Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-15 / 289. szám, kedd
18 Szín folk ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 15. www.ujszo.com NAPTÁR December 19., szombat Február 6., szombat 16:00-18:00 Új csillagnak új királya koncert, könyvbemutató Budapest Budavári Művelődési Ház 17:00-24:00 Belvárosi táncház Budapest, Aranytíz Kultúrház 17:30-19:00 Magyarpalatkai férfitáncoktatás Budapest, Aranytíz Kultúrház December 20., vasárnap 10:00-12:00 Kőketánc gyerektáncház gyerektáncház Budapest, Művelődési Központ December 21., hétfő 19:00-22:00 KALOTASZEGI táncok oktatása Budapest, Aranytíz Kultúrház 20:00-24:00 FolkHétfő Budapest, Grund Hostel December 22., kedd 18:00-24:00 Táncegyüttesek Karácsonya Budapest, Fonó Budai Zeneház 19:00 Terescsik Eszter és Navratil Andrea lemezbemutató Budapest, Ferenciek tere 7/8. December 27., vasárnap 19:00 ■Rojtos Táncház Budakeszi, Erkel Ferenc Művelődési Központ December 30., szerda 19:00-21:00 Örökkön Örökké Budapest, Művészetek Palotája 20:00 Csík Zenekar előszilveszter koncert, táncház Budapest, Millenáris Teátrum December 31., csütörtök 18:00-06:00 FQnó Szilveszter Budapest, Fonó Budai Zeneház Január 9., szombat 17:00-24:00 Belvárosi táncház Budapest, Aranytíz Kultúrház 17:00-21:00 Dunazug táncház Szentendre, Barcsay Jenő Általános Iskola Janiiár 16., szombat 17:00-24:00 Belvárosi táncház Budapest, Aranytíz Kultúrház Január 23., szombat 14:30 Mátyás király ajándéka Budapest, Hagyományok Háza Január 29., péntek 17:00-18:30 Aprók tánca Budapest, Hagyományok Háza, Corvin tér 8. 19:00 Boldog lelkek tánca Budapest, Hagyományok Háza 19:00 Sültü csángó - magyar táncház Budapest, TEMI Fővárosi Művelődési Háza Február 13., szombat 17:00-24:00 Belvárosi táncház Budapest, Aranytíz Kultúrház 17:00-21:00 Dunazug táncház Szentendre, Barcsay Jenő Általános Iskola Február 20., szombat 19:00 Táncos magyarok Budapest, Hagyományok Háza Február 24., szerda 15:00 Édeskeserű Budapest, Hagyományok Háza Február 26., péntek 19:00 „Dúdoltam én...” - Krulik Zoltán Budapest, Hagyományok Háza Február 27., szombat 20:01-24:00 BJC Táncház Budapest, Budapest Jazz Club Március 12., péntek Bubabál- Csürrentő együttes Budapest, TEMI Fővárosi Művelődési Háza Március 13., szombat 17:00-21:00 Dunazug táncház Szentendre, Barcsay Jenő Általános Iskola Március 19., péntek Falkafolk balkáni táncház Budapest, TEMI Fővárosi Művelődési Háza Március 20., szombat 17:00-24:00 Belvárosi táncház Budapest, Aranytíz Kultúrház Március 29., hétfő 19:00-22:00 KALOTASZEGI táncok oktatása Budapest, Aranytíz Kultúrház 20:01-24:00 BJC Táncház Budapest, Budapest Jazz Club Április 2., péntek Falkafolk balkáni táncház Budapest, TEMI Fővárosi Művelődési Háza Április 3., szombat 17:00-24:00 Belvárosi táncház Budapest, Aranytíz Kultúrház 19:00 Sültü csángó - magyar táncház Budapest, TEMI Fővárosi Művelődési Háza A FOLKLÓR MEGHATÁROZÁSA Fejezetek a magyar folklór történetéből II. Nemcsak a hagyományos és nemzetközi folklorisztika közismert fogalmait használhatjuk a 20. század bemutatásakor, hanem maga a társadalmi fejlődés is közhasznúvá tett ilyen elnevezéseket, folklorisztikánk pedig többször is megkísérelte, hogy fontos jelenségeket maga is újra definiáljon. ISMERTETÉS Legkorábban az „új stílus” elnevezés vált ismertté. Bartók (A magyar népdal, 1921) szerint ez az „új stílus” zárt, architektonikus strófikus dallamokat jelent (legismertebb közülük az ABBA szerkezetű), és a mintegy 770 ilyen dallamtípus a „régi stílus” után ala-- kult ld nálunk, a 19. század folyamán. A maga gyűjtési tapasztalatai szerint a „régi stílusú” alkotásokat már csak öregektől lehetett hallani. Kodály (1932-ben) nagyjából ugyanezt mondja a „visszatérő dallamszerkezet”-ről, ám már régebbi előzményeket is említ. Szabolcsi Bence egészen 1950-ig követi nyomon e forma jelentkezését a magyar zenetörténetben, sőt szerinte ez „teljesen kiforrott a 18. század második felében”. Var- gyas Lajos (1955) viszont kétségbe vonta ezt a régi datálást. Összegező véleménye (1976) szerint 1850 óta kezd az „új stílus” feltűnni, majd fokozatosan szaporodva 1890-1900 közti a virágzása. A gyakoriságról, népszerűségről is megoszlik a véleményük. Kodály valamivel többnek véli, mint Bartók. Ók kb. 30%-ot említenek, Szabolcsi Bence 40, sőt 50%-ról beszél, Vargyas 1-2, de mindenképpen 10% alatti értékeket említ. A néptánckutatásban Martin György átveszi az „új stílus” megnevezést, és ide elsősorban a 19. századi verbunkos és a népies műcsárdás zene, valamint a parasztdal új stílusa jelenségeit