Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-29 / 298. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 29. Vélemény és háttér 5 TALLÓZÓ NÉPSZAVA Magyarország 2011-ben veszi át az Európai Unió Mi­niszteri Tanácsának soros el­nöki tisztét, de már 2010 ele­jétől részt vesz az elnökség te­vékenységében annak a trió­nak a tagjaként, amely együtt­működve végzi el a feladato­kat. A Népszava részletes összeállítást közöl a Magyar- ország, Spanyolország és Bel­gium részvételével alakult csoport munkájáról. A trión belül a Miniszteri Tanács ügyeinek viteléért a soros el­nökviseli a fő felelősséget, de a teendőket megosztja a má­sik két tagállammal. Az össze­állítás foglalkozik Magyaror­szág uniós elnökségi előké­születeinek lépéseivel, bele­értve a parlament ezzel fog­lalkozó négypárti munkacso­portjának tevékenységét, a Köztársasági Őrezred meg­erősítését és a biztonsági kér­déseket. Faller Jenő, a kül­ügyminisztérium szakállam­titkára a lapnak azt mondta, csaknem harmincmilliárd fo­rintot irányoztak elő Magyar- ország uniós elnökségére, ami várhatóan fedezi a költsége­ket, a találkozók, rendezvé­nyek ráfordításait és a techni­kai berendezések árát. Ma­gyarország 2008-2009-ben mintegy hárommüliárd forin­tot költött, 2010-ben kilenc- milliárdot, 2011-ben - erre az időszakra esik az elnökség féléve - 16,5 milliárdot ter­veztek. (mti) MAGYAR SAJTÓ Kevesebb bűncselekményt követtek el 2009-ben, ami si­ker, jövőre pedig a parlamenti választások jelentenek kihí­vást, a rendészet egészének működését újra kell gondolni - foglalható össze Bencze József főkapitánynak a Népszava, il­letve a Népszabadság tegnapi számában megjelent nyilatko­zata. Bencze József arra emlé­keztetett, hogy a rendőrség 2009- et a közterületi bizton­ság éveként határozta meg. Ennek eredményeként 17,9 százalékkal csökkent a közte­rületen elkövetett bűncselek­mények száma. Bencze József kiemelte: a legnagyobb sikert a közlekedésben érte el a rend­őrség, az elmúlt évhez képest 16 százalékkal 679-re csök­kent a halálos balesetek száma. A Népszavának a védőbástya program végrehajtásáról a fő­kapitány elmondta: három szervezési-szervezeti változta­tás a befejezéséhez közeledik. Három bevetési osztályt hoz­tak létre a készenléti rendőrség szervezetén belül Nyírbátor­ban, Győrött és Szombathe­lyen. A Nemzeti Nyomozó Iro­dánál megalakították a Va- gyonvisszaszerzési Hivatalt és megerősítették a szervezetet is. Miután szeptembertől a rendőrség megkapta a rendé­szeti szakközépiskolákat, lét­rehozták az oktatási és kikép­zési főosztályt. A Népszabad­ságnak Bencze azt mondta, a rendőrképzés rendszere fe­lülvizsgálatra szorul. A par­lamenti választások mellett 2010- ben a másik nagy kihí­vás a rendőrség számára az unió soros elnökségére való felkészülés, (mti)- Ne izguljon, csak a karácsony utáni vásárlási őrület elől menekültem ide néhány napra. (Peter Gossányi rajza) Az összességében sikeres svédek azonban nem tudták feltenni a pontot az i-re Spanyol megnyitás az Európai Unió élén Január 1-jével Spanyolor­szág veszi át Svédországtól az EU soros elnökségét, de ez a mostani váltás sokkal élesebb határvonal átlépé­sét jelenti, mint amit az ed­digi, félévenkénti staféta­bot-átadások jelentettek. MT1-HÁTTÉR A spanyolok már a december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés, az unió reformszer­ződése alapján kezdik meg a munkát, ami egyebek közt azzal