Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-23 / 296. szám, szerda
16 Karrier - hirdetés ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 23. vyww.ujszo.com Csapdát jelenthet a nőknek a hosszú szülési szabadság A munkaerő-közvetítő cégek egy része csak szellemi foglalkozásúakat, másik része fizikai munkásokat toboroz Lefokozás vagy mellőzés összefoglaló A minap egy svéd és egy brit tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy a fiatal anyákat hosszú szülési szabadságra serkentő jóléti rendszerek nem feltétlenül kedveznek a nők karrierkilátásainak. A felmérés megállapította, hogy a nők keserves harcot folytatnak, amikor szülési szabadságukról visszatérnek dolgozni. A legtöbb vállalat nem nyújt segítséget a visszailleszkedéshez, noha az egyéves távoliét ma már általánosnak számít. A megkérdezett anyáknak csak harmada találta könnyűnek a régi munkahelyére való visszatérést, míg 39 százalékuk nehéznek, vagy nagyon nehéznek minősítette. Az elégedetlenek úgy érezték, főnökükhöz fűződő kapcsolatukat megviselte a terhesség és a szülési szabadság. Noha több jogszabály foglalkozik az anyák munkába való visszaállásával, sokan nem kapják meg a szükséges támogatást. Több mint 1500 anya megkérdezése alapján kiderült: egyharmaduk szerint előléptetési esélyeik romlottak a szülés óta, míg 13 százalékukat alacsonyabb beosztásba helyezték visszatérésük után. Az anyák döntő többsége, 88 százaléka kereste a rugalmas munkavégzés lehetőségét, de minden hatodik kérése süket fülekre talált. Nagy-Britanniában jelenleg 52 hét szülési szabadság jár az anyáknak, függetlenül attól, milyen hosszú ideig, illetve milyen munkaidőben dolgoztak. Ebből 39 hétre kapnak pénzügyi támogatást. Harriet Harman, a Munkáspárt helyettes vezetője, egyben többek között a női egyenjogúságért felelős államminiszter, el szeretné érni, hogy az otthon maradó anyák a teljes évre kapjanak bizonyos segélyt. Ezt azonban a kormány több tagja, élükön Lord Mandelson gazdasági miniszter is helyteleníti, mert aggódnak annak a vállalkozásokra gyakorolt hatásától. A The Sunday Times számából kiderül, hogy a brit szisztéma messze nem a legnagyvonalúbb, de nem is a legfukarabb az anyákkal szemben. Svédországban például 60 hét a fizetett szülési szabadság, míg az Egyesült Államokban és Ausztráliában ez nem számít állampolgári jognak. A lap az Ipar- gazdasági Kutatóintézet jelentésére hivatkozva nem állít kevesebbet, mint hogy a hosszú szülési szabadság árt a nők távlati terveinek, esélyeinek. A stockholmi elemzők úgy látják, azokban az angolszász országokban, ahol az anyasági juttatások puritánabbak, a nők magasabbra kapaszkodnak a karrierlétrán, mint Svédországban, azaz az asszonybarát jóléti politika legjobb szándékai ellenére az anyák hátrányos helyzetbe kerülnek. Ha a jövendő és fiatal anyák állását szigorú szabályokkal őrzik meg, a vállalkozások meggondolják, egyáltalán felvegyenek-e nőket. Míg Nagy-Britannia jelentős tőzsdei cégeiben a vezetői posztok mintegy harmadát tölti be nő, addig az Egyesült Államokban 42,7, Ausztráliában pedig 37,1 százalék az arány. (NOL, ú) ÁLLÁSAJÁNLAT Tetőpléhek, tetőcserepek, csatornák, tetőmunkák, lapos tetők szigetelése, bádogosmunkák. Részletre is. 33,19 euró (1000 Sk) havonta. Tel: 0948/848 820. MR912112 ♦ Tetőszigetelést és hőszigetelést vállalunk 10 éves garanciával. Tel.: 0948/526 710. GA-228 ♦ www.dslektorka.sk, német-, szlovák-, magyarnyelv-oktatás, 0911/419 073. MR911487 ♦ Kárpitos munkát vállalok. Tel.: 0904/529 990. GA-239 ♦ Magyarország vezető autójavító berendezéseket gyártó és forgalmazó cége rátermett üzletkötőt keres termékei és szolgáltatásai szlovákiai forgalmazására. Amit kínálunk: stabil cégháttér, dinamikus csapat, versenyképes bérezés. Magyar és szlovák nyelv követelmény. Jelentkezés: balazs.vesztergom@weszti.hu MR912210 ♦ Fuvarozás, költöztetés. 0907/571089. MR912244 ♦ Biorezonanciás állapotfelmérés, www.alter-net.sk, 0944/097 344. MR912083 Legfontosabb forrás az internet Az Egyesült Államokban az álláskeresők 80 százaléka az interneten néz körül először (Peter Žakovič felvétele) Hónapok óta nem találunk állást, pedig mindent bevetettünk: felhívtuk ismerőseinket, barátainkat. Folyamatosan böngésztük az internetes álláskereső oldalakat, ám nem akadt egyetlen lehetőség sem, sőt, ötletünk sincs, hogy hogyan, merre tovább? Keressünk fel egy szakembert, aki napról napra követi a munkaerő-piaci változásokat. ÖSSZEFOGLALÓ Sokan úgy futnak neki az állás- keresésnek, hogy azonnal bejelentkeznek egy fejvadászcéghez. Mások elgondolkodnak, hogy ér- demes-e közvetítőket is bevonniuk a keresésbe, megint mások a módszer hatékonyságát kérdőjelezik meg. Nem célunk, hogy fejvadász cégekhez hajtsuk az elkeseredett álláskeresőket, de tény, hogyha valaki gyorsan és különösebb erőfeszítés nélkül szeretnél álláshoz jutni, több vasat kell a tűzben tartania. A munkaerő-közvetítő cégek egy része csak szellemi foglalkozásúakat toboroz, míg akad, amelyik - igaz, viszonylag.kevés - csak fizikai munkákra keres jelentkezőket, az ügynökségek egy része pedig mindkét területre toboroz. Hagyományos, alacsonyabb pozíciók esetében könnyebb dolguk van a munkaerőközvetítő irodáknak, ugyanis jelentkezők tömegéből választhatnak, így nincs szükség különleges szűrési technikára - többkörös állásinterjúra sem -, hogy megtalálják a megfelelő jelöltet egy-egy meghirdetett pozícióra. Fejvadászattal leginkább azok a cégek foglalkoznak, amelyek diplomás, nyelvvizsgával rendelkező vezetők, felsővezetők kiválasztását bonyolítják le. Ilyenkor különleges szakértelemre van szükség, a kiválasztás ugyanis alapos és hosszadalmas, olykor hónapokig is eltart. Mérlegelni kell a cég ügyfeleinek igényét, fel kell mérni az álláskeresők szakmai tudását, rátermettségét: összeegyeztetni a keresletet a kínálattal. A felsővezetők toborzása különösen érzékeny terület, évtizedes rutint igényel, és kiterjedt kapcsolatrendszerre van szükség, mivel a közép- és felsővezetők többsége nem vált túl gyakran állást, általában öt-hat évig is eltart, míg egy munkakörben kiteljesednek. A fejvadászoknak ezért olykor minden tudásukat és rábe- szélő-készségüket be kell vetniük, ha át akarnak csábítani egyik cégtől a másikhoz egy alkalmas jelöltet, aki abban a pillanatban nem gondol munkahely-váltásra. „Mivel az esetek 80 százalékában a betöltésre váró pozíciók nem hirdethetők, bizalmasan kell kezelni őket, marad a direkt módszer, a fejvadászat” - állítja Hevő Hajnalka, a szlovák piacon is működő Trenkwalder kiválasztásért felelős üzletágvezetője. A felsővezető toborzással foglalkozó cégek évente legfeljebb 80- 100 embernek találnak munkát, de mivel az értékes munkaerőre nagy a kereslet, magasabb megbízási díjjal dolgoznak. Az álláskeresőknek azonban nem kell fizetniük, ha bekerülnek a fejvadász cégek adatbázisába, sikeres elhelyezkedés esetén a megbízó - munkaadó - fizet a fejvadász cégnek egy bizonyos százalékot.Amerikában az álláskeresők negyven százaléka egyetlen fejvadász céget sem tudott megnevezni, és csak 20 százalékuk vette igénybe fejvadászattal foglalkozó cég szolgáltatásait, amikor legutóbb munkát keresett - derül ki a CarrierBuilder nevű álláskereső oldal és egy amerikai személyzeti szolgáltató cég felméréséből. Az álláskeresők egy része az Egyesült Államokban inkább más módszert választ: átlagosan négy különféle forrást használnak a kereséshez, ám csak négy százalékuk fordul fejvadászhoz első körben. Az álláskeresők 80 százaléka az interneten néz körül először. (Hv, ú) Miért jó felkeresni egy fejvadászcéget? ♦ Az álláskeresők nem fizetnek azért, hogy a cég adatbázisába kerüljenek. (Munkaerő-közvetítésért egyébként sem kérhetnek pénzt a cégek a jelentkezőktől, ezt törvény szabályozza.) ♦ A fejvadász, aki évek óta a szakmában dolgozik, jó eséllyel gyorsan megtalálja a megfelelő posztot. ♦ Kiterjedt kapcsolatai és adatbázisa révén olyan állásról is tudomást szerez, amelyről az álláskereső más forrásból - internet, fórumok, ismerősök - nem értesülne. ♦ Mindkét fél érdekeit képviseli, hiszen az a célja, hogy a megbízó és az álláskereső is elégedett legyen. Könnyebben megtalálja a közös hangot a munkaadóval - különösen, ha évek óta munkakapcsolatban állnak, így a béralku is eredményesebben zárulhat. ♦ Információval szolgálhat a cégről - a vállalati kultúráról, szabályokról -, és elmondhatja, mire számíthat a jelentkező az állásinterjún. Nem utolsó szempont, hogy közvetlenül kapcsolatba tud lépni az inteijúztatókkal, így nem kell hónapokig várni a munkaadó visszajelzésére, (ú) A cégeknek fontos az év végi karácsonyi parti Kövérek és stresszesek az osztrák menedzserek Erősítheti a munkamorált Több testmozgás kellene ÖSSZEFOGLALÓ Egy brit felmérés eredményei szerint a cégek úgy vélik, hogy az év végi céges karácsony erősítheti az alkalmazottak elkötelezettségét és lehetőséget ad arra, hogy a munkaadók honorálják alkalmazottaik éves munkáját. Az egészségügyi és szociális szektorban dolgozó vállalkozások vezetőinek részvételével készült felmérés szerint a cégek fontos eseménynek tartják az év végi céges karácsonyi partit. A 135 megkérdezett vezető 62%-a szerint a közös ünneplés segít az alkalmazottak munkahelyi elköteleződésének erősítésében. A kutatás eredményei szerint a vezető beosztású válaszadók 68%-a úgy gondolja, a céges karácsony alkalmat ad a munkaadóknak arra is, hogy honorálják alkalmazottaik egész éves munkáját. Ennek alapján 66% úgy véli, hogy a partikat a nehezebb gazdasági helyzet ellenére is meg kellene tartani. Mindeközben azonban odafigyelnek arra, hogy a szervezett ünnepség milyen üzenetet közvetít a dolgozók felé: 60%-uk úgy gondolja, hogy ha a karácsonyi parti láthatóan és feleslegesen sokba került, az negatív visszacsatolást eredményezhet a vezetőség felé. A megkérdezettek fele pedig úgy véli, célszerűbb, ha az egyes teamek ünnepelnek együtt, mintha az egész vállaltra kiterjedő bulit szerveznek. Bár a közös ünneplést fontosnak tartják, a parti költségeire erősen odafigyelnek a vezetők. A válaszok szerint 48%-uk anyagilag nem, csak a szabadidő biztosításával járul hozzá a karácsonyi buli megrendezéséhez, (m, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint az osztrák menedzserek nemcsak túlzott stressznek vannak kitéve munkájuk során, de túlsúlyosak is, valamint nem sportolnak eleget és elhanyagolják az egészségüket. A felmérésben megkérdezett háromszáz üzletember 56 százaléka panaszkodott a munkája miatt túl sok stresszre, 50 százaléka a mozgáshiányt, míg 33 százalék a túlsúlyosságát nevezte meg mint a munkával járó legfőbb problémát - írja az Austrian Times. A megkérdezettek 19%-a kielégítőnek találta az egészségi állapotát, 68 százalék vallotta azt, hogy semmüyen komolyabb egészségügyi problémája nincs, és nem is volt a közelmúltban sem, 30%- nak azonban már voltak súlyos egészségügyi problémái. A megkérdezettek üzletemberek mindössze 17%-a vallotta azt azonban, hogy életében megfelelő egyensúlyt tud tartani a munkája és a magánélete között. A menedzserek egészségére nézve azonban bizakodásra adhat okot, hogy a kutatásból az is kiderült, hogy a három évvel ezelőtti felméréshez képest jelenleg az üzleti életben dolgozók sokkal inkább tisztában vannak azzal, hogyan óvják egészségüket. A rendszeres testmozgást végzők száma az elmúlt három évben 65 százalékról 76%-ra, míg a rendszeres orvosi ellenőrzésre járók száma 56 százalékról 67%-ra emelkedett. Ezzel együtt a korábbi 45 százalékról 53%-ra emelkedett azok száma is, akik egészségesebb étrendre váltottak a közelmúltban. (NG)