Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-28 / 297. szám, hétfő

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 28. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Csúszik a cseh euró bevezetése Prága. Csehországjövőre biz­tosan nem csatlakozik az euró előszobájaként emlegetett ERM- 2 árfolyamrendszerhez, mivel nem képes teljesíteni a feltétele­ket - közölték a cseh központi bank és a pénzügyminisztérium szakérői. A cseh kormány egyet­ért az ajánlással, egyelőre nem állapítja meg az euróbevezetés céldátumát, és nem próbál csat­lakozni az ERM-2-höz. Az elem­zők rámutattak, hogy a GDP- arányos államháztartási deficit 5% fölött lesz jövőre, ami meg­haladja az euróbevezetéshez engedélyezett 3%-ot. Az euró­övezeti belépés előtt két évig kö­telező ERM-2-es árfolyamrend­szerben egy valuta plusz-mínusz 15%-kal ingadozhat a megálla­pított sávközép körül. (MTI) Kínai kézbe kerül a Volvo Göteborg. A jelenleg Ford tu­lajdonában levő Volvo autógyá­rat a kínai Geely Holding Group vásárolja megjövő februárban. A kínai Zheijang Geely a második legnagyobb önálló kínai autó­gyártó csoport, üzemében idén 300 ezer autó készült. A cég megerősítette, megmarad önál­ló márkának a Volvo. A svéd márka segítheti a kínai cég euró­pai terjeszkedését, továbbá a biztonságtechnikai eljárások át­vételét. Az amerikai Ford 1999-ben 6,45 milliárd dollárért vette meg a Volvo személyautó­gyártó ágazatát. A göteborgi cégnél 2006-ban még 25 ezren dolgoztak, ám a veszteségek csökkentésére tavaly hatezer fős leépítésre került sor. A tavaly 178 ezer autót gyártott Volvo pi­aci értékét most csupán 2,5-3,16 milliárd dollárra tartják. A na­pokban a svéd Saab autógyárbe­zárásáról született döntés, ame­lyet 2000-ben vett meg az ame­rikai General Motors. (NOL) BMW-alkatrészek Fehérvárról Székesfehérvár. A csúcs- minőségű elektronikai cikkeket gyártó Harman International a következő években jelentős be­ruházással fejlesztené európai központtá székesfehérvári gyá­rát. A német BMW számára kommunikációs egységeket vagy az Audi autóiba szerelt ki­jelzőket is gyártanának. Miköz­ben az Egyesült Államokban, Németországban, Nagy-Britan- niában és Svájcban összesen közel 2000 dolgozótól váltunk meg, a magyarországi létszámot 400 főről 700-ra emeljük - mondta el Dinesh C. Paliwal el­nök-vezérigazgató. Szerinte a terveik itt nem állnak meg, a következő lépésben 1400, há­rom-négy éven belül pedig 2000 főt foglalkoztatnának. (MTI) Az OPEC elégedett az olajárakkal Luanda. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) a tagállamai elégedet­tek a jelenlegi, 74 dollár körüli világpiaci olajárral, ezért dön­töttek a luandai ülésükön a ter­melés szinten tartása mellett. A szervezet tagállamai hivatalo­san jelenleg napi 28,6 millió hordó nyersolajat termelnek ki. Tavaly összeomlott az olajár a globális gazdasági visszaesés miatt csökkenő kereslet hatásá­ra. Emiatt a 12 tagú szervezet 2008 szeptemberétől összesen napi 4,2 millió hordóval csök­kentette a termelését. Ez a mennyiség a világ olajkeresleté­nek 5%-a. Az idén a kőolaj ára közel duplájára nőtt, miután a tavaly júniusi közel 147 dolláros rekord szintről idén februárban 32 dollárra, öt éve a legalacso­nyabb szintre zuhant. (m) Nem enged az EU a cipőáradatnak Brüsszel. Az Európai Unió ja­nuártól meghosszabbítja a Kíná­ból és Vietnámból származó bőr­cipőkre kirótt védővámok hatá­lyát. A dömpingellenes vámok további 15 hónapig maradnak érvényben. A vietnámibőrcipők- re 10, a kínaiakra 