jár, hogy a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsnak egyszemélyi állandó elnöke is van, története­sen a belga Herman Van Rom- puy személyében. így Jósé Luis Rodriguez Zapatero miniszter- elnök - az eddigi soros elnök or­szágok vezetőivel ellentétben - nem fog elnökölni az Európai Tanács ülésein, nem őrá vetül a legerősebb reflektorfény. Miguel Angel Moratinos spa­nyol külügyminiszter Brüsszel­ben elmondta, Zapatero rendel­kezésre áll, kész segíteni Van Rompuynek a feladatok ellátá­sában, de azt az Európai Tanács elnöke dönti el, mikor mennyi­ben tart igényt erre a segítségre. Ez a most következő félév tehát az állandó elnök és a soros el­nökség közötti együttműködés, munkamegosztás gyakorlati ki­alakításának jegyében telik. A spanyol elnökséget a belga, 2011 első felében pedig a ma­gyar elnökség követi. E három ország egymással szoros koordi­nációban, úgynevezett trióként működve kíván tevékenykedni, amiből az is következik, hogy a soros elnökségek és az állandó elnök együttműködésének mo­delljét leginkább a spanyolok, a belgák és a magyarok Van Rom- puyjel kialakítandó közös gya­korlata önti vélhetően tartós formába. Megerősítette a reformszer­ződés az unió kül- és biztonság­politikai főképviselőjének a ha­táskörét is: a tisztségre kiválasz­tott brit Catherine Ashton egyfe­lől az EU „kormányának”, az Eu­rópai Bizottságnak az alelnöki tisztét is betölti, másfelől több ezer fős uniós külügyi apparátus fogja segíteni munkáját. A soros elnök ország első számú vezető­je mellett tehát a külügyminisz­ternek is új szerepkörben kell megtalálnia a maga helyét. A többi szakminiszter változatla­nul elnököl az egyes szakosított tanácsüléseken, például az igaz­ságügy-miniszterek, az agrármi­niszterek, a pénzügyminiszterek tanácskozásán. A Lisszaboni Szerződésből olyan további változás is követ­kezik, hogy kiterjed az Európai Parlament együttdöntési jogkö­re, vagyis az eddiginél több kér­désben kényszerül kompro­misszumra a tagállami kormá­nyokat képviselő Tanács a par­lamenti képviselőkkel, akik nem feltétlenül gondolkodnak azono­san saját országuk kormányával a napirenden levő ügyekben. A tanácsi és parlamenti álláspon­tok összecsiszolására az eddigi­nél sokkal több energiát kell for­dítani. A svéd elnökség higgadtan és ügyesen levezényelte a Lissza­boni Szerződés elfogadtatásának hallatlanul nehéz műveletét, új pályára állította az uniót. Napi­renden tartotta a gazdasági vál­ság kezelésének ügyét, elindítot­ta a szabadságjogok nagyobb fo­kú érvényesülését célzó progra­mot. Az összességében sikeres svédek azonban nem tudták fel­tenni a pontot az i-re: a decem­beri koppenhágai klíma-világ­konferencián az EU nem találta meg a remélt kötelezettségválla­ló partnereket saját ambiciózus célkitűzéseihez, a szén-dioxid- kibocsátásnak a légkör felmele­gedését lefékező csökkentésé­hez. Ezért a spanyol elnökségre a vártnál is több feladat vár az ég­hajlatváltozás elleni küzdelem­ben: az újonc külügyi főképvise­lővel, valamint az újonnan lét­rehozott klímavédelmi EU-bizto- si poszt betöltőjével - aki ez idő szerint a dán Connie Hedegaard - együtt kell törekednie arra, hogy globális megoldást találja­nak erre a globális veszélyre. Minden jel szerint szintén a spanyol elnökség alatt válik időszerűvé annak a szakmai munkának a megkezdése, amely előkészíti a politikai döntést, hogy mikor, milyen módon, mi­lyen ütemezésben kell