Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-01 / 277. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 1. Vélemény És háttér 5 TALLÓZÓ LA LIBRE BELGIQUE Szégyen Svájcra nézve a minaretek építését elutasító népszavazási eredmény - je­lentette ki kommentárjában a La Libre Belgique. A brüsszeli napilap szürreális­nak minősítette az alpesi or­szág lakosságának álláspont­ját, és meglepetését fejezte ki, hogy a kampányban összemosták a minaretek ügyét például egyes iszlám nemzetek katonai terveinek témájával. Hozzátette, hogy a közelmúltban más európai országokban is felszínre ke­rült az iszlámmal szembeni gyanakvás növekedése. Úgy tűnik, Európa jelenleg in­kább a szűkülés, semmint a bővülés útján jár - írta a La Libre Belgique, amely felhív­ta a figyelmet arra is, hogy a szélsőséges beszédek és gya­korlatok olyan országokban, mint Irán vagy Szudán, nem segítenek a szellemi megbé­kélésben és a nézőpontok szélesedésében. FRANCIA LAPOK Az „intolerancia kifejeződé­sének” nevezte Bemard Kouchner francia külügymi­niszter a minaretépítések be til­tásáról szóló svájci népszava­zás eredményét. Jean-Franco- is Copé, a jobbközép kormány­párt nemzetgyűlési frakcióve­zetője „nagyon sajnálatosnak” minősítette a „nem” győzel­mét, amely szerinte „a vallás­gyakorlás megbélyegzéséről szóló üzenet”. A Libération baloldali lap „szégyennek” tartja a szavazás eredményét, amely „figyelmeztető jel egész Európának”. A La Croix szerint a tiltás támogatása „a félelem­mel és a tudatlansággal” ma­gyarázható. „Megbélyegez- hetőek a svájciak, de egy ha­sonló népszavazás nem ugyan­ilyen eredménnyel járna más európai országokban?” - teszi fel a kérdést a katolikus újság. SVÁJCI LAPOK A félelem, a képzelődés és a tudatlanság vezérelte a svájciakat a minaretépíté­sek betiltásáról szóló nép­szavazáson, melynek ered­ménye árthat Svájc megíté­lésének - írta a Le Temps című genfi napilap. A frei- burgi La Liberté szerint a minaretépítések tilalmát támogató szavazókat az or­szág „iszlamizálásától” és a különböző kultúrák „túl gyors keveredésétől” való félelem motiválta. A Le Journal du Jura a „félelem öngóljának” nevezte a refe­rendumot és amiatt bírálta a minaretek elleni jobbolda­li kampányt, hogy össze­mosta a Svájcban élő musz- lim közösséget a vallási fundamentalistákkal. A Ne­ue Zürcher Zeitung szerint a népszavazásnak korláto­zott lesz a közvetlen követ­kezménye, mivel a már lé­tező minaretek nincsenek veszélyben és újakat egyéb­ként sem akartak tömege­sen építeni. A lap mind­azonáltal elismerte, hogy a muszlimok számára egyér­telműen kellemetlenné vált a légkör, (mti) Az intézményrendszer korszerűsítése révén Európa hatékonyabbá válik Ma lép életbe a Lisszaboni Szerződés Ma életbe lép az Európai Unió Lisszaboni Szerződése, amely hivatalos indoklása szerint „biztosítani fogja a szükséges jogi keretet és eszközöket ah­hoz, hogy a kibővített unió meg tudjon felelni a jövő kihí­vásainak, és válasszal szolgál­jon a polgárok által megfo- galmazottigényekre”. MTI-HÁTTÉR Reformszerződésról van szó, amely úgy korszerűsíti az EU he­lyenként még hatországosra terve­zett formában működő intézmény- rendszerét, hogy az további új tag­államok felvétele esetén is gördü­lékeny működést szavatoljon. Nem egyszerű feladat egy olyan szerve­zetben, ahol esetenként huszonhét különféle nemzeti érdek között kell