Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-12 / 8. szám, kedd

agrárkörkép 2010. január 12., kedd 14. évfolyam 1. szám 16. oldal A káliumfixálás jelensége és okai Gyakran káliumhiány-tünetek figyelhetők meg a növényeken 17. oldal Köztes növények és a széja is termeszthető A hazai agrárágazat időszerű problémáira keresték a megoldásokat 18. oldal A baktériummentes elletés A borjaknál a születés után 12 órán belül fellép a hasmenés A tavalyelőtti csaknem 4 milliárd eurós nyereség után tavaly ugyanekkora lett a veszteség Szárnyalás után zuhanórepülés Az elmúlt esztendő minden bizonnyal a legrosszabbak közé tartozik a szlovák me­zőgazdaság rendszerváltás utáni történetében. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A 2008-as szárnyalás után a hazai agrárágazat olyan zuhanó- repülésbe kezdett, amelynek egyelőre nincs párja az ágazat csaknem két évtizedes történeté­ben. Az előzetes számítások sze­rint ugyanis a tavalyelőtti csak­nem 4 milliárd eurós nyereséget tavaly hozzávetőlegesen ugyan­ilyen értékű veszteség követte. S történt mindez abban az eszten­dőben, amikor az ágazati támo­gatásokra szánt pénzösszegek minden eddiginél magasabb szinten jutottak a termelőkhöz, s így az ágazati szereplők kiinduló pénzügyi helyzetén jelentős mér­tékben javítottak. Ezért is megle­pő a rendkívül nagymértékű visszaesés. A radikális mértékű csökkenés legfőbb oka több meg­határozó mezőgazdasági ter­ménynek a piacokon bekövetke­zett árzuhanása és az ezt követő értékesítési válság, amely alapja­iban rendítette meg a gazdálko­dók pénzügyi helyzetét, A kalá­szos gabonafélék és a kukorica mellett tavaly a legnagyobb mér­tékű csökkenést a tehéntej érté­kesítési ára produkálta, az elmúlt esztendőben literenként 14—17 cent körüli szintre süllyedt. Az ágazati termelők jelentős ré­sze a talpon maradás érdekében saját tartalékait élte fel, a gazda­ságok kénytelenek voltak bizton­sági készleteiket és vagyonukat is értékesíteni, sok helyen termelő- eszközöket, esetenként állatokat, teheneket, vemhes üszőket adtak el a a válság túlélése, a fennmara­dás érdekében. így vélhetően na­gyon kevés lesz az olyan mezőgaz­dasági termelőüzem, amely pozi­tív eredménnyel zárja az elmúlt esztendőt. Egyes vélemények sze­rint a válságot leginkább az inten­zív termelést folytató nagyüze­mek sínylették meg, az alacso­nyabb intenzitású kevesebb em­bert foglalkoztató kisebb üzemek kevésbé érezték meg az értékesí­tési válság kedvezőtlen hatásait. Az agrárágazatban további ko­moly probléma az a radikális mértékű munkahely-leépítés, amelynek következtében az elő­zetes számítások szerint a tavalyi évben 13-14 ezerrel nőtt az ága­zatból kikerülő munkanélküliek száma. A statisztikai adatok sze­rint 2008-hoz viszonyítva tavaly az év első felében 11 200 ember­rel kevesebb dolgozott az ágazat­ban. A válság hatásainak és kö­vetkezményeinek ismerete alap­ján joggal feltételezhető, hogy ez a szám év végére az említett fel­tételezett értéket elérheti, sőt a téli hónapokban az ágazati jel­legzetességek miatt akár meg is haladhatja. Ráadásul egyelőre az ágazatban még nem látni olyan új beruházási elképzeléseket sem, amelyek a foglalkoztatott­ság szintjét némileg emelni tud­nák. Hozzá kell tenni, hogy ezek az esetleges fejlesztési progra­mok az állami költségvetés meg­kötései miatt idén már nem is számíthatnak az előző esztendő­ben igénybe vehető források ma­gas szintjére sem. A kormányzati munkahelyteremtő programok révén a mezőgazdságban kialakí­tandó új munkahelyek száma pe­dig messze elmarad az ágazat le­hetőségeitől. Úgy tűnik, sőt biztos, hogy az előző ágazatvezetés által beveze­tett és szorgalmazott farmról tör­ténő eladások sem húzzák ki az ágazat szekerét a kátyúból. A li­baprogram két-három vállalko­zást kivéve jóformán visszhang nélkül maradt, a falusi udvarokat és az elhagyott szövetkezeti tele­peket, gazdasági udvarokat ez­után sem népesíthetik be gágogó libacsapatok. A lótenyésztésnek sem sikerült beváltania a hozzá (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) fűzött reményeket, a kis kapaci­tású vágóhidak és értékesítési he­lyek száma, a tejeladó automatá­kat kivéve, szintén nem növeke­dett számottevően. Mindenesetre, az elmúlt gazda­sági év az összes agrártermelő számára egyértelművé tette, hogy a piaci árakat és az értékesítési vi­szonyokat nem nálunk határoz­zák meg, sőt még a környező or­szágokban sem. így az elkövetke­ző időszakban sem számolhatunk azzal, hogy ezek a mi költségszin­tünk és nyereségrátáink szerint alakulnak majd. Az új év kezdetén a termelők csak abban bizakod­hatnak, hogy a kemény munka és az évszázadok óta erre épülő pa­raszti becsület megtartása végül az ő számukra is meghozza az