Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-23 / 296. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 23. www.ujszo.com Természetvédelmi területen át vezet az autópálya Mégis lesz hitel a sztrádára ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem állt el az Európai Beruházási Bank (EIB) a Dl-es, Pozsony és Kassa közti autópálya építésének finanszírozásától, cáfolta tegnap a Sme napilap értesüléseit Ľubomír Vážny közlekedés- ügyi miniszter. A Sme azt írta, hogy környezetvédelmi okokból az EIB mérlegeli, hogy folyósítja-e a PPP projekt keretében épülő Tu- rócszentmárton és Eperjes közti mintegy 75 km hosszú pályaszakaszhoz ígért 1 müliárd eurós (30 milliárd korona) hitelét, mely a szakasz építési költségeinek közel egyharmadát teszi ki. Környezetvédelmi szervezetek azt kifogásolták, hogy az autópálya természetvédelmi területen, a felszínen vezet, pedig megoldható lenne egy alagút építése is. A másik kifogás a szakasszal szemben, hogy egy falut - Šútovot - kettévág. A miniszter szerint a Sme hozzáállása érthetetlen, és csak a kárörömmel magyarázható. „A pénzügyi tárgyalások folynak, a bankok nagy figyelemmel követik, és az egész folyamatot károsíthatja az ilyen butaság” - szidta a Sme napilapot a miniszter. A miniszter tegnap felolvasta az EIB állásfoglalását, mely cáfolja, hogy felfüggesztette volna a tárgyalásokat a pénzügyi finanszírozásról. A Sme szerint azonban a minisztérium nem válaszolt kérdéseikre, és amit megírtak, az tényeken alapul. Azt a miniszter is elismerte, hogy a környezetvédelmi szervezetek panaszával foglalkozott az Európai Bizottság, majd az EIB is, de szerinte ez nem jelenti a pálya- szakasz finanszírozásának felfüggesztését. Úgy véli, hogy a lap által említett alagút is felvet környezet- védelmi aggályokat, és geológiai szempontból több akadályba ütközik. Szerinte a kijelölt nyomvonal már nem fog változni, mivel az újabb három év csúszást okozna. A Turany-Hubová szakasz építése így várhatóan 2013 májusában fog befejeződni, (lpj, s) RÖVIDEN Drága lesz a kassai gyorsforgalmi út Pozsony. A Kassától a szlovák-magyar államhatárig, Miglécig vezető 15,8 kilométer hosszúságú, R4-es gyorsforgalmi út megépítésének becsült költsége 116,82 millió euró (áfa nélkül) - a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) már meghirdette a nyilvános pályázatot, a nyertesnek a szerződés aláírását követő 2,5 év alatt kell megvalósítani az utat. Bár csak alig 16 kilométerről van szó, mégis 14 híd megépítését igényli, azonban az útszakasz összeurópai fontosságú, ezért uniós forrásokra is számíthatunk. (SITA) Mečiar meglátogatná Frunit Pozsony. Még idén felkeresi a börtönben Vladimír Frunit az LS-HZDS elnöke. Vladimír Mečiar már korábban jelezte, hogy találkozni akar a csődbement pénzügyi szolgáltatók volt vezetőjével. Nem megy egyedül: Emília Müllerová smeres képviselő is elkíséri őt. Ha idén nem tehetnek látogatást, akkor azt legkésőbb január közepéig meg akarják ejteni. Frunival arról beszélgetnének, mekkora egyes politikusok és a média felelőssége abban, hogy a vállalkozó uralta cégek ezrek megtakarított pénzét téko- zoltákel. (TASR) Magyarországért aggódik a Matica Pozsony. Attól tart a Matica slovenská (MS), hogy a jövő évi megszorítások jelentős mértékben korlátozzák a magyarországi szlovákok és a többi kisebbség kulturális lehetőségeit, valamint az anyanyelvű sajtó megjelentetését. Éppen ezért felhívással fordulnak a magyar hivatalos szervekhez és más intézményekhez, tegyenek meg mindent a korlátozások ellen. Jozef Márkus, az MS elnöke és Ján Eštok ügyvezető keddi közleményükben figyelmeztetnek, hogy a szlovákság további 12 kisebbséggel együtt a magyarországi lakosság egytizedét teszi ki. Rámutatnak, a Magyar Televízió szlovák kisebbségi műsorai létét fenyegetik a megszorító intézkedések. (TASR) A teherfuvarozók azt szeretnék elérni, hogy az útdíj tarifáját felezzék meg, ám ennek esélye minimális Újévi kamionosblokád a határon A teherfuvarozók a megrendelőkre, azok pedig a lakosságra fogják terhelni a többletköltséget (TASR-felvétel) Pozsony. Január harmadikén a határátkelőhelyek részleges blokádjára készülnek egyes teherfuvarozó cégek a január elsején életbe lépő útdíjrendszer miatt. LAJOS P. JÁNOS „Figyelmeztetni akarjuk a lakosságot, nem igaz, amit a kormány állít, hogy az útdíj csak kis mértékben növeli majd a költségeinket, és ezzel az árakat” - mondta lapunknak Jana Sarvašová, a tiltakozás egyik szervezője. Cégének, a Sajmának két autója csak Szlovákiában szállít, az útdíj miatt jövőre mintegy 33 ezer euróval (1 millió korona) nőnek a kiadásaik. Szerinte a teherfuvarozók ezeket a költségeket kénytelenek lesznek megrendelőikre, és rajtuk keresztül a lakosságra terhelni. „Bízunk benne, hogy sikerül valamilyen értelmes megegyezésre jutnunk a kormánnyal” - mondta a vállalkozó. A teherfuvarozók még karácsony után egyeztetnek a blokádról, mely a jelenlegi elképzelések szerint csak az átkelők teherforgalmi sávjait érinti majd, és tárgyalni szeretnének a kormánnyal is. „Az egyszerű emberek életét nem akaijuk komplikálni” - mondta Sarvašová. A blokádot azonban korlátlan időre, illetve addig tervezik, amíg nem sikerül megegyezniük a kormánnyal. A kormány nem egyezkedik Ľubomír Vážny közlekedési miniszter azonban tegnap kijelentette, hogy nincs miről tárgyalni, az útdíjrendszer január elsején életbe lép, és nem fognak változni az egyes kategóriákban érvényes tarifák sem. „Elismerem, hogy más rendszer lesz, többet kell fizetni, de ez a rendszer igazságosabb, a megtett út alapján méri a vámot - magyarázta a miniszter. - Mindenkit megnyugtathatok, hogyjanuár elsejétől működni fog az elektronikus útdíjrendszer.” A fuvarozók 50 százalékos tarifa- csökkentést akarnak elérni, ahogyan ezt az autóbuszok esetében is jóváhagyta a kormány. „A tarifák módosítása már lehetetlen, ezt a kormány hagyta jóvá, a módosításhoz hosszabb törvényalkotási folyamat lenne szükséges” - jelentette ki tegnap a miniszter. Szerinte az elektronikus útvám bevezetése minden országban tiltakozásokat váltott ki, de mégis bevezették. A miniszter viszonylag nyugodt lehet, mivel a vállalkozók legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Česmad, egyelőre nem csatlakozott a tiltakozáshoz, azt csak kisebb fuvarozók szervezik. Kijelentette, hogy a tarifák legkorábban két év múlva, a gyakorlati tapasztalatok kiértékelése után módosulhatnak. „Van egy lehetőségük: ne járjanak a díjköteles utakon” - tanácsolta a miniszter a fuvarozóknak. A rossz utakért miért kell fizetni? A fuvarozók szerint azonban az lenne a legjobb megoldás, ha a rendszer életbe léptetését elhalasztanák, mivel a műszaki feltételek sincsenek biztosítva. „Én már novemberben megrendeltem a fedélzeti egységeket, de még mindig nem kaptam meg” - magyarázta lapunknak egy másik fuvarozó, Rudolf Páleš, a Steindor- fer cég képviselője. A vállalkozók a tarifa nagyságán kívül azt is kifogásolják, hogy a rendszer kiteljed majd az autópályák mellett az első osztályú utakra is, melyek sok helyen nagyon rossz állapotban vannak. Sarvašová azt is kifogásolja, hogy a díjköteles úthálózat térképét november közepén hozták nyilvánosságra, és senki sem akart a követeléseikről tárgyalni. A nagyszarvai befogadó állomásról szökött meg az állítólagos algériai terrorista, de messzire nem jutott Musztafa Labszit Ausztriában fogták el ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Bécs. Ausztria kiadja Musztafa Labszit. Az Al-Kaida terrorszervezettel való együttműködéssel vádolt Musztafa Lab- szi algériai állampolgár, akinek szlovákiai menedékjogi kérelmét elutasították, ezért a nagyszarvai befogadó állomáson élt. Innen azonban megszökött, és Ausztriába ment, ahol az osztrák rendőrség elfogta. „Mivel Ausztria és Szlovákiai is aláírta a Dublini Konvenciót, Labszit valószínűleg kiadják Szlovákiának. Az eljárás viszont akár fél évig is eltarthat” - mondta Bemard Priecel, a bel- ügy Bevándorlási Hivatalának igazgatója. Labszi, akinek a felesége és gyermeke szlovák állampolgár, menekültjogot kért Szlovákiától, kérelmét eddig három esetben elutasították. A Joj televízió értesülése szerint Labszi szombaton este nem jelentkezett a Menekültügyi Hivatal őrségénél, ezért az azonnal keresni kezdte. Ezt követően a belügyminisztérium kapcsolatba lépett Béccsel, s megtudta, hogy az osztrák hatóságok őrizetbe vették a férfit. „Nem tudok arról, hogy ügyfelem ne tartózkodna a menekülttáborban. És arról sincs információm, hogy Ausztriában van” - mondta Labszi ügyvédje, Martin Škamla. Közölte, néhány nappal ezelőtt kapta meg írásban a Pozsonyi Kerületi Bíróság október végi végzését, és még nem telt le az a 15 napos időszak, amely alatt ügyfele fellebbezhet a döntés ellen. Az évek óta Szlovákiában fogva tartott, börtönök és befogadó állomások között utazgató állítólagos algériai terrorista ügyével ma foglalkozik a Pozsonyi Kerületi Bíróság. „Nem értünk egyet a Bevándorlási Hivatal eljárásával. Ügyfelem nem adható ki Algériának, így sorsát valamüyen formában rendezni kell” - mondta idén júliusban Martin Škalma, Labszi ügyvédje, (t, s) A legnagyobb „emberveszteséget" a Kassai járás könyvelheti el, 2005 és 2008 között 3500-an költöztek el, a Poprádi járásból pedig 1670-en Gyorsítja az asszimilációt, hogy fél Szlovákia Pozsony környékére költözik SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Az utóbbi három évben a Szenei járásban növekedett leginkább a lakosság száma, ezt követi a Dunaszerdahelyi járás - derül ki a Demográfiai Kutatóintézet tanulmányából. 2005 és 2008 között a Szenei járás csaknem hatezer fővel gyarapodott a belső migrációnak köszönhetően, vagyis ennyien költöztek ide más járásokból. A Dunaszerdahelyi járásba csaknem 2500-an költöztek más régióból. A legtöbben a Kassai járásból költöztek el az ország más vidékére, mintegy 3500-an, majd a Pop- rádiból, 1680-an, ezt pedig a Pozsonyijárás követi, ahonnan 2005 és 2008 között csaknem 1100-an költöztek el. Szociológusok szerint a Szenei és Dunaszerdahelyi járás népszerűsége Pozsony közelségének köszönhető. A pozsonyi régióban könnyebb munkát találni, mint az ország bármely más területén, ám mivel a fővárosban a lakhatás rendkívül drága, így az emberek inkább a környékbeli településekre költöznek, amelyek már a Szenei, a Dunaszerdahelyi, ületve a Malackai, Bazini (Pezinok) járásokhoz tartoznak, s onnan ingáznak naponta Pozsonyba. Az sem véletlen, hogy Pozsonyból az utóbbi három évben több mint ezer állandó lakos költözött el. A szakemberek szerint ez az utóbbi évek trendje. Míg még pár évvel ezelőtt is az emberek inkább a nagyobb városokba költöztek a kisvárosokból vagy a falvakból, mára ez egyre inkább megfordul, s annak vagyunk tanúi, hogy nem a nagyvárosok a népszerűek a migráció szempontjából, hanem a nagyváros közelében lévő falvak, kisvárosok. A Dunaszerdahelyi járásban például több, addig szinte színmagyarnak számító faluba az utóbbi években viszonylag jelentős számú szlovák, elsősorban pozsonyi család költözött, nagyon „felkapott” lett a pozsonyiak részéről Somorja is, illetve a közvetlenül Pozsony közelében fekvő települések, például a Szenei járásbeli Dénesd (Dunajská Lužná) vagy Csölle (Rovinka). „Népszerű” járásoknak számít ilyen szempontból Galánta, Nagyszombat és Szenic is, illetve Kelet-Szlovákiá- ban a Kassa-vidéki járás, ez utóbbiba 2005 és 2008 között csaknem kétezren költöztek. A legnagyobb „emberveszteséget” a Kassai járás könyvelheti el. 2005 és 2008 között 3500-an költöztek el, a Pop- rádiból 1670-en. A nagy munkanélküliséggel küzdő járásokból évről-évre többen költöznek el. Az Iglói járás lakossága csaknem 930-cal csökkent az elmúlt években, az Ólub- lói 550-nel, a Nagyrőcei 410-zel. Az országon belüli migrációnak tehát két oka van: egyrészt a munkalehetőség az emberek oda költöznek, ahol van munka, másrészt pedig a nagyvárosok közelében fekvő, kiépített infrastruktúrával rendelkező települések népszerűsége. Ä nagyvárosokból való egyre növekvő elköltözésnek épp az utóbbi az oka - szociológusok szerint az emberek számára ugyanis egyre nagyobb értékkel bír a vidéki élet nyugalma. A lakossás számának változása Járás 1996 2000 2005 2006 2007 2008 20052008 Szene 98 552 1100 1164 1697 1928 5889 Dunaszerdahely 121 162 403 508 780 770 2461 Kassa-vidék 489 292 427 407 535 625 1994 Kassa-207-262-703-786-894-1099-3482 Poprád-3-163-424-426-382-447-1679 Pozsony 207-582-200 25-701-214 ^-1090 Forrás: statisztikai hivatal