felhagyni azokkal a gazdaságösztönző in­tézkedésekkel, amelyek a válság miatt váltak szükségessé. Ezek az élénkítő csomagok hallatlanul növelik az állami eladósodottsá­got, így amint betöltötték szere­püket, és a válság enyhül, vissza kell térni a normális, fegyelme­zett pénzügyi politikához. Most azonban még növekszik a mun­kanélküliség, nem lehet a válság megszűntéről beszélni, és a rendkívüli intézkedések idősza­kából való „kivezető stratégiát” a foglalkoztatás növelését célzó erőfeszítéseknek kell alárendelni. Az EU szomszédságpolitikája terén a spanyol elnökségnek nagy fokú rugalmasságot kell tanúsítania, és ebben kifejezet­ten fontos lehet az elnökségi trió „üzemmód” bevezetése, az, hogy a belgákkal és a magyarokkal összehangolják a prioritásokat. A spanyolok számára a szom­szédságpolitika érthető módon elsősorban a déli kitekintést, az észak-afrikai országokkal való kapcsolatok fejlesztését jelenti, ám fajsúlyos országok szorgal­mazzák a keleti szomszédokkal való együttműködés fejlesztését is. Ez utóbbi irány különösen fontos az energiabiztonság szempontjából. A nyugat-balkáni országoknak az EU-hoz való további közelíté­se terén - a földrajzi adottságok miatt - szintén van jelentősége a trióban való elnöklési módnak. A spanyol elnökség kezdetével tehát bizonyos mértékben Ma­gyarország szerepe is növekszik az unió jövőjének alakításában. KOMMENTÁR 2010 - a destrukció éve GÁLZSOLT Az előttünk álló választási évben két eshetőségre kell felkészülni: Robert Fico és pártja, a Smer továbbra is nagyon népszerű lesz (ez a valószínűbb) vagy valamelyest veszít népszerűségéből, és kétséges­sé válik fölényes választási győzelme. A gazdaság szempontjából rövid távon sajnos mindkét variáns csak rosszat hozhat, a jövő év­ben a gazdaságpolitika destruktív jellege nem, csak annak mértéke a kérdés. Ha a szlovákkormányfő és pártja továbbra is magasan vezetni foga pártpreferenciákatmérőközvélemény-kutatásokban, akkorafő ve- szélytareformokésaköltségvetéskonszolidálásánakjegelése,az osztogató politika folytatása jelenti. Elvégre győztes felálláson, nép­szerű politikánminekváltoztatni? Különösen igaz ez a választások előtt. Ennekakövetkezményeazlesz, hogy az ideihez hasonló, rekordméretű államháztartási hiány várható, és rohamtempóban dagad tovább az államadósság. Ha„sikerül” megkötni a Zsolna-Eper- jesautópálya-szakaszokratervezettPPPkonstrukciójú (állami-ma­gán együttműködésen alapuló) szerződéseket, akkor az államadós­ságrejtett, implicitformájais tovább növekszik. Paradoxmódon, minél több uniós támogatást sikerül lehívni, annáljobban nő akor- rupció és a közpénzekmeglovasításánakveszélye. Ez akkor is nagy kockázatotjelent,ha-minteddig-csakminimálismértékbenjutunk hozzáaközösségi támogatásokhoz. ASmerkétkoalícióspartnere számára ugyanis lehet, hogy2010elejeleszkormányzásukutolsó féléve, így mindentmegtesznek, hogy állam bácsitésaközköltségve- téseketminéljobban-mégegyszer,utoljára-megkopasszák. A magas népszerűség legnagyobb kockázata az, hogy a jövőre felál­ló új szlovák parlamentAormány meghatározó ereje újra a Smer lesz, és további négy éven keresztül fogja diktálni a gazdaságpoliti­kát. Ebben az esetben garantáltan gallyra vágják az országot. Paradox módon mégnagyobb a rizikója annak, ha Fico és a Smer népszerűsége megbicsaklik, fölényes választási győzelmük kérdé­sessé válik. Ekkor még gátlástalanabb populista politikához folya­modhatnak, még jobban megemelhetik a kiadásokat, még intenzí­vebben támadhatják ellenfeleiket, még elkeseredettebben próbál­hatják megdézsmálni az államkasszát. Gondoljunk csak bele, mi mindenre volt képes az elmúlt években Robert Fico és kormánya, miközben a Smer népszerűsége stabilan 30-40% körül mozgott. Fo­lyamatosan hadakozott az egészségbiztosítókkal, nyugdíjpénztá­rakkal, áruházláncokkal, energetikai nagyvállalatokkal, a nemzeti bankkal és a kereskedelmi bankokkal, az ellenzékkel, újságírókkal és persze velünk, magyarokkal. Szétverte a Dzurinda-kormány re­formjainak mintegy felét, nemzetközi perekbe bonyolódott, és el­engedte a füle mellett az egyre erősödő hazai és külföldi kritikákat. Felmerül a kérdés, mire lehetne még képes, ha pártjának preferen­ciái mondjuk 30% alá esnének. Ebbe inkább jobb bele sem gondolni, csakhogy e nélkül Fico verhetetlen, és még legalább négy évig kor­mányfő marad. Ezért mégis jobb lenne túlesni népszerűségveszté- sénekkövetkezményein még a választások előtt (feltéve, hogy azo­kat elvesztené), minthogy a következő négyéves ciklus fele azzal tel­jen el, hogy egyre durvább és destruktívabb populizmussal próbálja visszaszerezni elvesztett népszerűségét. ■ _____________ TALLÓZÓ VECSERNJE NOVOSZTYI A boszniai szerbeknek Jugo­szlávia fenntartása volt a legjobb megoldás, eltekintve a délszláv állam méreteitől - vélekedett Ra­dovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök a Vecsemje Novosztyi belgrádi lapban megjelent inter­júban. A hágai Nemzetközi Tör­vényszék legismertebb foglya, akit a boszniai polgárháború (1992-95) idején elkövetett sú­lyos háborús bűnökkel vádolnak, 13 év óta először adott interjút egy szerb újságnak. Karadzsics megismételte, hogy Richard Holbrooke, az USA egykori bal­káni közvetítője büntetlenséget ígért neki, ha visszavonul. Holb­rooke ezt többször cáfolta. A volt boszniai szerb elnök nem beszélt arról az időszakról, amikor Belg- rádban álnéven természetgyó- gyászkodott, csupán annyit mondott, soha nem kellett iga­zolnia magát. Elmondta, hogyjó egy hónappal letartóztatása előtt úgy érezte, figyelik. Aszerb hatóságok nem árulták el, ho­gyan jutott Karadzsics hamis papírokhoz és új identitáshoz, ahogy azt sem, hány évig rejtőz­ködött Szerbiában, miközben éveken át azt gyanították, Bosz­niában, időnként Montenegró­ban tartózkodik. (mti) THE NEW YORKTIMES Az USA egy éve titokban har­madik frontot nyitott Jemenben az al-Kaida terrorhálózat ellen, különleges erőket küldve az arab országba a jemeni katonák kikép­zésére-jelentette aThe New York Times.Änapilapa CIA voltmagas rangú vezetőjére hivatkozva azt írta, a hírszerzés egy évvel ezelőtt több, terrorellenes harcban jára­tos ügynököt küldött Jemenbe. Ezzel egy időben titkos művele­tekkel megbízott kommandók kezdték meg a jemeni biztonsági erők egy részének kiképzését a terrorellenes harcra - írta a lap. A Pentagon több mint 70 millió dol­lárt szán a programra a következő másfél évben. A különleges egy­ségek képezik ki a jemeni hadse­reget, a belügyi erőket és a parti őrséget. így megkétszereződik az amerikai katonai segítség. Ame­rikai illetékesek szerint a nigériai Umar Abdul Farouk Abdulmutal- lab, aki fel akarta robbantani a Delta-Northwest légitársaság Amszterdamból Chicagóba tar­tó járatát, azt állította, Jemen­ben képezte ki az al-Kaida. (mti)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents