Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-31 / 300. szám, csütörtök
14 Iskola utca ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 31. www.ujszo.com Szlovákia legjobb egyeteme várja őket Érdemes volt tanulni SZÍNEK JUDIT A komáromi Selye János Gimnázium tanulói évtizedek óta sikeresen szerepelnek a természet- tudományi tantárgyi olimpiákon, sok dicsőséget szereztek már iskolájuknak. Arra azonban eddig még nem volt példa, hogy egy osztály három diákját - Fekete Mártont, Lami Vincét és Marák Károlyt, mindhárman a 4. A osztály tanulói - az elmúlt években elért eredményeik alapján már most felvették a Comenius Egyetem Matematika-Fizika-Informatika Karára. Szlovákia legjobb egyeteme várja őket: szabad szakválasztást, kollégiumi elhelyezést és nem utolsó sorban motiváló ösztöndíjat biztosítva számukra az első szemeszterben, amire természetesen majd az ott elért eredményeik alapján továbbra is számíthatnak. Ebben a szép sikerben oroszlánrésze van az őket versenyekre felkészítő tanároknak: Keszegh Istvánnak és Szabó Endrének. Lami Vince Keszegh István tanár társaságában a Szent Corazd Emléklap átvételekor (Az iskola archívuma) Az oktatásügyi minisztérium Infovek-projektje A klasszikustól az interaktív tábláig SZMRECSÁNYl CSABA Modem kor, új lehetőségek: ez a gondolat jellemzi a jelenlegi iskolaügyet, amely fokozatosan alkalmazkodik a posztmodem foto- grafikus korszak jellegzetességeihez. A csúcstechnológia korszakát éljük. Ehhez a fejlődési vonalhoz alkalmazkodott az oktatásügyi minisztérium által meghirdetett Infovek-projekt is, amelynek keretében 220 iskola kapott egységesen TriumphBoard 78 interaktív táblát, Mitsubishi XD530E multimediális dataprojektort és HP EliteBook 2730p notebookot. A mai diákok a korábbiakhoz képest másfajta elvárásokkal érkeznek az iskolába, természetes számukra, hogy a tudást a televízió vagy az internet segítségével szerzik meg. A számítógép használatát gyakran már az otthoni környezetben elsajátítják, ezért is alkalmazkodnak könnyen az elektronikus tanulási környezethez, így nem jelent nehézséget számukra az interaktív tábla használata sem. Eddig a tankönyv volt az első számú információforrás, csakhogy manapság azok járnak el helyesen, akik figyelembe veszik a tankönyvek korlátáit. így elérhető, hogy az interaktív tábla részben nemcsak helyettesíti, hanem ki is egészíti a tankönyvek használatát. Az oktatásügyi tárca megbízott pár szakavatott pedagógust, hogy adják át a kiválasztott 220 iskola 3-3 tanárának a high-tech legújabb felhasználási ismereteit. így vehetett részt három magyar tanítási nyelvű alapiskola Érsekújváron: egy ilyen továbbképzésen (Sárói MTNYAI, Famadi MT- NYAI, Csallóközaranyosi MTNYAI). A megszerzett ismeretek kiegészítve sok önszorgalommal, megerősített munkával hathatósan segíthetik a minőségi oktatás további terjedését több kis létszámú alapiskolában is. A tanároknak is alkalmazkodniuk kell a kor kihívásaihoz (A szerző felvétele) A TUDOK 2009 hazai döntője után: a sárospataki nemzetközi megmérettetésre március 26-27-én kerül sor Hasznos ötletek tárháza A kétnapos versenyen négy kategóriában mérték össze tudásukat a fiatalok (Masszi János felvétele) Örvendetes tény, hogy a Csallóköztől a Bodrogközig diákjaink számára egyre ismertebb és népszerűbb a TUDOK-verseny (Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája). A