Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-31 / 300. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 31. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ PRÁVO Ismeretlen körülmények között decemberben Kanadában meghalt egy csehországi roma férfi, akit - miután menedékkérelmét elutasították - a kitoloncolásáig őrizetbe helyeztek - írta a Právo című cseh napilap kanadai sajtóértesülésekre hivatkozva. Jirí Slais cseh alkonzul a lapnak megerősítette, hogy a 31 éves Jan Szamko december 9-én egy torontói fogdában meghalt, és az ügyben folyik a nyomozás. A férfit december 6-án toloncolták volna ki Kanadából, de az intézkedés végrehajtását elhalasztották. A rendőrség azt közölte a férfi özvegyével és kislányával, akik külön érkeztek Kanadába, és szintén menedékjogot kértek, hogy a családfőt holtan találták a cellájában - írta a Právo, (kés) Az ökológiailag hosszú távon fenntartható életmód reális célkitűzés, megvalósítható modell Koppenhágán volt a világ szeme, de December zajlott a COP15 névre keresztelt Klímacsúcs. 2012-ben ugyanis lejárnak a Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt megállapodások. Bár sokan hatalmas elvárásokkal mentek Koppenhágába, az eredmény szinte semmi elmozdulást nem jelent egy fenntarthatóbb világ megteremtése felé. ÖSSZEFOGLALÓ A dán fővárosban megrendezett klímacsúcs mellett hatalmas civil konferenciasorozat is zajlott Koppenhágában. Ez a civil kezdeményezés megpróbálta kiemelkedő jelentőségű előadóival, kiállításaival és rendezvényeivel a Klímacsúccsal egy időben, a helyszínen pozitívan befolyásolni a döntéseket. Az egyik helyszín és program volt a „Climate Bottom Meeting, Windows of hope”, vagyis a „Klímacsúcs Találkozó - a remény ablakai” című rendezvény (http://climate- bottom.dk/en), a másik pedig a Kli- maforum09 (www.klimafo- rum09.org). A két civil konferencia hangsúlyozottan nem a Klímacsúcs ellen szólt, hanem annak támogatására hivatott egyfajta személyes jelenléttel, szakmailag színvonalas, komoly súlyt képviselő nyomás- gyakorlással. Összesen több, mint 120 000 (!) ember vett részt a két hét alatt ezeken a rendezvényeken a világ minden részéről. Az előadásokat neves emberek tartották, mint például Vandana Shiva, közismert környezetvédelmi aktivista, Bili Mc- Kibben, a 350.org alapítója, vagy Jonathan Dawson, a híres ökofalu, Findhorn képviseletében. Magyar- országról az előadók között szerepelt Hosszú Zoltán, az Öko-völgy Alapítvány elnöke is, aki öt alkalommal tartott előadást különböző témakörökben. Beszélt például arról, hogy a környezeti (és társadalmi) válságra milyen válaszokat tudnak adni az önfenntartó faluközösségek. Krisna-völgy kiváló példa, mely alátámasztja azt az inspiráló üzenetet, hogy az ökológiailag hosszútávon fenntartható életmód reális célkitűzés, megvalósítható modell, de csak abban az esetben, ha a környezeti, gazdasági, társadalmi fenntarthatóság hármasával együttesen foglalkozunk. Ha nemcsak a gazdasági hatást nézzük, nemcsak a gazdasági profit áll a tevékenységeink fókuszában, hanem a társadalom és a környezet is ugyanolyan hangsúlyt kap. Hosszú Zoltán a somogyvámosi ökofalu mintáján mutatott be olyan alternatívákat, melyekkel az ökológiai lábnyom a fenntarthatósági értékhatár alá csökkenthető. A konferencia résztvevői látványos megmozdulással is felhívták magukra a Klímacsúcs politikusainak figyelmét: minden nap jelképesen eltemettek valamit. A14 nap során elbúcsúztatták például a gazdasági növekedést, az iparosított mezőgazdaságot, az elmagányosodást, az egoizmust, a globális szabadkereskedelmet, és az amerikaiálmot. Részvételével talán az Ökovölgy Alapítvány is hozzátehetett egy cseppet a civil összefogás sikeréhez, és ahhoz, hogy felhívjuk a döntéshozók figyelmét: a klímaváltozás mérséklése nem csupán politikai kérdés, hanem minden nemzetet érintő közös érdek, globális küldetés. (OS) KÉZ,IRAT Félédes MIKLÓSI PÉTER Mármint a pezsgő, amit az új esztendőre koccintva felbontunk. A mai nap az, amikor a szilveszteri hacacáréban mindannyian egyenlőek leszünk a reménységben, igazak a vágyakban s kegyelmesek a feledésben. Újév reggelén az idő nekiláthat új hétköznapokat festeni, színek meg konfettik nélkül egészen jövő szilveszterig. Ma meg holnap félédessel (szárazzal, édessel, vörössel, előtte-utána borral, sörrel, pálinkával) a kézben mindenkinek nevetve-sikítva hőven kijut a zajos boldogújévekből. Nincs is ebben semmi kivetnivaló, elvégre mikor kívánjunk egymásnak minden jót, ha nem épp az óév meg az új év határán? Noha szabadjon rögvest hozzáfűznöm: az élet lényegében éppen oly rögösen araszol tovább, mint eleddig. Ugyanúgy kell küzdeni a butaság meg a kivagyiság ellen, a tehetségnek torlaszokon bukdácsolva kell érvényesülnie, az igazságtalanság is jó párszor legyűri az igazságot, és persze a koncért szintén marakodás indul, mint bármikor, bármilyen esztendőben... Ám hogy senki ne állíthassa, az év végi optimizmusom akár a savó: híg és íztelen, én még ma teszek egy szilveszteri gondolatkísérletet arra, amire a dörzsöltebbek azt szoktákmondani: „alábbiakért később felelősséget nem vállalunk”. Lekoppintom hát a diplomaták világából ismert kegyes csalást - ha a kitűzött határidőig nem tudnak ötről a hatra jutni egy fontos konferencián -, és ma 23.59-kor én is megállítom házunkban az összes órát, hogy a nagymutatót virtuálisan visszatartva még idén megpróbáljak feleletet kapni néhány bennem motoszkáló kérdésre. így még 2009-ben szeretném megtudni például, hogy a szlovák kormány sóhivatalaként működő kisebbségi tanácsban Berényi József fel- teszi-e a találós kérdést: „Hé, öccse, öt török, öt görög hány ember?” És ma éjfél előtt szeretném még látni, hogy Csáky Pál felöltözött-e már talpig MKPpáncélba s kézbe vette-e híres MKP-buzogányát, mellyel az idők végeztéig a hídverő kufárokat kívánja távol tartani saját és igencsak a parlamenti küszöb körül táncikáló, tagolatlan, elvhű, harmonikus, stabil pártjától. Várok az éjféllel, míg ki nem derül, hogy Bugár Bélának most a Mostban van-e annyi párttagja, amennyi elég két pókerpartihoz, mert akkor azonnal összetrombitálom gyerekkori haveijaimat, hogy megalapítsam a Bújócská- zók Pártját, már csak az állami támogatás miatt is. Még ebben a percben kilesem, Hrubík Béla mond-e valami rovásírással kopjafára vésendő bombasztikusát. Ugyanis körülnézett a Csema- dokban, és nyugtázta, hogy ez mégiscsak célszerűbb lesz, mint a 60. jubileum apropóján a tagsággal a „Sződd a selymet, elvtárs...”-at énekeltetni. Arra is van idő, hogy Cséfalvay Pál vasvillával összekergesse autonómista híveit a Harmónia AT Polgári Társulás újabb zászlóbontására; hogy Köteles László meghirdesse: 2010-bennem kerékpártúrát szervez, hanem olyan túlélőshow-t, amelyen pozsonyi villamosj eggyel egészen az ukrán határig lehet utazni, legfölj ebb a végállomáson nemcsak a jegyet, hanem az utast is lyukasztják. Fogom a mutatót, és várom, vajon A. Nagy László fut-e még egy kört a parlament udvarán, hogy végre eldöntse: időjósként is kamatoztatná-e politikusi rutinját? De hatvan másodperc van arra is, hogy hírt kapjak Komáromból! Arról, hogy Bastmák Tibor a Szent István-szobor mellé felállít- tatja-e a trójai falovat, amelyben nem csupán Cirill és Metód szobra fér el, hanem élő valójában Sólyom László is. Itt föladom, hagyom, hogy utolérje önmagát a nagymutató, hisz reménytelen mindezekre választ kapni. Legyen éjfél jöjjön a Himnusz, melyet, remélem, Fico nem valamely echte szlovákcsujogató dallamára akar velünk, szlovákiai magyarokkal elénekeltetni. Viszont van már egy holtbiztos hírem január másodikáról: ekkor nyitnak a boltok, amikor maj d kísértet járja be Európát és a világ proletárjai egyesülnek. Az üveg- visszaváltók előtt. KOMMENTÁR _________________ Adieu, 2009! MOLNÁR NORBERT Ócska egy év volt. Jobb is, hogy mögöttünk van. Az ország szempontjából gyakorlatilag egyetlen pozitívum történt, az rögtön az első napon: bevezettük az eurót. Persze, akadnak, akik fanyalognak, hogy csökkentette versenyképességünket, ártott a kiskereskedőknek, de azzal nagyjából mindenki egyetért, hogy hosszútávon a legjobb megoldás, hiszen védi törékeny kis gazdaságunkat. És önbizalom szempontjából sem elhanyagolható, hiszen mégiscsak egy elitklub tagjai lettünk. Az más kérdés, hogy felkészülten-e vagy sem. Az MKP hasadását nevezzük semleges eseménynek, mert azt csak az idő dönti el; hogy pozitív, vagy negatív. Egyrészt bedőlt a