Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-02 / 278. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 2. Szülőföldünk 11 Munka közben szinte meditativ állapotba kerülök - állítja az elismert dokumentumfilm-készítő A világ egy operatőr szemével Párkány. Láttam már árok­ban hasalva és hídpilléren lógva. Egy jó felvétel ked­véért szélben és fagyban is képes hosszú órákat eltöl­teni a Duna-parton, figyel­ve a folyó áramlását. Ma­gányos hajnali sétáin cso­dás felvételek születnek. GULYÁS ZSUZSANNA „Igazán jó képeket csak hajnali fényben lehet készíteni” - állítja Gyűgyi László operatőr. Sok szakmabeli szerint kevés ember­nek van olyan szeme, mint neki. Tehetségét és egyéni látásmódját - amit a szakma eddig három ope­ratőri díjjal ismert el - filmjei mel­lett fotói is bizonyítják. Látta, ahogy Ján Kroner a Dunába veti magát Már gyermekkorában rabul ej­tette a fényképezőgépek, a kame­rák és a filmezés világa. 1964-ben Párkányban forgatták a Pre mňa nehrá blues című játékfilmet. „Épp megkezdődött a vakáció, így szinte állandóan a filmesek körül forogtam. Teljesen megbaboná­zott a kamera látványa. Ugyanezt éreztem harminc év elteltével, amikor a csonka hídon állva köz­Jövő héten Jana Girgošková mézeskaiácsost mutatjuk be. vetlen közelről nézhettem, ahogy egy biztosítókötéllel a derekán, hatalmas télikabátban Ján Kroner a Dunába ugrott. A történet sze­rint egy szlovák emigránst alakí­tott, aki a film végén öngyilkos lett. Ez után cseréltem le a fény­képezőgépet kamerára” - vázolta az előzményeket Gyűgyi Laci, akinek természetfotóiból Vácon és Budapesten is nyűt kiállítás. A fényképezőgépet cserélte kamerára „Sokat köszönhetek Németh Péter Mikola barátomnak. Az ő közbenjárására nyűt kiállításom a Magyar Házban. Pályám szem­pontjából viszont nagyon megha­tározó volt a Paulusz Alajossal va­ló találkozás is. Mikor megmutat­tam neki azt a felvételt, amelyet kolléganőmmel, Margaréta Vyšnával készítettünk a 2002-es árvíz idején, csak annyit mondott: ezek olyan szép felvételek, hogy az ember szinte azt kívánja, jövő­re is legyen árvíz. Számomra ez nagy elismerés volt” - jegyezte meg Gyűgyi, aki ezek után sorra zsebelte be a rangos elismerése­ket. Eddig három operatőri díjat kapott. Kettőt a Párkányról szóló dokumentumfilmekért, egyet pe­dig egy református lelkipásztorról készített portréfilmért. „Nagyon emlékezetes számomra ez a for­gatás. Egy olyan pap életét mutat­tuk be, aki minden igykezete elle­nére sem tudott kiszabadulni az alkolhol rabságából. A harmadik elvonókúrája után készült ez a portré. Nagyon megdöbbentett, hogy még egy pap számára is mi­lyen nehéz, küzdelmes és bukta­tókkal teli az alkoholizmusból ki­vezető út” - mondta. Valamit visz a víz „Grétával jelenleg Dévényről készítünk egy filmet. Viszont egy ideje motoszkál bennem az a gondolat, hogy a Dunakanyarról is készítek egy anyagot. A közel­múltban az ipolyszalkai önkor­mányzat kérésére a szálkái ma­lom történetét dolgoztuk fel. Na­gyon érdekes munka volt. Sikerült megszólaltatnunk egy idős bácsit is, aki az 1940-es években molnár­legényként a malomban dolgo­zott. Kevesen tudják, hogy ott for­gatták a Valamit visz a víz című magyar film egyik jelenetét is Ka- rády Katalin főszereplésével. A megrendelő külön kérésére ezt is belekomponáltuk a filmbe. Mivel Az elmaradhatatlan kamerával (Muszka Róbert felvétele) nem tudjuk kifizetni a szerzői jogdíjakat, egyelőre nem tudjuk értékesíteni ezt az egyébként na­gyon jól sikerült munkánkat” - mesélt filmjeiről és terveiről Gyűgyi, aki 2002 és 2007 között a Párkányi Televízió munkatársa volt. Ezt követően a TA3 szlovák hírtelevíziónak dolgozott. „Vi­szonylag gyorsan kiderült, hogy ez nem az én világom. Az egész a rohanásról, a szenzációhajhászás­ról szólt. Számomra ez teljesen idegen világ” -jegyezte meg. A képkeretező