelesek kész­pénzben kifizetni. E rugalmatlan­ságot küszöböli ki az „étkezési” kártya, ami természetesen nem hi­telkártya, azaz adósságot nem le­het felhalmozni vele, csak annyi költhető el, amekkora összeggel a munkaadó feltölti. A kártya kibo­csátásának útját a Volksbank és a Visa kártyakibocsátó egyengette, vagyis minden olyan helyen igénybe vehető, ahol a Visát elfo­gadják. A Sodexo napjainkban mintegy 600 ezer szlovákiai ügy­féllel rendelkezik, az általa forga­lomba hozott utalványokat január végéig több mint 1000 étterem és élelmiszerbolt fogadja el. Miroslav Kozler, a Visa regioná­lis igazgatója szerint 2009 őszén 2,174 millió Visa-kártya volt for­galomban Szlovákiában,-az álta­luk lebonyolított tranzakciók száma 2008 és 2009 szeptembere között elérte a 99,88 milliót, a POS-terminálokon keresztül 1,69 milliárd euró, a pénzkiadó auto­matákon keresztül pedig 5,29 mil­liárd euró forgalmat generáltunk a vizsgált időszakban. Talán az euró tavalyi bevezetésének is kö­szönhető, hogy az üzletekben egy év alatt 33,7%-kal nőtt a kártya­használatgyakorisága. (shz)

Next

/
Thumbnails
Contents