Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-01 / 277. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 1. Vélemény És háttér 5 TALLÓZÓ LA LIBRE BELGIQUE Szégyen Svájcra nézve a minaretek építését elutasító népszavazási eredmény - jelentette ki kommentárjában a La Libre Belgique. A brüsszeli napilap szürreálisnak minősítette az alpesi ország lakosságának álláspontját, és meglepetését fejezte ki, hogy a kampányban összemosták a minaretek ügyét például egyes iszlám nemzetek katonai terveinek témájával. Hozzátette, hogy a közelmúltban más európai országokban is felszínre került az iszlámmal szembeni gyanakvás növekedése. Úgy tűnik, Európa jelenleg inkább a szűkülés, semmint a bővülés útján jár - írta a La Libre Belgique, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy a szélsőséges beszédek és gyakorlatok olyan országokban, mint Irán vagy Szudán, nem segítenek a szellemi megbékélésben és a nézőpontok szélesedésében. FRANCIA LAPOK Az „intolerancia kifejeződésének” nevezte Bemard Kouchner francia külügyminiszter a minaretépítések be tiltásáról szóló svájci népszavazás eredményét. Jean-Franco- is Copé, a jobbközép kormánypárt nemzetgyűlési frakcióvezetője „nagyon sajnálatosnak” minősítette a „nem” győzelmét, amely szerinte „a vallásgyakorlás megbélyegzéséről szóló üzenet”. A Libération baloldali lap „szégyennek” tartja a szavazás eredményét, amely „figyelmeztető jel egész Európának”. A La Croix szerint a tiltás támogatása „a félelemmel és a tudatlansággal” magyarázható. „Megbélyegez- hetőek a svájciak, de egy hasonló népszavazás nem ugyanilyen eredménnyel járna más európai országokban?” - teszi fel a kérdést a katolikus újság. SVÁJCI LAPOK A félelem, a képzelődés és a tudatlanság vezérelte a svájciakat a minaretépítések betiltásáról szóló népszavazáson, melynek eredménye árthat Svájc megítélésének - írta a Le Temps című genfi napilap. A frei- burgi La Liberté szerint a minaretépítések tilalmát támogató szavazókat az ország „iszlamizálásától” és a különböző kultúrák „túl gyors keveredésétől” való félelem motiválta. A Le Journal du Jura a „félelem öngóljának” nevezte a referendumot és amiatt bírálta a minaretek elleni jobboldali kampányt, hogy összemosta a Svájcban élő musz- lim közösséget a vallási fundamentalistákkal. A Neue Zürcher Zeitung szerint a népszavazásnak korlátozott lesz a közvetlen következménye, mivel a már létező minaretek nincsenek veszélyben és újakat egyébként sem akartak tömegesen építeni. A lap mindazonáltal elismerte, hogy a muszlimok számára egyértelműen kellemetlenné vált a légkör, (mti) Az intézményrendszer korszerűsítése révén Európa hatékonyabbá válik Ma lép életbe a Lisszaboni Szerződés Ma életbe lép az Európai Unió Lisszaboni Szerződése, amely hivatalos indoklása szerint „biztosítani fogja a szükséges jogi keretet és eszközöket ahhoz, hogy a kibővített unió meg tudjon felelni a jövő kihívásainak, és válasszal szolgáljon a polgárok által megfo- galmazottigényekre”. MTI-HÁTTÉR Reformszerződésról van szó, amely úgy korszerűsíti az EU helyenként még hatországosra tervezett formában működő intézmény- rendszerét, hogy az további új tagállamok felvétele esetén is gördülékeny működést szavatoljon. Nem egyszerű feladat egy olyan szervezetben, ahol esetenként huszonhét különféle nemzeti érdek között kell kompromisszumottalálni. A Lisszaboni Szerződés a hatodik a nagy uniós szerződések sorában az alapító Római Szerződés (1957), az Egységes Európai Okmány (1987), a Maastrichti Szerződés (1992), az Amszterdami Szerződés (1997) és a Nizzai Szerződés (2001) után. Módosítja a hatályos EU- és EK-Szerződést, ám nem lép azok helyébe. A szerződés korszerűsíti a 27 tagállamot tömörítő unió döntés- hozatali mechanizmusát, és kötelezővé teszi a tagállamok számára az alapvető jogokról szóló EU-char- ta elfogadását és alkalmazását (utóbbi alól három ország felmentést kapott). Az eddigi féléves soros elnökségek rendszere átalakul, létrejön az unió elnöki posztja, és egyesíti a szerződés az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, illetve a külkapcsolatok biztosának posztját. Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik. Az Európai Unió polgárai által közvedenül megválasztott Európai Parlament hatásköre fontos új elemekkel bővül az uniós jogalkotás, költségvetés és a nemzetközi megállapodások vonatkozásában. Különösen a döntéshozatali folyamatban alkalmazott együttdöntési eljárás kiterjesztése biztosítja majd, hogy az uniós jogszabályok túlnyomó többségének megalkotása során az Európai Parlament ugyanolyan súllyal vegyen részt a folyamatban, mint a tagállamok kormányait képviselő uniós tanács. A nemzeti parlamentek jobban bekapcsolódhatnak az EU munkájába, különösen annak az új mechanizmusnak köszönhetően, melynek révén folyamatosan nyomon követhetik, hogy kizárólag azokban az esetekben kerül-e sor uniós szintű fellépésre, amikor az eredményesség szempontjából ez ígérkezik a legjobb megoldásnak. A polgárok közvetlenül is jobban érvényre juttathatják elképzeléseiket: amennyiben több tagország állampolgárai közül legalább egymil- lióan szükségesnek ítélik, a kezdeményezési jognak köszönhetően felkérhetik az Európai Bizottságot, terjesszen elő új szakpolitikaijavas- latokat. A Lisszaboni Szerződés mondja ki először konkrétan, hogy a tagállamok kiléphetnek az unióból, jóllehet ilyen lehetőséggel reálisan senki nem számol. Az intézményrendszer korszerűsítése révén Európa hatékonyabbá válik; az uniós munkamódszerek és szavazási szabályok egyszerűsödnek. A tagországok közt szavazásokon (a Tanácsban) alkalmazott, vétójog nélküli (minősített többségi) szavazást a szerződés újabb politikai területekre terjeszti ki, hogy a döntéshozatal felgyorsuljon és eredményesebb legyen. 2014-tól a minősített többséget a tagállamok és lakosok száma alapján meghatározott kettős többség elve szerint számítják ki: a kettős többséghez az szükséges, hogy a határozatokat a tagállamok 55 százaléka elfogadja, s hogy az igennel szavazó tagországok lakosainak száma együttesen elérje vagy meghaladja az unió teljes lakosságának 65 százalékát. Ez a szerződés közvetlen kapcsolatot hoz létre az Európai Bizottság elnökének megválasztása és az európai parlamenti választási eredmények között, új szabályokat vezet be az Európai Parlament összetételével és a biztosok számának csökkentésével kapcsolatban, és világosabb szabályokat fogalmaz meg a megerősített együttműködés és a pénzügyi rendelkezések tekintetében. A Lisszaboni Szerződéstől azt is várják, hogy az EU jobban fel tud lépni olyan területeken, mint a terrorizmus elleni küzdelem, a bűnözés elleni harc, de javít az együttműködés hatékonyságán az energiapolitika, a közegészségügy, a polgári védelem, az éghajlatváltozás, az általános érdekű szolgáltatások, a kutatás, az űrpolitika, a területi kohézió, a kereskedelmi politika, a humanitárius segítség- nyújtás, a sport, az idegenforgalom és az igazgatási együttműködés terén is. A Lisszaboni Szerződés részletesen áttekinti és megerősíti az unió működésének alapjául szolgáló értékeket és célkitűzéseket. Megőrzi a korábban megállapított jogokat, de új jogokat is létrehoz polgári, politikai, gazdasági és szociális téren. Megerősíti a négy „szabadságot”, a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgását a tagor- szágokközött és azokon belül. A szerződés arról is rendelkezik, hogy az unió és a tagállamok a szolidaritás szellemében közösen lépjenek fel, ha az egyik tagországot terrortámadás éri, illetve természeti csapás vagy ember által okozott katasztrófa sújtja. A dokumentum az energiaügyek terén gyakorolt közösségvállalás fontosságát is hangsúlyozza. A szerződés önálló jogi személyiséggel ruházza fel az Európai Uniót, így az nagyobb súllyal tud fellépni a nemzetközi tárgyalásokon, hatékonyabban szerepel a nemzetközi színtéren, és a vele kialakítható partnerség lehetősége is kézenfekvőbbé válik az unión kívüli országok és a nemzetközi szerve- zetekszámára. A Lisszaboni Szerződés életbe lépésével az Európai Unió történetében új korszak kezdődhet. KOMMENTÁR MlMMNM m -i'. Ml 1 ÉMH MM Ä MMMMC MM! m&MÉHM 7:1? Ugyan kérem! GÁL ZSOLT A megyei választások kapcsán egyre inkább azok az interpretációk kezdenek uralkodóvá válni, hogy a kormánypártok - élükön a Smerrel - fölényes, de legalábbis egyértelmű győzelmet arattak. Ez azonban nem igaz, elég egy kicsit a számok mögé nézni. Ami a megyeelnököket illeti, itt egyenesen lehengerlőnek tűnik a Smer győzelme, nem szabad azonban elfelejteni, hogy Nyitra megyében az amorf „szlovák” koalíció jelöltje nyert, egyebek között a KDH és az SDKÚ szavazataival, Besztercebánya megyében pedig Vladimír Maňka győzött kis fölénnyel és MKP-s támogatással, Kassáról nem is beszélve, ahol az MKP és a Híd is Zdenko Trebula mögé állt. A nagyszombati nyertes meg elvileg függetlenként indult. A nyolc