Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-12 / 8. szám, kedd

24 Panoráma ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 12. www.ujszo.com A munkások fizetést kaptak, tehát nem rabszolgák voltak, ahogyan sokáig gondolták a történészek Piramisépítők sírjait fedezték fel Egyiptomban Az egyiptomi főrégész szerint a piramisokat építő munkásokat háromhavonta váltották, és a temetkezési hely azoké, akik az építkezés közben haltak meg (TASR/AP-felvétel) Január 12 EGY GONDOLAT „A realitáshoz való ragasz­kodás a legnagyobb ellensé­ge az emberi boldogulásnak!” Lengyel Menyhért NÉVNAP Ernő Germán, illetve német ere­detű név, amely az Emst, majd az Emest alakból került be a magyarba Emészt formában, s ezt alakították át a nyelvújí­tás korában Ernővé. Jelenté­se: komoly. Az Emestek szin­tén ma ünnepelnek. MAI ÉVFORDULÓINK 130 éve született Lengyel Menyhért író. Különösen drámái arattak nagy sikere­ket, már az első, A nagy feje­delem is kedvező visszhangra talált, A hálás utókor című műve pedig érett művésszé avatta. Legnépszerűbb darab­ja a Taifun, amely szinte min­dig műsoron van valamelyik magyar színházban, csakúgy, mint a Bartók Béla zenéjével készült A csodálatos manda­rin. 345 éve hunyt el Pierre Fer­mat francia fizikus és mate­matikus. 65 éve hunyt el Molnár Far­kas Ferenc építész, festő és grafikus. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! 50 éves Oliver Platt kanadai színész. 50 éves Alvics Gyula ökölví­vó. 80 éves Csák Gyula író, szo- ciográfus. Kirstie Alley (1951) amerikai színésznő. Joe Frazier (1944) amerikai ökölvívó. NAPI VICC- Hogy hívják a bátor, min­denre képes kanalat? -Merőkanál. ORVOSMETEOROLÓGIA Panaszokra a mozgásszervi betegségekben szenvedők szá­míthatnak, gya­koribb lesz a hátgerinc-meg­betegedések okozta fejfájás is. A szív- és érrendszeri bete­gek kellemes napnak néznek elébe, az időjárás pozitív ha­tással lehet szervezetükre. A labilis idegzetű embereknél növekszik a depresszióra való hajlam. MT1-HÍR Kairó. Az egyiptomi nagypi­ramisokat építő munkások sírjait fedezték fel régészek. A leletek feltárják azt, miként éltek, mit ettek az egyiptomi munkások négyezer évvel ezelőtt. A sírok az egyiptomi 4. di­nasztia uralkodásának idejéből (Kr.e 2575-2467) valók, amikor a nagypiramisok épültek - jelen­tette be Záhi Hawász, az egyip­tomi Legfelsőbb Régészeti Ta­nács vezetője. A nagypiramisok körzetében először 1990-ben találtak pira­misépítők sírjaira, amelyekből kiderült, hogy a munkások fize­tést kaptak, tehát nem rabszol­gák voltak, ahogyan sokáig tar­tották. „Ezeket a sírokat a királyok pi­ramisai mellett helyezték el, ez azt jelzi, hogy semmi szín alatt sem voltak rabszolgák ezek az Berlin. Már hónapok óta borzolja a kedélyeket Né­metországban, vajon Rosa Luxemburg földi maradvá- nya-e az a rejtélyes holt­test, amelyre egy berlini pincében bukkantak rá. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Azt, hogy a német munkásmoz­galom nagy alakjáról van szó, Mi­chael Tsokos, a berlini Charité kór­ház kórbonctani intézetének igaz­gatója állítja. A fej és végtagok nél­küli női torzót két éve fedezték fel az intézet egyik föld alatti helyisé­gében, egy ottlévő koporsóban. Tsokos szerint, aki több szakér­tői vizsgálatot szervezett, a marad­ványok „megdöbbentő hasonlósá­got” mutatnak Rosa Luxemburg­gal. Tsokos állításai nagy vihart kel­tettek a sajtóban, hiszen Németor­szágban a baloldal ma is tisztelettel őrzi „a vörös Rosa” emlékét. A „spartakista forradalom” vezető alakját 47 éves korában elvtársá­val, Kari Liebknechttel együtt gyil­kolták meg az ellenforradalmár mi­emberek” - hangsúlyozta Hav- vász nyilatkozatában. A lelőhelyen talált bizonyíté­licisták, a Freikorps tagjai. Tsokos véleményét sokan kétségbe vonják, ám ahhoz elegendő volt, hogy egy író, aki történészkedik is, kétszáz oldalas könyvet szenteljen a témá­nak, illetve a Charité orvosa által ki­fejtett tézis visszautasításának. A múlt héten megjelent könyv címe: Rosa Luxemburg halála - doku­mentumok és kommentárok. Klaus Gietinger ebben leszögezi, hogy „a vörös Rosát” annakrendje és módja szerint eltemették, majd sírját 