éeredményt, s a zuhanórepülés végén sikerül olyan röppályára navigálniuk gazdaságaik szekerét, hogy ezen, immár nagy kilengé­sek nélkül tudnak majd lavírozni a piaci kihívások között, (szilv) A Szlovák Földalap nemrégiben kinevezett új vezetője egyelőre nem tervez nagy változtatásokat A személyes felelősségre helyezik a hangsúlyt TÁJÉKOZTATÓ December közepétől Ján Ilav- ský lett a Szlovák Földalap új ve­zérigazgatója, akit a Smer jelölt erre a pozícióra. Helyettese Gab­riel Sebők, a DSZM (LS-HZDS) képviseletében került az intéz­mény vezetésébe. Mint ismeretes, a Szlovák Földalapnál az elmúlt hónapban kirobbant újabb föld- rendezési botrány után menesz­tették az intézmény teljes vezeté­sét. A kiváltó ok, hogy a restitúció keretében visszakért földterületek rendezésekor a két évvel ezelőtt Veľký Slavkovban alkalmazott forgatókönyv mintájára, újra a Magas-Tátrában, jelen esetben Tátralomnicon mértek ki pótföl­deket a kelet-szlovákiai jogosult személyeknek. Csak emlékeztető­ül: a slavkovi botrány az akkori földművelésügyi miniszter, Miros­lav Jureňa fejébe került. A földalap új vezetője a szaksaj­tóban úgy fogalmazott, hogy egy­előre ismerkedik az új helyzettel, és nem tervez átfogó szerkezeti vagy személyzeti változásokat. Ki­emelte viszont, hogy a jogkörök megerősítése mellett ezután je­lentősen megnövekszik az intéz­mény összes alkalmazottjának személyes felelőssége a földalap által kiadott összes jogi aktus elő­készítésében és végrehajtásában, valamint az intézmény működésé­nek hatékonyságát és átláthatósá­gát javító működési szabályok al­kalmazásában. A mezőgazdasági termelőket konkrétan érintő állami földbérle­tek nemrégiben történt felmondá­sát illetően elmondta, hogy azok­nak a termelőknek, akik eddig rendesen művelték a gondjaikra bízott területeket, s nincsenek az állammal és az alappal szemben tartozásaik, nem kell tartaniuk at­tól, hogy nem újítják meg velük a bérleti szerződéseket, (sz) Állategészségügyi programokra szóló pénzcsomag Állati eredetű betegségek megelőzésére fordítják EU-1NFO Az EU 2010-ben hozzávetőlege­sen 174 mülió euró támogatást fo­lyósít a különböző állategészség­ügyi, főleg megelőzési programok működtetésére. Ezt az összeget a közösségi forrásokból azokra a programokra juttatják, amelyeket az unió illetékes bizottsága az adott évre az állati betegségek ter­jedésének megelőzésére, ellenőr­zésére és monitorozására jóváha­gyott. Ennek keretében a zoonózis, az állatokról emberekre átvihető betegségek, a szalmonellás fertő­zések és a madárinfluenza monito­rozása zajlik. A programok műkö­désére jóváhagyott összegből 26 millió eurót költenek a baromfi és a pulykafélék szalmonellózisának ellenőrzésére a közösség tagorszá­gaiban. Az uniós országokban 2010-ben is folyamatosan felmérik és ellenőrzik majd a madárinfluen­za potenciális gócpontjait a barom­fiállományokban és a vadon élő madaraknál (eu-press) Munkanapokon délután mehetnek a traktorok Úthasználat kompromisszumokkal vényben maradnak. Az agrárka­mara elnökének sajtóban megje­lent nyilatkozatából kiderült az is, hogy az említett előírás egy­előre nem szabályozza egyértel­műen az állati fogatok vagy a rendszám nélküli mezőgazdasá­gi munkagépek I. osztályú köz­utakon való közlekedését. Ezek az említett utakat csak abban az esetben vehetik igénybe, ha más megközelítési útvonal nem léte­zik, s ezt a belügyminiszter által kiadott kivétel biztosítja számuk­ra. Az említett kivétel viszont 2010. július közepéig érvényes, ezután egyelőre bizonytalan, hogy közvetlenül a parlamenti választások után lesz-e erre poli­tikai akarat és felelős illetékes. Ezért a kamara azt szeretné, hogy a kérdést a törvény terve­zett módosítása keretében végér­vényesen megoldanák. Ha ez nem jön össze, újra tömeges ki­vétel megadására nyújtanak be majd igényt, (sppk) (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) ISMERTETŐ A közúti közlekedést szabályozó törvény előírásai alapján a mező- gazdasági termelők nehéz helyzet­ben vannak, ha a művelésre szánt területeiket közutakon kell meg­közelíteniük. A jogszabály ugyanis közlekedésbiztonsági okokra hi­vatkozva a reggeli és a délutáni forgalmi csúcsidőben megtiltotta a rendszámmal rendelkező mező- gazdasági járműveknek és gépek­nek, hogy az I. osztályú utakon ezekben az időszakokban közle­kedjenek. Az agrárkamara vezér­karának a belügyminisztérium ü- letékeseivel történt egyeztetés után azonban sikerült megálla­podniuk abban, hogy az említett jogszabály előírásain némileg könnyítenek, nevezetesen az em­lített járművek munkanapokon a délutáni csúcsidőben vagyis, 16,00 órától 20,00 óráig az I. osz­tályú közutakat is igénybe vehetik. A jogszabály további előírásai ér-

Next

/
Thumbnails
Contents