sorolja. Áttekintésében (1979) elég óvatos ugyan és „a 18. században meginduló”, „a 19. században fokozatosan átalakuló” formáról beszél, mégis nyilvánvaló, hogy nem a 19. század végéig szinte elő sem fordulójelenségnek tartja ezt.Szám- arányról nem szól. A magyar népművészetben Fél Edit és Hofer Tamás (1969) szerint az „új stílus” a 18-19. század fordulójától vidékenként eltérő időben a 19. század második feléig, helyenként a 20. század elejéig tartó korszak. A cifraszűr, a „parádés szoba” (benne a vásári áruként sorozatban gyártott festett bútorokkal) a legismertebb ilyen formák. Ők az ipari forradalom és a polgári átalakulás termékének tartják ezt, és úgy vélik, hogy a 19. század végére már véget is ér e díszítményes paraszti életforma. A népköltészetben ide sorolták ugyan a személyes líra és a katonadal megjelenését, sőt a betyárköltészet egészét is, ám ez sosem volt döntő tagolási elv. Csak Vargyas Lajos különbözteti meg (1976) a majdnem száz típusból álló „régi (középkori) balladák”-at az ötödannyi típusban bemutatott „be- tyárballadák”-tól, és a még ennél is kevesebb példával említett „új balladák” csoportjától. A betyárköltészet korai jelentkezését Vargyas már a 18. században észleli, ám a legfontosabb hősök (akiket haláluk után szoktak megénekelni) a 19. század háromnegyedében tevékenykedtek. A többi „új balladá”-t ezzel egy időben születettnek mondja. Maguk a legrégibb ismert szövegek viszont a 19. század második felére datálhatok. Mindezt összegezve nyilvánvaló, hogy folkloristáink nem egyforma értelemben használják az „új stílus” fogalmát. Legújabb kézikönyveink egyes fejezetei is egymással ellentmondóak e tekintetben. Anélkül, hogy erőszakkal egyesítenénk mindenki véleményét, úgy látjuk, e fogalommal voltaképpen a 19. század magyar folklórjának változásait szokás megközelíteni. És arra ritkán gondoltak a kutatók, hogyha ezt nevezzük „új stüus”-nak, van-e még ezután is „újabb”, immár 20. századi stílus a magyar folklórban? Egészen más nézőpontból indul ki a folklorizmus kutatója. Noha a hivatásos művészet és a folklór kölcsönhatását régóta vizsgálták, csak az 1970-es években terjedt el e kifejezés, rögtön ellentétével, a folklorizálódással összekapcsolva. Meghatározásunk szerint a folklorizmus a folklór átvétele a nemfolklórba, a folklorizálódás pedig a nem-folklór átvétele a folklórba. Ugyancsak az 1970-es évektől kezdve külön tárgyaltuk a neofol- klorizmus fogalmát is, szembeállítva ezt a 19. századi folklorizmus jelenségeivel. Ha mondjuk Petőfi és Arany János folklórt felhasználó műveit összevetjük Bartók Béla, Weöres Sándor, Vajda Lajos ugyancsak a folklórt átvevő alkotásaival, a különbségeket akár táblázatba is foglalhatjuk: tradicionális folklorizmus neofolklorizmus romantikus esztétika alapján avantgárd esztétika alapján művészi továbbfejlődés (evolúció) radikálisan új művészet (revolúdó) politikai emancipáció csak esztétikai átvétel tartalmi és formai jellegű formai, ritkán tartalmi jellegű népszerű a 19. században népszerű a 20. században Természetesen a 20. században is megtalálhatjuk a tradicionális folklorizmus jelentkezését (Móricz Zsigmond, sőt akár Ady Endre és Kodály Zoltán műveiben), nagy alkotók esetében sokszoros átmenettel. József Attila „szegényem- beť’-versei a hagyományos folk- lorizmushoz állnak közel, a Nagyon fáj átkozódásai, és a vogul népköltészet meg a Kalevala iránti érdeklődése viszont a neofolklo- rizmushož sorolható. Rokon jelenség a primitív kultúrához közeledő primitivizmus (például Radnóti „néger” művei), sőt akár a távoli világtájakra vezető egzotizmus (Takács Jenő zenéjében, Faludy György költeményeiben stb.). Ennek is van jellegzetesen 20. századi változata (Bartók egyes műveiben is). A folklorizálódásról mindenki tudja, hogy például Petőfi verseit (legkivált az Alku címűt) a folkloristák is sok változatban megtalálták. Kérdés azonban, van-e hasonlójelenség a 20. században is? Ha mondjuk Babits vagy Esterházy Péter műveit nem meséli is tovább a nép, hasonló úton terjedtek tréfás és trágár versek, tiltott rigmusok, filmek és regények tartalmának továbbmesélései. Sokszor megtörtént, hogy kiváló adatközlők például Grimm-mesé- ket olvastak (méginkább olvastattak fel), hogy így növeljék repertoárjukat. Tombácz János (1901-1974), az eredeti szegeditanyasi mesemondó egyszer Salvador Dali szétcsorgó óráinak történetéi!) mesélte el - nem is sejtjük, honnan vehette, (in) SZINFOLK Szerkeszti: Grendel Ágota Levélcím: Színfolk, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 442, e-mail: agota.grendel@ujszo.com