16,5%-os vá­mot vet ki az unió. Ezzel meg­hosszabbítja a 2006 óta tartó vám hatályát, amellyel az euró­pai cipőgyártókat próbálja meg­védeni. Ausztria, Németország és Málta nem támogatta a védő­vám meghosszabbítását, de tar­tózkodtak a döntés során, így a tagállamok többsége megsza­vazhatta az intézkedést. A döm- pingvám ellenzői azzal érvelnek, hogy az EU rendelkezése mester­ségesen magasan tartja a cipők árát, ugyanakkor nem nyújt megfelelő védelmet az európai gyártóknak, (t, m) MAI VALUTAARFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8930 Lengyel zloty 4,1770 Cseh korona 26,266 Magyar forint 274,28 Horvát kuna 7,2830 Román lei 4,2193 Japán ien 130,83 Sváici frank 1,4987 Kanadai dollár 1,5109 USA-dollár 1,4279 VÉTEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,48-1,39 27,07-25,50 286,80-262,10 OTP Bank 1,48-1,39 27,11-25,56 281,87-265,64 Postabank 1,48-1,38 27,21-25,37­Szí. Takarékpénztár 1,48-1,38 27,00-25,50 286,96-262,24 Tatra banka 1,47-1,40 26,98-25,61 285,45-263,75 Dexia banka 1,47-1,40 27,05-25,68 281,67-267,39 Általános Hitelbank 1,47-1,40 27,03-25,54 286,80-262,10 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Jövőre sem számíthatunk érdemi reformokra, ráadásul a külföld szemében tovább romolhat a megítélésünk Mi vár a pénztárcánkra 2010-ben? A válság hatására az építőipar alkonyi óráit éli. Üresen álló irodahá­zak, vevőre váró lakások emlékeztetnek egy végleg lecsengett lelkes idő­szakra. Egyedül a sztrádaépítésben érdekelt cégek nem érzik még a megtorpanást. (Peter Žákovič felvétele) Pozsony. 2009 a gazdasági válság esztendeje volt, jö­vőre azonban már enyhe javulásra számíthatunk. A parlamenti választások miatt 2010 a további négy év előhírnöke is lesz, így nem mindegy, milyen összetételű kormánykoalí­ció birkózik meg a krízis következményeivel. HORBUIÁK ZSOLT Az idei, közel 5%-os visszaesés után 2010-ben már növekedés vár a szlovák gazdaságra: a legopti­mistábbak szerint akár 2,6%, a többség szerint inkább 2% körüli. A reálbérek mintegy másfél száza­lékkal nőhetnek, szektoronként azonban nagy lesz a szórás, a munkavállalók többségének a fi­zetése így inkább stagnálni fog. Ám még ez utóbbiak is a szeren­csések közé tartoznak, hiszen jö­vőre is folytatódnak az elbocsátá­sok, a munkanélküliségi ráta drámai esetben elérheti a 14%-ot. Megugrik azok aránya is, akik hosszabb ideje képtelenek mun­kát találni, ezért tömegek esnek ki a segélyre jogosultak közül. A gazdaságpolitikai elméletek alap­ján ugyanis csak 3%-os gazdasági növekedés után kezd el nőni a fog­lalkoztatottság, a vállalatok addig átszervezésekkel oldják meg a problémáikat. A gazdasági vissza­esés egyik kísérőjelensége a pénz­romlás alacsony üteme. 2010-ben az ádagos évi infláció legfeljebb 2% körüli lesz. A fogyasztók által alapvetően pozitívnak tartott je­lenség hátulütője, hogy ez végső soron negatívan mutatkozik meg a vállalati értékesítésekben, keve­sebb adót fizetnek, és nem növelik az alkalmazottaik számát. Amire az optimista prognózi­sok építenek, az az észak-ameri­kai és a nyugat-európai gazdasági fellendülés. Egyrészt azért, mert ez a térség számít a szlovák ter­mékek felvevő piacának, másrészt azért, mert tőlük várhatók a hoz­zánk érkező befektetések. Nos, mindkét oldalon jelentős bizony­talanság uralkodik. Egyáltalán nem biztos, hogy-a fejlett világban elindult gazdasági növekedés tar­tós lesz, ráadásul a szabad tőke tekintetében Közép-Európának komoly versenyt kell vívnia Ázsi­ával és Latin-Ámerikával, ezek a térségek ugyanis ügyesebben tud­ták menedzselni a válságot. Közép-Európa műhelye Az előző választási ciklusban Szlovákia Közép-Európa műhelyévé vált. Néhány nagy multinacionális cég a kiemelt ágazatokban hajtott végre jelen­tős beruházásokat. Ennek a poli­tikának az ellenzői látszólag si­kert könyvelhetnek el, Szlovákia gazdaságának meglehetős egysí­kúsága most vált igazán látható­vá. Ezek a vállalatok egyben a legnagyobb exportőrök is. Ha akár egy is leáll közülük a terme­léssel, a statisztikában máris meg­jelenik. További komoly problé­mája e gazdaságpolitikának, hogy a személygépkocsi-gyártás és a háztartási elektronika ciklikus ágazat. Termelésük nagyobb ki­lengést mutat; konjunktúra idején sikeresebbek, visszaeséskor ala­csonyabb a teljesítményük. Mind­ezek ellenére a maga idejében ez a gazdaságpolitika volt az egyeden járható út. A jelenlegi kormány azonban a kritika mellett építő jellegű javaslatokkal nem szolgál. Kormányra jutásakor a még meg­lévő globális konjunktúrát sem használta ki, hogy egyéb, nem cik­likus szektorokat is meghonosít­son az országban. Bár ismert problémáról van szó, teljes mélységében mégsem tuda­tosított az ingatlanpiac helyzete. Idén jelentős törés állt be, a keres­letiből kínálati piac lett. Az ágazat­ra jellemző az igen magas pénz­ügyi forrásigény, amit kizárólag hitelből lehet kigazdálkodni. Az ingatlanfejlesztők nemcsak a vá­sárlók, hanem a bankok finanszí­rozási kegyétől is függnek. Annak ellenére, hogy a lakások iránti ke­reslet valamelyest élénkült, a to­vábbra is meglévő felesleg miatt az ingatlanfejlesztők jövőre mint munkaadók sem jeleskednek majd. Egyéb szektorok, amelyek Szlovákia esetében húzóágazatok lehetnének, 2010-ben vajmi kevés fejlődésre számíthatnak. A kuta­tás-fejlesztés még sokáig csak pa­píron számít prioritásnak. A tu­rizmustól sem lehet majd elvárni, hogy megtöltse az államkasszát. A múltunkból élünk Maga Szlovákia tehát keveset tesz a fellendülésért. Mára az or­szág csak a múltjából él, semmiféle reform nem várható. Mindebben a legnagyobb felelőssége a kor­mánynak van. Az ország képe ta­lán még tovább fog romlani, mert semmi okunk feltételezni, hogy csökken a korrupció mértéke. A je­lenségre már Brüsszelben is felfi­gyeltek. A visszaállamosítási ter­vek ékes példája a hozzá nem ér­tésnek, a versenyképesség romlása pedig a befektetőket riasztja vissza. Az uniós források felhasz­nálása terén is jelentős hiányossá­gok vannak, amiben jövőre szintén nem várható érdemi javulás. A kormány a gazdasági össz­termékhez (GDP) viszonyított 5,5%-os költségvetési hiányra ké­szül. Bár az Európai Unió több or­szágában ettől jóval nagyobb de­ficit is várható, nálunk azért rosszabb a helyzet, mert a pénz korrupciógyanús állami gazda­ságélénkítő projektekre, állami nagyvállalatok feltőkésítésére megy el, strukturális reformok végrehajtása nélkül. Nem egy esetben azonban egész egyszerűen eltűnik az állami ki­adások útvesztőiben, valamilyen „szociális” címszó alatt. Hasonló a helyzet az eladósodottság tekinte­tében is, amely alacsony ugyan, de riasztó iramban, a visegrádi or­szágok közül a leggyorsabban nő. Politikai szempontból fontos esemény lesz jövőre a parlamenti választás. Ez költségvetési oldal­ról általában nagyobb hiányt eredményez, gazdaságpolitikai oldalról viszont a nézetek ütköz­tetését, az alternatívák megvita­tását. Nos, valószínűleg itt egyik sem fog bekövetkezni. A hiányt valószínűleg így sem lehet tartani, de a kampányban észérvek ütköz­tetéséről szó sem lesz. Szlovákiá­ra jellemző a politikai demagógia, és a lakosság jelentős része vevő a populizmusra. 2010 jelentős részben a további négy év előhír­nöke is lesz. A jelenlegi preferen­ciákat figyelembe véve azonban nem szabad illúziókat táplálni. Amerikára vár a világ Az Atlanti-óceán túlpartján már megindult a gazdasági fellendü­lés. Jövőre az Egyesült Államok­ban 2,4%-os emelkedés várható. Ez azonban még ott is kevés lesz a munkanélküliség csökkentéséhez. Komoly gondot okoz a költségve­tési hiány, ami jövőre is kétszámjegyű lesz. Bár az ország hatalmas megrázkódtatásokat él át, egyelőre még korai temetni, vi­lágpolitikai és világgazdasági sze­repe továbbra is meghatározó lesz. Az általános recesszió markán­sabbá tette a régiók közötti kü­lönbségeket. Latin-Amerika 2,4%-kal, a Közel-Kelet 4,4%-kal, Ázsia, Japán nélkül 5,5%-kal, Ja­pán 1,3%-kal nőhet. Kína továbbra is rohamtempóban folytatja a me­netelését, gazdasága 8,6%-kal bő­vülhet. Mindezek mellett az Euró­pai Unió örülni fog majd a 0,6%-os növekedésnek. A BRIC országok - Brazília, Oroszország, India, Kína - a világ legperspektivikusabbnak tartott államai, tovább növelik ré­szesedésüket a világgazdaságban. Régiónkban továbbra is visszaesés vár majd a balti országokra, de még Magyarországra is. Az egyet­len dolog, amit ez utóbbi már elért, hogy az Európai Unióban szinte egyedülállóként húzta meg a nad­rágszíjat, 4% körüli államháztar­tási hiánnyal számolhat, ám a GDP-hez mért 80%-os eladóso­dottság mellett. Szürke évre számíthatunk Csehországban a GDP 5%-kal csökkent az idei év első felében 2008 hasonló időszakához képest a cseh statisztikai hivatal adatai szerint. A gazdaság továbbra is szenved a gyenge exporttól: a ki­vitel 18%-kal esett vissza 2009-ben, ez a csökkenés negatív befolyással bír az erősen export- orientált szektorokra, mint az au­tóipar, a gépgyártás, a vegyipar, a fuvarozás, a textilipar és bútor- gyártás. Az ipari termelés Csehor­szágban majdnem 20%-kal gyen­gült 2009 januáija óta. Az építő­ipari szektor azonban némi ru­galmasságot mutatott: míg az épületépítési iparág termelése le­csökkent az elmúlt hónapokban, addig a mélyépítés tovább fejlő­dött. A gazdasági visszaesés a munkanélküliség növekedéséhez vezetett: az IMF előrejelzése sze­rint ebben az évben a csehországi munkanélküliség 7,9%-kal fog emelkedni. Mindent egybevetve nyugati szomszédunk gazdasága idén mintegy 4%-kal esik vissza, jövőre pedig 1-1,3%-kal nőhet. A többi kelet-közép európai piac markáns visszaeséséhez képest Lengyelország gazdasága még mindig elfogadhatóan teljesít. Er­re az évre 0,1%-os, 2010-re pedig 1,7%-os lengyel GDP növekedést jósolnak. Az erőteljes belföldi fo­gyasztás a fő hajtóereje ennek a fej­lődésnek, emellett a munkanélkü­liség továbbra is csökken, és mind a háztartások, mind a vállalatok át­lagosan kevésbé eladósodottak, mint a többi környező országban. Az export az importhoz viszonyít­va kevésbé csökken, és a zloty leér­tékelődése 2008 vége óta segített az exportőröknek az árra érzékeny szegmensekben és piacokon, rész­ben kompenzálva az általános kül­földi kereslet-visszaesést. Mindent összevetve 2010 szür­ke év lesz. Valamivel jobb, mint az előző, de olyan kevéssé, hogy ez csak a statisztikákban jelenik meg, a lakosság érdemben nem fogja megérezni. Amennyiben nem tör­ténik valamilyen előre nem látható esemény a világgazdaságban, ak­kor az évkönyvek csupán rövid be­jegyzéssel fognak róla megemlé­kezni.

Next

/
Thumbnails
Contents