másfél évtizeddel ezelőtt Magyar- országon indult országos vetélkedő az alapiskolák felső tagozatos diákjaitól egészen az egyetemek elsőéves hallgatóiig lehetőséget kínál az ifjú tehetségek számára a megmérettetésre. OZOGÁNYERNŐ Az idei megmérettetés a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének szervezésében Duna- szerdahelyen, az Élelmiszeripari és Vidékfejlesztési Szakközépiskola, valamint a Vámbéry Ármin Alapiskola közreműködésével valósult meg. Ezen a versenyen anyanyelvükön, tehát magyarul nyújthatják be és védhetik meg az ifjú tehetségek szakdolgozatukat. Bemutatójuk tétjét emeli, hogy a dunaszerdahelyi verseny valójában a nemzetközi Kárpát-medencei megmérettetés - amelyre 2010 tavaszán a világhírű sárospataki kollégiumban kerül sor - elődöntője. Ä kétnapos versenyen négy kategóriában mérték össze tudásukat a fiatalok. Az eredeti versenykiírásnak megfelelően a zsűri tagjait neves hazai szakemberek alkották, míg az elnökök kivétel nélkül egyetemi oktatók voltak. A helytörténeti-történelmi szekciót Cs. Nagy Lajos, a Pázmány Péter Tudományegyetem tanára, a biológia-környezetvédelmit Szili István János, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, a matematika-informatika szekció elnöke Bánki Gyula, a pozsonyi műszaki egyetem tanára, az orvostudomány szekcióé Kiss László, a pozsonyi orvosi egyetem oktatója volt. A legjobbak közül tíz versenyzőt a zsűrik a sárospataki nagydöntőbe juttattak, valamint közös megegyezéssel, ezúttal első alkalommal - kiosztották a verseny fődíját is. A legizgalmasabbnak a biológia-környezetvédelem szekció bizonyult: Farsang István, a komáromi Selye János Gimnázium diákja a Cseres-hegységbeli neovulkanitokat ásványtaniig rangsorolta, megnyerve ezzel saját kategóriáját, a második helyen Kocsis Levente Lénárd, a gútai alapiskola diákja végzett Száguldó vadász című dolgozatával. Ötletének eredetiségét kiemeli, hogy az autók által halálra gázolt kisállatokat rendszerezte. Ezzel a munkájával akár egy új környezetvédelmi diszciplína megalapítójává is válhat, csak tőle függ, a jövőben mennyire fog elmélyedi ebben a témában, kidolgozza-e kutatási területének tudományos módszertanát. Csepy Julianna, a nagymegyeri Bartók Béla Alapiskola diákjának beszámolója azt a kérdést vizsgálta, miképpen tudja az ember saját családi körében csökkenteni a szándioxid-kibo- csátást, rámutatva ezzel arra a fontos tényre, hogy nemcsak a nagyipari üzemek, hanem mi valamennyien sokat tehetünk a közelgő környezeti katasztrófa elkerülése érdekében. A helytörténeti-történelem szekcióban kettős győzelemmel távozhattak a párkányi gimnazisták: Csicsay Áron saját, többgenerációs pedagóguscsaládjának történetét dolgozta fel, Barna Gergely és Barti Réka a barti hiedelmeket vette számba tudományos igényességgel, a harmadik helyet Kovács Krisztina, a galántai Kodály Zoltán Gimnázium diákja szerezte, történelmünk legfájóbb eseményeit feldolgozó, A felvidéki magyarok sorsa 1945-1948 között című előadásával. Az orvostudomány területén igazán izgalmas volt a kategóriagyőztes Gubik Réka és Szabó Anikó, a lévai egyházi gimnázium tanulóinak beszámolója korunk egyik komoly egészségkárosító tényezőjéről, az mp3-as lejátszó káros hatásáról, valamint az eke- csi Arany János Alapiskola diákjának, Muzsay Dórának előadása az ésszerű táplálkozásról: Azért eszünk, hogy éljünk és