Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-31 / 300. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 31. www.ujszo.com A gyógyszerkiadások miatt nincs pénz béremelésre Nem hoz sok változást az új gyógyszerárjegyzék ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Januártól újra több lesz az ingyenes gyógyszer, de a leggyakrabban használt készítmények, a magas vérnyomás vagy a koleszterinszint-csökken- tésre szolgáló gyógyszerek ára alig változik. A minisztérium szerint gyakorlatilag minden második gyógyszer ingyenes vagy egy eurónál kevesebbet kell érte fizetni. Újévtől 127 készítménnyel többet, 5 167-et tartalmaz a gyógyszerárjegyzék. „1866 készítményért semmit sem kell fizetnie a páciensnek” - tájékoztatott Zuzana Čižmáriková, az egészségügyi minisztérium szóvivője. Szerinte csak azok a készítmények drágulnak jövőre, melyeknek nincs bizonyított gyógyhatása. A gyógyszerészek szerint az új áljegyzék a betegek számára nem hoz sok változást, nem jelent sem megtakarítást, sem drágulást. Továbbra is érvényes, hogy a generikus készítmények olcsóbbak, mint azok, melyeket még szabadalom véd, ezért a betegeknek érdemes érdeklődniük, hogy milyen generikus készítménnyel tudnák helyettesíteni az általuk használt készítményt, ha túlságosan magasnak találják havi gyógyszerkiadásaikat. Szakemberek szerint azonban Szlovákia még mindig túl sokat költ gyógyszerekre, s ez a pénz hiányzik az egészségügy más területeiről. „Az egy főre jutó gyógyszerkiadások tekintetében megelőzzük például a gazdaságilag fejlettebb Csehországot” - állítja Angelika Szalayová, az Egészségpolitikai Intézet szakértője. 2006-ban 13 százalékkal nagyobb volt Szlovákiában az egy főre jutó gyógyszerkiadás, mint Csehországban: itthon 4 922 szlovák korona volt, míg Csehországban szlovák koronára átszámítva mindössze 4331. Szalayová úgy véli, hogy a gyógyszerkiadásokat jelentősen csökkenteni kellene azért is, mivel az egészségügyre fordított kiadásokhoz mérten Szlovákia költ a legtöbbet gyógyszerekre az Európai Unióban. „A gyógyszerek viszik el az egészségügyi kiadások 33 százalékát, miközben az uniós átlag 20 százalék alatt van, és Csehországban is csak 20-23 százalék” - magyarázta a szakértő. Az egészségügy teljes költség- vetése mintegy 3,3 milliárd euró (100 milliárd korona) vagyis ennek egyharmada, 1,1 milliárd euró jut a gyógyszerekre. Szerinte részben ezzel magyarázható, hogy nem emelkednek a fizetések az egészségügyben, vagy nincs pénz modernebb műszerek beszerzésére. Az egészségügyi minisztérium a gyógyszerárak referenciaértékhez való igazításától várja a gyógyszerköltségek leszorítását, állításuk szerint jövőre, áprilistól mintegy 30 millió euró (900 miihó korona) lesz így megtakarítható, (lpj, p) RÖVIDEN Az STV újra beiktatja Gašparovičot Pozsony. Furcsa újévi szórakoztatást kínál a Szlovák Televízió - Gašparovičot újratöltve. Az STV délután egykor felvételről közvetíti Ivan Gašparovič ünnepi beszédét - mivel az államfő december 20-a és január 6-a közt szabadságon van. Az ünnepi beszéd után bonuszként a köztévé honlapja szerint 13.10-től megismétlik Gašparovič fél évvel ezelőtti beiktatását az elnöki tisztségbe. (ú) A piaci ár sokszorosáért újítják fel a minisztériumot Jahnátek milliókat dobott ki ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Ľubomír Jahnátek vezette gazdasági tárca is sajátos módon értelmezi az állami pénzek felhasználását: három-, négyszeres áron végezteti a minisztérium épületének felújítását. A Pravda napilap értesülései szerint a felújítást végző cég társtulajdonosa a miniszter szomszédja. A vállalat az épület homlokzatának rekonstrukcióját - burkolatának cseréjét - 111 euró/négyzetméteres áron végzi, más vállalatok hasonló típusú felújítást 30 euró alatti áron is kiviteleznek. Az egész megrendelés nagysága 640 ezer euró (19,3 millió korona), tehát a tárcának köszönhetően hozzávetőlegesen 480 ezer euróval többet fizet ki az állam a felújítást végző vállalatnak, mint normális esetben kellene. A megrendelést végző céget ráadásul csak három hónappal a minisztériummal kötött szerződés előtt hozták létre. Az ügyletet a Közbeszerzési Hivatal (UVO) is vizsgálni kezdte, a tárca ugyanis trükkös módon járt el a közbeszerzés lebonyolításánál. Jahnátek minisztériuma csak a munkálatok egy részét rendelte meg, hogy pont