magyar egység, másrészt megszűnt egy párt nemzetifrontszerű működése, s a konkurencia még sosem ártott senkinek. Kivéve, ha kartellgyanú merül fel. Innentől fogva viszont csak negatív emlékeink vannak. Három választást tartottak idén Szlovákiában, s mindegyikből a Smer került ki győztesen. Előbb Gašparovič maszkjában jött a győzelem, majd az Európai Parlamentbe is Ficóék küldték a legtöbb képviselőt, s a megyei önkormányzati választásokat is ők nyerték. Megjegyzem, a választási maratón folytatódik, jövőre talán a két legfontosabb voksolás vár ránk: a parlamenti és az önkormányzati. Minden közvélemény-kutató szerint a jövő is vörös lesz, kétlem, hogy felébredne a nép. Pedig ez a kormány botrányt botrányra halmozott, azokat a pénzeket, amelyeket nem lopott el, szétosztogatta. Gyanús tenderek sora, elcserélgetett (ellopott?) restituált földek, növekvő munkanélküliség, csökkenő gazdasági teljesítmény, teljesítetlen ígéretek - Ficónak mindent megbocsát a választó. Persze, a gazdasági válsággal is jól lehet takarózni. (Egy izlandi talán orrba vágna ezért a mondatért.) A választó, akinek szeme előtt jótékony hatású lila köd jelenik meg, amikor a miniszterelnök és ordas társasága kijátssza a magyarkártyát, mert az a legjobb gyógyszer mindenre. Olyan apróságokról, mint a HINl-re keresztelt sertésinfluenza miatt kialakult világhiszti, Harabin ámokfutása, Magyarország mélyrepülése vagy Michael Jackson halála, elég csak címmondatokban szólni. Adieu, 2009, jobb lesz nélküled! Csak nehogy jövőre visszasírjunk... TALLÓZÓ HM MN WítW fJ HMMMHÉNMHMNM9S X IHMMMMM MMNI NÉPSZABADSÁG A magyar külpolitikának elsősorban értékalapúnak kell lennie: a határon túli magyarság így mindig meghatározó eleme marad, és szükség van az erősebb európai integrációra, valamint a működőképes közép-európai együttműködésre is - nyüatkozta a Népszabadságnak Martonyi János volt külügyminiszter, akit a lap egy esetlegesen felálló új kormányban akár a külügyminiszteri posztra is esélyes politikusnak nevezett. Megkerülve a választ arra, hogy Németh Zsolttal kell-e megküzdenie a külügyminiszteri posztért, Martonyi János azt mondta: a Fideszben nincsenek kiosztott tisztségek, csak feladatok. A Fidesz külpolitikai stratégiájának fő hangsúlyairól szólva a politikus azt mondta, hogy ha a határon túli magyarság közösségeit akarják segíteni, akkor „emberi jogi dimenziót kell adni a politikának”. Ami annyit jelent, hogy az autonómiát kell a politika középpontjába helyezni - hívta fel a figyelmet. Az orosz kapcsolatokról Martonyi János azt mondta: „geopolitikai, energetikai okokból függünk Oroszországtól, ezért világos kapcsolatokat szeretnénk, aminek az előkészítése megkezdődött Szentpétervá- rott”. Arra a kérdésre, hogy nem mond-e ellent a Fidesz új orosz politikája az emberi jogi alapú diplomáciának, a volt külügyminiszter azt felelte: nem biztos, hogy mindig a mi feladatunk arra törekedni, hogy a szuperhatalmak belső viszonyait átalakítsuk. Martonyi János szerint általában véve nem kell tartani az orosz tőkétől, de „a Mól és az OTP menedzsmentjét szeretnénk Budapesten tartam. Ez nem az orosz tőke ellen irányul” -jegyezte meg. A washingtoni látogatására vonatkozó kérdésre a politikus elmondta, hogy semmiféle aggodalmat nem tapasztalt a „befektetési klíma dolgában”. A korrupciót nagy gondnak nevezte, de nem tartja szerencsésnek a nagykövetek nyílt levelét. „Ilyen esetekben én a jogi utat javaslom” - fejtette ki Martonyi János. A Jobbikkal kapcsolatos aggodalmak - mint mondta - szerinte is jogosak. A Fidesznek a helyzet orvoslásában játszandó szerepéről elmondta: ők jelenleg középen vannak, és éles harcot vívnak mind a baloldallal, mind a szélső, radikális jobboldallal. Neki az utóbbi harc tűnik élesebbnek - jegyezte meg. A szomszédokkal való viszonyról Martonyi János kritizálta a szlovák nyelvtörvényt, és jó példaként említette Szerbiát, ahol már van kulturális autonómia. A volt külügyminiszter szerint a külpolitikában mindenképpen szükség van egy nemzeti minimumra. „Magyarországnak globális szinten nem kell vezető szerepet játszania, de Európában tényleges méreténél nagyobb befolyása lehet, ha a diplomácia mögött konszenzus áll” - jelentette ki. (mti)