és a meditáció Gyűgyi László nevét nem csak a szakma ismeri. Tősgyökeres pár­kányi, aki a városban és környé­kén is nagy ismertségre tett szert egyedi hangulatú természetfotói és dokumentumfilmjei révén. ,Amikor kimegyek a Dunához és kezembe veszem a kamerát, telje­sen elveszítem a realitásérzékem. Nem érzem a hideget, a szelet, szinte eggyé válók a természettel. A jógik valószínűleg ezt hívják meditativ állapotnak” - jegyezte meg mosolyogva. És hogyan látja a világot kamera és fényképező­gép nélkül? „Valószínűleg szak­mai ártalom, de nekem így is szin­te állandóan ott van a képzelebeli objektív a szemem előtt. Nem vé­letlen, hogy az operatőröket kép- keretezőknek nevezik” - tette hozzá végezetül. Két galántai járásbeli falu is sikerrel pályázott Maguk írhatják ki a pályázatokat a községek ÚJ SZÓ-HÍR Galánta. A héten a Dudvág és a Régi Fekete Víz Társulás is aláírta a szerződést a mezőgazdasági minisztériummal a leader prog­ram elindítására. A társulások húsz napon belül kiírják az első pályázati felhívásokat. Dobosy Páltól, a Régi Fekete Víz társulás vezetőjétől, Felsősze­li polgármesterétől megtudtuk, 2004-től dolgoznak a program előkészítésén. Ekkor kezdődött el a kistérségek fejlesztési terveinek kidolgozása. A tervezésbe az ön- kormányzatok mellett igyekeztek bevonni a helyi vállalkozói és ci­vil szféra képviselőit is. A tervek­ből kiindulva határozták meg a régió számára fontos fejlesztése­ket. A pályázati kiírásokat saját maguk állítják össze a miniszté­rium kritériumai alapján. A tárca leader pályázatokkal foglalkozó ügynöksége még augusztusban értesítette a térségeket a sikeres pályázásról, de csak most írták alá a dokumentumokat. A Régi Fekete Víz Társulás öt pályázati kör kiírását tervezi első körben, ebben áll a legtöbb forrás a pá­lyázók rendelkezésére. A közsé­gek megújulására pályázhatnak a társulás tagjai, mégpedig Felső­szeli, Alsószeli, Tallós, Vezekény, Királyrév és Pozsonyeperjes. ,Azért tartottuk fontosnak a ré­gió létrehozását, hogy a pályázati pénzek jövőjéről helyben, az ille- tések, az itt élők dönthessenek, hiszen ők tudják a legjobban, mi­re van szüksége az adott községnek” - tájékoztatott Do­bosy Pál. Lancz Istvántól, a Dud­vág kistérség vezetőjétől, Nagy- mácséd polgármesterétől meg­tudtuk, a másikhoz képest Dud­vág kistérségben kevesebb pénz jut a turizmus fejlesztésre. A ti­zenkét községet (Feketenyék, Vízkelet, Alsószerdahely, Gány, Kajal, Kosút, Nagymácséd, Tak­sony, Hidaskürt, Tósnyárasd, Vá- ga, Nagymácséd) alkotó Dudvág kistérségben is első helyen szere­pel a falufejlesztés és a közmű­velődés, a művelődés. A kistérsé­gek 2 085 600, valamint 2 866 840 eurót kapnak a pályáztatás lebonyolítására, amelyek kiérté­kelését a helyi akciócsoportok végzik a minisztérium ellenőrzé­se mellett. A pályázaton kritéri­umtól függően a társulások terü­letén található önkormányzatok, vállalkozók és civil szervezetek- vehetnek részt, (jéem) Hozta a formáját a kíméletlen pszichiáter Csernus Imre Komáromban BORKA ROLAND Komárom. A komáromi Pant- ha Rei könyvesbolt vendége volt Csernus Imre pszichiáter, aki sajá­tos módszereivel gyógyítja a hoz­zá fordulókat. Kíméletlen stílusá­val új megközelítésbe helyezte a lélekgyógyászokról alkotott ké­pet. Komáromban népes közön­ség várta. Sajátos, néhol ironikus humorával meghökkentette és elbűvölte a jelenlevőket. A be­szélgetést Csenger Ferenc vezette. Csernus őt sem kímélte, és a nyűt színen próbálta felfedni a műsorvezetőben rejlő lehetősé­geket. A gyávaságról, a ki nem mondott igazságok okozta fájda­lomról, valamint az önértékelés és önbizalom fontosságáról beszélt. „Csak az képes boldog és kiegyen­súlyozott életre, aki ki meri mon­dani az igazságot és az érzéseiért következetesen vállalja a felelős­séget. Sajnos a mai világban nem ezt látom. Az emberi játszmák