beleféljen az egyszerűsített közbeszerzési eljárás feltételeibe - ez esetben ugyanis nem kell nyilvános versenypályázatot kiírni, a megrendelő állami intézmény egyenesen adhat megrendelést az általa tetszőlegesen kiválasztott cégnek. A megrendelést később módosították, növelve a végösszeget. Szakemberek szerint ez nem lehetett véletlen, ugyanis azok az anyagok és szolgáltatások, melyeket a minisztérium első körben rendelt, nem volt elégséges a teljes felújításra. Robert Fico kormányfő a miniszterek költekezési botrányai kapcsán eddig szelektív módon járt el: volt, akiket leváltott, volt, akiket a végsőkig védett. Jahnátek eddig a „kedvenc“ miniszterek kategóriájába tartozott Ficónál, az ellenzék egy 2007-es „elszólásáért“ - akkor a fegyverkereskedelemben az állam részéről tolerálható korrupciójáról beszélt a Trend hetilapnak - már le akarta váltatni, ám a parlament bizalmat szavazott a tárcavezetőnek. Az ÚVO vizsgálata várhatóan hetekig eltart. (MSz) Teherautókkal akarják eltorlaszolni a benzinkutakhoz vezető utakat az útdíj bevezetése miatt Fuvarosblokád lesz január 4-én Pozsony. A fuvarozók egyetlen követelésének sem tett eleget tegnap Ľubomír Vážny közlekedésügyi miniszter, aki tegnap fogadta all követelésből álló listát összeállító fuvarozó társaságok képviselőit. A tiltakozók ezért úgy döntöttek, január 4-én blokád alá veszik az ország összes ben- zinkútját. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Elektronikus útdíjat ma éjféltől kell fizetni a 3,5 tonnánál nehezebb gépkocsikért az autópályákon, a gyorsforgalmi és az első osztályú utakon. A fuvarozók állítják: a rendszer kamiononként napi 100 eurós többletkiadást jelent majd, ennek következtében a fuvarozók egy része tönkremegy, a többiek pedig emelik a szolgáltatások árát, ami végső soron az áruk drágulásához vezet. Több mint ötszázan tiltakoznak A tiltakozók elsősorban a rendszer hatályba lépésének kitolását és az útdíj összegének csökkentését követelték. „Hatályos törvényeink vannak. Nem az én kompetenciám elhalasztani az útdíj- rendszer bevezetését. Véleményem szerint az elodázás sem hozna jelentősebb változásokat” - mondta a miniszter. A fuvarozók képviselői nem sokkal a találkozó után megalapították a Szlovákiai Fuvarozók Unióját. ,J^zonnal elindítunk egy kampányt, melynek lényege, a lehető leggyorsabban tájékoztatni a közvéleményt és a többi fuvarozó (ČTK-felvétel) Holnaptól árnyékként követik a teherautókat társaságot az útdíj bevezetésének következményeiről” - jelentette ki rövid sajtótájékoztatóján Jaroslav Polaček, az unió képviselője. A kezdeményezést egyébként már több mint 550 fuvarozó cég írta alá. Lehetetlen lesz tankolni? Polaček szerint már az is biztos, hogy január 4-én megkezdik a benzinkutak blokádját az egész országban. „Az akció elnevezése Csepp a csepphez, s addig tart majd, míg meg nem oldódik a helyzet” - fűzte hozzá Polaček, aki szerint elsődleges céljuk az, hogy lelassítsák az üzemanyag eladását az országban. A közlekedésügyi minisztérium előtt körülbelül 60 fuvarozó gyűlt össze, „Töröljék el az útdíjat” transzparensekkel tüntettek. Arra a kérdésre, miért csak most, két nappal a rendszer beindítása előtt kezdtek tiltakozni, azt felelték, korábban nem volt elég információjuk. A hazai kőolajipari szövetség elnöke, Miroslav Kollár kijelentette: a benzinkutak tulajdonosai mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák a sztrájkot. „Ez egy olyan akció, amihez semmi közünk, mégis minket sújt. Megpróbáljuk megakadályozni, hogy leálljon az üzemanyag-eladás. Ha eltorlaszolják a benzinkutakra vezető utakat, akkor kihívjuk a rendőrséget” - mondta Kollár. Hiányzik a fizetős utak megjelölése A holnap kezdődő útdíj egyik hiányossága, hogy a közlekedésügyi minisztérium nem jelölte meg, és nem is fogja megjelölni azokat az útszakaszokat, amelyek használatáért vámot kell fizetni. Az 1400 kilométernyi első osztályú úton tehát nincs kijelölve, hol kezdődik a fizetett szakasz, és hol érvéget. A fuvarozók abszurd helyzetről beszélnek, a minisztérium viszont állítja, mindenki hozzájuthat ezekhez az információkhoz, nem az utak mellett kell ezeket a jelzéseket elhelyezni. „Csak a határátkelőkön lesznek táblák. Minden fuvarozó hozzájuthat a fizetett szakaszok térképéhez. Nem igaz, hogy nincsenek tájékoztatva, a szakaszokat az interneten