1935-ben megsemmisítették a ná­cik. Gietinger 2008-ban már írt egy könyvet a közismerten sánta forra­dalmárnőről, aki a tömegek politi­kai tömegsztrájkjára mozgósított a háború és a burzsoázia ellen. A Charité kórbonctani intézeté­nek korábbi igazgatója, Volkmar Schneider szerint az egész holt­testügy „hajánál fogva előrángatott história”, egyszerű kommunikáci­ós trükk, amellyel Tsokosnak az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet egy könyvre, amely a törvényszéki kórbonctan látványos eseteit dol­gozza fel. Az alagsori koporsóban fekvő megcsonkított holttest rejté­lye feltehetően megoldatlan ma­kok arra utalnak, hogy a pirami­sokon dolgozó körülbelül tízezer ember 21 bivalyt és 23 birkát fo­rad, mivel a dosszié ismerői szerint nincs cáfolhatatlan bizonyíték sem arra, hogy valóban Rosa földi ma­radványa lenne, sem ennek ellen­kezőjére. A holttest felfedezése után a ber­lini ügyészség „nem természetes halál” gyanújával indított nyomo­zást és boncolást is elrendelt. Ez azonban semmiféle eredménnyel nem járt - sem a halál okára, sem az áldozat kilétére vonatkozólag. C- 14-es vizsgálattal megvizsgálták a maradványok korát és megállapí­tották, hogy a halál a 20. század ekr jén következett be. Viszont a DNS- ét nem lehetett összehasonlítani Rosa Luxemburg egyetlen leszár­mazottjának DNS-ével sem. T sokos ugyan külföldön megtalált egy unoka-unokahúgot, de a rokonsági fok túl távoli volt egy biztos geneti­kai összehasonlítás céljára. Tsokos számos egybeesésre hi­vatkozik. A titokzatos holttest hosszú ideig vízben volt, egy 40-50 éves asszonyé lehetett, aki artrózisban szenvedett, csipőhibá- ja volt és lábai eltérő hosszúságúak voltak. Mindez ráillik Rosa Lu­xemburgra, akinek holttestét gyil­kosai egy berlini csatornába dob­ták. Tsokos szerint az 1919-ben el­temetett személy boncolásának dokumentumai ellentmondásosak és nem igazolják, hogy a megvizs­gált, majd eltemetett holttest a for- radalmámőévolt. Nonszensz - válaszolja erre Gie­tinger és Schneider. Rosa Luxem­burg leveleinek kiadója, Jöm Schütrumpf szerint viszont Tsokos tézise helytálló, mert - mint állítja - az 1919-es boncolási jegyző­könyvet az akkori hatalom nyo­mására meghamisították. Pillanatnyilag egyik fél sem tudja bizonyítani igazát. A rejté­lyes holttestet viszont a közeljö­vőben el kell temetni. gyasztott el, amelyeket észak- és dél-egyiptomi gazdaságokból küldtek naponta számukra. New York. A hideg ellenére több ezren vetkőztek neki a tömegközle­kedésnek vasárnap az Egyesült Ál­lamokban, hogy immár régi hagyo­mánynak eleget téve bugyiban és al­sógatyában utazzanak. Amozgalom 2002-ben indult, New York volt szü­lővárosa, de akkor még csak heten gatyásodtak le a metrón. Idén a résztvevők már hat találkozási he­MT1-JELENTÉS London. Valószínűleg már ha­marosan természetes úton lehet csontokat előállítani emberek számára. Olasz kutatók kifejlesz­tettek egy módszert, amellyel rat­tan fából az emberi szövettel csak­nem megegyező csontot tudtak előállítani. A Bolognához közeli Is- tec biokerámia laboratóriumban már egy egész juhnyájba implantál- ták az új csontot. A folyamat a hosszú rattancső feldarabolásával kezdődik. Az ap­ró darabkákat kemencébe rakják, Amerikai robotszerető Meccsről is tud beszélgetni Las Vegas. Életnagyságú robot­szeretővel rukkolt ki egy amerikai cég: a műbőrű nő beszélgetni is tud, akár a fociról is. A fekete fehérnemű­ben pompázó kedves egyelőre csak nőnemű változatban kapható ötféle személyiségben. Vad Wendy kalan­déhes, Fagyos Farrah félénk és visszafogott, Érett Márta anyáskodó és gondviselő, Szeszélyes Susan a legbelevalóbb, a műhárem ötödik prototípusa pedig egy ifjú naiva. Az ár 6 ezer euró körül van, a nőkhöz laptop is jár - mármint működ­tetésükhöz és csadakoztatásukhoz az internetre, hogy fejlődjön szókin­csük, tudásuk. Ä robot kezének megérintésére, megszólal: „Szere­tem, ha fogjuk egymás kezét.” A gyártócégmémökeelmondta: a 167 cm magas műnő interaktív társal­gásra is jó, tudja, mit szeret gazdája: ha a Porschékat, akkor ó is ezt a sportkocsit, ha a focit, akkor a robot- párisrajongajátékért. (mti) lyen gyülekeztek az amerikai nagy­városban, majd szálltak be metró­szerelvényekbe, ahol aztán komóto­san levettéknadrágjukat, minthami sem lenne természetesebb. A rezze­néstelen arc eleve elvárás volt és az is, hogy tilos tudomást venni a ha­gyományos öltözetű utastársakról, főként reakciójukat nem szabad ész­lelni. A mozgalom ideológiája a „keltsünk derűt közterületen!” jel­mondatban összegezhető. felhevítik, majd szenet és kalciu­mot adnak hozzá. A fát ezután egy másik gépezetben erős nyomás alatt tovább hevítik, és foszfátol­datot adnak hozzá. Mintegy tíz nap elteltével a rattan csontszerű anyaggá változik. Az anyagnak megfelelő a teherbírása, és tartós is, tehát a jelenleg alkalmazott csontpótíókkal ellentétben nincs szükség a rendszeres cserére - nyilatkozott Dr. Anna Tampieri, a kutatás vezetője a BBC-nek. Az ember számára készített termé­szetes és olcsó implantátumok öt éven belül rendelkezésre állnak. Egyesek szerint Rosa Luxemburgot nem abban a berlini temetőben he­lyezték örök nyugalomra, ahol évente ezrek koszorúzzák meg a sírt, amelyet az övének vélnek. Idén sem marad el a ceremónia, mivel janu­ár 15-én lesz kegyetlen halálának évfordulója. (TASR/AP-felvétel) A kórbonctani intézet igazgatója szerint Rosa Luxemburg maradványaira leltek Német vita egy holttestről Régi hagyománynak eleget téve bugyiban utaztak Nadrágtalan nap MTl-HÍR Idén összesen 16 ország 43 városában vetkőztek bugyira-gatyára. A fel­vétel a New York i metróban készült. (SITA/AP-felvétel) TUDOMÁNY Hogyan lesz a fából csont? szlovákiai magyar napilap www*ujsxo*com Szerkesztőség: Lazaretská 12,811 08 Bratislava, e-mail: redakcia@ujszo.com, fax: 02/59233469. I Főszerkesztő: Molnár Norbert (02/59233421). I Főszerkesztőhelyettes: Sidó H. Zoltán (02/59233425). I Felelős szerkesztők: Madi Géza, Holop Zsolt (02/59233440). I Rovatvezetők: Lajos P. János - politika (02/59233438), Klein Me­linda - régió (02/59233426), Molnár Iván mb. - gazdaság (02/59233424), Grendel Ágota - vé­lemény (02/59233442) Mislay Edit - kultúra (02/59233430), Bőd Titanilla - sport (02/5923 3434). Művészeti vezető: Toronyi Xénia. A szerkesztőbizottság elnöke: Szigeti László. I Fiókszerkesztőségek: Királyhelmec, Nagykapos: 0907/773835, Kassa: 055/6002225,0905/ 228525, Rozsnyó: 0907/587258, Rimaszombat: 0907/773 833, Komárom: 0905/840423, Dunaszerdahely: 0905/228526, Érsekújvár 0905/840419, Nyitra: 037/6522543, Galánta: 0907/773834, Párkány: 0907/773832, Léva, Ipolyság: 0905/780879.1 Kiadja a Petit Press Rt., Lazaretská 12,811 08 Bratislava. I Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 02/59233101, fax: 02/59233119. Az igazga­tótanács tagjai: Slezákné Kovács Edit (lapigazgató) tel.: 02/59233401, fax: 02/59233338, Peter Mačinga tel.: 02/59233203, Roman Schlarmann, tel.: 037/6551155, Ľubica Tomková, tel.: 055/6002204. I Hirdetési osztály: 02/59233228, 02/59233235, 02/59233200, 02/59233240, fax: 02/ 59233295 E-mail: reklama@ujszo.com. I Marketing: 02/592332661 Lapterjesztés, laprende­lés: 02/59233403-405, fax: 02/59233339.1 Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. I Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., D. A. CZVEDLER Kft. I Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán. I Külföldi megrendelések: Slovenská pošta, a. s. Účelové stredisko preplatiteľských služieb tlače, Nám. slobody 27,810 05 Bratislava. Index: 48271.1 Engedélyszám: 5/2. ISSN 1335-7050. Nyilvántartási szám: EV 110/08. I Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elekt­ronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. IA lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, az ellenőrzés eredménye a wvvw.sme.sk honlapon található. I Lapunkat a Szlovák Köztársaság Kulturális Mi­nisztériuma támogatja. I © Copyright PETIT PRESS RT. A szerzői jogokkal a kiadó rendelke­zik. A kiadó fenntartja magának az ©ÚJSZÓ megjelöléssel ellátott írások terjesztésének jogát, és a szerzői jogi törvény (33§ 1a és d cikkely) értelmében kizárólag ó jogosult engedélyezni a szövegek nyilvános terjesztését. A sajtófigyelést a kiadó megbízásából a Newton IT és az SMA végzi. AuVrr

Next

/
Thumbnails
Contents