Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-05 / 281. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 5. Közélet 3 Nem csupán a bíróságok, hanem sok helyen a választópolgárok sem vonták felelősségre az egykori kommunista állampártok vezetőit, de magukat a pártokat sem Pozícióban maradtak a köpönyegforgató állampártiak Peter Sodann német színész a Die Linke párt színeit erősíti. A Német Szocialista Egységpárt eszmei utódából, továbbá a nyugati szélsőbalosokból és kiábrándult szociáldemokratákból összegyúrt Die Linke a volt szocialista állampártok egyik legsikeresebb képződményévé vált. (ČTK-felvétel) Különböző sors várt a rendszerváltozást követően az egykori szovjet érdekszféra államaiban a kommunista pártokra. Nagy részük sikeresen változott át szociáldemokrata vagy modem szocialista baloldali párttá, de például a cseh elvtársak kitartottak hitüknél. Azóta sem kerültek kormányközeibe, nem úgy, mint a vörös pártkönyvüktől megváló egykori elvbarátaik. Egy hete a rendszerváltó erők forradalom utáni sorsát tekintettük át, ezúttal a volt állampártok és vezető tagjaik tevékenységét vizsgáljuk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Csehszlovák Kommunista Pártban a nyolcvanas évek második felében sokkal lassabb volt a demokratikus átmenet, mint a magyar vagy a lengyel kommunistáknál. Mihail Gorbacsov reformjait idegenkedve szemlélte a Gustáv Husák, majd 1987-től a Miloš Jakeš pártfőtitkár vezette párt. A reformista erőkkel még az 1968-as prágai tavasz utáni időkben leszámoltak, a párton belül megerősödött a szlovák kommunisták vonala. 1989 első felében, amikor Budapesten már szabad választásokat követeltek, Prágában, illetve Pozsonyban szilárdnak tűnt a kommunista párt hatalma. Ezért a pártelitet váraüanul érte a középeurópai fordulat, a reformmozgalmak megjelenése. 1989 novemberében a kommunista képviselők megrémültek attól, hogy egyik pillanatról a másikra változik a széljárás, így szinte órákon belül változtattak korábban rendíthetetlennek hitt eszméiken. Már akik. A régi elit nagyon gyorsan partvonalon kívülre került, Jakešt és a többi vezetőt még 1989 végén kizárták a pártból, a fiatalabb, kevésbé vonalas, opportunista kommunisták - akik még a forradalom előtt semmi jelét sem mutatták másként gondolkodásuknak vagy reformok iránti fogékonyságuknak - gyorsan váltottak. Ők még válthattak, hiszen a széles közvélemény szemében nem volt lehetőségük arra, hogy teljesen diszkreditálódjanak. „Két út áll előttem...” A magukat nagy gyorsan „reformkommunistáknak” nevezők ezután két modell közül választhattak. Egy részük maradt a „megreformált” - valójában korábban hirdetett elveinek nagy részét feladó és a régi vezetést kiebrudaló - kommunista pártban, mely a nevét Szlovákiában hamarosan Demokratikus Baloldal Pártjára változtatta (az első szabad választásokon még KSS-ként, a régi névvel indult, de új programmal). Nagy részük viszont elhagyta az egykori állampárt utódját, és az újonnan alakuló demokratikus formációk- bankötöttki. Köztükarendszervál- tó Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomban (VPN) is, amely vezetőségének azon döntése, hogy választási listájára egykori kommunistákat is felvett, a mai napig éles vita tárgya. Tény viszont, hogy a VPN az ismert neveknek-Marian Čalfa, Milan Čič - köszönhetően is nyerte meg az első szabad választásokat, ugyanakkor sokak szerint hosszú távon ez a lépés többet ártott a beinduló reformfolyamatoknak, mint amennyi hasznot rövid távon hozott. A csehországi kommunisták más utat jártak be. Az ottani rendszerváltó mozgalom, a Polgári Fórum (OF) nem vett fel listáira volt állampártiakat, ugyanakkor a cseh kommunisták nagyobb számban tartottak ki egykori elveik mellett. A cseh (szlovák) párt Csehország és Morvaország Kommunista Pártjává (KSČM) változtatta nevét, s kitartott az idő vasfoga által megrágott elvei mellett. Ez is lett a veszte, ugyanis viszonylag jó választási eredményei ellenére sem álltak vele szóba a demokratikus pártok. A „pragmatikusabb” cseh kommunisták egy része később a Cseh Szociáldemokrata Pártban lelt új otthonra, s így kerültek kormányzati pozíciókba is. Ahány ház, annyi szokás Magyarországon a fentiekkel ellentétben más modell érvényesült. Az MSZMP már a 80-as évek végén a szocialista tábor leginkább reformorientált állampártja volt, s elsőként oszlatta fel magát. Romjain alakult meg 1989 őszén az MSZP, mely a kínos múlttól szabadulni - avagy azt megmagyarázni kívánó elvtársakat - tömörítetté. A kommunista elvekhez hű egykori párttagoknak maradt a két évtizede Thürmer Gyula által vezetett, s mindvégig parlamenten kívüli Munkáspárt. Ez a modell viszont lehetetlenné tette, hogy egy modem, a pártállami beidegződésektől mentes baloldali párt jöjjön létre. Csehszlovákiával szemben Magyarországra nem volt jellemző az egykori kommunisták más pártokba történő átszivárgása. Ennek fő oka az volt, hogy 1989-re, még a rendszer teljes összeomlása előtt kialakultak a későbbi demokratikus pártok alapjai, ismertek voltak ezek húzóemberei, így az utolsó pillanatban - vagy azután - köpönyeget forgatni kívánóknak kevesebb esélyük volt egy új formációban megkapaszkodni vagy vezető szerephez jutni. Erre viszont nem is volt szükségük, hiszen az MSZP - köszönhetően a gulyáskommunizmus hamis liberalizmusának és , jóléti” osztogatásának - egy rövid időszakot kivéve megtartotta népszerűségét, 1994-ben pedig elsöprő győzelmet ért el. Az elmúlt 20 év öt kormányzati ciklusából háromban az egykori kommunisták vezették az országot. Magyarországon és Csehországban viszont - Szlovákiával ellentétben - legalább a legmagasabb közjogi méltóság, az államfő posztját megóvták az egykori állampártiaktól. Szlovákiának 1993-as megalakulásától a mai napig nem volt nem kommunista múltú elnöke. Az egykori kommunista politikusok sikere sokak szerint nem is annak köszönhető, hogy az átlagpolgárok egy része visszasírja a régi rendszer „szociális vívmányait”, hanem annak, hogy ezek az emberek profi, felkészült politikusok voltak. Tudták, hogyan működik a nagypolitika, kiterjedt kapcsolati rendszerük volt, jobban tudták, milyen retorikára vevők az emberek, mint a partvonalon túlról érkező, kezdő demokratikus politikusok. Mindenhol ott vannak Magyarországhoz hasonlóan a többi közép-kelet-európai államban is a rendszerváltás utáni egykét parlamenti ciklust követően pozícióba kerültek az egykori állampártiak. A bolgár út ismerősen csenghet a szlovákiai fülnek: a kommunizmus bukása után a Bolgár Kommunista Párt (BKP) lemondott a marxista-leninista ideológiáról, áttért a közelebbről nem definiált „demokratikus szocializmus” ideológiájára, végül a szociáldemokráciára. Új nevet vett fel: Bolgár Szocialista Párt, ám az ideológiai és névváltással számos párttag nem értett egyet. Ezért új, jelentéktelen politikai tömörüléseket hoztaklétre. A Német Szocialista Egységpárt (NSZEP), az NDK egykori állampártjának eszmei utóda az elmúlt években valóságos diadalutat járt be, amit leginkább az mutat, hogy a keletnémet területekről kilépve össznémetszervezettévált. Közvetlenül a rendszerváltás után nehéz idők vártak a pártra, azonban a rendszerváltás után is maradtak szavazói, sőt, igazi reneszánszát az utóbbi években éli. Az áttörés azután sikerült, hogy Gerhard Schröder szociáldemokrata (SPD) kancellár szigorú takarékossági intézkedésekre kényszerült. Ez felingerelte és a DSZP-re keresztelt egykori állampárt mögé állította az SPD szavazóbázisának egy részét, mégpedig nem csak a volt NDK-ban. Nyugati területeken közben új pártkezdemény alakult: a szélső- baloldaliakból, kiábrándult szociáldemokratákból és szakszervezeti tagokból álló „Választási Alternatíva - Munka és Szociális Igazságosság” (WASG). Ez 2007-ben egyesült a DSZP-vel, és az így megalakult új párt felvette a Baloldal (Die Linke) nevet. Ezután valóságos diadalmenet kezdődött. A Baloldal a 16 német tartományból már tizenkettőben képviselőkkel vanje- len a helyi parlamentben, a szeptemberi 27-i választásokon pedig minden eddiginél jobb eredményt -csaknem 12%-otértel. Lengyelországban 1990 januárjában oszlatta fel magát az egykori állampárt, a LEMP, majd két szociáldemokrata utódpárt jött létre. Közülük a Lengyel Köztársaság Szociáldemokráciája (SdRP) kapta a Lengyel Egyesült Munkáspárt vagyontárgyainak döntő többségét. Az SdRP legnagyobb sikerét az 1993-as parlamenti választásokon aratta: a voksok 74%-át kapta. Korrupciós botrányok után a baloldali utódpárt több részre szakadt, és 2005 óta elveszítette meghatározó szerepét. (MSz) A kommunista diktatúrák bukásának 20. évfordulója alkalmából jelentkező sorozatunk írásait olvasóink minden szombaton ezen az oldalon találhatják meg. Ha hozzászólásuk, ötletük, esetleg közlésre érdemes saját dokumentumuk, fényképük vagy történetük van a témában, azt szívesen várjuk levélcímünkre vagy az 1989@ujszo.com mailcímre. Szombat Borult égbolt, köd, helyenként gyenge eső. 375° Vasárnap ■BÜK 276» 2009. december 5., 12:00 Az A térképen Borult égbolt, északon és keleten gyenge eső. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony felhős égbolt ľ 4“ felhős égbolt 0” 4” lelhős égbolt 3” V Nyltra felhős ágbolt 2° 4° lelhős égbolt r 4' lelhős égbolt 1° 6" Dunaszerdahely felhős égbolt 0" 5’ telhős égbolt-r 4“ felhős égbolt 1° V Komárom felhős égbolt 1" 4* lelhős égbolt-r 5° túlnyomóan telhős 1° j 8« Ipolyság felhős égbolt 2“ 4° lelhős égbolt 0° 6“ lelhős égbolt 0° r Rimaszombat felhős égbolt-1° 3“ felhős égbolt 0” 6* felhős égbolt r r Kassa télhős égbolt r 5” lelhős égbolt r 4“ felhős égbolt 2' 6" Klrályhelmec felhős égbolt r 4' felhős égbolt r 4” felhős égbolt 1* r Besztercebánya lelhős égbolt-1" 5° felhős égbolt-2° 5° lelhős égbolt 2° 6° Poprád telhős égbolt-r 5“ eső-1" 4° eső 0" 4' IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken —.. Almeria Antalya 17716° 20718° Kanári-szigetek Málta 20°/23° 19716° A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva Costa Brava 15712° Nápoly 17715° Y szél jk. melegfront n ciklon Pozsony 07.25 Pozsony 15.57 Pozsony-Dévény 170 apad Jt --) ,soom Hvar 16714° Split 15713° hidegfront ^ - okklúziós front v anticiklon Besztercebánya 07.19 Besztercebánya 15.47 Komárom 170 árad *) 7oom Isztambul 14716° Thesszalonlkl 15712° Készíti az SHMÚ Kassa 07.11 Kassa 15.38 Párkány 116 ára