is megnézhetik” - mondta Stanislav Jurikovič, a közlekedésügyi minisztérium szóvivője. Már holnap kiderül, mit hoz a gyakorlatban az útdíj. A fuvarozók káoszról beszélnek, a rendszert üzemeltető SkyToll pedig forgalmi dugókról, mivel csak mintegy 50 000 kamiont sikerült regisztrálni a rendszerbe, holott a zökkenőmentes működéséhez 60 000 regisztrációra lett volna szükség. Az országban összesen 90 000, 3,5 tonnánál nehezebb gépjármű van. (dem, s) Besztercebánya és Eperjes megye lakossága a legborúlátóbb Csupán az ország harmada optimista ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia lakosságának többsége szkeptikus a jövő évvel kapcsolatban, nem bízik a gazdasági fellendülésben. A KMG International felmérése alapján csak minden harmadik ember várja optimistán 2010-et, 19 százalék pesszimista, 48 százalék pedig szkeptikus a jövőjével kapcsolatban. Jelentős eltérések mutatkoznak azonban az egyes régiók között. A legoptimistább megyéknek számít Trencsén és Nagyszombat megye, ahol a lakosság 43, illetve 41 százaléka optimista. „Ez valószínűleg az adott megyékbe érkezett nagyszabású beruházásoknak köszönhető, melyek egyelőre viszonylag alacsony szinten tartják a munkanélküliséget” - véli Peter Kofenek, a KMG International igazgatója. Meglepetésnek számít, hogy a főváros lakosságának pontosan fele szkeptikus a jövőt illetően, az optimisták aránya is csak kicsivel haladja meg az országos átlagot - 35%. A legtöbb pesszimista már hagyományosan az ország középső és keleti részében, Besztercebánya és Eperjes megyében él, ahol a legmagasabb a munkanélküliek aránya. A munkanélküliség miatt aggódik Magyarország Egy másik felmérés alapján Magyarország lakosságának legnagyobb hányada a munka- nélküliségtől fél. A Nielsen piackutató legfrissebb felmérése szerint a magyarok 23 százaléka aggódik munkahelyének biztonsága miatt, miközben tavaly ilyenkor 16 százalék volt ez az arány. A piackutató 54 országban - köztük Magyarországon - végzett online felmérést, amelyben azt vizsgálta, mi jelenti a legnagyobb gondot a megkérdezetteknek a következő fél évben. A munkanélküliség mellett a gyerekek taníttatása, boldogulása, valamint az energiaárak növekedése miatt aggódtak legtöbben, a megkérdezettek 12-12 százaléka. Tavaly ősszel ugyanakkor még az energiaárak emelkedése okozta a fő gondot a magyar válaszadók legnagyobb aránya, 21 százalék számára, 'míg akkor második helyen szerepelt a munkahelyek biztonsága, 16 százalékkal. A további sorrendet tekintve a magyarok 11-11 százaléka aggódott egészsége, valamint hiteleinek törlesztése, továbbá a foglalkozás és a magánélet egyensúlya miatt. Csak 5 százalék említette fő gondként a gazdaság helyzetét, míg 4 százalék nevezte meg a politikai stabilitást, 3 pedig a növekvő élelmiszer árakat. A világot a gazdasági visszaesés nyugtalanítja A magyarok közeljövőre vonatkozó válaszai jelentősen eltérnek a nemzetközi ádagtól, a munkahelyek biztonságáért globálisan csak a megkérdezettek 14 százaléka aggódik, másrészt az energiaárak emelkedése, valamint a gyerekek boldogulása is kisebb szerepet játszik (ezekért 7, illetve 6 százalék aggódik). Átlagosan, az 54 országban megkérdezettek legtöbbje (18 százalék) jelölte meg fő gondjának a gazdasági helyzetet; ezt követi a munkahelyek biztonsága (14 százalék), a munka és a magánélet egyensúlya (12 százalék). A felmérésben a válság megítélését is vizsgálták. A megkérdezett magyarok 19 százaléka vélte úgy, hogy Magyarország a következő egy évben kikerül a gazdasági válságból, míg a válaszadók több mint fele - 57 százaléka - szerint addigra nem lesz vége a válságnak. Globálisan átlagosan a válaszadók 26 százaléka gondolja, hogy országa tizenkét hónap múlva túl lesz a recesszión. (lpj, mti, t) Rossz a viszony Gašparovič az MKP-t bírálja Pozsony. A szlovák állam létének megkérdőjelezésével vádolt meg Ivan Gašparovič köz- társasági elnök egyes szlovákiai magyar politikusokat. Úgy véli, hogy részben az MKP politikusai felelősek a rossz szlovák-magyar viszonyért is. „Elég, ha megnézzük hozzáállásukat bizonyos kérdésekhez az önálló Szlovákia létrejöttétől, azt, hogy nem értettek egyet a létrejöttével, alkotmányával” - jelentette ki az állami hírügynökségnek Gašparovič. Szerinte az MKP európai parlamenti képviselői is Szlovákia ellen fordulnak, (tasr) (SITA-felvétel)