tömkelegét játsszuk, miközben szép lassan elkopik az életünk. Aki nem meri vállalni önmagát, annak nincs joga ugyanezt elvárni másoktól.” Csernus Imre dedikál­ta a könyveit, és az érdeklődőket ellátta néhányjó tanáccsal. A kíméletlen pszichiáter Komá­romban rendelt (A szerző felvétele) Központi irodát nyitott Dunaszerdahelyen az Európai Unió egyetlen, polgármestereket tömörítő szervezete - új, merész tervekkel néznek a jövő elébe Kiemelkedő szerep juthat a csökkent munkaképességű embereknek ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Dunaszerdahely. November elején Pozsonyból a Csallóköz központjába tette át székhelyét a Polgármesterek Klubja Polgári Társulás. A 2006-ban létrehozott tömörülés új, merész tervekkel néz a jövő elébe; a részletekről Sklut Tibor, a társulás alapító tag­ja, Felsőpatony egykori polgár- mestere tájékoztatta lapunkat. „Elsődrendű célunk továbbra is a polgármesterek tájékoztatása és képzése - mondja Sklut -, mivel e téren Szlovákiában hiányosságok mutatkoznak. Az igényt jelzi talán az is, hogy míg 2006-ban harminc taggal indultunk, mára tagjaink száma elérte a 265-öt. Évente két­szer tartunk képzést a polgármes­terek számára, s mindig gyakorla­ti problémákra fókuszálunk - pél­dául az európai uniós pályázatok kidolgozására. Célcsoportunk fő­képp a kisebb falvak, melyeknek a törvényből adódóan ugyanazokat a kötelezettségeket kell teljesíte­niük, mint a jóval nagyobb appa­rátussal és technikai hátérrel ren­delkező városoknak.” Abszolvensek előnyben A társulás Galántai úti székhá­zában november elejétől komoly gárda munkálkodik azon, hogy a polgármesterek mindig napra­kész információkat kapjanak. Ti­zennégy rokkant személyt alkal­maztak a honlap műküdtetésére, a sajtóinformációk rendszerezé­sére, nyolcán közülük területi menedzserként dolgoznak majd. Sklut Tibor szerint az önkor­mányzati munkában a csökkent munkaképességű embereknek kiemelkedő szerep juthat. „November 25-én az országos munkaügyi központ képviselői­vel folytatott tárgyalások során egyezség született arról, hogy társulásunk egy olyan, Szlovákia egész területét lefedő hálózatot hoz létre, mely az önkormányzati munkával összefüggő igényeket hivatott felmérni, valamint létre­hoz egy kiteijedt adatbázist - mondta. - Ez minden olyan in­formációt tartalmazni fog, mely a községek fejlesztését elősegíthe­ti. Vájjuk tehát azon polgármes­terek jelentkezését, akiknek mód­jukban áll csökkent munka- képességű abszolvenseket alkal­mazni. Képzésüket a társulás biztosítja.” Kifutók és befutók A Polgármesterek Klubjának további tervei közt megyei képzé­si központok létrehozása, vala­mint kedvezményes önkormány­zati mobil-szolgáltatáscsomag ki­bocsátása is szerepel. Egy további téma, mely 2010-ben válik időszerűvé: a leköszönő polgár- mesterekjövője „Sok száz olyan ember veszíti majd el az állását, aki több válasz­tási időszakon keresztül kizárólag az önkormányzati munkával fog­lalkozott, s így kiesett eredeti szakmájából - tájékoztat Sklut Tibor. - Ugyanakkor érkeznek azok, akik még sosem végeztek önkormányzati munkát. Mindkét csoport számára kidolgoztunk egy képzési programot, melynek anyagi fedezetét pályázat útján próbáljuk előteremteni. Ugyan­akkor dolgozunk az úgynevezett digitális analfabetizmus felszá­molásán is; ha belegondolunk, hogy az ország közel nyolcszáz önkormányzata nem érhető el a vüághálón, miáltal hátrányos helyzetbe kerülnek, van tenniva­lónk bőven.” Tervek, közös projektek Mivel a Dunaszerdahelyen működő Polgármesterek Klubja az Európai Unió egyeden ilyen tömörülése, az elkövetkező fél évben a V4 tagállamait, egy év távlatában pedig az egész EU terü­letét szeretné működésével lefed­ni. Az együttműködés elsősorban a tapasztalatcsere, valamint közös projektek futtatása terén hozhat­na hasznot. (la)

Next

/
Thumbnails
Contents