Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-04 / 280. szám, péntek
KERTESZKEDO 2009. december 4., péntek 6. évfolyam, 44. szám Megjelent a Jó Gazda decemberi száma A vetőmagok tulajdonságai LAPAJÁNLÓ A növényi betegségek jobbára azért vannak, mert valamilyen tápanyag hiányzik, vagy egy elemből tül sok van Az optimális tápanyagellátás A tápanyagpótlás célja az egészséges termés elérése (Fotó: Hocsi) A Jó Gazda decemberi száma a következő termesztési idényre való felkészülés jegyében foglalkozik a vetőmagokkal, azok tulajdonságaival valamint a legújabb ellenálló fajták kínálatát foglalja össze. Áttekintést nyújt az átteíelő téli zöldségfajtákról, bemutat egy ebben az időszakban alkalmazható termesztési eljárást, a tél alá vetést. A lap összefoglalja az idei vegetációs időszakban leggyakrabban tapasztalt növényvédelmi betegségeket és károsítókat, valamint felvázolja a védekezés lehetőségét. A gyümölcs- és szőlőtermesztők a déli szőlőtermesztő körzetekben megtartott szüreti ünnepségekről, valamint az Év almája elnevezésű versenyről olvashatnak. A lap tanácsot ad a gyümölcsfák ivartalan szaporítási eljárásához és az oltáshoz alkalmas vesszők szedéséhez. A téli időszakban az emberi hajlékok közelébe behúzódó egerek elleni védekezés lehetőségeit vizsgálja. Az A biokertben törekedni kell arra, hogy az ott megtermett szerves anyag ne vesszen kárba, hanem maradéktalanul visszakerüljön a talajba és ezáltal hozzájáruljon a termőföld termékenységének a fenntarthatóságához. Ősszel a kertekben sok szerves anyag keletkezik, főleg a lehullott falevelek révén. Ezért ahol nincs meg a feltétele annak, hogy a giliszták behúzzák a falevelet a földbe és elfogyasszák azt, ezáltal a szerves anyagot fontos talajkomponenssé alakítsák, ott a falevelet ajánlatos összegereblyézni és komposztálni. Az alma-, körte, szilva-, cseresznye-, meggy-, barackfa leveleit bátran komposztálhatjuk az egyéb kerti hulladékkal együtt a megszokott módon. Lebomlási idejük majdnem azonos. Azok a kertész- kedők, akiknek diófájuk is van, gyakran düemmába esnek, vajon hozzákeverhetik-e komposztálásállattartók a nyulak elválasztásáról, a kutya tanulékonyságáról és a nyakkendős galambról olvashatnak. A dísznövény- és virágtermesztők pedig a teieltetésről, a rózsa szabadföldi termesztéséről és a karácsonyi virágok gondozásáról. A méhészek a virágporgyűjtés szakmai titkaival ismerkedhetnek, (sz) kor a diófalevelet az egyéb falevelekhez, illetve komposztálható-e egyáltalán a diófalevél? A természetben minden szerves anyag hosszabb-rövidebb idő alatt le- bomlik. Ezért a diófalevél is komposztálható, bár a lebomlása hosszabb ideig tart. Nem ajánlatos azonban egyéb falevelekhez keverve komposztálni, mert jogulin nevű anyagot tartalmaz, amely gátolja a csíraképességet, másrészt mert az erős levélszár-részek lassabban bomlanak le. A diófaleveleket más nehezen bomló levelekkel (pl. platánfalevél, gesztenyelevél, borostyán) ajánlatos külön halomban komposztálni. A lebomlást gyorsítjuk, ha a komposztálandó anyagot halomba helyezés előtt géppel vagy ennek hiányában baltával aprítjuk. A diófalevél két év alatt lebomlik, az így létrejött komposzt felhasználható a kertben. Ajánlatos azonban más típusú komposzttal fele-fele arányban keverni. Az ősz a tápanyagpótlás ideje. Ha a kertünkben optimális tápanyagellátásra törekednénk, akkor előbb alapos talajelemzést kellene végeztetnünk. BELUCZ JÁNOS A talajelemzést agrolaboratóri- umok végzik, itt kell leadni egy átlagos talajmintát a szántórétegből. A laborokban a fő elemeket, így a foszfor, kálium, esetleg még a mész és a magnézium mennyiségét mérik. A nitrogént azért nem, mert ez évközben váltakozik. A nyomelemeket jobb évközben levélanalízissel vizsgálni. A talajban levő tápanyagok mennyiségét nem csupán azért kell, ajánlatos megméretni, mert spórolni akarunk a műtrágyákon, hanem mert a fiziológiai betegségek a növényeken jobbára azért jelentkeznek, mert valami hiányzik a talajból, vagy egy másik elemből fölöslegesen sok van belőle. Ahhoz, hogy jobban ki tudjuk számolni a pótolandó tápanyagmennyiséget, ismernünk kell a kertben termesztett növényfajok tápanyagigényét és az egyes trágyatípusok tápanyagmennyiségét. Ezt a célt szolgálja a cikkhez csatolt két táblázat. Ha például 1 hektáros területre szereztünk 400 mázsa szarvasmarhatrágyát, akkor ez által 168 kg nitrogént, 40 kg foszfort és 168 kg káliumot adunk a földnek. Ám mivel a gazdasági trágyák általában három év alatt szabadulnak fel a talajban, és ráadásul veszteségek is vannak, úgy ez egy évre számolva 56 kg nitrogént, 13,33 kg foszfort és 56 kg káliumot jelent. Ez 10 négyzetméterenként éves szinten 56 gramm nitrogént, 13,33 gramm foszfort és 56 gramm káliumot jelent. A példánál maradva ha három évenként istállótrágyát tudunk juttatni a földnek és például almát termelünk, akkor a 2. sz. táblázatból láthatjuk, hogy az alma éves nitrogén- igénye (94 gramm/10 négyzetméter) meghaladja a szarvasmarhatrágyában lévő nitrogénmennyiséget (56 gramm/10 m2). A különbözetet (38 gramm/10 m2) műtrágyával kell pótolni. Ha ezt például 14%-os nitrogéntartalmú műtrágyával akarnánk megtenni, akkor 1 kg ebből a készítményből 140 gramm tiszta nitrogént tartalmaz. Nekünk viszont elegendő 27,1 gramm belőle, ez felel meg 38 gramm nitrogénnek. A gyakorlatban jobb, ha a legalacsonyabb szükségletű elemből, például a foszforból indulunk ki. így ebből a drágább, kombinált műtrágyából kevesebbet kell kiszórni. A káliumot ősszel pótolhatjuk kénsavas kálival (Síran draselný), úgyis a gyümölcsösben a klór nélküli káli a kívánatos. Az esetleges nitrogént tavasszal szórjuk ki, megosztva 2-3 adagban. A hazai gazdaboltokban sok műtrágyatípus kapható, immár kis csomagolásban is. íme néhány készítmény a teljesség igénye nélkül: Slovcerit - 14% nitrogént, 9% foszfort tartalmaz P2O5 formában, miközben a kálisó tartalma 10%, K2O formában. Ezen felül tartalmaz még 2% magnéziumot (MgO), a nyomelemek közül bort, cinket és klórt. A hordozó anyag 18% kén. A forgalmazó javallata szerint a gyümölcsösben 10 négyzetméterenként 0,6-1 kg-ot kell belőle kiszórni. Cererit -11% nitrogént, 4% foszfort, 11% káliumot és nyomelemeket tartalmaz. Duslofert - 15% nitrogént, 10% foszfort és 10% kálit tartalmaz. A nitrogén 6,4%-a nitrát forma, 8,6% pedig ammónia. A gyártó 10 négyzetméterenként 200 grammot javasol kijuttatni ősszel, 150 grammot pedig a vegetáció alatt. Zöldségnél, gyümölcsnél és szőlőnél a javallott mennyiség 400-600 gramm/ 10m2. Ferticare - nitrogéntartalma 24, foszfortartalma 8 és káliummennyisége 16 százalék. Ezen felül tartalmazza a következő nyomelemeket: Mg, S, B, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn. Vízben oldott formában érdemes kijuttatni, nagyon jól és gyorsan oldódik. A káliumot most ősszel pótolhatjuk kénsavas kálival (Síran draselný), a foszfort 19%-os P2O5 tartalmú műtrágyával (Jednoduchý superfosfát). Fejtrágyázásra kiválóan alkalmas pl. a LAD (Liadok amónny s dolomitom), amely 27% nitrogént tartalmaz. Van a piacon mésznitrogén is (Dusíkaté vápno), amelyet érdemes meztelen csigák, talajkártevők, gombák, baktériumok ellen használni. Gyorsítja a komposztérlelést is. Ai egyes trágyatípusok nettó tápanyagmennyisége A trágya típusa ľ Tiszta tápanyagok %-ban N p K Ca Mg Szarvasmarhatrágya 1 0,42 0,10 0,42 0,32 0,7 Sertéstrágya 1 0,45 0,08 0,46 0,22 Tyúk- és galambtrágya 1,70 0,70 0,40 1,40 Nyúltrágya I 0,52 0,20 0,93 0,46 1 stá 1 lótrágya-kom poszt I 0,55 0,10 0,34 0,32 Kerti komposzt | 0,53 0,16 0,15 0,59 Zöldtrágya j 0,48 0,09 0,29 0,29 0,06 Az egyes növényfajok éves tápanyagigénye (grammban kifejezve) gyümölcsfaj tápanyagfelvétel 10 m8-re számítva N P K Ca alma 94 20 116 70 körte 70 15 90 7 .....50 ’ cseresznye 82 20 .......90........ 50 meggy 116 26 116 X szilva 105 26 116 22 őszibarack 128 30 150 88 ribiszke 133 22 70 ....125 szamóca 60 18 65 70 A kertész kérdez, a szakértő válaszol A diófalevél komposztálása KÖTELES GÁBOR Kezdje egészségesen a hetet! Jobb lehet a Parkinson-kóros betegek életminősége Tudja, mi a telefonkönyök? D-vitamin: ha kevés, ha sok... A felfekvések megelőzése és gyógyítása Ha a gyerek sír, csapkodja kezét-lábát... A smink véd is Betegségek A-tól Z-ig: pajzsmirigybetegségek Keresse az Űj Szót az újságárusoknál! MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,9091 Lengyel zloty 4,0977 Cseh korona 25,810 Magyar forint 269,90 Horvát kuna 7,3060 Román lei 4,2105 Japán ien 133,17 Sváici frank 1,5083 Kanadai dollár 1,5873 USA-dollár 1,5120 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,55-1,46 26,57-25,03 282,36-258,04 OTP Bank 1,55-1,46 26,62-25,12 278,26-262,19 Postabank 1,56-1,45 26,71-24,90Szí. Takarékpénztár 1,56-1,46 26,50-25,03 282,27-257,96 Tatra banka 1,55-1,47 26,49-25,15 280,80-259,46 Dexia banka 1,55-1,47 26,48-25,14 276,92-262,88 Általános Hitelbank 1,55-1,47 26,55-25,08 282,35-258,03 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Mobilos ellenőrzés Aggódnak ajapánok A japán fogyasztók aggódnak az élelmiszer-biztonsági problémák miatt, ezért a kutatók kifejlesztettek egy vonalkód-rendszert, mely lehetővé teszi az agrártermékek nyomon követését. A terményeket vonalkóddal látják el, ezek alapján a vásárlók egy számítógép vagy internet-kapcsolattal rendelkező mo- .biltelefon segítségével letölthetik a termékre vonatkozó egyedi információkat. Megnézhetik, hol termett, műtrágyázták-e, mikor, milyen növényvédő szerekkel kezelték, és nyomon követhetik a termény útját a termelőtől a boltig, így annak frissessége is ellenőrizhető. A rendszert epren, körtén és spenóton próbálták ki. (Szabadföld)