megyeelnökből így nagy jóindulattal is csak ötben beszélhetünk a kormánypártok jelöltjeinek győzelméről. A megyei önkormányzatokban még inkább az ellenzék javára billen a mérleg nyelve. Pozsony megyében nagy fölényük van, de Nagyszombat megyében is a 40-ből 22 helyet hódított el az MKP és a KDH-SDKÚ koalíciója fele-fele arányban. Eperjesen döntetlenközeli lett a végeredmény: 26:25 a képviselői székek száma a HZDS-Smer és a KDH-SDKÚ számára, a törpepártok és a függetlenek alkotják a mérleg nyelvét. (Az is megérne egy elemzést, miként befolyásolták a végeredményt az állítólag nagy számban előforduló szavazatvásárlások.) Nyitrán a „szlovák” koalíció újra besorolhatatlan, de ha az általa szerzett 38 helyből csak 15-öt írunk a KDH-SDKÚ koalíció számára, akkor ez az MKP 13 képviselőjével már ellenzéki többséget jelenthetne a megyei közgyűlésben. Az igazság az, hogy a 8 megyéből a kormánypártoknak csak háromban van abszolút többségük a képviselő-testületekben (Besztercebánya, Kassa, Trencsén), Zsolnán (ahol 2 képviselőjük hiányzik a többséghez) és Eperjesen a minipártok és a függetlenek támogatására szorulnak, Nyitrán az etnikai jelleg miatt besorolhatatlan a végeredmény, két megyében meg egyértelmű ellenzéki többség született.-A Robert Fico kormányfő által hirdetett dicső győzelem képe leginkább akkor foszlik szét, ha a képviselőjelöltekre leadott szavazatok számát nézzük. Igaz, ezeket szinte lehetetlen egyértelműen a kormányon vagy ellenzékben levő pártokhoz kapcsolni a nagyszámú furcsa koalíció és a besorolhatatlan kis párt miatt, de nagy vonalakban kivehetők az erőviszonyok. Richard Sulik, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) frontembere kiszámolta, hogy a 981 ezer érvényes voksot leadó választó 4 millió 177 ezer szavazata közül 1,67 millió köthető a baloldali (kormánypárti) és 1,8 millió a jobboldali (ellenzéki) jelöltekhez - a többit a független jelöltek kapták. Sulik ennek kapcsán az első jobboldali győzelemről beszél. Még ha ezt túl optimistának tartjuk is, és némileg korrigáljuk számításait a baloldal javára, akkor is legfeljebb fele-fele arányú kormánypárti-ellenzéki szavazatmegoszlást találunk. Ezt torzította el a többségi választási rendszer enyhe fölénnyé a megyei képviselők számát illetően. A tények tükrében azonban semmiképpen sem beszélhetünk a kormányoldal fölényes győzelméről. Az persze már egy másik téma, hogy a választások súlya és elsősorban a rendkívül alacsony részvételi arány miatt milyen relevanciája van a voksolásnak az országos politikára és jövő évi parlamenti választásokra nézve. _______ FIGYELŐ Késlekedik Zentai kiadatása Késlekedik a háborús bűnnel vádolt Charles Zentai (Zentai Károly) kiadatása, mert ügyvédjei fellebbezést nyújtottak be a belügyminiszter döntése ellen - írta a The Australian Jewish News című ausztrál lap internetes kiadása. A 88 éves Zentait azzal vádolják a magyar hatóságok, hogy 1944. novemberében részt vett a 18 éves Balázs Péter meggyilkolásában, mert a zsidó fiatalember nem viselte a megkülönböztető sárga csillagot. Az évtizedek óta Perthben élő férfi tagadja a vádakat. Az ausztrál szövetségi kormány november 12-én hagyta jóvá Zentai kiadatását Magyarországnak. Brendan O 'Connor ausztrál belügyminiszter szóvivője a lappal közölte: a kiadatásra vonatkozó döntés a szövetségi bíróság döntéséig nem lép hatályba. Az eljárásnak legkésőbb december 4-ig meg kell kezdődnie. A fellebbvi- teli döntés meghozatalának, amely akár semmisnek is nyilváníthatja O 'Connor november 12-i döntését, nincsen határideje - úja a lap. Zentait október 22-e óta kiadatási őrizetben tartják a perthiHakeabörtönben. (mti) Depressziósok országa Minden ötödik magyar depresszióssá válhat, és bár a betegség kezelésére tízmilliárdökat költ az állam, így is csak a rászorultak fele kap segítséget - írta a Nép- szabadság, utalva a pécsi egyetemen lövöldöző G. Ákosra, akit évek óta depressziós és skizoid tünetek kínoztak, ám komplex kezelés helyett csak antide- presszánsokat kapott. Magyarországon becslések szerint négyszázezerdepressziós van, de jóval többen - a lakosság 15%-a - élt már át orvosi értelemben vett depressziós időszakot. A lap idézi Kopp Mária, a SOTE Magatartás- tudományi Intézete igazgatójának kutatásait, melyek szerint minden ötödik magyar krónikus stressz, illetve a lelki leszakadás állapotában van, minden harmadik életminőséget rontó depressziós tüneteket mutat, (mti)