nem azért élünk, hogy együnk címmel. Igazi meglepetés volt Halász Dávid, a komáromi Selye János Gimnázium diákjának bemutatója az általa tervezett érintőképernyőről. Munkáját csak amiatt volt kénytelen videón keresztül bemutatni, mivel hatalmas képernyőjét csak teherautóval tudta volna a helyszínre szállítani, ami meghaladta anyagi lehetőségeit. Nemcsak, hogy egyetemi diploma- munkaként lenne alkotása elfogadható, de már pozsonyi cégek is érdeklődtek berendezésének gyártása iránt. Az ok roppant egyszerű: a külföldön gyártott termékek egy hetedéért képes saját termékét forgalomba hozni. Ha így folytatja, minden bizonnyal még sokat hallunk róla. így aztán nem csoda, hogy a pedagógusszövetség nagydíját is hazavihette. Rajta kívül Tomolya Mátyás, a füleki gimnáziumból jutott tovább, aki a számítógépek keresési idejét lerövidítő Rendezési algoritmusok olimpiája szak- dolgozatával a második helyen végzett. A Füleken zajló komoly munkáról az is tanúskodik, hogy négy csapattal is indultak, egyik előadásuk remekebb volt a másiknál, csupán adminisztratív okok miatt nem jutottak tovább: a magyarországi versenykiírás szerint csak a dolgozatok negyedét lehet díjazni, az illetékes szakmai zsűri pedig ezt a kvótát is túllépte. Viszont érdemes újonnan is hangsúlyozni, hogy a tanár teszi az iskolát: a fülekiek remek szereplése mögött oktatójuk, Tomolya Róbert mélyen átgondolt, céltudatos munkája áll. A képzésen résztvevők egyetértettek abban: csak ritkán nyílik lehetőség ilyen jellegű szaktanácsadásra Partnerség a regionális oktatásban FODOR MÁRIA Partnerség a regionális oktatásban címmel továbbképzést tartottak a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskolában, ahol az új képzőművészeti technikákkal ismerkedtek meg a pedagógusok. Ezúttal nemcsak óvodapedagógusok és alsó tagozatos tanárok vettek részt a foglalkozáson, hanem felső tagozatos és középiskolai rajzpedagógusok is. A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadója, Lázámé Verebes Ilona élvezetes előadást tartott. Az előadásra 23 pedagógus jelentkezett Duna- szerdahelyről és a környező falvakból, de voltak olyanok is, akik Galántáról, Szőgyénből és Gútá- ról érkeztek. Az előadó a pontból, a vonalból, és a foltokból indult ki, érdekes lehetőségeket mutatott be a színkontrasztok könnyebb megértéséhez. Több olyan ödet is elhangzott, amelyet a felső tagozaton tanítók tudnak felhasználni egy-egy művészettörténeti korstílus köny- nyebb tanításához. Mivel a pedagógusok gyakorlati foglalkozásra kaptak meghívást, mindenki ki is próbálhatta az egyes technikákat. A jelenlévők tájképet vasalhattak, megismerkedtek a fonaltechnika rejtelmeivel, fémlemezek domborításával, a lavírozással, különböző színű pácokkal képeslapokat készítettek. Volt, aki selymet festett, vagy éppen karácsonyfát hajtogatott. Akik részt vettek a képzésen, mindnyájan egyetértettek abban, hogy hasznos volt az együtt töltött idő, hiszen csak ritkán nyílik lehetőség ilyen jellegű szaktanácsadásra. Bízunk benne, hogy a sok tanár a megtanultakat alkalmazni is fogja az óvodai és iskolai foglalkozásokon, körökön, hiszen a végső cél mindenképpen az, hogy az óvodások és a kisdiákok elsajátítva e új és érdekes technikákat is hasznosan töltsék el szabadidejüket. A jelenlévők megismerkedtek a fonaltechnika rejtelmeivel, a fémlemezek domborításával (A szerző felvétele)