kompromisszumottalálni. A Lisszaboni Szerződés a hatodik a nagy uniós szerződések sorában az alapító Római Szerződés (1957), az Egységes Európai Ok­mány (1987), a Maastrichti Szer­ződés (1992), az Amszterdami Szerződés (1997) és a Nizzai Szer­ződés (2001) után. Módosítja a ha­tályos EU- és EK-Szerződést, ám nem lép azok helyébe. A szerződés korszerűsíti a 27 tagállamot tömörítő unió döntés- hozatali mechanizmusát, és köte­lezővé teszi a tagállamok számára az alapvető jogokról szóló EU-char- ta elfogadását és alkalmazását (utóbbi alól három ország felmen­tést kapott). Az eddigi féléves soros elnökségek rendszere átalakul, lét­rejön az unió elnöki posztja, és egyesíti a szerződés az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjé­nek, illetve a külkapcsolatok bizto­sának posztját. Európa demokratikusabbá és át­láthatóbbá válik. Az Európai Unió polgárai által közvedenül megvá­lasztott Európai Parlament hatás­köre fontos új elemekkel bővül az uniós jogalkotás, költségvetés és a nemzetközi megállapodások vo­natkozásában. Különösen a dön­téshozatali folyamatban alkalma­zott együttdöntési eljárás kiterjesz­tése biztosítja majd, hogy az uniós jogszabályok túlnyomó többségé­nek megalkotása során az Európai Parlament ugyanolyan súllyal ve­gyen részt a folyamatban, mint a tagállamok kormányait képviselő uniós tanács. A nemzeti parlamentek jobban bekapcsolódhatnak az EU munká­jába, különösen annak az új me­chanizmusnak köszönhetően, melynek révén folyamatosan nyo­mon követhetik, hogy kizárólag azokban az esetekben kerül-e sor uniós szintű fellépésre, amikor az eredményesség szempontjából ez ígérkezik a legjobb megoldásnak. A polgárok közvetlenül is jobban érvényre juttathatják elképzelései­ket: amennyiben több tagország ál­lampolgárai közül legalább egymil- lióan szükségesnek ítélik, a kezde­ményezési jognak köszönhetően felkérhetik az Európai Bizottságot, terjesszen elő új szakpolitikaijavas- latokat. A Lisszaboni Szerződés mondja ki először konkrétan, hogy a tagál­lamok kiléphetnek az unióból, jól­lehet ilyen lehetőséggel reálisan senki nem számol. Az intézményrendszer korsze­rűsítése révén Európa hatékonyab­bá válik; az uniós munkamódsze­rek és szavazási szabályok egysze­rűsödnek. A tagországok közt sza­vazásokon (a Tanácsban) alkalma­zott, vétójog nélküli (minősített többségi) szavazást a szerződés újabb politikai területekre terjeszti ki, hogy a döntéshozatal felgyorsul­jon és eredményesebb legyen. 2014-tól a minősített többséget a tagállamok és lakosok száma alap­ján meghatározott kettős többség elve szerint számítják ki: a kettős többséghez az szükséges, hogy a határozatokat a tagállamok 55 szá­zaléka elfogadja, s hogy az igennel szavazó tagországok lakosainak száma együttesen elérje vagy meg­haladja az unió teljes lakosságának 65 százalékát. Ez a szerződés közvetlen kapcso­latot hoz létre az Európai Bizottság elnökének megválasztása és az eu­rópai parlamenti választási ered­mények között, új szabályokat ve­zet be az Európai Parlament össze­tételével és a biztosok számának csökkentésével kapcsolatban, és vi­lágosabb szabályokat fogalmaz meg a megerősített együttműködés és a pénzügyi rendelkezések tekin­tetében. A Lisszaboni Szerződéstől azt is várják, hogy az EU jobban fel tud lépni olyan területeken, mint a ter­rorizmus elleni küzdelem, a bűnözés elleni harc, de javít az együttműködés hatékonyságán az energiapolitika, a közegészségügy, a polgári védelem, az éghajlatvál­tozás, az általános érdekű szolgál­tatások, a kutatás, az űrpolitika, a területi kohézió, a kereskedelmi politika, a humanitárius segítség- nyújtás, a sport, az idegenforgalom és az igazgatási együttműködés te­rén is. A Lisszaboni Szerződés részlete­sen áttekinti és megerősíti az unió működésének alapjául szolgáló ér­tékeket és célkitűzéseket. Megőrzi a korábban megállapított jogokat, de új jogokat is létrehoz polgári, politi­kai, gazdasági és szociális téren. Megerősíti a négy „szabadságot”, a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgását a tagor- szágokközött és azokon belül. A szerződés arról is rendelkezik, hogy az unió és a tagállamok a szo­lidaritás szellemében közösen lép­jenek fel, ha az egyik tagországot terrortámadás éri, illetve természe­ti csapás vagy ember által okozott katasztrófa sújtja. A dokumentum az energiaügyek terén gyakorolt közösségvállalás fontosságát is hangsúlyozza. A szerződés önálló jogi szemé­lyiséggel ruházza fel az Európai Uniót, így az nagyobb súllyal tud fellépni a nemzetközi tárgyaláso­kon, hatékonyabban szerepel a nemzetközi színtéren, és a vele ki­alakítható partnerség lehetősége is kézenfekvőbbé válik az unión kívü­li országok és a nemzetközi szerve- zetekszámára. A Lisszaboni Szerződés életbe lépésével az Európai Unió történe­tében új korszak kezdődhet. KOMMENTÁR MlMMNM m -i'. Ml 1 ÉMH MM Ä MMMMC MM! m&MÉHM 7:1? Ugyan kérem! GÁL ZSOLT A megyei választások kapcsán egyre inkább azok az interpretációk kezdenek uralkodóvá válni, hogy a kormánypártok - élükön a Smerrel - fölényes, de legalábbis egyértelmű győzelmet arattak. Ez azonban nem igaz, elég egy kicsit a számok mögé nézni. Ami a megyeelnököket illeti, itt egyenesen lehengerlőnek tűnik a Smer győzelme, nem szabad azonban elfelejteni, hogy Nyitra me­gyében az amorf „szlovák” koalíció jelöltje nyert, egyebek között a KDH és az SDKÚ szavazataival, Besztercebánya megyében pedig Vladimír Maňka győzött kis fölénnyel és MKP-s támogatással, Kas­sáról nem is beszélve, ahol az MKP és a Híd is Zdenko Trebula mö­gé állt. A nagyszombati nyertes meg elvileg függetlenként indult. A nyolc megyeelnökből így nagy jóindulattal is csak ötben beszél­hetünk a kormánypártok jelöltjeinek győzelméről. A megyei önkormányzatokban még inkább az ellenzék javára bil­len a mérleg nyelve. Pozsony megyében nagy fölényük van, de Nagyszombat megyében is a 40-ből 22 helyet hódított el az MKP és a KDH-SDKÚ koalíciója fele-fele arányban. Eperjesen döntetlen­közeli lett a végeredmény: 26:25 a képviselői székek száma a HZDS-Smer és a KDH-SDKÚ számára, a törpepártok és a függet­lenek alkotják a mérleg nyelvét. (Az is megérne egy elemzést, mi­ként befolyásolták a végeredményt az állítólag nagy számban elő­forduló szavazatvásárlások.) Nyitrán a „szlovák” koalíció újra be­sorolhatatlan, de ha az általa szerzett 38 helyből csak 15-öt írunk a KDH-SDKÚ koalíció számára, akkor ez az MKP 13 képviselőjével már ellenzéki többséget jelenthetne a megyei közgyűlésben. Az igazság az, hogy a 8 megyéből a kormánypártoknak csak három­ban van abszolút többségük a képviselő-testületekben (Beszterce­bánya, Kassa, Trencsén), Zsolnán (ahol 2 képviselőjük hiányzik a többséghez) és Eperjesen a minipártok és a függetlenek támogatá­sára szorulnak, Nyitrán az etnikai jelleg miatt besorolhatatlan a végeredmény, két megyében meg egyértelmű ellenzéki többség született.-A Robert Fico kormányfő által hirdetett dicső győzelem képe leg­inkább akkor foszlik szét, ha a képviselőjelöltekre leadott szavaza­tok számát nézzük. Igaz, ezeket szinte lehetetlen egyértelműen a kormányon vagy ellenzékben levő pártokhoz kapcsolni a nagy­számú furcsa koalíció és a besorolhatatlan kis párt miatt, de nagy vonalakban kivehetők az erőviszonyok. Richard Sulik, a Szabad­ság és Szolidaritás (SaS) frontembere kiszámolta, hogy a 981 ezer érvényes voksot leadó választó 4 millió 177 ezer szavazata közül 1,67 millió köthető a baloldali (kormánypárti) és 1,8 millió a jobb­oldali (ellenzéki) jelöltekhez - a többit a független jelöltek kapták. Sulik ennek kapcsán az első jobboldali győzelemről beszél. Még ha ezt túl optimistának tartjuk is, és némileg korrigáljuk számításait a baloldal javára, akkor is legfeljebb fele-fele arányú kormánypárti-ellenzéki szavazatmegoszlást találunk. Ezt torzítot­ta el a többségi választási rendszer enyhe fölénnyé a megyei képvi­selők számát illetően. A tények tükrében azonban semmiképpen sem beszélhetünk a kormányoldal fölényes győzelméről. Az persze már egy másik téma, hogy a választások súlya és első­sorban a rendkívül alacsony részvételi arány miatt milyen relevan­ciája van a voksolásnak az országos politikára és jövő évi parla­menti választásokra nézve. _______ FIGYELŐ Késlekedik Zentai kiadatása Késlekedik a háborús bűnnel vádolt Charles Zentai (Zentai Károly) kiadatása, mert ügyvéd­jei fellebbezést nyújtottak be a belügyminiszter döntése ellen - írta a The Australian Jewish News című ausztrál lap interne­tes kiadása. A 88 éves Zentait az­zal vádolják a magyar hatósá­gok, hogy 1944. novemberében részt vett a 18 éves Balázs Péter meggyilkolásában, mert a zsidó fiatalember nem viselte a meg­különböztető sárga csillagot. Az évtizedek óta Perthben élő férfi tagadja a vádakat. Az ausztrál szövetségi kormány november 12-én hagyta jóvá Zentai kiada­tását Magyarországnak. Bren­dan O 'Connor ausztrál belügy­miniszter szóvivője a lappal kö­zölte: a kiadatásra vonatkozó döntés a szövetségi bíróság dön­téséig nem lép hatályba. Az eljá­rásnak legkésőbb december 4-ig meg kell kezdődnie. A fellebbvi- teli döntés meghozatalának, amely akár semmisnek is nyilvá­níthatja O 'Connor november 12-i döntését, nincsen határideje - úja a lap. Zentait október 22-e óta kiadatási őrizetben tartják a perthiHakeabörtönben. (mti) Depressziósok országa Minden ötödik magyar de­presszióssá válhat, és bár a beteg­ség kezelésére tízmilliárdökat költ az állam, így is csak a rászorul­tak fele kap segítséget - írta a Nép- szabadság, utalva a pécsi egyete­men lövöldöző G. Ákosra, akit évek óta depressziós és skizoid tünetek kínoztak, ám komplex kezelés helyett csak antide- presszánsokat kapott. Magyaror­szágon becslések szerint négy­százezerdepressziós van, de jóval többen - a lakosság 15%-a - élt már át orvosi értelemben vett de­pressziós időszakot. A lap idézi Kopp Mária, a SOTE Magatartás- tudományi Intézete igazgatójá­nak kutatásait, melyek szerint minden ötödik magyar krónikus stressz, illetve a lelki leszakadás állapotában van, minden harma­dik életminőséget rontó de­pressziós tüneteket mutat, (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents